Noah Wilson-Rich: Minden városnak szüksége van egészséges méhekre

A méhek gyorsan és titokzatos módok tűnnek el a vidéki területekről, melynek súlyos hatása van a mezőgazdaságra. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a méhek jól élnek a városi környezetben - a városoknak pedig szintén szükségük van rájuk. Noah Wilson-Rich azt veti fel, hogy a városi méhészkedésnek fontos szerepe lehet a városok és a fajok újjáélesztésében. (A TEDxBoston felvétele.)

Úgy hívjuk, amit ez az ember visel, hogy

méhszakáll. (Nevetés)

Egy szakáll tele méhekkel.

Ez az, ami önök közül sokaknak beugrik,

amikor a mézelő méhekre vagy más rovarokra gondolnak,

vagy bármire, aminek kettőnél több lába van.

És hadd kezdjem azzal, hogy elmondjam, vettem az adást.

Értem ezt. De sok dolgot kell tudni,

és itt most szeretném, ha nem lennének elfogultak

nyíljanak meg és változtassák meg a méhekről alkotott véleményüket.

Jelzem, hogy ezt a férfit nem szúrták meg.

Valószínű egy méhanya van az állán

és odavonzza a többi méhet.

Ez nagyon jól mutatja a méhekhez való viszonyunkat,

és ez mélyre, sok ezer évre nyúlik vissza.

Szoros együttműködés alakult ki velük, mert a méhektől függünk

a megporzás miatt, és az utóbbi időben

gazdasági termékek miatt.

Biztos sokan hallhatták önök között már, hogy a méhek eltűnnek,

nem csak elpusztulnak, hanem eltűnnek.

Még csak meg se találjuk a holttesteiket.

Ezt nevezzük elnéptelenedés szindrómának,

és ez bizarr. Kutatók világszerte

még mindig nem tudják mi okozza ezt

de amit tudunk, hogy a méhek számának csökkenésével

több mint 130 gyümölcs és zöldség ára,

melyektől függünk, emelkedni fog.

Tehát a méhek fontosak a gazdaságban betöltött szerepük miatt

ugyanúgy, ahogy a mezőgazdaságban is.

Itt láthatnak néhány képet, ezeket zöld tetőnek

vagy városi kertészetnek nevezzük.

Jól ismerjük a bal oldali képet, mely egy

közösségi kertet ábrázol a város keleti részén.

Ez az otthonom. Van egy kaptáram az udvarban.

És mellette talán a jövő zöld tetője,

hogy tovább hasznosíthassuk a városi területeket,

ahol még egy rakás kertészkedésre alkalmas terület van.

Nézzék meg ezt a bostoni képet a narancssárga metró vonalán.

Próbálják megkeresni a méhkaptárt. Ott van!

Ott van a tetőn, mindjárt jobbra a saroknál

és már jó pár éve ott van.

A városi méhészkedés úgy működik,

hogy a kaptárak eléggé el vannak rejtve

és nem amiatt, mert ez szükséges.

Ez azért van, mert az emberek kényelmetlennek érzik a gondolatot

ezért ma szeretném azt kérni önöktől, hogy gondolkodjanak ezen,

gondoljanak a méhek hasznára a városban

és hogy miért is klasszak ők.

Hadd adjak egy rövid áttekintést arról, hogy működik a megporzás.

Tudjuk, hogy a virágok, a zöldségek és a gyümölcsök,

sőt, még a lucerna is a jószág szénájában

melyeket a húsukért tartunk, mind a megporzástól függenek

viszont van hím és nőivarú része egy növénynek

és alapvetően a megporzó rovarokat a nektár

vonzza a növényekhez, ez folyamatában úgy néz ki,

hogy a méh meglátogatja a virágokat, rákerül némi virágpor

mely az embereknél a sperma megfelelője, az útja során

később más virágokra repül, és végül

ebben az esetben például egy alma lesz belőle.

Láthatják az irányvonalat. A lényege ez.

A virágszirom már lehullik, mire megesszük

de ez az alapja annak, hogyan működik a megporzás.

Gondoljunk a városi életmódra, nem a maira

és nem is a múltbelire, hanem arra, hogy mi lesz száz év múlva.

Hogyan fog kinézni? Nagy kihívások elé állít a

természetes élőhelyek pusztulása. Egyre több az ember

emberek milliárdjai, száz év múlva Isten tudja mennyi ember lesz

és milyen kevés hely, hogy mindenki elférjen

tehát meg kell változtatni a városokról kialakult látásmódunkat

és ha a bal oldali képre nézünk, a mai New Yorkra

láthatják, hogy milyen szürke és barna.

A tetőkön kátránypapír van, amely visszaveri a hőt

a légkörbe, kétségtelenül

hozzájárulva ezzel a globális klímaváltozáshoz.

Mi lesz száz év múlva, ha zöld tetőink lesznek mindenhol

és kertészkedünk és megtermeljük a saját élelmiszerünket

helyben, a városokban. Nyerünk a szállítási költségen

nyerünk az egészségesebb diétával, valamint tanítunk és

úgy munkahelyeket hozunk létre helyben.

Városaink jövője és a városi életmód érdekében szükségünk van a méhekre.

Itt van néhány adat, amelyet a cégünk gyűjtött

a Best Bees-szel közösen, akikkel méheket szállítunk

telepítünk és kezelünk, ha valaki szeretné

akár városban akár vidéken, és meghonosítjuk a méheket

és a méhészet ötletét az önök saját udvarában vagy háztetőjén

vagy akár a tűzlétráján,

hogy látható legyen, hogy ez milyen egyszerű és megvalósítható.

Észrevettünk egy ellentmondásos trendet

ezekben a számokban. Nézzünk az első adatra

az áttelelési mutatóra.

Ez sok éven keresztül egy óriási probléma volt

alapvetően a nyolcvanas évek vége óta, amikor bejött a varroa atka

és különböző vírusokat, baktériumokat és

gombás megbetegedéseket hozott magával.

Nehéz sikeresen túlélni a telet,

ez az idő, amikor a legtöbb méhcsalád elpusztulhat

és arra jöttünk rá, hogy a városokban a méhek könnyebben

élik túl, mint vidéken.

Egy kicsit ellentmondásos, ugye?

Azt gondoljuk, hogy jaj, a méhek, a vidék, a mezőgazdaság

de a méhek nem ezt mutatják.

A méhek szeretnek a városban lenni. (Nevetés)

Sőt, még több mézet is termelnek.

A városi méz ízletes.

A bostoni Seaport Hotel tetőjén lévő méhek,

ahol több százezer méh repked

éppen most is a fejünk felett,

- biztos senki se vette még észre arra járva -

mind a helyi közösségi kertekbe repülnek

és ízletes, egészséges mézet készítenek,

mely pont olyan ízű, mint a városunk virágai.

Tehát a városi méhcsaládok mézhozama magasabb,

akár csak az áttelelési mutatójuk

összevetve a vidéki területekkel.

Ismét egy kicsit ellentmondásos.

Visszatekintve a méhek egészségére a történelem

szempontjából, ha 950-ig visszamegyünk, láthatjuk,

hogy Írországban akkoriban nagy méhpusztulás volt.

Tehát a méhek problémája nem szükségszerűen

valami új jelenség. Előfordult méhpusztulás

több mint ezer évvel ezelőtt is

de ezeket a problémákat nem igazán tudjuk kimutatni a városokban.

Tehát arra bátorítom önöket, hogy gondolkodjanak el,

hogy mit jelent a város mint sziget.

Azt gondoljuk, hogy a városban magasabb a hőmérséklet.

Miért teljesítenek jobban a méhek a városban?

Ez egy nagy kérdés tehát, hogy segítsen bennünket megérteni,

hogy miért kellene a méheknek a városban lenni.

Talán több a virágpor a városban.

A városi közlekedési csomópontokba érkező vonatok

pollent hoznak magukkal, nagyon könnyű pollent,

ettől a város olyan a méheknek, mint egy bevásárlóközpont.

Sok hársfa van a vasúti sínek mentén.

Talán kevesebb a rovarirtószer a városban,

mint a vidéki területeken.

Talán vannak olyan más dolgok, amelyekre nem is gondoltunk még,

de a városra mint szigetre mindenképp kell gondolnunk.

Nem csak a kaptárelhagyás szindróma az egyetlen,

amely érinti a méheket. A méhek pusztulnak

és ez egy napjaink egyik nagy-nagy kihívása.

A világtérképen, amelyet itt láthatnak

a varroa atka elterjedésének útját követjük nyomon.

Mára a varroa atka megváltoztatta a méhészet

játékszabályait, és láthatják a jobb felső sarokban

ahogy az évek változnak, egyszercsak elérünk napjainkig

és követhetik a varroa atka terjedését az

1900-as évek elejétől napjainkig.

1968-ban járunk és már elég jól lefedjük Ázsiát.

Látjuk, ahogy 1971-ben elkezd Európában és Dél-Amerikában terjedni

majd elérkezünk a 80-as évekhez

egész pontosan 1987-hez, amikor a varroa atka végül

elért Észak-Amerikába, az Egyesült Államokba

ez az a pont, amikor megváltoztak a játékszabályok

a méhek számára az Egyesült Államokban.

Sokan emlékszünk a gyermekkorunkra

talán megszúrt egy méh, ha virágokon láttuk őket.

Gondoljunk a mai srácokra. A gyermekkor egy kicsit megváltozott.

Ők nem tapasztalják meg ezt.

A méhek nincsenek már körülöttünk.

Szükségünk van a méhekre, de ők eltűnnek és ez egy nagy probléma.

Mit tehetünk mi?

Amivel foglalkozom, az a méhek kutatása.

A méhek egészségének tanulmányozásáért kaptam PhD-t.

2005-ben kezdtem tanulmányozni a méheket.

2006-ban a méhek elkezdtek eltűnni,

tehát hirtelen, hogy ez a stréber kölyök

iskolába megy, hogy bogarakat tanulmányozzon - (Nevetés)

hirtelen nagyon aktuálissá vált a világban.

És ez így alakult.

Tehát a kutatásom arra koncentrál, hogyan tehetjük a méheket egészségesebbé.

Önmagában nem azt kutatom, hogy mi öli meg a méheket.

Nem egy vagyok a világ azon kutatói között,

akik a rovarirtók és a betegségek hatásait keresi

vagy a kaptárelhagyást, vagy a méhek alultápláltságát.

Azt keressük, hogyan lehetnek a méhek egészségesebbek

injekciók, vagy joghurt segítségével, mint a probiotikumok

vagy más olyan terápiák segítségével, amelyet megetethetünk a méhekkel,

és ez pedig egy elég egyszerű folyamat, még egy hétéves is képes rá.

Összekeverünk virágport, cukrot és vizet

és valamilyen más aktív anyagot, amelyet szeretnénk,

és közvetlenül a méheknek adjuk. Nem használunk kemikáliákat

csak immunerősítőket.

Mi, emberek távlati célként gondolunk az egészségünkre.

Sportolunk, egészségesen étkezünk, vitaminokat szedünk.

Miért ne gondolnánk a méhekre is ugyanígy?

Olyan helyekre kell vinni őket, ahol gyarapodnak

és meg kell próbálni egészségessé tenni őket, mielőtt lebetegszenek.

Éveket töltöttem az egyetemen azzal,
hogy szurkálgattam a méheket

tűvel oltóanyagot adtam be nekik. (Nevetés). Éveken

éveken keresztül a padban. "Azta', már hajnali 3 óra

és még mindig szurkálom a méheket." (Nevetés)

Egy napon azt mondtam, hogy miért nem szájon át vesszük be az injekciót?

Ez olyan "pfuj!". Na mi ezzel foglalkozunk. (Nevetés)

Szeretnék megosztani önökkel néhány fotót a városi kaptárakról,

mert akármilyenek lehetnek.

Úgy értem tényleg legyenek nyitottak.

Lefesthetünk egy kaptárt, hogy passzoljon a házunkhoz.

Elrejthetünk egy kaptárt az otthonunkban.

Ez itt három kaptár a

Fairmont Copely Plaza Hotel tetőjén

és nagyon szépek itt. Úgy értem, hogy

a szobabelsők színeihez igazítottuk,

mintha kék foltos fa lenne a burkolat,

és ezek a méhek óriásiak, bizonyára fogyasztanak

a kertben termesztett gyógynövényekből is.

Ezt fogják a séfek főzéskor használni

és a méz, - tartanak fogadásokat -

ezt a mézet használják a bárjaikban.

A méz kiváló helyettesítője a hagyományos cukornak

mert különböző cukorfajták vannak benne.

Van egy iskolai méhész projektünk is,

- ez egy nonprofit vállalkozás, amelyben

megismertetjük az emberekkel szerte a világon

hogyan lehet méhkaptárakat osztályterembe vagy

múzeumba vinni, hogy üveg mögött

oktatási eszközként használhassák.

A kaptár, amelyet itt látnak már több éve

a Fenway High School-ban található.

A méhek közvetlen a Fenway Parkba tudnak kirepülni.

Senki se veszi észre. Ha ön nem egy virág

akkor a méhek nem fognak foglalkozni önnel. (Nevetés)

Nem fognak. Nem fognak. Azt fogják mondani

"Bocsi, csak erre repülök." (Nevetés)

Más képek annak a történetnek a részét mondják el,

amely a városi méhészkedést valóban naggyá tette

New Yorkban, ahol 2010-ig illegális volt a méhészkedés.

Ez egy nagy probléma, mert akkor hogyan fogjuk beporoztatni

a kertjeinket és a helyi élelmiszereket? A kezünkkel?

Úgy értem van itt Bostonban egy nagyszerű cég,

a Green City Growers, akik mennek és

kézzel, fültisztító pálcikával porozzák be a tökféléiket

és ha elvétik a megporzásra alkalmas három napos kaput, akkor nincs termés.

Az ügyfeleik nem lesznek boldogok és az emberek éhezni fognak.

Tehát ez nagyon fontos.

Van pár kép a brooklyn-i mézről.

Nos, itt egy rejtély a New York Times-ból

ahol a méz vörös színű volt és még

New York állam törvényszéke is megjelent

és kutatást végeztek, hogy összehasonlítsák

a vörös árnyalattal, amelyet

egy maraschino likőrgyárban találtak az utcában. (Nevetés)

Tehát bármilyen mézet készíttethetünk a méhekkel,

ha méhbarát növényeket telepítünk.

Párizs óriási modellje volt a városi méhészkedésnek.

Az opera tetején vannak méhkaptárak már régóta

és az emberek azon kezdtek el gondolkodni, hogy

"Azta, meg tudjuk csinálni, és folytatnunk is kellene."

Londonban szintén, és szerte Európában

nagyon profik az emberek a zöldtetőkben

melyekre méheket telepítenek,

és végül egy üzenetet szeretnék átadni.

Bátorítani szeretném önöket, hogy legyenek nyitottak.

Mit tudnak önök tenni, hogy megmentsék vagy segítsék a méheket

vagy hogy fenntartható városokra gondoljanak a jövőben?

Nos, tényleg csak annyi, hogy változtassanak nézőpontot.

Próbálják meg megérteni, hogy milyen fontosak a méhek.

Ha látnak egy méhet, nem fogja önöket megszúrni.

A méh elpusztul. A méhek elpusztulnak, amikor szúrnak,

tehát nem fogják ezt megtenni. (Nevetés)

Nincs miért pánikolni. Itt vannak az egész városban.

Akár lehet saját méhcsaládjuk is, ha szeretnék.

Kiváló ismeretanyagok állnak rendelkezésre,

sőt, még vállalatok is vannak, amelyek segítenek a kezdésben és mentorálnak

és ez nagyon fontos a világ oktatási rendszere számára

a diákok számára, akik világszerte a mezőgazdaságról tanulhatnak

mint ahogy ez a kislány is a képen, akit, ismét mondom, nem szúrtak meg.

Köszönöm! (Taps)