Betonszilárd ötlet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

A beton a második leggyakrabban használt anyag a Földön (a víz után), és a világ szénlábnyomának nyolc százalékáért felelős. Karen Scrivener, a cement kutatója ismerteti velünk az úttörő, LC3 néven ismert cementfajta mögött álló kutatást, amely e létfontosságú építőanyag gyártásának szén-dioxid-kibocsátását 40 százalékkal csökkentheti, ha széles körben alkalmazzák.

A beton a második legtöbbet
használt anyag a Földön a víz után,

és emiatt

jelentős a környezeti hatása.

Országként a kibocsátást tekintve
a harmadik lenne Kína és az USA után.

De a beton valójában
alacsony környezetterhelésű:

tonnánként sokkal kisebb CO2-
és energia-kibocsátással egyéb anyagoknál,

mint amilyen például a vas és acél,
vagy akár a tégla.

Ám az általánosan használt
óriási mennyiség miatt

kb. 8%-kal járul hozzá
az ember által okozott CO2-kibocsátáshoz.

A beton nélkülözhetetlen anyag.

Szükségünk van rá otthonok,

utak, hidak és gátak építéséhez.

Tehát nem tudunk meglenni nélküle,

de jelentősen csökkenthetjük
a szénlábnyomát.

A betont a cement tartja össze.

A ma használt cementet
portlandcementnek hívják,

amely mészkő és agyag keverékének
együttes hevítésével készül

1450 Celsius-fok hőmérsékleten.

De valójában a legtöbb CO2-kibocsátás

nem a hevítésből származik,

hanem a mészkő,
a kalcium-karbonát lebontásából,

amely kalcium-oxiddá
és szén-dioxiddá bomlik le.

Nem tudjuk teljesen nélkülözni
ezt az összetevőt,

mert semmi sem olyan hatékony,
ha a dolgok egyben tartásáról van szó,

de nagy részét pótolhatjuk egyéb,

kisebb szénlábnyommal
rendelkező anyagokkal.

Sok munkatársunk keresi a megoldásokat.

Itt Svájcban azt tapasztaltuk,

hogy az agyagban
nagyon reaktív anyagok keletkeznek,

amikor kalcinálják,

vagyis úgy 800 Celsius-fokig hevítik fel,

ami lényegesen alacsonyabb
a cementgyártáshoz szükséges 1450 foknál.

De ami még fontosabb:

nincs mészkőlebontásból
eredő CO2-kibocsátás.

Ezután vesszük ezt a kalcinált agyagot,

és adunk hozzá egy kis mészkövet –

de ezúttal nem hevítjük,
így nincs CO2-kibocsátás –

és némi cementet,

és a mészkő, a kalcinált agyag és a cement
e keverékét LC3-nak neveztük el.

Nos, az LC3 ugyanolyan
tulajdonságokkal bír,

mint a portlandcement.

Ugyanazokkal a berendezésekkel
és folyamatokkal állítható elő,

és ugyanúgy használható,

de akár 40%-kal is alacsonyabb
a CO2-kibocsátása.

Ezt be is mutattuk egy, az indiai
Jhansi közelében épített házon keresztül,

ahol több mint 15 tonna CO2-t
takarítottunk meg,

ami 30–40% a ma használt
anyagokhoz viszonyítva.

Akkor miért nem használja
már mindenki az LC3-at?

Nos, a cement helyi anyag.

A portlandcement
elterjedtségének az az oka,

hogy a Föld leggyakoribb
anyagaiból állítják elő,

és gyártható Indiában,

az Egyesült Államokban,
Etiópiában, szinte bárhol.

Helyi viszonylatban kell
az emberekkel együttműködve

megtalálnunk az anyagok
legjobb keverékét az LC3 előállításához.

Indiában és Kubában
már teljes körű kísérleteket folytattunk.

Kolumbiában egy ezen
a technológián alapuló termék

néhány hónapja került
kereskedelmi forgalomba,

és Elefántcsontparton egy egész üzemet

kalcinált agyagokra állítottak át.

A világ legnagyobb cementgyártói közül
jó pár szeretné bevezetni ezt

néhány erőművében hamarosan.

Tehát lehetőség van arra,
hogy a portlandcementet

más anyaggal helyettesítsük –
de ugyanolyan tulajdonságúval –,

ugyanazokkal a folyamatokkal állítsuk elő,

és ugyanúgy használjuk,

azonban sokkal kisebb
szén-dioxid-kibocsátással.

Döntő fontosságú
fellépnünk ezzel a klímaváltozás ellen,

mivel gyorsan kivitelezhető,
és igen nagy léptékben megvalósítható,

évente több mint
400 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás

megszüntetésének lehetőségével.

Vagyis nem nélkülözhetjük a betont,

de gyárthatjuk anélkül,
hogy jelentős lenne a CO2-kibocsátás.

Köszönöm.