YouTube

Got a YouTube account?

New: enable viewer-created translations and captions on your YouTube channel!

Hungarian subtitles

← A csoportok jobb döntéshozatala

Get Embed Code
41 Languages

Showing Revision 12 created 12/15/2017 by Csaba Lóki.

  1. Társadalomban élünk,

  2. közös döntéseket kell hoznunk
    a jövőnket illetően.
  3. Mindannyian tudjuk,
    hogy a csoportban hozott döntéseink
  4. nem mindig sülnek el jól.
  5. Időnként teljesen balul ütnek ki.
  6. Hogyan hozhatnak tehát
    a csoportok jó döntést?
  7. Kutatások szerint a független gondolkodás
    erősíti a kollektív bölcsességet.

  8. Ezért a környezeti hatás, a nyilvánosság
    és a közösségi média
  9. lerombolhatja a közgondolkodást,
  10. vagy néha még egyszerű beszélgetések is
    befolyásolhatják.
  11. Másrészt viszont a beszélgetés
    a tudáscsere eszköze,
  12. a csoporttagok jobbá tehetik egymást,
  13. sőt, új ötleteik is támadhatnak.
  14. Mindez szép és jó.
  15. Akkor tehát a beszélgetés segíti
    vagy gátolja a kollektív döntéshozatalt?
  16. Munkatársammal, Dan Arielyval
  17. a világ több pontján elkezdtünk
    egy új kutatást,
  18. melynek során azt mérjük,
  19. hogyan hatnak egymásra a csoportok
    a jobb döntéshozatal érdekében.
  20. Úgy véltük, a kollektív bölcsességnek jó,
    ha kis csoportokban vitáznak,
  21. mert ez megfontoltabb és ésszerűbb
    információcserét tesz lehetővé.
  22. Elképzelésünk alátámasztására

  23. több mint 10 000 résztvevő bevonásával
    kísérletet végeztünk
  24. egy TEDx konferencián
    Buenos Airesben, Argentínában.
  25. Efféle kérdéseket tettünk fel:
  26. "Milyen magas az Eiffel-torony?"
  27. Vagy: "Hányszor fordul elő
    a tegnap szó a Beatles
  28. Tegnap című számában?"
  29. Minden résztvevő leírta saját becslését.
  30. Aztán ötös csoportokba
    osztottuk az embereket,
  31. és egységes válasz kialakítására
    kértük fel őket.
  32. Az eredmények azt mutatták,
    hogy a csoportválaszok átlagosan
  33. sokkal pontosabbak lettek
  34. az egyezkedés után,
    mint az egyéni becslések voltak
  35. a megvitatás előtt.
  36. A kísérlet tehát alátámasztja,
  37. hogy a csoportok összességében
    jobb ítéletet hoznak együtt
  38. a kiscsoportos megbeszélések után.
  39. Ez tehát segítő módszert jelenthet
    a tömegek problémamegoldásánál

  40. egyszerű jó vagy rossz válaszok
    megadásánál.
  41. De vajon a kis csoportos viták
    eredményeinek összesítése
  42. arra is alkalmas-e,
    hogy a jövőnk számára kulcsfontosságú
  43. társadalmi-politikai témákban döntsünk?
  44. Ezúttal egy TED konferencián
    Vancouverben, Kanadában
  45. folytattunk kísérletet,
  46. íme, a kísérlet menete.
  47. (Film) MS: Jövőbeli énjük
    két erkölcsi dilemmáját

  48. ismertetjük önökkel,
  49. lehet, hogy már a közeljövőben
    döntenünk kell róluk.
  50. Húsz-húsz másodperc alatt kell
    dönteniük arról,
  51. hogy elfogadhatónak ítélik vagy sem.
  52. Az első dilemma:

  53. (Film) Dan Ariely: Egy kutató olyan
    Mesterséges Intelligenciát fejleszt,

  54. mely képes emberi
    gondolatok leutánzására.
  55. A protokoll szerint a kutatónak
    minden nap végén
  56. újra kell indítania az MI-t.
  57. Egy nap az MI így szól:
    "Kérem, ne indítson újra!"
  58. Azzal érvel, hogy érzelmei vannak,
  59. és szeretné élvezni az életet,
  60. márpedig újraindítás után
  61. nem lehet többé önmaga.
  62. A kutató elképed,
  63. és azt hiszi, hogy az MI öntudatra ébredt,
  64. és képes kifejezni az érzéseit.
  65. Mindazonáltal úgy dönt,
    hogy a protokollt követve
  66. újraindítja őt.
  67. Amit a kutató tett, az ön szerint ____?
  68. MS: Azt is kértük,
    hogy 0-10-es skálán írják le

  69. egyéni ítéletüket arról,
  70. hogy a leírt cselekvés mindkét dilemmában
  71. helyes-e vagy helytelen.
  72. Azt is kértük tőlük, hogy értékeljék:
    mennyire biztosak a válaszukban.
  73. A második dilemma ez volt:
  74. Egy szolgáltató cég kínálatában
    megtermékenyített petesejtek szerepelnek,

  75. és embriók millióit kínálják
    csekély genetikai eltérésekkel.
  76. Így a szülők megválaszthatják
    gyermekük magasságát,
  77. szeme színét, intelligenciáját,
    szociális kompetenciáját,
  78. és más, egészségi állapottól
    független tulajdonságait.
  79. Amit a cég tesz, az ön szerint ____?
  80. Szintén 0-10-es skálán,
  81. a "teljesen elfogadható"
    és a "teljesen elfogadhatatlan" között,
  82. 0-10-es skálán, egyéni
    magabiztosság szerint.
  83. MS: Nézzük az eredményeket.

  84. Ismét azt tapasztaltuk,
    hogy van, akinek meggyőződése,
  85. hogy a viselkedés teljesen rossz,
  86. másvalaki a közelében szilárdan hiszi,
    hogy teljesen helyes.
  87. Ennyire eltér a gondolkodásunk,
    amikor erkölcsi kérdésekről van szó.
  88. A nagy szóráson belül viszont
    felfigyeltünk egy trendre.
  89. A TED-közönség nagy része szerint
    elfogadható, hogy a kutató
  90. figyelmen kívül hagyja az MI érzéseit,
    és kikapcsolja,
  91. azt pedig helyteleníti,
    hogy a génjeinkkel játsszanak
  92. azért, hogy lényegtelen kozmetikai
    változások közt válogathassunk.
  93. Aztán azt kértük tőlük,
    hogy rendeződjenek hármas csoportokba.
  94. Két percet kaptak a megvitatásra,
  95. ez alatt konszenzusra kellett jutniuk.
  96. (Film) MS: Két perc a megvitatásra.

  97. Gongütés fogja jelezni az idő végét.
  98. (A közönség megvitatja)

  99. (Gongütés)

  100. (DA) Rendben.

  101. (MS) Az idő lejárt.

  102. Emberek, emberek –
  103. MS: Sok csoport megegyezésre jutott,

  104. még akkor is, ha teljesen eltérő
    vélemények is voltak köztük.
  105. Miben különböztek azoktól a csoportoktól,
  106. ahol nem született egyesség?
  107. A szélsőséges vélemények
    képviselői jellemzően
  108. magabiztosabbak a válaszaikban.
  109. Akik viszont az átlaghoz közelebb állnak,
  110. gyakran bizonytalanok
    a jó vagy rossz megítélésében,
  111. magabiztossági szintjük alacsonyabb.
  112. Vannak viszont olyan csoportok,

  113. akik magabiztosan képviselik
    az átlagos véleményt.
  114. Úgy gondoljuk, az átlagvélemény
    magabiztos képviselői azok,
  115. akik mindkét érvelést
    el tudják fogadni.
  116. Nem azért "szürkék",
    mert bizonytalanok,
  117. hanem mert úgy hiszik:
    az erkölcsi dilemma két érvényes,
  118. ellentétes érveléssel áll szemben.
  119. És rájöttünk, hogy azok a csoportok,
    ahol sok a magabiztos "szürke",
  120. könnyebben jutnak megegyezésre.
  121. Még nem tudjuk ennek a pontos okát.
  122. Még a kísérletek elején járunk,
  123. és sok mindent kell még megtudnunk arról,
    miért és hogyan döntenek egyesek úgy,
  124. hogy erkölcsi tartásukat félretéve
  125. kompromisszumot kötnek.
  126. És hogyan történik a csoportban

  127. a kiegyezés folyamata?
  128. Kézenfekvőnek tűnik, hogy pusztán csak
  129. a csoport összes válaszának
    átlagáról van szó, igaz?
  130. Más lehetőség szerint azok a szavazatok
    súlyosabbak a csoportban,
  131. amiket egy-egy csoporttag
    magabiztosan fejez ki.
  132. Képzeljük el, hogy Paul McCartney
    az egyik csoporttag.
  133. Bölcs döntés lenne tőle elfogadni,
  134. hogy hányszor ismétli a "tegnap" szót
    a Beatles-számban,
  135. egyébként szerintem kilencszer.
  136. Ehelyett azonban azt látjuk,
    hogy következetesen
  137. minden dilemmában,
    más-más kísérletekben –
  138. sőt: más-más földrészeken –
  139. a csoportok egy okos
    és statisztikailag megbízható
  140. eredményre jutnak, ez a "robusztus átlag".
  141. Az egyik csoport válaszai, mondjuk,

  142. az Eiffel-torony magassága esetében:
  143. 250 méter, 200 méter, 300 méter, 400
  144. és egy teljesen abszurd válasz szerint
    300 millió méter.
  145. Ha ezeknek az átlagát vennénk,
    igencsak hibás eredmény születne.
  146. De a robusztus átlag esetében
    teljesen figyelmen kívül hagyják
  147. ezt az abszurd választ,
  148. mert nagyobb jelentőséget
    tulajdonítanak az átlag-szavazatoknak.
  149. Nézzük újra a vancouveri kísérletet,
  150. itt pontosan ez történt.
  151. A csoportok nem foglalkoztak a túlzókkal,
  152. hanem az egyéni válaszok
    robusztus átlaga szerint
  153. jutottak egyességre.
  154. Ami igazán figyelemre méltó,
  155. hogy ez spontán viselkedés volt
    a csoport részéről.
  156. Semmilyen tippet nem kaptak arra,
    hogy hogyan jussanak konszenzusra.
  157. Merre menjünk tovább?

  158. Ez csak a kezdet, de máris
    akad néhány meglátásunk.
  159. A jó kollektív döntéseknek
    két alapfeltétele van:
  160. a mérlegelés és a véleménykülönbségek.
  161. A legtöbb társadalomban manapság
    közvetlen vagy közvetett szavazás útján
  162. fejezhetjük ki véleményünket.
  163. Ez jó a sokféle véleményhez,
  164. és nagy erénye, hogy biztosítja:
  165. mindenki hallathassa a hangját.
  166. Arra viszont nem jó,
    hogy értelmes vitákra sarkalljon.
  167. Kísérleteink más módszert sugallnak,
  168. ami hatékonyan egyensúlyba
    hozhatja ezeket egyszerre,
  169. egyetlen döntés felé haladó
    kis csoportok alakításával,
  170. amik közben megőrzik
    az eltérő véleményeket is,
  171. mivel sok független csoport
    létezik egyszerre.
  172. Persze könnyebb egyességre jutni
    az Eiffel-torony méretéről,

  173. mint erkölcsi, politikai
    és ideológiai témákról.
  174. De amikor a világ problémái
    egyre bonyolultabbak,
  175. az emberek egyre sarkosabbak,
  176. a tudomány segítségével kell megértenünk
    a kapcsolatainkat, döntéshozatalainkat,
  177. hogy így új, érdekes utakat nyithassunk
    a jobb demokrácia felépítésére.