Maximizing Profit under Monopoly

AIDS has killed more than 36 million people worldwide. There are drugs available to treat AIDS, but the price of one pill is incredibly high in the U.S. — coming in at 25 times higher than its cost. Why is that? In this video, we show how patent rights have created a monopoly in the U.S. market for AIDS medication, causing pills to be very expensive. In other countries, however, such as India, which does not recognize patents on AIDS medication, prices remain low. Using this example, we go over how monopolies use market power to increase prices.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/monopoly-profit-maximization-price-aids-medication#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/monopoly-markup-elasticity

♪ [zene] ♪

- [Alex] "Monopoly". Nem csak egy társasjáték. Ebben a videóban

arról beszélünk, hogy egy cég hogyan használja a piaci erejét a nyereség-maximalizálás érdekében.

Egy ellentmondásos példával kezdünk.

Ez itt az AIDS-et okozó vírus. Világszerte

több mint 36 millió embert ölt meg. Az Egyesült Államokban azonban az AIDS manapság már

nem egy halálos ítélet, mint korábban volt. Az 1990-es évek közepétől az AIDS halálozási

rátája drámaian lecsökkent az olyan gyógyszerek bevezetésének köszönhetően, mint a

Combivir. Ezek az új gyógyszerek nagyszerűek, de drágák és nem azért drágák, mert

nagyon sokba kerül őket előállítani. A tablettánkénti előállítási áruk

igazából kifejezetten alacsony. Inkább ezek a gyógyszerek azért drágák,

mert ennek a fejezetnek a témáját adják: a monopólium miatt.

A GlaxoSmithKline, vagy röviden GSK tulajdonában van a Combivir szabadalma, ami azt jelenti, hogy

jogában áll kizárni a versenytársakat. Törvényesen csak a GSK adhatja el a Combivirt. A szabadalom

monopóliumhoz juttatja a GSK-t, vagy általánosabban úgy mondjuk, hogy piaci erőt ad. A piaci erő

az az erő, amivel a határköltség fölé emelhető az ár anélkül, hogy félni kéne attól, hogy más cégek

belépnek a piacra. Most honnan tudjuk, hogy az ár a határköltség

felett van? Itt egy egyszerű teszt: az Egyesült Államokban a Combivir nagyjából

12-13 dollárba kerül tablettánként. India azonban nem ismeri el a Combivir szabadalmi jogát. Tehát

Indiában több gyártója is létezik a Combivirnek, akik versenypiacon értékesítenek.

Amint az tudjuk, a versenypiacon az ár a határköltségig csökken, így Indiában

a Combivir ára 50 cent tablettánként.

Ezért az Egyesült Államokban a Combivir ára nagyjából 25-szöröse a

határköltségnek.

Essen pár szó a piaci erő forrásairól. Az alapgondolat az,

hogy egy cég akkor rendelkezik piaci erővel, ha egy egyedi terméket árul és akadályozott

a piacralépés, vannak erők, melyek megakadályozzák a versenytársak belépését a piacra. Belépést

korlátozó lehet például a szabadalom, amit már említettünk. Más állami

szabályozások is létrehozhatnak belépési korlátokat, például kizárólagos licenszek.

A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy egyetlen nagy cég alacsonyabb költséggel értékesíthet, mint

bármelyik a sok kis cég közül, megnehezítve a piaci verseny kialakulását akár

szabad belépés esetén is. Exkluzív hozzáférés egy jelentős nyersanyaghoz. A gyémántok például

csak nagyon kevés helyen fellelhetők a világban. Ha jónéhány gyémántbánya felett rendelkezünk,

monopolizálhatjuk a gyémántpiacot, így piaci erővel rendelkezünk majd

a gyémántpiacon. A technológiai innovációk átmeneti piaci erőfölényt nyújthatnak

egy cégnek. Egy cég mely olyan tudással vagy képességgel rendelkezik, amivel más cégek még nem,

piaci erőfölényre tesz szert, például.

Később még erről többet mondunk. Amit most szeretnénk, hogy fókuszáljunk arra,

ahogy egy piaci erővel rendelkező cég megválasztja az árképzését. Mi a

profit-maxiamalizáló ár?

Szóval hogyan maximalizálja a nyereséget egy monopolista? Olyan kimeneti szinten termel,

ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel.

Nagyszerű! Ez ugyanaz a szabály, mint a versengő cégeknél: olyan kimeneti szintet válassz,

ahol a határköltség egyenlő a határbevétellel. Az egyetlen különbség az, hogy

a versengő cégeknél a határbevétel ugyanaz, mint az ár, míg ez nem igaz

a monopolista esetében. A monopolista nem egy kis szeletét birtokolja a piacnak. Mivel egy

egyedi terméket árul, a monopolista a lefelé ereszkedő keresleti görbe egészével

kerül szembe. Ennek eredményeként a határbevétel kevesebb lesz

az árnál. Mutassuk meg, hogyan számoljuk ki a határköltséget

egy monopolista esetében.

Kezdjük a keresleti görbével és tételezzük fel, hogy kezdetben két egységet

árulunk. Eladhatjuk ezt a két egységet 16 dollárért darabonként. A teljes bevétel 16 dollár,

szorozva a két egységgel, azaz 32 dollár. Most emlékezzünk, hogy a határbevétel a teljes bevételben bekövetkező

változás, egy újabb egység eladása esetén. Tehát tételezzük fel, hogy eladunk egy újabb

egységet, azaz összesen három egységet. Három egységet 14 dollárért. 14 dollár a maximális

ár egységenként, amit három egység eladásából kaphatunk.

Tehát, amikor az eladott mennyiség három, a teljes bevétel 14-szer

három lesz, azaz 42 dollár. Ez azt jelenti, hogy a határbevétel, a bevételváltozás

egy újabb egység eladása következtében, 10 dollár. Most erre a következtetésre

juthatunk, egy másik módszerrel. A határbevétel két részre

bontható. Az első az újabb egység eladásából származó pluszbevétel. Ami éppen

ez a terület itt. Eladhatunk egy további egységet, a harmadikat 14 dollárért.

Ez a bevétel nyereség. De annak érdekében, hogy még egy egységet el tudjunk adni, le

kellett vinnünk az előzőleg eladott két egység árát, így bevétel-kiesés is

van. 16 dollárt kaptunk egységenként, amikor csak két egységet adtunk el. Amikor három

egységet adunk el, csökkentenünk kellett az árat 14 dollárra, így egységenként 2 dollárt veszítünk a korábbi
67
00:05:45,816 --> 00:05:53,133
egységeken, így a teljes veszteségünk 4 dollár. Tehát a határbevétel a 14 dolláros bevételnyereség

mínusz a 4 dolláros bevétel-veszteség, azaz 10 dollár, mint korábban.

Vegyük észre azt is, hogy a bevételnyereség csak a harmadik egység ára, így mivel

a bevételnyereség mínusz a bevételveszteség, rögtön látjuk, hogy egy

monopolistának a határbevétele kevesebb kell legyen, mint az ár.

Oké, nézzük merre is haladunk. A profit-maximalizáló árat szeretnénk megtalálni,

amely olyan kimeneti szint, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel.

De biztosan végig kell menni ezen a fárasztó folyamaton, hogy megtudjuk a határbevételét

minden egységnek? Nem. Van egy rövidítés és ez az, amit megmutatok következőben.

Itt a rövidítés a határbevétel kiszámítására és ez működni fog bármely lineáris

keresleti görbénél és ezek az egyetlenek, melyekkel ennek a leckének a keretén belül

foglalkozunk, úgyhogy pont jól működik nekünk. Vegyünk egy lineáris keresleti görbét, akkor

a határköltség görbéje ugyanott indul a függőleges tengelyen, mint a keresleti

görbe, csak dupla olyan meredekséggel. Tehát ha a keresleti görbe

inverz formáját írjuk fel, mint P egyenlő A mínusz B-szer Q, akkor a határbevétel görbéje

egyenlő A mínusz 2B-szer Q. Ennyi, elég egyszerű. Nézzünk még néhány további

példát. Használjuk a rövidebb utunkat erre a két

különböző keresleti görbére. Az első esetben, a határbevétel görbéje ugyanabból a

pontból indul a függőleges tengelyen. A meredeksége kétszer akkora. Figyeld meg, hogy

ez azt jelenti, hogy ha a keresleti görbe 500-nál éri el a vízszintes tengelyt,

a határbevételi görbének 250-nél kell elérnie a vízszintes tengelyt. Általánosabban, mivel kétszer

olyan meredek, a határbevételi görbe megfelezi a távolságot a függőleges

tengely és a keresleti görbe közötti. Tehát a távolság a függőleges tengelytől a

határbevételi görbéig fele a keresleti görbétől való teljes távolságnak, végig

a határbevételi görbe teljes hosszában. Rendben, mi a helyzet a második keresleti görbénkkel?

Láthatjuk, hogy ez 200-nál éri el a vízszintes tengelyt, ezért a határbevételi görbének

100-nál kell találkoznia a vízszintes tengellyel. Elég egyszerű, és ismét, ez bármely

lineáris keresleti görbe esetén működik, bármely keresleti görbe esetén,

amit ebben a fejezetben megnézünk.

Nagyszerű. Most már készen állunk a végső győzelemre: hogyan használja egy cég a piaci erejét, hogy maximalizálja

a profitot. Tehát itt van a keresleti görbénk és a kétszeres meredekségű határbevételi

görbénk. Tegyük hozzá a határköltség görbéjét. 50 cent per tabletta költségnél laposra

rajzoljuk. Hogyan maximalizálja a cég a profitot? Nos, minden egyes egységnél összehasonlítja

az újabb eladott egység utáni bevételt és az egység eladásával járó költséggel.

Ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség, akkor profitábilis

eladni az adott egységet, tehát a cég tovább termel, míg a határbevétel nagyobb, mint a

határköltség. Vagyis addig termel, amíg a határbevétel egyenlő a

a határköltséggel. Az a pont mutatja a profit-maximalizáló kimeneti mennyiséget, ebben az esetben

80 millió tablettát. Most mi a maximális ár tablettánként,

amennyiért ezt a 80 millió tablettát el tudjuk adni? Ezt hol találjuk? Megtaláljuk

ha felnézünk a keresleti görbére. Emlékezzünk, hogy a keresleti görbe megmondja,

hogy mennyi a maximális fizetési hajlandóság. Tehát a maximális fizetési hajlandóság 12,50 dollár tablettánként.

80 millió egység, ez a profit-maximalizáló mennyiség, 12,50 dollár, az a

profit-maximalizáló ár egységenként. Még egy görbe - emlékezzünk az átlagköltség

görbénkre. Ha ezt a görbét is felrajzoljuk, most a a profitot is megmutathatjuk a diagrammon, éppen

ahogy a versengő cég esetében tettük. A profit az ár mínusz az átlagköltség,

ebben az esetben ez 10 dollár pirulánként, szorozva a mennyiséggel, ami 80 millió egység,

vagyis a proft ez a sötétkék terület pont itt.

Most már van mindenünk. Ha bármikor monopólium témájú kérdésbe botlunk, van egy keresleti

görbénk, megrajzoljuk a határbevételi görbét és a határköltség görbét, ha az nem

adott. Így megkereshetjük a profit-maximalizáló termelési mennyiséget,

ami ott van ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Feljebb megyünk a keresleti görbéig, hogy

megtaláljuk a profit-maximalizáló árat. A különbség az ár és az átlagköltség között

megadja az egységre eső profitot, szorozva az összes egység számával megadja a teljes

profitot. Ez a nagy leckénk mára.

Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogyan változik az ár és a határköltség közötti különbség,

azaz a haszonkulcs? Megmutatjuk, hogy a haszonkulcs

a kereslet rugalmasságának függvényében változik. Emlékezz, mondtam, hogy a kereslet

rugalmassága még visszatér. Nos itt fogjuk alkalmazni ismét a következő leckénkben.

- [Bemondó] Ha ellenőrizné a tudását, kattintson a kvízkérdésekre.

Ha tovább haladna, kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Bencze Boglárka
Ellenőrizte: Réffi Veronika
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna