YouTube

Got a YouTube account?

New: enable viewer-created translations and captions on your YouTube channel!

Hungarian subtitles

← A kapitalizmus piszkos titka – és lehetséges új iránya

Get Embed Code
26 Languages

Showing Revision 9 created 10/27/2019 by Zsófia Herczeg.

  1. Kapitalista vagyok,
  2. és 30 éves karrierem alatt
    a kapitalizmusban
  3. háromtucatnyi vállalatba fektettem,
  4. melyek piaci értéke
    több tízmilliárd dollár.
  5. Nemcsak a felső egy százalékba,
    hanem a felső egy ezrelékbe is bekerültem.
  6. Ma azért jöttem, hogy elmondjam
    a sikerünk titkát,
  7. ugyanis mi, gazdag kapitalisták,
    még sosem voltunk ennyire gazdagok.
  8. Szóval a kérdés: hogyan csináljuk?
  9. Hogyan tudunk minden évben
  10. egyre nagyobb szeletet
    kihasítani a tortából.
  11. Talán okosabbak vagyunk,
    mint 30 évvel ezelőtt voltunk?
  12. Többet dolgozunk, mint régebben?
  13. Magasabbak vagyunk, jobban nézünk ki?
  14. Sajnos nem.

  15. Minden egyetlen dologra vezethető vissza:
  16. a közgazdaságtanra.
  17. Van itt egy piszkos titok.
  18. Volt idő, amikor a közgazdász szakma
  19. a köz érdekét szolgálta,
  20. de a neoliberális korszakban,
  21. ma
  22. csak nagyvállalatoknak
  23. és milliárdosoknak dolgozik,
  24. és ez okoz egy kis problémát.
  25. Dönthetnénk olyan
    gazdaságpolitika mellett,
  26. amely megadóztatja a gazdagokat,
  27. szabályozza a befolyásos vállalatokat,
    emeli a dolgozók bérét.
  28. Volt már rá kísérlet.
  29. De a neoliberális közgazdászok riogattak,
  30. hogy minden ilyen intézkedés
    szörnyű hiba lenne,
  31. mert az adóemelés minden esetben
    gátolja a gazdasági növekedést,
  32. a kormányzati szabályozás minden formája
  33. hatástalan,
  34. a munkabérek emelése pedig
    munkahelyeket szüntet meg.
  35. E gondolkodás következményeként
  36. az elmúlt 30 évben, csak az USA-ban,
  37. 21 billió dollárral gazdagodott
    a felső egy százalék,
  38. miközben az alsó 50 százalék
    900 milliárd dollárral szegényebb lett.
  39. Ez a szélesedő jövedelmi egyenlőtlenség
  40. szerte a világban jellemző.
  41. Mégis, miközben a középosztálybeli
    családok a megélhetésükért küszködnek
  42. 40 éve változatlan fizetésből,
  43. a neoliberális közgazdászok továbbra is
    kitartanak amellett,
  44. hogy az egyetlen jó válasz a fájdalmas
    megszorításokra és a globalizációra
  45. a még több megszorítás és globalizáció.
  46. Mi a társadalom teendője?

  47. Számomra teljesen világos,
    hogy mit kell tennünk.
  48. Új szemléletű közgazdaságtanra
    van szükségünk.
  49. A közgazdaságtant "lehangoló
    tudománynak" minősítették,
  50. és jó okkal, mert ahogy ma tanítják,
  51. nem is tudomány,
  52. hiába a káprázatos matematika.
  53. Valójában egyre több elméleti
    és gyakorlati szakember állapítja meg,
  54. hogy a neoliberális gazdaságelmélet
    veszélyesen téves,
  55. és hogy napjaink fokozódó
    egyenlőtlenségi válsága,
  56. növekvő politikai bizonytalansága
  57. a több évtizede regnáló hibás
    gazdaságelmélet egyenes következménye.
  58. Most már tudjuk, hogy az a közgazdaságtan,
    amely engem ilyen gazdaggá tett,
  59. nemcsak hibás, hanem elmaradott is,
  60. mert kiderült,
  61. hogy nem a tőke teremti meg
    a gazdasági növekedést,
  62. hanem az emberek;
  63. nem az önérdek mozdítja elő a közjót,
  64. hanem a kölcsönösség;
  65. nem a verseny biztosítja a jólétünket,
  66. hanem az együttműködés.
  67. Most már látjuk, hogy az a közgazdaságtan,
    amely se nem igazságos, se nem inkluzív,
  68. soha nem lesz képes fenntartani a modern
    társadalom gyarapodásához szükséges
  69. magas szintű társadalmi együttműködést.
  70. Hol rontottuk el?

  71. Úgy tűnik, fájdalmasan nyilvánvalóvá vált,
  72. hogy a neoliberális gazdaságelméletet
    alátámasztó alapvető feltevések
  73. objektíve hamisak,
  74. ezért először szeretnék ma bemutatni
    néhányat e téves feltevések közül,
  75. majd elmondom, hogy a tudomány szerint
    mi a jólét valódi forrása.
  76. Az első számú neoliberális
    gazdasági feltevés,

  77. hogy a piac hatékony
    kiegyensúlyozó rendszer,
  78. tehát ha a gazdaság egyik eleme,
    például a munkabér emelkedik,
  79. akkor egy másik eleme, például
    a foglalkoztatás óhatatlanul csökken.
  80. Például, amikor városomban, Seattle-ben,
  81. 2014-ben az Államokban elsőként
    15 dolláros minimálbért vezettünk be,
  82. a neoliberálisok kifakadtak,
    féltve az értékes egyensúlyt.
  83. "Ha megemeljük a munkaerő árát –
    figyelmeztettek –,
  84. a cégek kevesebbet fognak
    vásárolni belőle.
  85. Több ezer alacsony fizetésű dolgozó
    fogja elveszíteni munkáját.
  86. Az éttermek be fognak zárni."
  87. Csakhogy
  88. nem ez történt.
  89. A munkanélküliségi ráta
    jelentősen csökkent.
  90. Az éttermek forgalma
    Seattle-ben fellendült.
  91. Miért?
  92. Mert nem létezik ilyen egyensúly.
  93. A munkabérek emelése nem megszünteti,
    hanem gyarapítja a munkahelyeket;
  94. ugyanis amikor például
  95. az étteremtulajdonosoknak hirtelen
    annyi bért kell fizetniük dolgozóiknak,
  96. hogy immár ők is megengedhetik maguknak,
    hogy étteremben étkezzenek,
  97. az éttermek forgalma nem csökken,
  98. hanem nyilvánvalóan emelkedik.
  99. (Taps)

  100. Köszönöm.

  101. A második feltevés,

  102. hogy az ár mindig megegyezik
    az adott dolog értékével,
  103. ami azt jelenti, hogy ha ön
    50 000 dollárt keres egy évben,
  104. én pedig 50 millió dollárt,
  105. akkor ennek oka, hogy én ezerszer
    több értéket állítok elő, mint ön.
  106. Hát,
  107. nem meglepő módon,
  108. ez nagyon megnyugtató feltevés,
  109. ha ön vezérigazgatóként
    évi 50 millió dollárt ad saját magának,
  110. viszont éhbért fizet a dolgozóknak.
  111. De kérem, fogadják el tőlem,
    aki tucatnyi céget vezettem már:
  112. ennek semmi értelme.
  113. Az embereket nem az értékük
    alapján fizetik meg,
  114. hanem hogy milyen erős
    a tárgyalási pozíciójuk,
  115. és ha a munkabérek részesedése
    a GDP-ben csökken,
  116. az nem azért van, mert gyengébb
    lett a termelékenységük,
  117. hanem mert a munkaadóknak
    erősebb lett a helyzete.
  118. És...
  119. (Taps)

  120. A neoliberális gazdaságelmélet
    úgy tesz, mintha nem létezne

  121. óriási hatalmi egyensúlytalanság
  122. a tőke és a munkaerő között –
  123. ezáltal a gazdagok védelmezőjévé vált.
  124. A harmadik és messze legkárosabb feltevés

  125. az a viselkedési modell,
  126. amely ún. homo economicusnak
    tekinti az embert.
  127. Ez azt jelenti, hogy teljesen önzők,
  128. teljesen racionalisták
    és folyton önmaximalizálók vagyunk.
  129. De tegyük fel a kérdést:
  130. hihető-e, hogy egész életükben
    minden egyes alkalommal,
  131. amikor jót tettek valakivel,
  132. csakis a saját hasznosságukat
    akarták maximalizálni?
  133. Hihető-e, hogy amikor egy katona gránátra
    veti magát, hogy megmentse a társait,
  134. csak az önös érdekeit nézi?
  135. Ha úgy gondolják, hogy ez agyrém,
  136. és ellentétes minden
    észszerű erkölcsi ítélettel,
  137. ez azért van, mert valóban az,
  138. és a legújabb tudományos álláspont szerint
  139. nem igaz.
  140. Mégis, ez a viselkedési modell áll
  141. a neoliberális gazdaságpolitika rideg
    és kíméletlen középpontjában,
  142. miközben erkölcsileg romboló,
  143. és tudományos szempontból hibás,
  144. mert ha fenntartások nélkül elfogadjuk,
  145. hogy az ember alapvetően önző,
  146. majd megnézzük a világban tapasztalható
  147. egyértelmű felvirágzást,
  148. akkor ebből logikusan az következik,
  149. elméletileg igaznak kell lennie,
  150. hogy milliárdnyi önző egyéni cselekedet
  151. csodálatos módon átváltozik
    jólétté és közjóvá.
  152. Ha mi, emberek pusztán önző
    haszonmaximalizálók vagyunk,
  153. akkor jólétünk az önzésből származik.
  154. E gazdasági logika alapján
  155. a kapzsiság nagyszerű,
  156. a szélesedő egyenlőtlenség hatékony,
  157. és a vállalat egyetlen célja az lehet,
  158. hogy gazdagítsa a részvényeseket,
  159. mert ha másként tenne,
    akkor lassítaná a gazdasági növekedést,
  160. és kárt okozna az egész gazdaságnak.
  161. Az önzés felmagasztalása képezi
  162. a neoliberális gazdaságpolitika
    ideológiai sarokkövét,
  163. ez a gondolkodásmód alakított ki
    olyan gazdaságpolitikát,
  164. mely lehetővé tette, hogy én és a felső
    egy százalékba tartozó többi gazdag
  165. megragadja a növekedés szinte minden
    előnyét az elmúlt negyven év során.
  166. De

  167. ha ehelyett
  168. elfogadjuk a legújabb
    empirikus eredményeket,
  169. a valódi tudományt, amely helyesen
    úgy ábrázolja az embert,
  170. mint kimagaslóan együttműködő,
  171. kölcsönösségre törekvő,
  172. ösztönösen erkölcsös teremtményt,
  173. akkor ebből logikusan következik,
  174. hogy az együttműködés,
  175. nem pedig az önzés
  176. a jólétünk eredője,
  177. és nem az önérdek,
  178. hanem inkább a ránk
    eleve jellemző kölcsönösség
  179. képezi az emberiség
    gazdasági szupererejét.
  180. Tehát az új közgazdaságtan középpontjában
    egy rólunk szóló történet áll,

  181. amely képes arra biztatni,
    hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból,
  182. és ellentétben a régi közgazdaságtannal
  183. ez a történet pozitív,
  184. és megvan az az előnye is, hogy igaz.
  185. Na mármost,

  186. szeretném hangsúlyozni,
    hogy ez az új közgazdaságtan
  187. nem valami olyasmi,
    amit személyesen én találtam ki.
  188. Elméleteit és modelljeit
    most dolgozzák ki és tökéletesítik
  189. a világ különböző egyetemein,
  190. a közgazdaságtan, a komplexitáselmélet,
    az evolúciós elmélet,
  191. a pszichológia, az antropológia
  192. és más területek
    legújabb kutatásaira építve.
  193. Bár ennek az új közgazdaságtannak
    egyelőre nincs tankönyvi megjelenítése,
  194. sem általánosan elfogadott neve,
  195. nagy vonalakban
  196. a következőképpen magyarázza
    a jólét eredetét:
  197. a piaci kapitalizmus
    olyan evolúciós rendszer,

  198. amelyben a jólét
  199. az egyre nagyobb innováció és az egyre
    nagyobb fogyasztói igény közötti
  200. pozitív visszacsatolással valósul meg.
  201. Az innováció az a folyamat, amely
    megoldást nyújt az emberek problémáira,
  202. a fogyasztói kereslet az a mechanizmus,
  203. amelyen keresztül a piac
    kiválasztja a hasznos innovációkat,
  204. és ha több problémát oldunk meg,
    nagyobb jólétben élünk.
  205. De a nagyobb jólét
  206. összetettebb problémákat
  207. és megoldásokat jelent,
  208. és ez a növekvő technikai komplexitás
  209. magasabb szintű társadalmi
    és gazdasági együttműködést kíván
  210. a modern gazdaságra jellemző
  211. rendkívül specializált
    termékek előállításához.
  212. A régi közgazdaságtannak
    természetesen igaza van abban,

  213. hogy a verseny fontos szerepet játszik
    a piacok működésében,
  214. de nem ismeri fel,
  215. hogy ez nagyrészt hatékonyan
    együttműködő csoportok közötti verseny –
  216. vállalatok, vállalathálózatok
    közötti verseny,
  217. nemzetek közötti verseny –
  218. és mindenki, aki vezetett
    valaha sikeres vállalkozást,
  219. tudja, hogy együttműködő csapatot építeni,
    mindenki tehetségét bevonva
  220. szinte mindig jobb stratégia,
    mint egy rakás önző tuskóval dolgozni.
  221. Akkor hogyan hagyjuk magunk
    mögött a neoliberalizmust,

  222. és hogyan építsünk
    fenntarthatóbb, virágzóbb
  223. és egyenlőbb társadalmat?
  224. Az új közgazdaságtan mindössze
    öt ökölszabályt javasol.
  225. Az első, hogy a sikeres gazdaság
    nem dzsungel, hanem kert;

  226. ami azt jelenti, hogy a piacot,
  227. mint a kertet gondozni kell,
  228. továbbá hogy a piac a valaha feltalált
    leghatékonyabb társadalmi technológia
  229. az emberiség problémáinak megoldására,
  230. de mivel nem korlátozzák társadalmi normák
    vagy demokratikus szabályozások,
  231. elkerülhetetlenül több problémát teremt,
    mint amennyit megold.
  232. Éghajlatváltozás
  233. és a 2008-as súlyos pénzügyi válság –
  234. csak hogy két példát említsek.
  235. A második szabály,

  236. hogy a társadalmi bevonás
    gazdasági növekedést teremt.
  237. A neoliberális nézet,
  238. hogy a társadalmi bevonás olyan fényűzés,
  239. amely csak növekedés esetén engedhető meg,
    egyaránt téves és maradi.
  240. A gazdaság alapját az emberek alkotják.
  241. A piacgazdaságban akkor valósul meg
    gazdasági növekedés,
  242. ha több embert vonunk be többféleképpen.
  243. A harmadik szabály,

  244. hogy a vállalat célja nem pusztán
    a részvényesek gazdagítása.
  245. Napjaink gazdasági életének
    legnagyobb hazugsága
  246. az a neoliberális nézet,
  247. hogy a vállalat egyetlen célja
    és a vezetők egyetlen felelőssége
  248. önmaguk és a részvényesek gazdagítása.
  249. Az új közgazdaságtannak ki kell állnia
    amellett – és erre megvan a lehetősége –,
  250. hogy a vállalat célja
  251. valamennyi érdekelt fél
    jólétének javítása,

  252. ideértve az ügyfeleket, dolgozókat,
  253. a helyi közösséget
    és a részvényeseket egyaránt.
  254. A negyedik szabály:

  255. a kapzsiság nem jó.
  256. A mohóságtól nem lesz
    az ember jó kapitalista,
  257. csak szociopata.
  258. (Nevetés)

  259. (Taps)

  260. Az együttműködéstől ilyen erősen
    függő gazdaságban

  261. a szociopátia éppolyan káros
    az üzletre, mint a társadalomra.
  262. Végül az ötödik szabály:

  263. a fizika törvényeivel ellentétben
  264. a gazdaság törvényei
    döntés útján születnek.
  265. A neoliberális gazdaságelmélet
    úgy adta el magát önöknek,
  266. mintha megváltozhatatlan
    természeti törvény lenne,
  267. pedig valójában áltudományon
    alapuló társadalmi normákra
  268. és kitalált narratívákra épül.
  269. Ha valóban egyenlőbb,
  270. virágzóbb és fenntarthatóbb
    gazdaságot akarunk,
  271. valamint jól működő demokráciát
  272. és civil társadalmat,
  273. akkor új közgazdaságtanra van szükségünk.
  274. És van egy jó hírem:

  275. ha új közgazdaságtant akarunk,
  276. nem kell mást tennünk,
    mint eldönteni, hogy akarjuk.
  277. Köszönöm.

  278. (Taps)

  279. Moderátor: Nick, bizonyára sokszor
    megkapod a kérdést:

  280. ha annyira elégedetlen vagy
    a gazdasági rendszerrel,
  281. miért nem ajándékozod el az összes pénzed,
    és csatlakozol a 99%-hoz?
  282. Nick Hanauer: Nem, vagyis igen.

  283. Sokszor megkapom. Sokszor.
  284. "Ha ennyire törődsz az adókkal,
    miért nem fizetsz többet?"
  285. Vagy "ha ennyire törődsz a bérekkel,
    miért nem fizetsz többet?"
  286. Megtehetném.
  287. A probléma az,
  288. hogy nem sokat javítana a helyzeten,
  289. és felfedeztem egy stratégiát,
  290. amely százezerszer jobban működik,
  291. Moderátor: Értem.

  292. NH: úgyhogy olyan narratívák és törvények
    létrehozására fordítom a pénzem,

  293. amelyek megkövetelik,
    hogy minden más gazdag is
  294. adózzon, és jobban
    megfizesse a dolgozókat.
  295. (Taps)

  296. És például

  297. az általunk kezdeményezett
    15 dolláros minimálbér
  298. mára 30 millió dolgozó
    helyzetén segített.
  299. Tehát ez jobb módszer.
  300. Modrátor: Nagyszerű.

  301. Ha meggondolnád magad,
    szerzünk jelentkezőket a vagyonodra.
  302. NH: Rendben. Köszönöm.
    Moderátor: Köszönöm szépen.