Return to Video

An Introduction to Externalities

  • 0:00 - 0:03
    ♪ [zene] ♪
  • 0:09 - 0:13
    - [Alex] Előző videónkban kihangsúlyoztuk,
  • 0:13 - 0:14
    hogy az ár csak egy jel,
  • 0:14 - 0:16
    egy burkolt ösztönző tényező,
  • 0:16 - 0:19
    és hogy a szabadpiaci árak
  • 0:19 - 0:21
    úgy koordinálják az egyének tevékenységeit
  • 0:21 - 0:23
    mintha az eredményt
  • 0:23 - 0:28
    egy jótékony láthatatlan kéz
    hozta volna létre.
  • 0:28 - 0:32
    Megmutattuk, hogy az árszabályozás
    hogy képes meggátolni ezt a folyamatot.
  • 0:32 - 0:34
    Most pedig azt szeretnénk megmutatni,
  • 0:34 - 0:36
    hogy az ár néha még
  • 0:36 - 0:38
    a szabadpiacon sincs rendben.
  • 0:38 - 0:40
    Különösen akkor nem,
  • 0:40 - 0:42
    ha fennállnak külső gazdasági hatások,
  • 0:42 - 0:44
    externális költség vagy haszon,
  • 0:44 - 0:48
    amiket hamarosan definiálni is fogunk.
  • 0:49 - 0:51
    Ebben a videóban szeretnénk megmutatni
  • 0:51 - 0:54
    az externális költségek és nyereségek
  • 0:54 - 0:56
    okait és következményeit.
  • 0:56 - 0:58
    Kezdjük is el!
  • 1:01 - 1:04
    Kezdjük a szuper-baktériumok
    felbukkanásával.
  • 1:04 - 1:08
    Ezek azok a baktériumok, amik
    ellenállóvá váltak az antibiotikumokra.
  • 1:08 - 1:11
    Az antibiotikumok kora előtt
  • 1:11 - 1:15
    egy egyszerű vágás vagy horzsolás is
  • 1:15 - 1:18
    halálos lehetett az elfertőződés miatt.
  • 1:18 - 1:20
    Akik, például csatában,
  • 1:20 - 1:21
    súlyosabban megsérültek,
  • 1:21 - 1:23
    többnyire mind meghaltak,
  • 1:23 - 1:25
    de nem a harci sérülések,
  • 1:25 - 1:29
    hanem az ezekből eredő fertőzések miatt.
  • 1:30 - 1:32
    A XX. században,
  • 1:32 - 1:34
    az antibiotikumok csodája által
  • 1:34 - 1:38
    sokkal kevesebb ember halt meg
    ilyen fertőzések miatt.
  • 1:38 - 1:42
    De ez a csoda mostanra
    a végéhez közeledik,
  • 1:42 - 1:44
    mivel az antibiotikumok
  • 1:44 - 1:46
    már nem annyira hatékonyak,
    mint voltak egykor.
  • 1:46 - 1:49
    Miért történik ez?
  • 1:49 - 1:51
    Nos, részben azért,
  • 1:51 - 1:55
    mert az antibiotikumok
    hatékonysága nem 100%-os.
  • 1:55 - 1:57
    És mert a baktériumok,
    akárcsak az emberek, sokfélék.
  • 1:57 - 2:01
    Mások az erősségeik és
    gyengeségeik.
  • 2:01 - 2:04
    Az a baktérium, melyet
    nem pusztít el egy antibiotikum,
  • 2:04 - 2:07
    mivel olyan tulajdonságai vannak,
  • 2:07 - 2:10
    melyek ellenállóvá teszik
    az adott antibiotikummal szemben,
  • 2:10 - 2:12
    szaporodni kezd,
  • 2:12 - 2:15
    egyre erősebbé és dominánsabbá válik.
  • 2:15 - 2:19
    Az evolúciós folyamat vezet
    az ellenálló-képességhez.
  • 2:19 - 2:23
    De mi sem vagyunk teljesen
    ártatlanok ebben a folyamatban.
  • 2:23 - 2:28
    Az ellenállás kialakulását a túlzott
    antibiotikum-fogyasztás is segítette.
  • 2:30 - 2:32
    Miért használunk túl sok antibiotikumot?
  • 2:32 - 2:34
    Alapvetően azért,
  • 2:34 - 2:36
    mert a fogyasztók élvezik
    az antibiotikum minden előnyét,
  • 2:36 - 2:40
    de nem viselik a használat
    teljes költségét.
  • 2:40 - 2:43
    Minden egyes bekapott antibiotikummal
  • 2:43 - 2:45
    tovább növeljük a bacik
    ellenálló-képességét,
  • 2:45 - 2:47
    legalábbis annak valószínűségét.
  • 2:47 - 2:51
    De a bacik nem maradnak egy helyben,
    vagy egy testen belül.
  • 2:51 - 2:53
    Elterjednek a környezetben,
  • 2:53 - 2:55
    sőt, az egész világban.
  • 2:55 - 2:59
    Tehát a baktériumok rezisztenciájából
    következő, növekvő költséget
  • 2:59 - 3:02
    nem csak az antibiotikum használója,
  • 3:02 - 3:05
    hanem mindenki viseli.
  • 3:05 - 3:08
    Tekinthetünk úgy is
    az antibiotikum fogyasztásra,
  • 3:08 - 3:10
    mint egyfajta környezetszennyezésre,
  • 3:10 - 3:13
    mintha ellenállóbb
    és erősebb baktériumokkal
  • 3:13 - 3:15
    szennyeznénk a környezetünket.
  • 3:15 - 3:20
    Ez igaz például, mikor vírus ellen
    antibiotikumot használunk,
  • 3:20 - 3:21
    hiszen az antibiotikum nem segít
  • 3:21 - 3:23
    a vírusos megbetegedésen,
  • 3:23 - 3:24
    csak a baktériumokra van hatással.
  • 3:24 - 3:26
    Ez költséget jelent.
  • 3:26 - 3:29
    Költség, mivel az antibiotikum használat
  • 3:29 - 3:31
    tovább növeli az ellenálló képességet,
  • 3:31 - 3:34
    és az ellenállás elterjed a világban.
  • 3:34 - 3:37
    Azok a farmerek, akik az állataik
    gyorsabb növekedéséhez,
  • 3:37 - 3:39
    nem pedig a betegségek leküzdésére
  • 3:39 - 3:41
    használnak antibiotikumokat,
  • 3:41 - 3:45
    szintén ellenálló bacikat teremtenek.
  • 3:45 - 3:49
    De a rezisztencia növekedését
  • 3:49 - 3:51
    nem kalkulálták bele költségeikbe.
  • 3:51 - 3:54
    Nincsenek tekintettel azokra a költségekre,
  • 3:54 - 3:56
    amiket így másoknak kell viselni.
  • 3:56 - 3:58
    Amikor az antibiotikum fogyasztók
  • 3:58 - 4:02
    ignorálják döntéseik externális költségeit,
  • 4:02 - 4:04
    túlfogyasztás alakul ki.
  • 4:04 - 4:07
    Mivel a döntéshozók bizonyos költségeket
    nem tartanak szem előtt
  • 4:07 - 4:11
    túlzott antibiotikum fogyasztókká válunk.
  • 4:11 - 4:13
    Ezután a bevezetés után
  • 4:13 - 4:15
    definiáljunk néhány fogalmat.
  • 4:15 - 4:16
    Egyéni költség:
  • 4:16 - 4:19
    a fogyasztó vagy a gyártó
    által fizetett költség.
  • 4:19 - 4:21
    Externális költség:
  • 4:21 - 4:24
    kívülállók által fizetett költség,
  • 4:24 - 4:26
    azon költségek, melyeket nem a fogyasztó
    vagy a termelő fizet,
  • 4:26 - 4:30
    hanem mindenki más,
  • 4:30 - 4:32
    akik nem vásárolnak vagy eladnak
  • 4:32 - 4:35
    az adott piacon.
  • 4:35 - 4:38
    Társadalmi költség: mindenkit terhelő költség,
  • 4:38 - 4:40
    ilyenkor figyelembe vesszük
  • 4:40 - 4:43
    a fogyasztókat, a termelőket
    és a kívülállókat is.
  • 4:43 - 4:44
    Más szavakkal
  • 4:44 - 4:48
    ez az egyéni költség és
    az externális költség összege.
  • 4:48 - 4:49
    Externáliák:
  • 4:49 - 4:52
    az externális költség vagy haszon
  • 4:52 - 4:54
    másik elnevezése.
  • 4:54 - 4:58
    A későbbiekben beszélünk majd
    az externális haszonról.
  • 4:58 - 5:00
    Más szóval, az externália csupán
    egy új megnevezése
  • 5:00 - 5:04
    a kívülállók által fizetett
    költségeknek és hasznoknak.
  • 5:04 - 5:09
    Amikor jelentős externális
    költség vagy haszon merül fel,
  • 5:09 - 5:11
    a piac nem tudja maximalizálni
  • 5:11 - 5:13
    a társadalmi felesleget.
  • 5:13 - 5:15
    Korábban láttuk,
  • 5:15 - 5:17
    hogy a piac képes maximalizálni
  • 5:17 - 5:19
    a termelői és fogyasztói felesleg összegét.
  • 5:19 - 5:21
    Ez a szabadpiac esetében igaz.
  • 5:21 - 5:24
    De, ahogy most láttuk,
  • 5:24 - 5:28
    az externális költségek
    a kívülállókra hárulnak,
  • 5:28 - 5:31
    nem a fogyasztóra és a termelőre.
  • 5:31 - 5:33
    Így végső soron a társadalmi többlet,
  • 5:33 - 5:38
    azaz a fogyasztók, termelők
    és kívülállók többletének összessége az,
  • 5:38 - 5:40
    amivel foglalkoznunk kell.
  • 5:40 - 5:43
    Nem csak a fogyasztók és termelők
    érdekelnek bennünket,
  • 5:43 - 5:46
    hanem mindenki, beleértve
    a kívülállókat is.
  • 5:46 - 5:50
    Maximalizálni akarjuk
    a társadalmi többletet.
  • 5:50 - 5:51
    Ugyanakkor,
  • 5:51 - 5:54
    ha jelentős
    az externális költség vagy haszon
  • 5:54 - 5:56
    a piac nem képes maximalizálni
    a társadalmi többletet.
  • 5:56 - 5:58
    A fogyasztó és a termelő
  • 5:58 - 6:00
    feleslegének összegét
    fogja maximalizálni.
  • 6:00 - 6:02
    És ez még nem minden.
  • 6:02 - 6:06
    Ha a kívülállók költségeit és hasznát
  • 6:06 - 6:07
    nem számítjuk
  • 6:07 - 6:11
    akkor nem tudjuk maximalizálni
    a társadalmi többletet.
  • 6:11 - 6:14
    Igazából pontosabban is fogalmazhatunk,
  • 6:14 - 6:17
    és meg is tesszük egy kereslet-kínálat
    grafikon segítségével.
  • 6:17 - 6:19
    Íme, a szokásos alapgrafikonunk.
  • 6:19 - 6:22
    A vízszintes tengely
    az antibiotikum mennyisége,
  • 6:22 - 6:24
    a függőleges az árak és a költségek.
  • 6:24 - 6:26
    Mint általában, az egyensúly
  • 6:26 - 6:28
    a kereslet és a kínálat metszéspontja,
  • 6:28 - 6:32
    vagyis ahol a keresett mennyiség
    megegyezik az előállított mennyiséggel.
  • 6:32 - 6:34
    A lényeg az,
  • 6:34 - 6:37
    hogy a kínálati görbe
    az egyéni költségen alapszik,
  • 6:37 - 6:41
    ami tulajdonképpen az antibiotikum
    előállítási költsége.
  • 6:41 - 6:42
    De van itt más költség is.
  • 6:42 - 6:47
    Minden alkalommal, amikor antibiotikumot
    állítunk elő és fogyasztunk,
  • 6:47 - 6:51
    fellép a baktériumok rezisztenciájából
    származó költség is,
  • 6:51 - 6:53
    amit mindannyian,
    mi kívülállók is viselünk.
  • 6:53 - 6:55
    Ez egy externális költség,
  • 6:55 - 6:59
    amivel a termelő nem számol.
  • 6:59 - 7:03
    Tehát ez az externális költség
    nem jelenik meg az árban.
  • 7:03 - 7:06
    Ami ténylegesen érdekel minket,
  • 7:06 - 7:10
    az az antibiotikum használatának
    társadalmi költsége,
  • 7:10 - 7:12
    nem csak az előállítási,
  • 7:12 - 7:15
    de a valódi használati költség is,
  • 7:15 - 7:17
    beleértve az externális költségeket.
  • 7:17 - 7:20
    Így a piaci egyensúly,
    a piaci mennyiség ott található,
  • 7:20 - 7:24
    ahol a piaci keresleti
    és kínálati görbe metszi egymást.
  • 7:24 - 7:27
    De az igazi hatékony egyensúly,
  • 7:27 - 7:30
    ahol mi szeretnénk, hogy legyen,
  • 7:30 - 7:34
    ott van, ahol a kereslet metszi
    a társadalmi költség görbét.
  • 7:34 - 7:36
    Tehát, a hatékony mennyiség
  • 7:36 - 7:42
    kevesebb a piaci mennyiségnél,
    ami túlhasználatot jelent.
  • 7:42 - 7:45
    A piac nem veszi számításba
  • 7:45 - 7:48
    az antibiotikum használatából eredő
    összes költséget,
  • 7:48 - 7:51
    ezért a hatékony egyensúlyhoz képest
  • 7:51 - 7:53
    túlfogyasztás alakul ki.
  • 7:53 - 7:56
    Mindezt másképp is megmutathatjuk.
  • 7:56 - 8:00
    Nézzük meg a határegység értékét,
  • 8:00 - 8:03
    az egység értékét, a piaci egységet,
  • 8:03 - 8:05
    azaz a piac által termelt
    utolsó egységet.
  • 8:05 - 8:09
    Mi az egyéni érték,
    mi ennek az egységnek az értéke?
  • 8:09 - 8:11
    Ezt a keresleti görbe magassága adja meg.
  • 8:11 - 8:15
    Mi a költsége ennek a határegységnek,
  • 8:15 - 8:18
    ami a legkésőbb lett felhasználva?
  • 8:18 - 8:21
    Az egyéni költséget
    az egyéni keresleti görbe adja meg,
  • 8:21 - 8:27
    de a társadalmi költséget a sokkal magasabb
    társadalmi költség-görbe adja.
  • 8:27 - 8:29
    Vegyük észre,
  • 8:29 - 8:35
    hogy az utolsó egység költsége
    sokkal nagyobb, mint az értéke.
  • 8:35 - 8:38
    Ebben az értelemben
    túlfogyasztás alakult ki.
  • 8:38 - 8:41
    Igazából nem akartuk előállítani ezt
    az utolsó egységet,
  • 8:41 - 8:45
    mert a költsége nagyobb az értékénél.
  • 8:45 - 8:49
    Valóban, ha nem akarjuk
    létrehozni ezt az egységet,
  • 8:49 - 8:51
    akkor nem állítunk elő olyan egységet,
  • 8:51 - 8:54
    ahol a társadalmi költség nagyobb,
    mint az érték.
  • 8:54 - 8:55
    Más szavakkal
  • 8:55 - 8:58
    ez a terület itt a holtteher-veszteség.
  • 8:58 - 9:00
    Ezen egységek esetében
  • 9:00 - 9:04
    a társadalmi költség magasabb,
    mint az egyéni érték.
  • 9:04 - 9:07
    Ezért ezek azok az egységek,
    amiket nem akarunk előállítani,
  • 9:07 - 9:09
    ez a holtteher-veszteség,
  • 9:09 - 9:13
    ilyen a túlzott antibiotikum-fpgyasztás.
  • 9:14 - 9:16
    Milyen következtetéseket vonhatunk le?
  • 9:16 - 9:20
    Ha externális költségek merülnek fel,
    akkor a termelést csökkenteni kell
  • 9:20 - 9:22
    a társadalmi többlet
    maximalizálása érdekében.
  • 9:22 - 9:24
    Másként megközelítve,
  • 9:24 - 9:28
    a kimenet hatékony szintjének
    meghatározását tekintve irreleváns,
  • 9:28 - 9:29
    hogy ki viseli költségeket.
  • 9:29 - 9:32
    Irreleváns,
  • 9:32 - 9:33
    hogy ezeket a költségeket
    kívülállók viselik.
  • 9:33 - 9:33
    Az összes költséget
    figyelembe akarjuk venni,
  • 9:33 - 9:34
    nem csak a termelőét.
  • 9:34 - 9:40
    A gond az, hogy mikor mások viselik
  • 9:40 - 9:44
    az előállítás költségeinek egy részét,
  • 9:44 - 9:45
    az ár túl alacsony lesz.
  • 9:45 - 9:51
    Így az árban nem jelenik meg az összes költség.
  • 9:51 - 9:52
    Így aztán az ár rossz jelet közvetít.
  • 9:52 - 9:57
    Ez is a túlzott termelésre ösztönöz minket.
  • 9:57 - 9:58
    Ha az ár túl alacsony,
  • 9:58 - 10:03
    az antibiotikum felhasználó túl sokat vásárol,
  • 10:03 - 10:04
    és túlzott fogyasztás alakul ki.
  • 10:04 - 10:09
    Az egyik megoldás
    a Pigou-féle adó,
  • 10:09 - 10:10
    az externális költségekkel
    járó termékek adója.
  • 10:10 - 10:16
    Nézzük meg, hogyan működik.
  • 10:16 - 10:20
    A Pigou-féle adó Arthour Pigou
    közgazdászról kapta a nevét,
  • 10:20 - 10:24
    aki elsőként beszélt erről.
  • 10:24 - 10:25
    Viszonylag egyszerű az ötlet.
  • 10:25 - 10:25
    A piaci egyensúly itt van lent.
  • 10:25 - 10:25
    A hatékony egyensúly pedig itt van.
  • 10:25 - 10:31
    A gond az, hogy a termelők
    nem veszik figyelembe
  • 10:31 - 10:32
    a termék teljes előállítási költségét,
  • 10:32 - 10:36
    azaz nem veszik figyelembe
    az externális költségeket.
  • 10:36 - 10:41
    Hogyan vehetnénk rá a termelőt,
  • 10:41 - 10:42
    hogy a termék összes költségével
    figyelembe vegyék?
  • 10:42 - 10:49
    Egyik módja a megadóztatásuk.
  • 10:49 - 10:50
    Az externális költségekkel
    egyenlő mértékű Pigou-féle adó
  • 10:50 - 10:55
    miatt az egyéni költség és az adó összege,
  • 10:55 - 10:56
    azaz a teljes egyéni költség
  • 10:56 - 10:58
    egyenlő lesz a társadalmi költséggel.
  • 10:58 - 11:02
    Emlékezzünk vissza,
    hogyan elemezhetjük az adót.
  • 11:02 - 11:02
    Az egyik módja az,
  • 11:02 - 11:03
    hogy az adó összegének értékével
    eltoljuk a kínálati görbét.
  • 11:03 - 11:09
    Ezért ha az externális költségekkel megegyező
    mértékű adót vetünk ki a termelőre,
  • 11:10 - 11:14
    a kínálati görbe eltolódik,
  • 11:14 - 11:15
    amíg az egyéni költség és az adó összege
  • 11:15 - 11:16
    egyenlő nem lesz a társadalmi költséggel.
  • 11:16 - 11:23
    Ebben az esetben
  • 11:23 - 11:24
    a hatékony és piaci egyensúly megegyező lesz.
  • 11:24 - 11:29
    A piac internalizálja
  • 11:29 - 11:35
    az externáliákat.
  • 11:35 - 11:36
    Minden költség (magánköltség+adó=külső költség) tükröződni
  • 11:36 - 11:41
    fog a termék árában. És ha minden költség tükröződik a termék árában,
  • 11:41 - 11:46
    a vásárlók a ténylegesen szükséges mennyiséget fogják csak megvásárolni a
  • 11:46 - 11:48
    a termékből.
  • 11:48 - 11:54
    Ez tehát az egyik módja annak, hogy kezeljük az externális költség problémáját.
  • 11:54 - 11:58
    A következő néhány leckében tovább beszélünk az externális nyereségekről, és bemutatjuk
  • 11:58 - 12:01
    az externáliák kezelésének más módjait is.
  • 12:01 - 12:07
    [Narrátor] Ha tesztelni szeretnéd tudásod kattints a kvízkérdésekre, vagy ha kész
  • 12:07 - 12:10
    vagy rá, lépj tovább a következő videóra.
  • 12:10 - 12:12
    ♪ [zene] ♪
Title:
An Introduction to Externalities
Description:

What are externalities and what are the different kinds of costs? And what does this have to do with the rise of “superbugs"? This video is an introduction to externalities, including the concepts of private cost, external cost, and social cost. Using the example of antibiotics and viruses, we take a look at how costs are passed along to different members of society beyond the producer and consumer. We’ll use a chart to illustrate how to calculate the effects of a Pigouvian tax, and we provide definitions for the other key terms that will be used throughout this video series.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/externalities-definition-pigovian-tax#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/flu-shot-positive-externalities-pigovian-subsidy
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
12:15

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.