Séta az alvás szakaszain át

Tudta, hogy minden este útnak indul, miután lehunyta a szemét? Matt Walker alváskutató részletezi a különbséget a REM- (Rapid-Eye Movement) és a non-REM-fázis között, beszél arról, hogy mi történik az alvás egyes szakaszaiban, és hogy miért fontos, hogy elegendőhöz jusson mindkettőből.

Az alvás talán a leghatékonyabb dolog,

amit minden egyes nap megtehetünk azért,

hogy visszaállítsuk
agyunk és testünk egészségét.

És ha kicsit jobban megértjük,
mi is az az alvás,

talán esélyt kapunk arra,
hogy úgy mennyiségben mint minőségben

hatékonyabbá tegyük alvásunkat.

[ Az alvás tudománya ]

(Zene)

Szóval, pontosan mi az alvás?

Nos, az alvásnak – legalábbis embereknél –

két fő típusa van.

Egyfelől van a nem gyors
szemmozgásos alvás,

vagy röviden non-REM-alvás,

másfelől a gyors szemmozgásos alvás,

röviden REM-alvás.

A non-REM-alvást

további négy elkülönülő
szakaszra osztották,

és képzelőerő híján
1-4-ig nevezték el őket

az alvás mélysége szerint.

Ahogy a könnyű
non-REM alvási fázisokba lépünk,

a pulzusunk,

a testhőmérsékletünk csökkenni kezd,

és az elektromos
agyhullám-aktivitásunk is lassul.

De ahogy mélyebbre lépünk
a non-REM-alvásban,

a harmadik és a negyedik szakaszba,

az agy hirtelen

hatalmas, nagy, erőteljes
agyhullámokat produkál.

A test immunrendszere
lényegében újratöltődik.

Szív- és érrendszerünk is
csodálatosan regenerálódik.

A mély non-REM-alvás

segít feldolgozni az emlékeket az agyban,

és rögzíti őket az idegrendszerben.

Ez tehát a non-REM-alvás,

és most beszéljünk a REM-alvásról,

amely az alvás másik fő típusa.

Elsősorban a REM-alvás alatt
éljük át a legélénkebb,

legképtelenebb álmokat.

Az agyhullám-aktivitás
újra gyorsulni kezd.

A REM-alvás alatt szinte
érzelmi elsősegélyt kapunk.

A REM-alvás a kreativitáshoz is
lendületet ad,

összekapcsolja az információkat,
és úgy ébredünk,

hogy a korábban nehéznek vélt problémákra

álmunkban megtaláltuk a megoldást.

Visszatérve az alvás e két típusához,

kiderült, hogy a REM és a non-REM

egész éjjel harcot vív
az agy feletti uralomért,

és a csatát

90 percenként elvesztik és megnyerik,

majd újrajátsszák.

Ezzel létrejönnek az emberi alvás
szabályos ciklusai,

rendszeres, 90 perces ciklusok.

De ami mégis különbözik,

az az, hogy a REM és non-REM aránya
a 90 perces ciklusokon belül

az éjszaka folyamán változik,

mégpedig úgy, hogy az éjszaka első felében

a 90 perces ciklusok többsége

mély non-REM alvási fázisokból áll –

különösen harmadik és negyedik típusú
non-REM-szakaszokból.

De ahogy az éjszaka második felébe lépünk,

a mérleg egyensúlya átbillen,

és a 90 perces ciklusok javarészt

REM-fázisokból, álomalvásból

és második típusú non-REM alvásból állnak,

mely utóbbi a non-REM
felszínesebb változata.

Kiderül, miért hasznos, ha megértjük,

hogy az alvás ilyen módon épül fel.

Vegyük azokat, akik általában
este tízkor fekszenek le,

és reggel hatkor ébrednek,

tehát nyolc órás alvási ablakuk van.

De egy reggel hamarabb kell ébredniük

egy korai találkozó miatt,

vagy mert lendületesen
akarják kezdeni a napot,

és edzőterembe mennek,

ezért hajnali négy órakor kelnek

reggel hat helyett.

Mennyit aludtak valójában?

Két óra a nyolc órás alvásból azt jelenti,

hogy 25%-kal kevesebbet.

Nos, igen is meg nem is.

25%-kal kevesebbet aludtak,

de mivel a REM-alvás többnyire
az éjszaka második felében zajlik,

és leginkább az utolsó néhány órában,

ez az összes REM-alvás

50, 60 vagy akár 70%-a is lehet.

Tehát valódi jelentősége van annak,
hogy megértsük, mi is az alvás,

és hogyan épül fel.

Mindent megtudunk majd az alvás
e különböző szakaszainak előnyeiről,

és a bennünket érő hátrányokról,
amikor nem jutunk elegendő alváshoz –

a következő epizódokban.