Return to Video

Körkörös sógazdálkodással tisztán tarthatjuk folyóinkat

  • 0:01 - 0:03
    Észak-Wisconsinban fölcseperedve
  • 0:03 - 0:07
    nyilvánvaló, hogy kapcsolatom
    alakult ki a Mississippi folyammal.
  • 0:07 - 0:08
    Kiskoromban
  • 0:08 - 0:13
    lánytestvéremmel versenyeztünk,
    ki tudja gyorsabban lebetűzni
  • 0:13 - 0:16
    a M-i-s-s-i-s-s-i-p-p-i szót.
  • 0:17 - 0:19
    Elemista koromban
  • 0:19 - 0:23
    meg kellett tanulnom az első fölfedezőit,
  • 0:23 - 0:27
    a Marquette–Joliet-expedíciókat, és azt,
    hogy használták a Nagy Tavakat,
  • 0:27 - 0:30
    a Mississippit és mellékfolyóit
    a Közép-Nyugat fölfedezésére,
  • 0:30 - 0:33
    majd a Mexikói-öbölig vezető
    kereskedelmi útvonal feltérképezését.
  • 0:34 - 0:36
    Egyetemi éveim alatt szerencsémre
  • 0:36 - 0:38
    a Mississippire nézett
  • 0:38 - 0:41
    kutatólaborom ablaka
  • 0:41 - 0:43
    a Minnesotai Egyetemen.
  • 0:44 - 0:47
    Az öt év alatt kitanultam a Mississippit.
  • 0:47 - 0:50
    Megismertem vízjárása vadóctermészetét,
  • 0:50 - 0:53
    és azt, hol árasztja el partjait
    egy szempillantás alatt,
  • 0:53 - 0:55
    majd röviddel azután
  • 0:55 - 0:57
    partvidékei hol száradnak ki.
  • 0:58 - 1:01
    Jelenleg fizikus szerveskémikusként
  • 1:01 - 1:03
    föltett szándékom,
  • 1:03 - 1:06
    hogy képzettségemet a Mississippihez
    hasonló folyók ember okozta,
  • 1:06 - 1:09
    túlzott mértékű sóterheléstől
    való megóvására fordítsam.
  • 1:10 - 1:12
    Hiszen, mint tudják,
  • 1:12 - 1:16
    a só elszennyezi az édesvízi folyókat.
  • 1:16 - 1:22
    A folyóvizek sótartalma csak 0,05%.
  • 1:23 - 1:26
    Az ilyen víz biztonságosan iható.
  • 1:26 - 1:30
    A bolygónkon lévő víz zöme
    óceánokban található,
  • 1:30 - 1:34
    és az óceánok sótartalma több mint 3%-os.
  • 1:34 - 1:38
    Aki megissza, súlyosan megbetegszik tőle.
  • 1:38 - 1:43
    Az óceánok vizének térfogata
  • 1:43 - 1:46
    úgy aránylik a folyóvizekéhez,
  • 1:46 - 1:49
    mint ahogy egy olimpiai méretű
    úszómedence térfogata
  • 1:49 - 1:51
    aránylik
  • 1:52 - 1:57
    egy négyliteres edényéhez.
  • 1:57 - 2:00
    Belátható, hogy a víz értékes forrás.
  • 2:00 - 2:02
    De vajon ekként bánunk vele?
  • 2:03 - 2:07
    Vagy inkább úgy, mint az ajtó elé
    kirakott öreg szőnyeggel,
  • 2:07 - 2:08
    melybe lábunkat töröljük?
  • 2:09 - 2:13
    Ha öreg szőnyegként bánunk vele,
    az súlyos következményekkel jár.
  • 2:13 - 2:15
    Nézzük csak!
  • 2:15 - 2:19
    Mi a hatása egy kávéskanálnyi sónak?
  • 2:20 - 2:22
    Ha egy kávéskanálnyi sót adunk
  • 2:22 - 2:25
    az olimpiai úszómedencényi
    óceánvízhez,
  • 2:25 - 2:27
    az attól még óceánvíz marad.
  • 2:28 - 2:30
    De ha ugyanennyi sót adunk
  • 2:30 - 2:33
    a négyliteres edényben lévő folyóvízhez,
  • 2:33 - 2:36
    hirtelen ihatatlanul sóssá válik.
  • 2:37 - 2:38
    Épp ez a lényeg.
  • 2:38 - 2:44
    Hiszen a folyók víztömege
    az óceánokéhoz képest oly csekély,
  • 2:44 - 2:47
    hogy különösen érzékeny
    az ember tevékenységére,
  • 2:47 - 2:49
    és ügyelnünk kell a vizek megóvására.
  • 2:50 - 2:52
    Nemrég átnéztem
  • 2:53 - 2:55
    a világ folyóvizeinek egészségével
    foglalkozó szakirodalmat.
  • 2:56 - 3:01
    Arra számítottam, hogy a vízhiányos
    és az erősen iparosodó vidékeken
  • 3:01 - 3:04
    találunk betegeskedő folyóvizeket.
  • 3:04 - 3:07
    Ezt tapasztaltam Észak-Kínában s Indiában.
  • 3:08 - 3:12
    De meglepett, mikor egy 2018-as cikkben
  • 3:12 - 3:17
    232 mintavételi helyről volt szó,
  • 3:17 - 3:19
    mind az USA-ban.
  • 3:19 - 3:21
    E helyek 37%-ában mértek
  • 3:21 - 3:25
    megnövekedett sótartalmat.
  • 3:25 - 3:27
    Még inkább meglepő volt,
  • 3:27 - 3:30
    hogy a legnagyobb növekedési ütem
  • 3:30 - 3:33
    az USA keleti partját jellemezte,
  • 3:33 - 3:35
    nem pedig az aszályos délnyugatit.
  • 3:35 - 3:38
    A cikk szerzői feltételezik,
  • 3:38 - 3:43
    hogy ez az utakra jégmentesítés
    céljából kiszórt sónak tudható be.
  • 3:44 - 3:46
    Lehet, hogy a só másik forrása
  • 3:46 - 3:50
    a sós ipari szennyvizek.
  • 3:50 - 3:55
    Az emberi tevékenység folyóvizeinket
  • 3:55 - 3:58
    az óceánvizekhez hasonlóvá teheti.
  • 3:58 - 4:01
    Tennünk kell valamit,
    amíg még nem késő.
  • 4:02 - 4:04
    Javaslok valamit.
  • 4:05 - 4:09
    Megvalósíthatunk egy háromlépéses
    folyamivíz-védelmi tervet,
  • 4:09 - 4:14
    és ha az iparivíz-fogyasztók tartják
    magukat e védelmi mechanizmushoz,
  • 4:14 - 4:18
    akkor folyóinkat sokkal
    biztonságosabb helyzetbe hozhatjuk.
  • 4:19 - 4:21
    Ehhez az kell, hogy először is:
  • 4:21 - 4:25
    vízvisszaforgató és víz-újrahasznosító
    műveletek bevezetésével
  • 4:26 - 4:28
    kevesebb folyóvizet használjunk.
  • 4:28 - 4:30
    A második:
  • 4:30 - 4:33
    a sós ipari szennyvizekből,
    ki kell vonnunk a sót,
  • 4:34 - 4:37
    más célokra vissza kell nyerjük
    és újra kell hasznosítsuk.
  • 4:38 - 4:42
    A harmadik: sófogyasztóinkat
    át kell állítanunk
  • 4:42 - 4:45
    a jelenlegi bányasóforrásról
  • 4:45 - 4:49
    az újrahasznosított só használatára.
  • 4:50 - 4:53
    E háromrészes védelmi
    mechanizmust már alkalmazzák.
  • 4:53 - 4:56
    Észak-Kína és India ezt hajtja végre
  • 4:56 - 4:58
    a folyói helyreállítására.
  • 4:59 - 5:01
    De a javaslat lényege,
  • 5:01 - 5:05
    hogy e védelmi mechanizmust
    a folyóink megvédésére használjuk,
  • 5:05 - 5:07
    hogy ne kelljen helyreállítanunk őket.
  • 5:08 - 5:11
    A jó hír, hogy van hozzá technológiánk.
  • 5:12 - 5:13
    Membránok segítségével,
  • 5:14 - 5:17
    amelyek különválasztják a sót és a vizet.
  • 5:18 - 5:21
    A membránok régóta ismeretesek.
  • 5:21 - 5:23
    Polimeralapúak,
  • 5:23 - 5:28
    és méret vagy töltés szerint
    választják szét az anyagokat.
  • 5:28 - 5:32
    A só és víz különválasztására használtak
  • 5:32 - 5:35
    általában töltés szerint választanak szét.
  • 5:35 - 5:38
    A membránok negatív töltésűek,
  • 5:38 - 5:40
    taszítják a sóoldatban lévő
  • 5:40 - 5:43
    negatív töltésű kloridionokat.
  • 5:44 - 5:48
    A membránok percenként
  • 5:48 - 5:55
    95 millió liter vizet tisztítanak meg.
  • 5:55 - 5:57
    Vagy még ennél is többet.
  • 5:58 - 5:59
    De még többre képesek.
  • 6:00 - 6:05
    Működésük a fordított
    ozmózis elvén alapul.
  • 6:05 - 6:10
    Az ozmózis természetes folyamatként
    testünkben is végbemegy:
  • 6:10 - 6:12
    sejtjeink így működnek.
  • 6:12 - 6:16
    Az ozmózisban két kamra vesz részt,
  • 6:16 - 6:19
    amelyek más-más töménységű
    sóoldatot tartalmaznak.
  • 6:19 - 6:21
    Egyikben van az alacsony,
  • 6:21 - 6:24
    míg a másikban a magas töménységű.
  • 6:24 - 6:28
    A kamrákat féligáteresztő
    membrán választja el.
  • 6:28 - 6:30
    Természetes ozmózisfolyamatban
  • 6:30 - 6:34
    a víz az alacsony töménységű helyről
  • 6:34 - 6:36
    a magasabb töménységű helyre
  • 6:36 - 6:39
    áramlik át a membránon mindaddig,
  • 6:39 - 6:41
    míg egyensúlyi állapot nem alakul ki.
  • 6:42 - 6:46
    A fordított ozmózis az előbbi ellentéte.
  • 6:46 - 6:48
    Ehhez a magas töménységű oldalt
  • 6:48 - 6:53
    nyomás alá helyezzük,
  • 6:53 - 6:57
    és így a vizet a másik oldalra préseljük.
  • 6:57 - 7:01
    Ezáltal a magas töménységű
    oldal még sósabb,
  • 7:01 - 7:02
    az oldat még töményebb lesz,
  • 7:02 - 7:06
    az alacsony töménységű oldalon
    pedig tisztított víz keletkezik.
  • 7:06 - 7:14
    A fordított ozmózissal
    az ipari szennyvíz 95%-át
  • 7:14 - 7:16
    tiszta vízzé alakíthatjuk,
  • 7:16 - 7:20
    és csak 5% sós keverék marad vissza.
  • 7:21 - 7:24
    Ám ez az 5%-nyi sós koncentrátum
  • 7:24 - 7:26
    nem hulladék.
  • 7:26 - 7:29
    Kutatók új membránokat is kifejlesztettek,
  • 7:29 - 7:33
    melyek bizonyos sókat átengednek,
  • 7:33 - 7:34
    másokat viszont nem.
  • 7:35 - 7:36
    E membránokkal –
  • 7:36 - 7:39
    ezeket nanoszűrő membránoknak hívjuk –,
  • 7:39 - 7:43
    az 5%-nyi tömény sóoldat
  • 7:43 - 7:46
    tisztított sóoldattá alakítható.
  • 7:47 - 7:52
    Fordított ozmózissal és nanoszűréssel
  • 7:52 - 7:54
    az ipari szennyvizet
  • 7:54 - 7:58
    víz- és sóforrássá változtathatjuk.
  • 7:59 - 8:00
    Ezáltal megvalósítjuk
  • 8:00 - 8:05
    a folyamvédelmi mechanizmus két oszlopát.
  • 8:06 - 8:10
    Iparivíz-felhasználóknak bemutatva ezt
  • 8:10 - 8:13
    általában így reagáltak:
  • 8:13 - 8:16
    "Jó, de kinek kell majd a sóm?"
  • 8:16 - 8:19
    Ezért fontos a harmadik oszlop.
  • 8:19 - 8:23
    A bányasót használókat át kell állítani
  • 8:23 - 8:26
    az újrahasznosított sóra.
  • 8:26 - 8:28
    Kik ezek a sófölhasználók?
  • 8:29 - 8:31
    Kiderült, hogy 2018-ban
  • 8:31 - 8:36
    az USA-ban fölhasznált só 43%-át
  • 8:36 - 8:39
    utak jégmentesítésére használták.
  • 8:40 - 8:44
    39%-ot a vegyipar használt föl.
  • 8:44 - 8:46
    Nézzük e két fölhasználást!
  • 8:47 - 8:49
    Megdöbbentő!
  • 8:50 - 8:53
    A 2018-19-es téli időszakban
  • 8:53 - 8:58
    egymillió tonna sót használtak föl
  • 8:58 - 9:00
    Pennsylvania állam útjaira.
  • 9:01 - 9:03
    Egymillió tonna sóval
  • 9:03 - 9:06
    kétharmad részben megtölthetnénk
    az Empire State Buildingot.
  • 9:07 - 9:10
    Egymillió tonna sót kibányásztak,
  • 9:11 - 9:13
    kiszórták az utakra,
  • 9:13 - 9:16
    aztán a környezetbe
    és a folyóinkba mosták bele.
  • 9:18 - 9:19
    Az a javaslatom,
  • 9:19 - 9:25
    hogy ennyi sót az ipari sós
    szennyvízből is előteremthetünk,
  • 9:25 - 9:27
    s ezzel meggátolhatjuk,
    hogy a folyóinkba kerüljön.
  • 9:27 - 9:30
    Helyette fölhasználhatjuk az útjainkra.
  • 9:30 - 9:33
    Mikor eljön a tavaszi olvadás,
  • 9:33 - 9:36
    és e tömény sós vízmennyiség lezúdul,
  • 9:36 - 9:38
    legalább a folyók
  • 9:38 - 9:41
    jobb helyzetből védekezhetnek.
  • 9:42 - 9:43
    Vegyészként leginkább
  • 9:43 - 9:48
    a zárt ciklusú, körforgásos sógazdálkodás
  • 9:48 - 9:52
    vegyipari bevezetésének lehetősége izgat.
  • 9:53 - 9:57
    A klór-alkáli-iparág alkalmas rá.
  • 9:58 - 10:01
    A klór-alkáli-iparág gyártja az epoxikat,
  • 10:02 - 10:04
    az uretánokat és az oldószereket,
  • 10:04 - 10:08
    továbbá a nap mint nap
    használt termékek zömét.
  • 10:09 - 10:13
    Az iparág alapanyaga a nátrium-klorid.
  • 10:14 - 10:16
    Az elképzelés abban áll...
  • 10:16 - 10:19
    Nézzük először a lineáris gazdaságot!
  • 10:19 - 10:22
    A lineáris gazdaságban a sót bányásszák,
  • 10:22 - 10:24
    átmegy a klór-alkáli folyamaton,
  • 10:24 - 10:26
    vegyi alapanyagok készülnek belőle,
  • 10:26 - 10:29
    melyekből aztán feldolgozva új terméket
  • 10:29 - 10:31
    vagy funkcionális terméket gyártanak.
  • 10:31 - 10:34
    Ám a feldolgozás folyamán
  • 10:34 - 10:38
    a sót gyakran
    melléktermékként regenerálják,
  • 10:38 - 10:40
    és végül ipari szennyvíz keletkezik.
  • 10:41 - 10:46
    A bevezetendő elgondolás a körkörösség:
  • 10:47 - 10:51
    újrahasznosíthatjuk a vizet és a sót
  • 10:51 - 10:54
    a gyárakból származó szennyvízből,
  • 10:54 - 10:57
    s visszajuttathatjuk
    a klór-alkáligyártásba.
  • 10:58 - 11:00
    Körkörös só.
  • 11:00 - 11:02
    Mekkora ennek a jelentősége?
  • 11:02 - 11:05
    Csak egy példát mondok.
  • 11:05 - 11:08
    A világ propilénoxid-termelésének 50%-a
  • 11:08 - 11:11
    a klór-alkáli folyamatban keletkezik.
  • 11:11 - 11:17
    Ez összesen ötmillió tonna
    propilén-oxidot jelent
  • 11:17 - 11:19
    évente, az egész világot tekintve.
  • 11:20 - 11:23
    Az ötmillió tonna sót bányásszák,
  • 11:24 - 11:28
    klór-alkáli folyamatban
    dolgozzák föl propilén-oxiddá,
  • 11:28 - 11:29
    és ennek során
  • 11:30 - 11:34
    ötmillió tonna só szennyvízben végzi.
  • 11:35 - 11:36
    Az ötmillió tonna só elég
  • 11:36 - 11:39
    három Empire State Building feltöltésére.
  • 11:40 - 11:41
    Ez évente értendő.
  • 11:42 - 11:48
    Látható, hogy a körkörös sógazdálkodás
  • 11:48 - 11:52
    hogyan óvhatja meg folyóinkat
    a mértéktelen sószennyezéstől.
  • 11:52 - 11:54
    Fölvethetik:
  • 11:54 - 11:58
    "De hát a membránok több éve jelen vannak,
  • 11:58 - 12:02
    miért nem vezették be
    a szennyvíz újrafelhasználását?"
  • 12:03 - 12:05
    A lényeges ok a pénz,
  • 12:05 - 12:08
    mert a szennyvíz
    újrafelhasználása költséges.
  • 12:08 - 12:09
    Másodszor,
  • 12:10 - 12:13
    e régiókban a víz alul van értékelve.
  • 12:13 - 12:15
    Amíg még nem késő.
  • 12:15 - 12:20
    Ha nem tervezzük meg
    az édesvíz fenntarthatóságát,
  • 12:20 - 12:22
    annak súlyos következményei vannak.
  • 12:22 - 12:25
    Kérdezzék csak meg a világ
    egyik legnagyobb gyártóját,
  • 12:25 - 12:29
    amelyet tavaly 280 millió dolláros kár ért
  • 12:29 - 12:33
    a németországi Rajna
    alacsony vízállása miatt.
  • 12:34 - 12:38
    Kérdezzék a dél-afrikai Fokváros lakosait,
  • 12:38 - 12:42
    akik minden évben
    ivóvízhiánytól szenvednek,
  • 12:42 - 12:45
    és arra kérik őket,
    hogy ne húzzák le a vécét.
  • 12:46 - 12:47
    Látják,
  • 12:48 - 12:50
    hogy a membránok megoldást nyújtanak,
  • 12:50 - 12:55
    és így tiszta vízhez juthatunk,
  • 12:55 - 12:57
    tiszta sóhoz juthatunk.
  • 12:57 - 12:59
    Így, e membránok alkalmazásával
  • 12:59 - 13:03
    folyóinkat megóvhatjuk
    a jövő nemzedékei számára.
  • 13:03 - 13:04
    Köszönöm.
  • 13:04 - 13:05
    (Taps)
Title:
Körkörös sógazdálkodással tisztán tarthatjuk folyóinkat
Speaker:
Tina Arrowood
Description:

2018-19 telén egymillió tonna sót használtak utak jégmentesítésére csupán Pennsylvania államban. Az iparban használt só gyakran folyóvizekben köt ki, és így a vizük ihatatlanná válik, és ez még az ökológiai világválsághoz is hozzájárul. Hogyan óvhatjuk meg jobban ezeket az értékes természeti erőforrásokat? Tina Arrowood fizikai szervesvegyész háromlépéses tervet vázol föl arra, hogy a só ne kerüljön a folyókba, és hogy körkörös sógazdálkodással miként lehet az ipari melléktermékeket értékes erőforrásokká változtatni.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
13:19

  • Csaba Lóki

    0:17 az "elemista koromban" helyett javaslat: "iskolás koromban"
    043 - a "kitanultam" nem igazán illik ide. Esetleg: "kiismertem", "megismertem"?
    8:00 - nem lehet "pillér"?

  • Péter Pallós

    0:17 Iskolás kor a középiskolás is. Itt csak a kisdiákkoráról van szó. Ld. még: https://isss.umn.edu/publications/USEducation/4.pdf

    0:43 Nincs a kitanulttal semmi baj. L.: MÉSz „Megfigyelés, kifürkészés v. tapasztalat révén megismer, megtud olyas vmit, amit nehéz megismerni, megtudni.”

    4:05 Rossz lett a szórend: a legfontosabb mondatrész a ’háromlépéses folyamivíz-védelmi terv’, nem a ’megvalósíthatunk’. Azért kerül előre.

    4:30 Rossz lett a szórend: a legfontosabb mondatrész a ’ki kell vonnunk a sót’.

    4:34 Itt kell még egyszer a ’sót’, különben bizonytalanságban hagyjuk a nyájas olvasót, hogy a sót vagy a vizet kell újrahasznosítsuk.

    8:00 Lehet pillér.

    11:05 Az enyém is hibás volt, a helyes alak: ’propilén-oxid-gyártásának’. L.: Osiris A két kötőjeles közszói összetételek, 131. o. A gyárt és a termel egyenértékű szinonimák.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.