Return to Video

Aaron Huey: Amerika bennszülött hadifoglyai

  • 0:00 - 0:03
    Azért jöttem ma Önökhöz, hogy bemutassam a lakotákról készült képeimet.
  • 0:04 - 0:06
    Bizonyára sokan hallottak Önök közül a lakotákról,
  • 0:06 - 0:08
    vagy legalábbis a nagyobb népcsoportról,
  • 0:08 - 0:10
    a sziú indiánokról.
  • 0:10 - 0:13
    A lakota törzs egyike azoknak, akiket megfosztottak földjeiktől és
  • 0:13 - 0:15
    hadifogolytáborokba telepítették őket,
  • 0:15 - 0:17
    amiket mostanság rezervátumoknak neveznek.
  • 0:17 - 0:19
    A Pine Ridge rezervátum,
  • 0:19 - 0:21
    egyúttal a mai diavetítésünk tárgya,
  • 0:21 - 0:23
    nagyjából 120 km-nyire délkeletre
  • 0:23 - 0:25
    található a dél-dakotai Fekete Hegyektől.
  • 0:25 - 0:27
    Időnként úgy emlegetik, mint a
  • 0:27 - 0:30
    334-es számú hadifogolytábort,
  • 0:30 - 0:33
    és ezen a helyen élnek ma a lakoták.
  • 0:33 - 0:35
    Nos, ha Önök közül valaki hallott az AIM-ről,
  • 0:35 - 0:37
    az Amerikai Indián Mozgalomról,
  • 0:37 - 0:39
    vagy akár Russel Means-ről,
  • 0:39 - 0:41
    Leonard Peltier-ről,
  • 0:41 - 0:43
    esetleg az oglalai lázadásról,
  • 0:43 - 0:46
    akkor tudhatják, hogy Pine Ridge az epicentruma
  • 0:46 - 0:49
    mindannak, ami az amerikai bennszülött ügyekkel kapcsolatos.
  • 0:49 - 0:51
    Arra kértek fel, hogy beszéljek ma egy keveset
  • 0:51 - 0:53
    a lakota néppel való kapcsolatomról,
  • 0:53 - 0:55
    és ez rendkívül nehéz feladat a számomra.
  • 0:55 - 0:57
    Mert ha a bőröm színe nem árulta volna el Önöknek,
  • 0:57 - 0:59
    fehér vagyok,
  • 0:59 - 1:02
    és ez óriási akadályt jelent egy bennszülött rezervátumban.
  • 1:04 - 1:06
    Számos embert ismerhetnek ma meg a fotóimról,
  • 1:06 - 1:09
    és igen közeli kapcsolatba kerültem velük, családtagként üdvözöltek maguk között.
  • 1:09 - 1:11
    Tesónak és bácsikának neveztek,
  • 1:11 - 1:13
    és öt év leforgása alatt időről-időre meghívtak maguk közé.
  • 1:13 - 1:15
    De Pine Ridge területén
  • 1:15 - 1:18
    mindig is olyasvalaki maradok, akit "wasichu"-nak neveznek,
  • 1:18 - 1:21
    és a "wasichu" lakota szó,
  • 1:21 - 1:23
    ami "nem indiánt" jelent,
  • 1:23 - 1:25
    azonban a szó másik jelentése olyasmi, hogy
  • 1:25 - 1:29
    "az, aki magának veszi el a legzsírosabb falatot".
  • 1:29 - 1:31
    És erre szeretnék koncentrálni --
  • 1:31 - 1:33
    az emberre, aki magának veszi el a legzsírosabb falatot.
  • 1:33 - 1:35
    Ez a kapzsiságot jelenti.
  • 1:36 - 1:38
    Nos, nézzünk körül ebben az előadóteremben.
  • 1:38 - 1:41
    Az amerikai nyugat egyik magániskolájában vagyunk,
  • 1:41 - 1:44
    vörös bársonyszékeken ülünk
  • 1:44 - 1:46
    és pénz van a zsebünkben.
  • 1:46 - 1:48
    És ha végigtekintünk az életünkön,
  • 1:48 - 1:50
    hát tényleg elvettük magunknak
  • 1:50 - 1:52
    a legzsírosabb falatot.
  • 1:52 - 1:55
    Nézzünk akkor végig egy fotósorozatot
  • 1:55 - 1:57
    azokról az emberekről, akik veszítettek
  • 1:57 - 1:59
    azért, hogy mi nyerhessünk
  • 1:59 - 2:02
    és jusson eszükbe, amikor az emberek arcába néznek,
  • 2:02 - 2:05
    hogy ezek nem csupán lakota életképek,
  • 2:05 - 2:08
    hanem az összes bennszülött nevében készültek.
  • 2:10 - 2:12
    Ezen a darab papíron
  • 2:12 - 2:14
    szerepel a történelem, úgy, ahogyan
  • 2:14 - 2:17
    azt a lakota barátaimtól és családomtól tanultam.
  • 2:17 - 2:19
    Egy időbeli áttekintés szerepel rajta,
  • 2:19 - 2:22
    megkötött és megszegett szerződésekről,
  • 2:22 - 2:24
    csatáknak álcázott mészárlásokról.
  • 2:24 - 2:26
    Az 1824-es évvel kezdem.
  • 2:26 - 2:28
    "Ami Indiánügyi Hivatalként vált ismertté, azt
  • 2:28 - 2:30
    a Hadügyminisztérium egyik részlegeként hozták létre,
  • 2:30 - 2:32
    ezzel már kezdetben is megalapozva az agresszió politikáját
  • 2:32 - 2:34
    a bennszülött amerikaiakkal való tárgyalások kapcsán."
  • 2:34 - 2:36
    1851:
  • 2:36 - 2:38
    megkötötték az első szerződést a Laramie-erődben,
  • 2:38 - 2:41
    ebben pedig a lakota nemzet határait pontosan megjelölték.
  • 2:41 - 2:43
    Az egyezmény szerint
  • 2:43 - 2:45
    azok a földek egy szuverén nemzet földjei.
  • 2:45 - 2:47
    Ha az egyezményben kijelölt határok megmaradtak volna --
  • 2:47 - 2:50
    és jogi alapja van annak, hogy így legyen --
  • 2:50 - 2:53
    akkor ma így nézne ki az Egyesült Államok.
  • 2:55 - 2:57
    10 évvel később jött
  • 2:57 - 3:00
    a telepestörvény, Lincoln elnök írta alá,
  • 3:00 - 3:03
    és özönleni kezdtek a fehér telepesek a bennszülöttek földjeire.
  • 3:03 - 3:05
    1863:
  • 3:05 - 3:07
    A minnesotai sziú felkelés
  • 3:07 - 3:10
    38 sziú férfi akasztásával fejeződik be,
  • 3:10 - 3:13
    ez volt az USA történetének legnagyobb tömeges kivégzése.
  • 3:14 - 3:16
    Az ítélet végrehajtását Lincoln elnök rendelte el
  • 3:16 - 3:18
    csupán két nappal azután, hogy
  • 3:18 - 3:21
    aláírta a rabszolgák feltétel nélküli felszabadításáról szóló törvényt.
  • 3:22 - 3:25
    1866, a kontinensen átívelő vasútvonal építésének a kezdete --
  • 3:25 - 3:27
    egy új korszak nyitánya.
  • 3:27 - 3:29
    Földeket sajátítottunk ki a sínek építéséhez,
  • 3:29 - 3:32
    hogy a lakota nép földjének közepén vágjuk rövidebbre a távot.
  • 3:32 - 3:34
    Az egyezményekkel senki nem törődött.
  • 3:34 - 3:37
    Válaszul a lakota törzsfőnök, Vörös Felhő által vezetett 3 törzs
  • 3:37 - 3:40
    támadott és sorozatosan győzelmeket aratott az amerikai hadsereg felett.
  • 3:40 - 3:42
    Megismételném ezt a részt.
  • 3:42 - 3:45
    A lakoták legyőzték az USA hadseregét.
  • 3:45 - 3:48
    1868: A második Laramie-erődi egyezmény
  • 3:48 - 3:51
    egyértelműen garantálja a Nagy Sziú Nemzet szuverenitását
  • 3:51 - 3:54
    és a lakoták tulajdonjogát a szent Fekete Hegyek felett.
  • 3:54 - 3:56
    A kormány még földet és vadászati jogokat is ígér
  • 3:56 - 3:58
    a környező államokban.
  • 3:58 - 4:00
    Ekkor ígértük meg, hogy a Powder River vidék
  • 4:00 - 4:03
    ezentúl zárt terület lesz minden fehér ember számára.
  • 4:03 - 4:05
    Az egyezményben foglaltak a teljes győzelmet
  • 4:05 - 4:07
    jelentették Vörös Felhő és a sziúk számára.
  • 4:07 - 4:10
    Ami azt illeti, ez volt az amerikai történelem egyetlen
  • 4:10 - 4:13
    olyan háborúja, ahol a harcokat lezáró megállapodásban
  • 4:13 - 4:16
    a kormány mindenbe beleegyezett, amit az ellenfél követelt.
  • 4:18 - 4:20
    1869:
  • 4:20 - 4:22
    elkészült a kontinensen átívelő vasútvonal.
  • 4:22 - 4:25
    Egyebek mellett a vonatokkal rengeteg vadász is érkezett, akik
  • 4:25 - 4:28
    megkezdték a bivalyok ipari méretű gyilkolását,
  • 4:28 - 4:31
    ezzel felszámolva a sziúk menedékét, élelem-, és ruhaforrásaikat.
  • 4:31 - 4:33
    1871:
  • 4:33 - 4:35
    Az Indián Kisajátítási Törvény
  • 4:35 - 4:38
    minden indiánt a szövetségi kormány "gyámsága" alá helyez.
  • 4:38 - 4:41
    Ezen felül a hadsereg rendeletileg
  • 4:41 - 4:44
    megtiltotta a nyugati indiánoknak a rezervátumok elhagyását.
  • 4:44 - 4:46
    Ettől az időponttól kezdve minden nyugati indián
  • 4:46 - 4:48
    hadifogollyá vált.
  • 4:48 - 4:50
    Szintén 1871-ben
  • 4:50 - 4:52
    szakítottunk az egyezmények politikájával.
  • 4:52 - 4:55
    Az egyezményekkel az a gond, hogy lehetővé teszi a szuverén létet a törzsek számára,
  • 4:55 - 4:57
    és ez nem megengedhető;
  • 4:57 - 4:59
    más terveink voltak.
  • 4:59 - 5:01
    1874:
  • 5:01 - 5:04
    George Custer tábornok bejelentette, hogy aranyat találtak a lakoták földjén,
  • 5:04 - 5:06
    főképp pedig a Fekete Hegyekben.
  • 5:06 - 5:08
    Az aranyról szóló hírek fehér telepesek masszív beáramlását
  • 5:08 - 5:10
    idézik elő a lakoták népének földjére.
  • 5:10 - 5:12
    Custer javaslatot tesz arra, hogy a Kongresszus
  • 5:12 - 5:14
    mielőbb találjon módot a lakotákkal kötött
  • 5:14 - 5:16
    egyezmények felmondására.
  • 5:16 - 5:19
    1875: Kezdetét veszi a lakota háború,
  • 5:19 - 5:22
    ami a Laramie-erődi szerződés megsértése miatt robbant ki.
  • 5:22 - 5:24
    1876:
  • 5:24 - 5:26
    Július 26-án,
  • 5:26 - 5:28
    miközben egy falu megtámadását készítette elő,
  • 5:28 - 5:30
    Custer 7. lovasezredét porrá zúzták
  • 5:30 - 5:32
    a Little Big Horn melletti csatában.
  • 5:32 - 5:34
    1877:
  • 5:34 - 5:37
    A nagy lakota harcos és törzsfőnök, a neve Őrült Ló volt,
  • 5:37 - 5:39
    a Robinson-erődnél letette a fegyvert.
  • 5:39 - 5:42
    Később őrizet alatt meggyilkolták.
  • 5:45 - 5:48
    1877 volt az az év is, amikor megtaláltuk a módját
  • 5:48 - 5:50
    a Laramie-erődi egyezmény kijátszásának.
  • 5:50 - 5:53
    Egy "adj el vagy éhezz" néven ismert kampány keretében új megállapodást
  • 5:53 - 5:56
    terjesztettek a sziú törzsfőnökök és elöljárók elé.
  • 5:56 - 5:59
    Vagy aláírják a papírt, vagy nem kap a törzs élelmet.
  • 5:59 - 6:02
    A felnőtt férfilakosság mindössze 10%-a írta alá.
  • 6:02 - 6:04
    A Laramie-erődi egyezmény
  • 6:04 - 6:06
    viszont legalább a törzs ¾-ének a szavazatához kötötte
  • 6:06 - 6:08
    bármilyen földterület eladását.
  • 6:08 - 6:10
    Ezt a rendelkezést nyilván nem vették figyelembe.
  • 6:10 - 6:13
    1887: A Dawes Törvény
  • 6:13 - 6:16
    Megszüntetik a rezervátumi földek közösségi tulajdonlását.
  • 6:16 - 6:19
    A rezervátumokat 65 hektáros parcellákra tagolják
  • 6:19 - 6:21
    és szétosztják az egyes indiánok között,
  • 6:21 - 6:23
    a tartalékalaptól pedig megszabadulnak.
  • 6:23 - 6:26
    A törzsek millió hektárnyi földterületet vesztettek.
  • 6:26 - 6:28
    Az földekre vonatkozó magántulajdon amerikai álma
  • 6:28 - 6:30
    nagyon furfangos ötletnek bizonyult arra, hogy
  • 6:30 - 6:33
    szétaprózza a rezervátumot, amíg semmi nem maradt.
  • 6:33 - 6:35
    Ez a lépés megsemmisítette a rezervátumokat,
  • 6:35 - 6:38
    könnyebbé tette a további elaprózást és eladást
  • 6:38 - 6:41
    minden elkövetkező generáció számára.
  • 6:41 - 6:43
    A tartalékalap nagyobb része
  • 6:43 - 6:45
    és számos parcella a rezervátum határvonalán belül
  • 6:45 - 6:48
    ma már fehér állattenyésztők kezében van.
  • 6:48 - 6:51
    Már megint, a "föld zsírja" a wasichuknak jutott.
  • 6:52 - 6:54
    1890, szerintem ez a dátum
  • 6:54 - 6:57
    a legfontosabb a diavetítésünkön.
  • 6:57 - 6:59
    A Wounded Knee melletti mészárlás éve.
  • 6:59 - 7:01
    December 29-én
  • 7:01 - 7:04
    amerikai katonák kerítették be a Wounded Knee patak melletti sziú telepet
  • 7:04 - 7:06
    és lemészárolták Nagy Láb törzsfőnököt,
  • 7:06 - 7:08
    és 300 hadifoglyot
  • 7:08 - 7:10
    egy nagy tűzerejű, új fegyver használatával,
  • 7:10 - 7:12
    ami robbanó lőszerekkel működött,
  • 7:12 - 7:14
    ezt hívják Hotchkiss gépágyúnak.
  • 7:14 - 7:16
    Ezért az úgynevezett "csatáért"
  • 7:16 - 7:19
    20-at ítélt meg a legmagasabb katonai kitüntetésből
  • 7:19 - 7:22
    a 7. lovasezred számára a Kongresszus.
  • 7:22 - 7:24
    Mindezidáig,
  • 7:24 - 7:27
    ebből a kitüntetésből soha nem
  • 7:27 - 7:30
    ítéltek oda többet egyetlen csatáért.
  • 7:30 - 7:32
    A legmagasabb katonai kitüntetésből többet ítéltek
  • 7:32 - 7:34
    meg nők és gyermekek válogatás nélküli lemészárlásáért,
  • 7:34 - 7:36
    mint az I. Világháború bármely csatájáért,
  • 7:36 - 7:38
    a II. Világháborúért,
  • 7:38 - 7:40
    Koreáért, Vietnámért,
  • 7:40 - 7:43
    Irakért és Afganisztánért.
  • 7:44 - 7:46
    A Wounded Knee melletti mészárlást
  • 7:46 - 7:49
    egyúttal az indiánokkal vívott háborúk végének is tekintjük.
  • 7:49 - 7:51
    Mindahányszor felkeresem a
  • 7:51 - 7:53
    Wounded Knee melletti tömegsírt,
  • 7:53 - 7:55
    nemcsak egy sírt látok a szemem előtt,
  • 7:55 - 7:57
    ami a lakotáké vagy a sziú indiánoké,
  • 7:57 - 8:00
    én az összes bennszülött nép sírját látom.
  • 8:03 - 8:05
    A szent ember, Fekete Jávorszarvas úgy mondta:
  • 8:05 - 8:07
    "Akkor még nem tudtam,
  • 8:07 - 8:09
    mi minden ért ott véget.
  • 8:09 - 8:11
    Most, hogy idős korom
  • 8:11 - 8:13
    dombjáról visszatekintek,
  • 8:13 - 8:15
    ma is látom a lemészárolt nőket és gyermekeket,
  • 8:15 - 8:17
    kupacokban és szétszórva fekszenek
  • 8:17 - 8:20
    végig a kanyargó szurdok mentén.
  • 8:23 - 8:25
    Olyan tisztán látom, ahogy
  • 8:25 - 8:28
    még ifjúi szememmel láttam.
  • 8:31 - 8:34
    És azt is látom, hogy valami más is holtan feküdt a véres agyagban
  • 8:35 - 8:38
    és aztán eltemettük a hóviharban.
  • 8:39 - 8:42
    Egy nép álmai fejeződtek be ott,
  • 8:42 - 8:45
    pedig gyönyörű álmok voltak."
  • 8:46 - 8:48
    Ez az esemény egy új korszak
  • 8:48 - 8:51
    kezdetét jelentette a bennszülött amerikaiak történetében.
  • 8:52 - 8:54
    Minden pontosan mérhető
  • 8:54 - 8:57
    Wounded Knee előtt és után.
  • 8:57 - 8:59
    Mert ez volt az a pillanat,
  • 8:59 - 9:02
    amikor a katonák ujjai a gépfegyver ravaszára kulcsolódtak,
  • 9:02 - 9:06
    hogy az USA kormánya egyértelműen kinyilvánította a bennszülöttek jogaival kapcsolatos álláspontját.
  • 9:06 - 9:08
    Elegük volt az egyezményekből.
  • 9:08 - 9:10
    Elegük volt a szent hegyekből.
  • 9:10 - 9:13
    Elegük volt a szellemtáncokból.
  • 9:13 - 9:16
    És elegük volt a sziúk jelentette összes kellemetlenségből.
  • 9:16 - 9:19
    Így hát magukkal hozták a gépfegyvereiket.
  • 9:20 - 9:23
    "Na, most legyél indián." - mondták,
  • 9:23 - 9:25
    miközben az ujjuk a ravaszon pihent.
  • 9:30 - 9:32
    1900:
  • 9:32 - 9:35
    Az USA-beli indiánok létszáma elérte a mélypontját --
  • 9:36 - 9:38
    kevesebb, mint 250,000,
  • 9:38 - 9:40
    összevetve a korábbi 8 milliós számmal, ami
  • 9:40 - 9:42
    1492-es becslés.
  • 9:44 - 9:46
    Ugorjunk egy nagyot.
  • 9:46 - 9:48
    1980:
  • 9:48 - 9:50
    Az amerikai történelem legtovább tartó bírósági pere,
  • 9:50 - 9:53
    felperes a Sziú Nép, alperes az USA,
  • 9:53 - 9:56
    végül a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést.
  • 9:57 - 10:00
    A bíróság megállapította, hogy amikor a sziúkat rezervátumokba telepítették át
  • 10:00 - 10:03
    és több, mint 280,000 hektárnyi földjüket
  • 10:03 - 10:06
    megnyitották bányászok és a telepesek számára,
  • 10:06 - 10:08
    akkor megsértették a második
  • 10:08 - 10:10
    Laramie-erődi egyezmény rendelkezéseit.
  • 10:10 - 10:12
    A bíróság kijelentette,
  • 10:12 - 10:14
    hogy a Fekete Hegyeket jogtalanul vették el,
  • 10:14 - 10:16
    és elrendelte, hogy az eredeti árat kamatostul
  • 10:16 - 10:18
    vissza kell fizetni a Sziú Népnek.
  • 10:18 - 10:20
    A Fekete Hegyekért járó fizetségképpen
  • 10:20 - 10:23
    a bíróság mindössze 106 millió dollárt ítélt meg
  • 10:23 - 10:25
    a Sziú Népnek.
  • 10:25 - 10:28
    A sziúk visszautasították a pénzt, felvonulásokon ordították, hogy
  • 10:28 - 10:31
    "A Fekete Hegyek nem eladók."
  • 10:31 - 10:33
    2010:
  • 10:33 - 10:36
    A bennszülöttekről szóló statisztikák ma,
  • 10:36 - 10:39
    több, mint egy évszázaddal a Wounded Knee-i mészárlás után,
  • 10:39 - 10:41
    felfedik a gyarmatosítás örökségét,
  • 10:41 - 10:43
    az erőszakos kitelepítést
  • 10:43 - 10:45
    és az egyezségek megsértését.
  • 10:45 - 10:48
    A Pine Ridge indián rezervátumban a munkanélküliség
  • 10:48 - 10:51
    85 és 90% között ingadozik.
  • 10:51 - 10:54
    A lakásügyi hivatal képtelen tető alá hozni új épületeket,
  • 10:54 - 10:56
    a létező házak pedig lassan düledeznek.
  • 10:56 - 10:58
    Sokan hajléktalanok,
  • 10:58 - 11:00
    akiknek házuk van, rothadó épületekben zsúfolódnak össze,
  • 11:00 - 11:02
    sokszor öt család is egy épületben.
  • 11:02 - 11:04
    A Pine Ridge-beli otthonok 39%-ában
  • 11:04 - 11:06
    nincs elektromos áram.
  • 11:06 - 11:09
    A rezervátum területén a lakóházak legalább 60%-a
  • 11:09 - 11:11
    fekete penésszel fertőzött.
  • 11:11 - 11:13
    A népesség több, mint 90%-a
  • 11:13 - 11:16
    a szövetségi létminimum alatt él.
  • 11:16 - 11:19
    A tuberkulózis előfordulási aránya Pine Ridge-ben
  • 11:19 - 11:22
    nagyjából nyolcszor magasabb, mint az amerikai nemzeti átlag.
  • 11:22 - 11:24
    A csecsemőhalandóság
  • 11:24 - 11:26
    az egész kontinensen itt a legmagasabb,
  • 11:26 - 11:29
    egyúttal nagyjából háromszorosa az amerikai nemzeti átlagnak.
  • 11:29 - 11:31
    A méhnyakrák előfordulási aránya
  • 11:31 - 11:33
    ötszöröse az amerikai átlagnak.
  • 11:33 - 11:36
    Az iskolából kibukottak aránya eléri a 70%-ot.
  • 11:36 - 11:38
    A tanárok fluktuációja
  • 11:38 - 11:41
    nyolcszor magasabb, mint a nemzeti átlag.
  • 11:41 - 11:44
    Gyakori, hogy a nagyszülők nevelik fel unokáikat,
  • 11:44 - 11:47
    mert a szülők az alkoholizmusuk,
  • 11:47 - 11:49
    a családon belüli erőszak és az állandósult fásultság
  • 11:49 - 11:51
    miatt erre nem képesek.
  • 11:52 - 11:55
    A 40 éven felüli lakosság fele
  • 11:55 - 11:57
    cukorbeteg.
  • 11:57 - 11:59
    A férfiak várható élettartama
  • 11:59 - 12:01
    46 és
  • 12:01 - 12:04
    48 év között mozog --
  • 12:04 - 12:06
    nagyjából megegyezik
  • 12:06 - 12:09
    az afganisztáni és szomáliai adatokkal.
  • 12:10 - 12:13
    Minden sikeres népirtás legutolsó fejezete az,
  • 12:13 - 12:15
    amikor az elnyomó már
  • 12:15 - 12:18
    széttárhatja a karját és így szólhat:
  • 12:18 - 12:21
    "Istenkém, mit tesznek magukkal ezek az emberek?
  • 12:21 - 12:23
    Hát egymást gyilkolják.
  • 12:23 - 12:25
    Magukat ölik meg, mi
  • 12:25 - 12:28
    pedig végignézzük, hogy meghalnak."
  • 12:28 - 12:31
    Ezen a módon jutottunk az Egyesült Államok birtokába.
  • 12:31 - 12:33
    Íme a leplezetlen végzet
  • 12:33 - 12:35
    hagyatéka.
  • 12:35 - 12:37
    Még mindig születnek rabok
  • 12:37 - 12:39
    ezekbe a fogolytáborokba, pedig
  • 12:39 - 12:42
    a börtönőrök már rég elmentek.
  • 12:44 - 12:46
    Itt van a maradék csont meg mócsing,
  • 12:46 - 12:49
    miután a legzsírosabb falatokat már elvitték.
  • 12:51 - 12:53
    Hosszú idővel ezelőtt,
  • 12:53 - 12:55
    egy eseménysorozat vette kezdetét,
  • 12:55 - 12:58
    olyan emberek indították el, akik rám hasonlítanak, "wasichuk",
  • 12:58 - 13:00
    akik mohón rávetették magukat a földekre a vízre,
  • 13:00 - 13:03
    és a hegyek aranyára.
  • 13:03 - 13:05
    Mindez dominószerű láncreakcióhoz
  • 13:05 - 13:07
    vezetett, aminek még nem jött el a vége.
  • 13:07 - 13:11
    Talán túl távolinak tűnik számunkra, az uralkodó társadalom tagjai számára
  • 13:12 - 13:15
    egy 1890-ben lezajlott mészárlás,
  • 13:15 - 13:18
    vagy egy halom megszegett egyezmény 150 évvel ezelőttről,
  • 13:19 - 13:21
    azért fel kell tennem a kérdést, hogy
  • 13:21 - 13:24
    hogyan kellene éreznünk a mai statisztikák kapcsán?
  • 13:25 - 13:27
    Mi az összefüggés
  • 13:27 - 13:29
    a szenvedés ezen képei és a történelem
  • 13:29 - 13:31
    között, amit az imént olvastam fel Önöknek?
  • 13:31 - 13:33
    És ennek a történelemnek mekkora
  • 13:33 - 13:35
    részét szükséges egyáltalán a sajátjuknak tekinteni?
  • 13:35 - 13:38
    Terheli-e ma Önöket bármiért is felelősség?
  • 13:39 - 13:42
    Nekem úgy mondták, hogy kell lennie valaminek, amit tehetünk.
  • 13:42 - 13:45
    Legalább a cselekvésre való felszólítás.
  • 13:45 - 13:48
    Mert olyan hosszú ideig csak a távolból figyeltem a dolgokat,
  • 13:48 - 13:50
    megelégedtem azzal, hogy tanú lehetek,
  • 13:50 - 13:53
    simán csak fotóztam.
  • 13:53 - 13:56
    Mert a megoldás - úgy tűnik - annyira a régmúltban gyökerezik,
  • 13:56 - 13:58
    legalábbis egy időgépre lenne szükségem,
  • 13:58 - 14:00
    hogy a közelébe kerüljek.
  • 14:00 - 14:02
    A bennszülött népek szenvedése
  • 14:02 - 14:05
    nem egy könnyen orvosolható probléma.
  • 14:06 - 14:08
    Ez nem olyasmi, amit mindenki letudhat azon
  • 14:08 - 14:10
    a módon, ahogy Haiti megsegítését letudtuk,
  • 14:10 - 14:13
    vagy az AIDS elleni küzdelmet vagy egy éhínséget.
  • 14:13 - 14:15
    A gyógyír, ahogy nevezik
  • 14:15 - 14:18
    talán sokkal bonyolultabb az uralkodó társadalom számára,
  • 14:18 - 14:20
    mint, mondjuk, egy 50 dolláros csekk megírása
  • 14:20 - 14:22
    vagy egy egyházi rendezvény,
  • 14:22 - 14:24
    hogy lefessünk néhány graffiti-vel elcsúfított házat
  • 14:24 - 14:26
    vagy az, hogy egy kertvárosi család
  • 14:26 - 14:29
    összegyűjt egy doboz ruhát, amire egyébként sincs semmi szüksége.
  • 14:29 - 14:31
    Nos, akkor mire jutottunk?
  • 14:31 - 14:34
    Vonjuk meg a vállunkat a sötétben?
  • 14:34 - 14:36
    Az USA napi szinten
  • 14:36 - 14:38
    folytatja a lakotákkal megkötött
  • 14:38 - 14:40
    1851-es és 1868-as
  • 14:40 - 14:42
    Laramie-erődi egyezmények
  • 14:42 - 14:45
    rendelkezéseinek a sárba tiprását.
  • 14:45 - 14:47
    A cselekvésre buzdítás, amit ma nyújtok
  • 14:47 - 14:50
    a TED kívánságom -- ez:
  • 14:51 - 14:53
    Tartsuk tiszteletben az egyezményeket!
  • 14:53 - 14:55
    Adjuk vissza a Fekete Hegyeket!
  • 14:55 - 14:58
    Semmi közünk hozzá, hogy mire használják.
  • 15:00 - 15:06
    (Taps)
Title:
Aaron Huey: Amerika bennszülött hadifoglyai
Speaker:
Aaron Huey
Description:

Aaron Huey azon fáradozása kapcsán, hogy fényképen örökítse meg az USA-beli nyomort, eljutott a Pine Ridge-ben található indián rezervátum területére, ahol az őshonos lakota nép küzdelme - ez a megdöbbentő és többé-kevésbé elhallgatott küzdelem - a dolgok újragondolására késztette. Az öt, munkával töltött év során készült riasztó képei egybefonódnak azzal a megrendítő történelemórával, amit TEDxDU közönsége számára tart ebben a szépítgetés nélküli, merész beszédben.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
15:07
Robert Toth Dr added a translation

Hungarian subtitles

Revisions