-
Title:
Tényleg szélsőségesebbé válik az időjárásunk?
-
Description:
A teljes előadás itt tekinthető meg: https://ed.ted.com/lessons/is-the-weather-becoming-more-extreme-r-saravanan
2016 és 2019 között a meteorológusok minden eddiginél forróbb
hőhullámokat észleltek a Földön, féktelen erdőtüzeket Kaliforniában és Ausztráliában, és 5-ös kategóriájú ciklonokat. amelyek
rekord ideig maradtak fenn. A szélsőséges időjárási események száma
egyre nőtt az elmúlt 40 évben, és az előrejelzések alapján tovább
fog emelkedni. De vajon e természeti katasztrófák oka
csupán a rossz időjárás, vagy ezek az éghajlatváltozás következményei? R. Saravanan erre keresi a választ.
Előadás: R. Saravanan, rendezés: Hype CG.
-
Speaker:
R. Saravanan
-
2016 és 2019 között
-
a meteorológusok soha nem látott
hőhullámokat észleltek a Földön,
-
féktelen erdőtüzeket
Kaliforniában és Ausztráliában,
-
és 5-ös kategóriájú ciklonokat,
melyek rekord ideig maradtak fenn.
-
A szélsőséges időjárási események száma
egyre nőtt az elmúlt 40 évben,
-
és az előrejelzések alapján
tovább fog emelkedni.
-
De vajon e természeti katasztrófák
egyszerűen rossz időjárásnak tekintendők?
-
Vagy az éghajlatváltozás következményei?
-
A kérdés megválaszolásához
-
értenünk kell az időjárás és az éghajlat
közötti különbséget:
-
mik ezek, hogyan jelezzük előre őket,
és az előrejelzések mit árulnak el nekünk.
-
A meteorológusok időjárásnak nevezik
¶
-
a légkör adott időben és helyen
észlelhető tulajdonságait.
-
A kutatók jelenleg egy hétre előre,
közel 80%-os pontossággal,
-
előre tudják jelezni
egy térség időjárását.
-
Az éghajlat egy térség
átlagos légköri viszonyait írja le,
-
egy vagy több hónap távlatában.
-
Az éghajlat-előrejelzés a jövő évtizedek
átlaghőmérsékletére ad becslést,
-
de nem tudja megjósolni
az időjárási eseményeket.
-
A két típusú előrejelzés eredménye
azért ilyen eltérő,
¶
-
mert eltérő adatokon alapulnak.
-
Az időjárás előrejelzéséhez
¶
-
a meteorológusok
a légkör kiinduló tulajdonságait mérik.
-
Egy térség időjárását a csapadékmennyiség,
légnyomás, nedvesség,
-
szélsebesség és szélirány határozza meg.
-
A meteorológusok naponta kétszer
léggömböket engednek föl a légkörbe,
-
világszerte több mint 800 állomáshelyről.
-
A léggömbökre szerelt rádiószondák
-
mérik a légkör kiinduló értékeit
-
és továbbítják az eredményeket
a nemzetközi meteorológiai központokba.
-
A meteorológusok a kapott adatokat
időjárás-előrejelző modellekbe töltik,
-
ezek állítják elő
a végleges időjárás-előrejelzést.
-
Sajnos nem lehet –
e globális méretű adatbázis ellenére sem –
¶
-
hibátlan előrejelzést adni,
-
mivel az időjárás
alapvetően kaotikus rendszer.
-
Mint ilyen, rendkívül befolyásolható,
így az előrejelzés akkor lehetne pontos,
-
ha a rendszer valamennyi eleméről
átfogó információval rendelkeznénk.
-
Egy apró változás
-
megváltoztathatja a légköri viszonyokat,
akár tíz napon belül is,
-
így szinte lehetetlen két héten túl
megbízható előrejelzést adni.
-
Ezzel szemben az éghajlat-előrejelzés
jóval kiszámíthatóbb.
¶
-
Egyrészt azért, mert egy terület éghajlata
-
tulajdonképpen a terület
időjárási adatainak átlaga.
-
Másrészt, az éghajlat-előrejelzés
-
nem foglalkozik
aktuális légköri jelenségekkel,
-
csak azzal, hogy a jelenségek
milyen tartományban mozoghatnak.
-
Az adatok szélső értékei,
az úgynevezett peremfeltételek,
-
az éghajlati és az időjárási viszonyok
lehetséges határait jelentik.
-
E peremfeltételek egyike a napsugárzás.
¶
-
Egy földrajzi terület
Naphoz viszonyított távolsága és szöge
-
meghatározza a területet érő
hőmennyiséget.
-
Mivel ismerjük a Nap viselkedésének
éves változásait,
-
előre jelezhetjük annak hatását
a hőmérsékletre.
-
Az éveken át gyűjtött adatokból
ismétlődő minták,
-
például az évszakok rajzolódnak ki.
-
A peremfeltételek általában jól ismertek,
és ha változnak is, csak lassan.
¶
-
A kutatók így képesek az éghajlatváltozást
évekre előre pontosan jelezni.
-
És itt válik a dolog bonyolulttá.
-
A peremfeltételek legkisebb változása
-
jelentős eltérést okozhat
a kaotikus időjárási rendszerben.
-
Például, a Föld felszíni hőmérséklete
az elmúlt 150 évben
-
közel 1 Celsius fokot emelkedett.
-
Jelentéktelen eltérésnek tűnik,
-
de az 1 fokos változás hozzávetőleg
1 millió atomtöltetnek megfelelő energiát
-
juttatott az atmoszférába.
-
Ez a hatalmas energiatöbblet vezetett
a hőhullámok, aszályok és árvizek számának
-
drasztikus növekedéséhez.
-
Vajon a szélsőséges időjárás a vakvéletlen
vagy a változó éghajlat következménye?
¶
-
A válasz,
-
hogy bár az időjárás
mindig is kaotikus rendszer marad,
-
az éghajlatváltozás növeli
a szélsőséges időjárás valószínűségét.
-
Mára jóformán minden tudós egyetért abban,
hogy az éghajlatunk változik,
¶
-
és az emberi tevékenység
felgyorsítja e változást.
-
Szerencsére,
-
a legjelentősebb változásokat okozó
tevékenységek beazonosíthatók,
-
ha megfigyeljük, mely peremfeltételek
változnak.
-
Így, bár a jövő hónap időjárása
továbbra is ködbe vész,
-
az éghajlatot, közös munkával,
megóvhatjuk a jövendő századoknak.