Az élet értelme Simone de Beauvoir szerint – Iseult Gillespie

A teljes lecke angol nyelven ezen a linken érhető el: https://ed.ted.com/lessons/the-meaning-of-life-according-to-simone-de-beauvoir-iseult-gillespie

21 évesen Simone de Beauvoir volt a legfiatalabb személy, aki letette Franciaország legnevesebb egyetemének filozófiavizsgáit. Kitűnő jegyekkel végzett. De amint elsajátította a filozófia szabályait, le akarta őket dönteni. Vágya, hogy a fizikai világot teljes valójában fedezze fel, nemcsak formálta életét, de végül radikálisan új filozófia forrása is lett. Iseult Gillespie ennek a forradalmi gondolkodónak az életet fedezi fel.

Lecke: Iseult Gillespie
Rendezte: Sarah Saidan

21 évesen Simone de Beauvoir
volt a legfiatalabb személy,

aki letette Franciaország legnevesebb
egyetemének filozófiavizsgáit.

Kitűnő jegyekkel végzett.

De amint elsajátította
a filozófia szabályait,

le akarta őket dönteni.

Tanult Platón Formatanáról,

amely szerint a fizikai világ

magasabb igazságok és változatlan
ideák tökéletlen képmása.

Simone de Beauvoir számára viszont
a földi élet lenyűgöző és érzéki volt,

minden, csak nem állandó.

Vágya, hogy a fizikai világot
teljességében fedezze fel,

nemcsak formálta életét,
de gyökeresen új filozófiát is ihletett.

Szerelmi és intellektuális partnerével,
Jean Paul Sartre-ral folyton vitatkozva

de Beauvoir a szabad akaratot, vágyat,
jogokat, felelősségi köröket

s a személyes tapasztalat értékét kutatta.

A II. világháborút követő években

ezek az elméletek olyan
gondolkodásmóddá forrtak össze,

amelyet az egzisztencializmus
irányzatához sorolunk.

Míg a zsidó–keresztény
hagyomány úgy tanítja,

hogy elrendeltetett céllal
jönnek világra az emberek,

de Beauvoir és Sartre
forradalmi alternatívát kínált.

Azt állították: az emberek
szabadnak születnek,

és isteni terv nélkül
csöppennek a létezésbe.

De Beauvoir elismerte,
hogy e szabadság áldás és teher is egyben.

A kétértelműség erkölcse c.
könyvében úgy érvel,

hogy legnagyobb erkölcsi kötelességünk
megteremteni életünk értelmét,

miközben mások szabadságát is védjük,
hogy ők is megteremtsék életük értelmét.

Ahogy de Beauvoir írta:

"A szabadság elutasításában érdekelt
szabadságot el kell utasítani."

E filozófia arra hívja fel tanítványait,

hogy azon belső-külső harcok
és kétértelműségek között navigáljanak,

amelyeket vágyaik teremtenek.

Miközben de Beauvoir
saját életcélját kereste,

egy kérdés fogalmazódott meg benne:

ha mindenki megérdemli,
hogy szabadon kutassa élete értelmét,

őt miért korlátozza a társadalom
nőkről alkotott, idealizált képe?

Termékeny írói és tanári munkássága,
valamint aktivizmusa ellenére

de Beauvoir küzdött,
hogy férfi kortársai komolyan vegyék.

Hátat fordított keresztény neveltetésének
és a házassági elvárásoknak,

hogy egyetemen tanulhasson, memoárokat,
regényeket és filozófiai műveket írhasson.

Ez az életstílus olyan kockázatokat
vont maga után,

amelyekkel férfi kortársainak
nem kellett szembenéznie,

hisz nekik ez a szabadság
magától értetendő volt.

Nem tanúsítottak érdeklődést
de Beauvoir munkássága iránt,

amely a nők belső világát,

a szerző nyitott kapcsolatát
és a biszexualitását is kutatta.

Hogy kifejezze nézőpontjának fontosságát,

de Beauvoir belefogott addigi legnagyobb
kihívást jelentő könyvébe.

Amint lefektette
az egzisztencializmus alapjait,

újradefiniálta a nem határait.

1949-ben megjelent, A második nem c.
könyvében azt fejtegeti,

hogy ahogy életünk értelme,
úgy a nemünk sincs előre meghatározva.

Ahogy de Beauvoir híres idézetében áll:

"Az ember nem születik nőnek,
hanem azzá válik."

És ahhoz, hogy nővé váljunk,
a Másikká kell válnunk.

Másikká a beskatulyázás
folyamata során válunk,

a férfit viszont
a történelem során mindig is

ideális emberi alanyként határozták meg.

Állítása szerint Másikként
a nő a férfi kiegészítője,

és így rendszerszinten korlátozva van
szabadságra törekvésében.

A második nem
fontos feminista tanulmánnyá vált,

amely részletesen bemutatja
a nők elnyomásának történetét,

és bővelkedik anekdotákban is.

A második nem c. mű

személyes tapasztalatok
és filozófiai érvelések kombinációja,

és új nyelvet kínált
a feminizmus tárgyalására.

E párbeszédeket még ma is meghatározza

de Beauvoir ragaszkodása ahhoz,
hogy az egyenlőség elérése során

"az élet nem választható el
a filozófiától".

Természetesen mint minden alapmű esetén,

A második nem gondolatait
megjelenése óta továbbfejlesztették.

Sok modern filozófus szerint
más módon is válhatunk Másikká,

ezeket de Beauvoiur
még nem vette számításba.

Ilyen pl. a faji és gazdasági identitás,

illetve a nemek és szexualitások
mára elfogadott szélesebb skálája.

De Beauvoir hagyatékát az is bonyolította,

hogy két hallgatója
szexuális visszaélésekkel vádolta.

E vádak hatására

visszavonták tanári engedélyét
helyzetével való visszaélés címén.

Ezen és más egyéb okok miatt
de Beauvoir élete máig ellentmondásos,

és munkássága a korai feminizmus
vitatott kialakulásába enged betekintést.

Élete végéig részt vett
ezeken a párbeszédeken;

1986-ban történt haláláig regényeket,
memoárokat és filozófiai műveket írt.

Munkássága olyan filozófiai nyelvet kínál,

amely új elképzelésekre, új felfedezésekre
vár, vagy éppen hogy lázadjunk ellene.

E reakciókat talán üdvözölte volna
ez a forradalmi gondolkodó.