Return to Video

Tényleg szélsőségesebbé válik az időjárásunk?

  • 0:06 - 0:09
    2016 és 2019 között
  • 0:09 - 0:13
    a meteorológusok soha nem látott
    hőhullámokat észleltek a Földön,
  • 0:13 - 0:17
    féktelen erdőtüzeket
    Kaliforniában és Ausztráliában,
  • 0:17 - 0:22
    és 5-ös kategóriájú ciklonokat,
    melyek rekord ideig maradtak fenn.
  • 0:22 - 0:27
    A szélsőséges időjárási események száma
    egyre nőtt az elmúlt 40 évben,
  • 0:27 - 0:30
    és az előrejelzések alapján
    tovább fog emelkedni.
  • 0:30 - 0:34
    De vajon e természeti katasztrófák
    egyszerűen rossz időjárásnak tekintendők?
  • 0:34 - 0:37
    Vagy az éghajlatváltozás következményei?
  • 0:37 - 0:39
    A kérdés megválaszolásához
  • 0:39 - 0:43
    értenünk kell az időjárás és az éghajlat
    közötti különbséget:
  • 0:43 - 0:48
    mik ezek, hogyan jelezzük előre őket,
    és az előrejelzések mit árulnak el nekünk.
  • 0:48 - 0:50
    A meteorológusok időjárásnak nevezik
  • 0:50 - 0:55
    a légkör adott időben és helyen
    észlelhető tulajdonságait.
  • 0:55 - 0:58
    A kutatók jelenleg egy hétre előre,
    közel 80%-os pontossággal,
  • 0:58 - 1:01
    előre tudják jelezni
    egy térség időjárását.
  • 1:01 - 1:05
    Az éghajlat egy térség
    átlagos légköri viszonyait írja le,
  • 1:05 - 1:09
    egy vagy több hónap távlatában.
  • 1:09 - 1:13
    Az éghajlat-előrejelzés a jövő évtizedek
    átlaghőmérsékletére ad becslést,
  • 1:13 - 1:18
    de nem tudja megjósolni
    az időjárási eseményeket.
  • 1:18 - 1:22
    A két típusú előrejelzés eredménye
    azért ilyen eltérő,
  • 1:22 - 1:25
    mert eltérő adatokon alapulnak.
  • 1:25 - 1:26
    Az időjárás előrejelzéséhez
  • 1:26 - 1:30
    a meteorológusok
    a légkör kiinduló tulajdonságait mérik.
  • 1:30 - 1:35
    Egy térség időjárását a csapadékmennyiség,
    légnyomás, nedvesség,
  • 1:35 - 1:40
    szélsebesség és szélirány határozza meg.
  • 1:40 - 1:45
    A meteorológusok naponta kétszer
    léggömböket engednek föl a légkörbe,
  • 1:45 - 1:48
    világszerte több mint 800 állomáshelyről.
  • 1:48 - 1:52
    A léggömbökre szerelt rádiószondák
  • 1:52 - 1:53
    mérik a légkör kiinduló értékeit
  • 1:53 - 1:57
    és továbbítják az eredményeket
    a nemzetközi meteorológiai központokba.
  • 1:57 - 2:01
    A meteorológusok a kapott adatokat
    időjárás-előrejelző modellekbe töltik,
  • 2:01 - 2:04
    ezek állítják elő
    a végleges időjárás-előrejelzést.
  • 2:04 - 2:07
    Sajnos nem lehet –
    e globális méretű adatbázis ellenére sem –
  • 2:07 - 2:10
    hibátlan előrejelzést adni,
  • 2:10 - 2:13
    mivel az időjárás
    alapvetően kaotikus rendszer.
  • 2:13 - 2:18
    Mint ilyen, rendkívül befolyásolható,
    így az előrejelzés akkor lehetne pontos,
  • 2:18 - 2:22
    ha a rendszer valamennyi eleméről
    átfogó információval rendelkeznénk.
  • 2:22 - 2:24
    Egy apró változás
  • 2:24 - 2:30
    megváltoztathatja a légköri viszonyokat,
    akár tíz napon belül is,
  • 2:30 - 2:35
    így szinte lehetetlen két héten túl
    megbízható előrejelzést adni.
  • 2:35 - 2:39
    Ezzel szemben az éghajlat-előrejelzés
    jóval kiszámíthatóbb.
  • 2:39 - 2:42
    Egyrészt azért, mert egy terület éghajlata
  • 2:42 - 2:45
    tulajdonképpen a terület
    időjárási adatainak átlaga.
  • 2:45 - 2:48
    Másrészt, az éghajlat-előrejelzés
  • 2:48 - 2:51
    nem foglalkozik
    aktuális légköri jelenségekkel,
  • 2:51 - 2:54
    csak azzal, hogy a jelenségek
    milyen tartományban mozoghatnak.
  • 2:54 - 2:58
    Az adatok szélső értékei,
    az úgynevezett peremfeltételek,
  • 2:58 - 3:03
    az éghajlati és az időjárási viszonyok
    lehetséges határait jelentik.
  • 3:03 - 3:07
    E peremfeltételek egyike a napsugárzás.
  • 3:07 - 3:12
    Egy földrajzi terület
    Naphoz viszonyított távolsága és szöge
  • 3:12 - 3:16
    meghatározza a területet érő
    hőmennyiséget.
  • 3:16 - 3:19
    Mivel ismerjük a Nap viselkedésének
    éves változásait,
  • 3:19 - 3:23
    előre jelezhetjük annak hatását
    a hőmérsékletre.
  • 3:23 - 3:25
    Az éveken át gyűjtött adatokból
    ismétlődő minták,
  • 3:25 - 3:30
    például az évszakok rajzolódnak ki.
  • 3:30 - 3:35
    A peremfeltételek általában jól ismertek,
    és ha változnak is, csak lassan.
  • 3:35 - 3:39
    A kutatók így képesek az éghajlatváltozást
    évekre előre pontosan jelezni.
  • 3:39 - 3:42
    És itt válik a dolog bonyolulttá.
  • 3:42 - 3:44
    A peremfeltételek legkisebb változása
  • 3:44 - 3:49
    jelentős eltérést okozhat
    a kaotikus időjárási rendszerben.
  • 3:49 - 3:53
    Például, a Föld felszíni hőmérséklete
    az elmúlt 150 évben
  • 3:53 - 3:56
    közel 1 Celsius fokot emelkedett.
  • 3:56 - 3:59
    Jelentéktelen eltérésnek tűnik,
  • 3:59 - 4:03
    de az 1 fokos változás hozzávetőleg
    1 millió atomtöltetnek megfelelő energiát
  • 4:03 - 4:07
    juttatott az atmoszférába.
  • 4:07 - 4:12
    Ez a hatalmas energiatöbblet vezetett
    a hőhullámok, aszályok és árvizek számának
  • 4:12 - 4:16
    drasztikus növekedéséhez.
  • 4:16 - 4:22
    Vajon a szélsőséges időjárás a vakvéletlen
    vagy a változó éghajlat következménye?
  • 4:22 - 4:23
    A válasz,
  • 4:23 - 4:26
    hogy bár az időjárás
    mindig is kaotikus rendszer marad,
  • 4:26 - 4:32
    az éghajlatváltozás növeli
    a szélsőséges időjárás valószínűségét.
  • 4:32 - 4:37
    Mára jóformán minden tudós egyetért abban,
    hogy az éghajlatunk változik,
  • 4:37 - 4:40
    és az emberi tevékenység
    felgyorsítja e változást.
  • 4:40 - 4:42
    Szerencsére,
  • 4:42 - 4:46
    a legjelentősebb változásokat okozó
    tevékenységek beazonosíthatók,
  • 4:46 - 4:50
    ha megfigyeljük, mely peremfeltételek
    változnak.
  • 4:50 - 4:54
    Így, bár a jövő hónap időjárása
    továbbra is ködbe vész,
  • 4:54 - 4:59
    az éghajlatot, közös munkával,
    megóvhatjuk a jövendő századoknak.
Title:
Tényleg szélsőségesebbé válik az időjárásunk?
Speaker:
R. Saravanan
Description:

A teljes előadás itt tekinthető meg: https://ed.ted.com/lessons/is-the-weather-becoming-more-extreme-r-saravanan

2016 és 2019 között a meteorológusok minden eddiginél forróbb
hőhullámokat észleltek a Földön, féktelen erdőtüzeket Kaliforniában és Ausztráliában, és 5-ös kategóriájú ciklonokat. amelyek
rekord ideig maradtak fenn. A szélsőséges időjárási események száma
egyre nőtt az elmúlt 40 évben, és az előrejelzések alapján tovább
fog emelkedni. De vajon e természeti katasztrófák oka
csupán a rossz időjárás, vagy ezek az éghajlatváltozás következményei? R. Saravanan erre keresi a választ.

Előadás: R. Saravanan, rendezés: Hype CG.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:02

  • Csaba Lóki

    Szia, Csaba!
    Kérésedre visszaküldtem. Ha módosítottad, add le újra, és visszakerül hozzám.

  • Csaba Lóki

    Pár helyen módosítottam. Jó lesz így?

  • Sándor Csaba Kiss

    Igen, nagyon jó, köszönöm!

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.