Hungarian subtitles

← Tényleg szélsőségesebbé válik az időjárásunk?

Get Embed Code
26 Languages

Showing Revision 20 created 10/03/2020 by Csaba Lóki.

  1. 2016 és 2019 között
  2. a meteorológusok soha nem látott
    hőhullámokat észleltek a Földön,
  3. féktelen erdőtüzeket
    Kaliforniában és Ausztráliában,
  4. és 5-ös kategóriájú ciklonokat,
    melyek rekord ideig maradtak fenn.
  5. A szélsőséges időjárási események száma
    egyre nőtt az elmúlt 40 évben,
  6. és az előrejelzések alapján
    tovább fog emelkedni.
  7. De vajon e természeti katasztrófák
    egyszerűen rossz időjárásnak tekintendők?
  8. Vagy az éghajlatváltozás következményei?
  9. A kérdés megválaszolásához
  10. értenünk kell az időjárás és az éghajlat
    közötti különbséget:
  11. mik ezek, hogyan jelezzük előre őket,
    és az előrejelzések mit árulnak el nekünk.
  12. A meteorológusok időjárásnak nevezik

  13. a légkör adott időben és helyen
    észlelhető tulajdonságait.
  14. A kutatók jelenleg egy hétre előre,
    közel 80%-os pontossággal,
  15. előre tudják jelezni
    egy térség időjárását.
  16. Az éghajlat egy térség
    átlagos légköri viszonyait írja le,
  17. egy vagy több hónap távlatában.
  18. Az éghajlat-előrejelzés a jövő évtizedek
    átlaghőmérsékletére ad becslést,
  19. de nem tudja megjósolni
    az időjárási eseményeket.
  20. A két típusú előrejelzés eredménye
    azért ilyen eltérő,

  21. mert eltérő adatokon alapulnak.
  22. Az időjárás előrejelzéséhez

  23. a meteorológusok
    a légkör kiinduló tulajdonságait mérik.
  24. Egy térség időjárását a csapadékmennyiség,
    légnyomás, nedvesség,
  25. szélsebesség és szélirány határozza meg.
  26. A meteorológusok naponta kétszer
    léggömböket engednek föl a légkörbe,
  27. világszerte több mint 800 állomáshelyről.
  28. A léggömbökre szerelt rádiószondák
  29. mérik a légkör kiinduló értékeit
  30. és továbbítják az eredményeket
    a nemzetközi meteorológiai központokba.
  31. A meteorológusok a kapott adatokat
    időjárás-előrejelző modellekbe töltik,
  32. ezek állítják elő
    a végleges időjárás-előrejelzést.
  33. Sajnos nem lehet –
    e globális méretű adatbázis ellenére sem –

  34. hibátlan előrejelzést adni,
  35. mivel az időjárás
    alapvetően kaotikus rendszer.
  36. Mint ilyen, rendkívül befolyásolható,
    így az előrejelzés akkor lehetne pontos,
  37. ha a rendszer valamennyi eleméről
    átfogó információval rendelkeznénk.
  38. Egy apró változás
  39. megváltoztathatja a légköri viszonyokat,
    akár tíz napon belül is,
  40. így szinte lehetetlen két héten túl
    megbízható előrejelzést adni.
  41. Ezzel szemben az éghajlat-előrejelzés
    jóval kiszámíthatóbb.

  42. Egyrészt azért, mert egy terület éghajlata
  43. tulajdonképpen a terület
    időjárási adatainak átlaga.
  44. Másrészt, az éghajlat-előrejelzés
  45. nem foglalkozik
    aktuális légköri jelenségekkel,
  46. csak azzal, hogy a jelenségek
    milyen tartományban mozoghatnak.
  47. Az adatok szélső értékei,
    az úgynevezett peremfeltételek,
  48. az éghajlati és az időjárási viszonyok
    lehetséges határait jelentik.
  49. E peremfeltételek egyike a napsugárzás.

  50. Egy földrajzi terület
    Naphoz viszonyított távolsága és szöge
  51. meghatározza a területet érő
    hőmennyiséget.
  52. Mivel ismerjük a Nap viselkedésének
    éves változásait,
  53. előre jelezhetjük annak hatását
    a hőmérsékletre.
  54. Az éveken át gyűjtött adatokból
    ismétlődő minták,
  55. például az évszakok rajzolódnak ki.
  56. A peremfeltételek általában jól ismertek,
    és ha változnak is, csak lassan.

  57. A kutatók így képesek az éghajlatváltozást
    évekre előre pontosan jelezni.
  58. És itt válik a dolog bonyolulttá.
  59. A peremfeltételek legkisebb változása
  60. jelentős eltérést okozhat
    a kaotikus időjárási rendszerben.
  61. Például, a Föld felszíni hőmérséklete
    az elmúlt 150 évben
  62. közel 1 Celsius fokot emelkedett.
  63. Jelentéktelen eltérésnek tűnik,
  64. de az 1 fokos változás hozzávetőleg
    1 millió atomtöltetnek megfelelő energiát
  65. juttatott az atmoszférába.
  66. Ez a hatalmas energiatöbblet vezetett
    a hőhullámok, aszályok és árvizek számának
  67. drasztikus növekedéséhez.
  68. Vajon a szélsőséges időjárás a vakvéletlen
    vagy a változó éghajlat következménye?

  69. A válasz,
  70. hogy bár az időjárás
    mindig is kaotikus rendszer marad,
  71. az éghajlatváltozás növeli
    a szélsőséges időjárás valószínűségét.
  72. Mára jóformán minden tudós egyetért abban,
    hogy az éghajlatunk változik,

  73. és az emberi tevékenység
    felgyorsítja e változást.
  74. Szerencsére,
  75. a legjelentősebb változásokat okozó
    tevékenységek beazonosíthatók,
  76. ha megfigyeljük, mely peremfeltételek
    változnak.
  77. Így, bár a jövő hónap időjárása
    továbbra is ködbe vész,
  78. az éghajlatot, közös munkával,
    megóvhatjuk a jövendő századoknak.