The Monopoly Markup

♪ [zene ] ♪

- [Alex] Tudjuk, hogy egy versenypiacon
az ár egyenlő a

határköltséggel egyensúlyi állapotban.

Egy piacon, ahol monopólium van,
tudjuk, hogy az ár

magasabb lesz, mint a határköltség.

De mennyivel magasabb?
Mi határozza meg a haszonkulcsot?

Ebben az előadásban bemutatjuk,

hogy a monopólium haszonkulcsa

a kereslet rugalmasságától függ.

Ismételjük át röviden,
hogy hova is jutottunk legutóbb.

Ezen a grafikonon most mindennek
ismerősnek kell lennie.

Tudjuk, hogyan találjuk meg
a határbevételi görbét,

mint ami a függőleges tengelyen kezdődik,

a keresleti görbével egy pontban,

és kétszer akkora a meredeksége.

Tudjuk, hogy a nyereségmaximalizáló
mennyiség az,

ahol a határbevétel egyenlő
a határköltséggel.

Tudjuk, hogy úgy olvassuk le
a profitmaximalizáló árat,

mint a legmagasabb ár,
amit az emberek hajlandók

egységenként fizetni azért a
mennyiségért, ebben az esetben $12,50.

A monopóliumból eredő haszonkulcs az ár

és a határköltség közti különbség.

Tudjuk, hogy a versenypiacon

az ár egyenlő lenne a határköltséggel.

Itt az egyensúlyban az ár sokkal magasabb,

mint a határköltség,
ez a monopóliumi haszonkulcs.

A diagramról leolvashatjuk

a monopólium teljes nyereségét,
ami a normál nyereség felett van.

A nyereség pedig az ár és
az átlagköltség közötti különbség

szorozva a mennyiséggel,
ami ez a sötét rész.

Ez volt az ismétlés.

Próbáljuk meg kitalálni, mi határozza meg

a monopóliumi haszonkulcs mértékét.

Az intuícióhoz nézzük meg a
gyógyszeripari esetünket.

Két hatás fogja növelni a monopólumi
haszonkulcsot ebben az esetben.

Először is a "nem viheted magaddal
(a pénzed a sírba)" hatás.

Vagyis a súlyosan beteg emberek

viszonylag érzéketlenek lesznek

az életmentő gyógyszerek árai iránt.

Nem viheti magával a pénzt,
így mindent arra költ,

hogy próbálja menteni az életét.

Ha egy életmentő gyógyszer ára emelkedik,

a keresett mennyiség nem nagyon
fog csökkenni.

Mivel a vevők érzéketlenek az árak iránt,

a monopolista azt fogja mondani:
"Növelhetem az árat,

és úgyis megveszik, tehát akkor
emelnem kell az árat.

Számomra haszonmaximalizáló lenne
megemelni az árat."

Egy másik hatás a "mások pénze" hatás.

Ha valaki más fizeti a gyógyszert,

a felhasználó, a fogyasztó kevésbé lesz
érzékeny az árra.

Tudjuk, hogy a gyógyszerek esetében
gyakran a biztosító cég

vagy az állami betegbiztosító
vagy egy kormányzati program

fog fizetni a gyógyszerekért,

tehát a személy, aki a
gyógyszereket igényli,

nem fizeti meg annak az árát.

Tehát még akkor is, amikor az ár
emelkedik, igényelni fogják

a gyógyszereket, a keresett mennyiség

nem nagyon fog csökkenni.

Tehát itt az a következtetés,

hogy minél kevésbé érzékeny
a keresett mennyiség az árra,

annál magasabb lesz a haszonkulcs.

Ha az emberek nem érzékenyek az árra,

a monopolista azt fogja mondani:
"Remek. Felemelhetem az árat,

és még mindig eladok majdnem
ugyanannyit, mint eddig."

Más szóval, minél rugalmatlanabb
a keresleti görbe,

annál magasabb a haszonkulcs,
és ez az alapvető leckénk.

Most, hogy megvan az intuíciónk,
teszteljük néhány diagrammal,

néhány keresleti görbével.

Két keresleti görbénk van.

Melyik a rugalmasabb, a jobb oldali
keresleti görbe

vagy a bal?

A bal oldali keresleti görbe rugalmasabb.

A jobb oldali görbe rugalmatlanabb.

Tehát az intuíciónk alapján alacsony
haszonkulcsra számíthatunk

a bal oldalon, és magasra a jobb oldalon.

Tudjuk, hogyan találjuk meg
a profitmaximalizáló árakat

és mennyiségeket, tehát tegyünk így.

Előszőr kezdjük a bal oldalon.

Azt látjuk, hogy amikor a keresleti görbe

viszonylag rugalmas,
kis haszonkulcsunk van

a határköltség felett.

Mi van a jobb oldalon?

Van egy viszonylag rugalmatlan
keresleti görbénk

és azt látjuk, hogy az ár jóval
a határköltség fölé nőtt.

Viszonylag rugalmatlan keresletünk van

és nagy haszonkulcsunk.

Figyeljük meg, hogy a határköltség
ennél a két piacnál ugyanakkora.

Abban különböznek, hogy a keresleti görbe
itt a jobb oldalon

rugalmatlanabb.

Emlékezzünk a logikára: a monopolista
látja, hogy a fogyasztók

érzéketlenek az árak iránt.

Tehát tudja, hogy ha emeli az árakat,

a keresett mennyiség csak kicsit csökken.

Ezért az áremelés növeli

a monopolista profitját, ezt akarja,

tehát a monopolista emeli az árat,

és így nagy lesz a haszonkulcs
az ár és a határköltség között.

Emlékezzünk arra is, hogy versengő cégnél

a terméke utáni kereslet
tökéletesen rugalmas,

és abban az esetben az ár
egyenlő a határköltséggel.

Tehát úgy értelmes,

hogy minél rugalmasabb a keresleti görbe

egy monopolista esetén,
annál közelebb áll a monopolista

árazási döntése egy versengő cégéhez.

Tehát ha a keresleti görbe
a monopolistánál

viszonylag rugalmas, az ár közel lesz

a határköltséghez.

Minél rugalmasabbá válik a keresleti görbe

a monopolista számára,

annál közelebb lesz a monopolista
profitmaximalizáló termelése

egy versengő cégéhez.

Az ár közeledik a határköltséghez.

Oké, nagyon jó.

Még egyszer emlékezzünk, nagy lecke,
minél rugalmatlanabb a kereslet,

annál nagyobb a haszonkulcs.

Most próbáljuk megnézni, használhatjuk-e
az elméletünket

egy árazási rejtvény megoldására.

Mostanában nézegettem
az American Airlines járatait,

és azt találtam, hogy egy jegy
Washingtonból Dallasba

drágább, mint egy jegy
Washingtonból San Franciscoba.

Ebben két rejtélyes dolog van.

Először is San Francisco egyértelműen
sokkal messzebb van Washingtontól,

mint Dallas, tehát azt várnánk,
hogy a költségek,

üzemanyagköltség, stb., nagyobbak.

Másodszor, a rejtély még nagyobb,
mert a Washingtonból

San Franciscoba menő járat
átmegy Dallason.

Valójában a Washington-Dallas szakasz

a Washington-San Francisco járaton

ugyanaz a járat,
mint a Washington-Dallas járat.

Szóval miért lenne a
Washington-San Francisco járat

egy szakasza drágább,

mint az egész repülőút?

A válasz megértéséhez tudni kell
valamit arról, hogyan

épülnek fel a légitársaságok
az Egyesült államokban.

A legtöbb légitársaságnak van egy
csomópont reptere,

sokszor közel az ország központjához,

amit egy adott légitársaság ural.

Az American Airlines esetében ez Dallas.

A United esetében Chicago.

A Northwest uralja
Minneapolis-St. Pault, stb.

Ez azt jelenti, hogy ha Dallasba
akar repülni

egy megfelelő időpontban,
sokkal valószínűbb, hogy talál

egy jó járatot az American Airlinesnál,
mint egy másik társaságnál.

Ha Minneapolis-St. Paulba szeretne utazni,

sokkal egyszerűbb lesz

a Northwesttel utazni, stb.

Ok, ad ez ötletet a rejtvény megoldásához?

Gondoljon valakire, aki
Washingtonból Dallasba repül,

milyen lehetőségei vannak?

Nem sok. Csak pár helyettesítő van.

És kevés helyettesítés rugalmatlan
keresletet jelent.

Most gondoljon valakire, aki
Washingtonból San Franciscoba repül.

Milyen lehetőségei vannak?
Nos, neki sok van.

Repülnhetnek Chicagon keresztül
vagy Denveren

vagy Minneapolis-St. Paulon
keresztül vagy egyenesen is.

Sokkal több jó lehetőség is van a

Washingtonból San Franciscoba
való repülésre, mivel San Francisco

nem csomópont város.

Tehát mit látunk?

Azt látjuk, hogy a kereslet a
Washington-San Francisco

járatnál viszonylag rugalmas lesz,

a Washington-Dallas járatnál pedig

viszonylag rugalmatlan.

Az elméletünk azt mutatja,
hogy rugalmas kereslettel

alacsony haszonkulcsot kapunk.

Rugalmatlan kereslettel magasat.

Tehát az elmélet teljesen összhangban van

az árazási rejtvénnyel,
és megmagyarázza a rejtvényt.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪