The Monopoly Markup

♪ [zene ] ♪

- [Alex] Tudjuk, hogy egy versenypiacon az ár egyenlő a

határköltséggel egyensúlyi állapotban.

Egy piacon, ahol monopólium van, tudjuk, hogy az ár

magasabb lesz, mint a határköltség.

De mennyivel magasabb?
Mi határozza meg a haszonkulcsot?

Ebben az előadásban bemutatjuk,

hogy a monopólium haszonkulcsa

kereslet rugalmasságától függ.

Ismételjük át röviden, hogy hova is jutottunk legutóbb.

Ezen a grafikonon most mindennek ismerősnek kell lennie.

Tudjuk, hogyan találjuk meg a határbevételi görbét,

mint ami a függőleges tengelyen kezdődik,

a keresleti görbével egy pontban,

és kétszer akkora a meredeksége.

Tudjuk, hogy a nyereségmaximalizálás mennyisége ott található,

ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel.

Tudjuk, hogy úgy olvassuk le a profitmaximalizáló árat,

mint a legmagasabb ár, amit az emberek

egységenként hajlandóak fizetni azért a mennyiségért,
ebben az esetben $12,50.

A monopóliumból eredő haszonkulcs az ár

és a határköltség közti különbség.

Tudjuk, hogy a versenypiacon

az ár egyenlő lenne a
határköltséggel. Itt az egyensúlyban az

ár sokkal magasabb, mint a határköltség,
ez a monopóliumi haszonkulcs. A diagramról

leolvashatjuk a monopólium teljes nyereségét, ami a normál nyereség

felett van. A nyereség az ár és az átlagköltség
közötti különbség szorozva a

mennyiséggel, ami ez a sötét rész. Ez
volt az ismétlés. Most adjunk némi

beleérzést abba, hogy mi határozza meg a monopóliumi
haszonkulcs mértékét. Ösztönösen nézzük a

gyógyszerészeti esetünket. Két hatás fogja növelni a monopólumi

haszonkulcsot ebben az esetben. Előszőr, a "nem viheted magaddal (a pénzed a sírba)" hatás. Azaz, a

súlyosan beteg emberek viszonylag közönyössé válnak az életet mentő gyógyszerek

árai iránt. Nem viheted magaddal a pénzed, így mindent arra költesz, hogy megpróbáld

megmenteni az életedet.
Ha egy életmentő gyógyszer ára megemelkedik,

a keresett mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Mivel a vevők közömbösek

az árak iránt, a monopolista azt fogja mondani, "Meg tudom növelni

az árat, és úgyis megveszik, tehát akkor emelnem kell az árat. Számomra

haszon-maximalizáló lenne megemelni az árat." Egy másik hatás a

"mások pénze" hatás. Ha valaki más fizeti a gyógyszert, a felhasználó,

a vevő kevésbé lesz érzékeny az árra. Tudjuk, hogy a gyógyszerekért

gyakran a biztosító cég vagy az állami betegbiztosító vagy az állami betegellátási

kormányzati program fizet a gyógyszerekért, tehát a

személy, aki a gyógyszereket igénybe veszi, nem fizeti meg annak az árát. Tehát még akkor is,

amikor az ár megemelkedik, kérni fogják a gyógyszereket, a keresett

mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Tehát, itt a következtetés az, hogy minél

kevésbé érzékeny a keresett mennyiség az árra, annál magasabb lesz a haszonkulcs. Ha

az emberek nem érzékenyek az árra, a monopolista azt fogja mondani, "Remek. Felemelhetem

az árat és még mindig eladok majdnem ugyanannyit, mint eddig." Más szavakkal, minél

kevésbé rugalmas a keresleti görbe, annál magasabb a haszonkulcs, és ez az alapvető leckénk.

Most hogy megvan az ráérzésünk, teszteljük néhány diagrammal, néhány keresleti görbével.

Két keresleti görbénk van. Melyik a rugalmasabb, a keresleti görbe a jobb oldalon, vagy

a bal oldalon? A bal oldali keresleti görbe rugalmasabb. A jobb oldali görbe

rugalmatlanabb. Tehát ráérzésünk alapján alacsony haszonkulcsra számíthatunk a bal oldalon

és magasra a jobb oldalon. Tudjuk, hogy találjuk meg a profitmaximalizáló árakat

és mennyiségeket, tehát tegyünk így.
Előszőr kezdjük a bal oldalon.

Amit látunk az, hogy amikor a keresleti görbe viszonylag rugalmas, kevés

haszonkulcsot kapunk a határköltség felett. Mi van a jobb oldalon? Nos, most itt van egy

viszonylag rugalmatlan keresleti görbénk és azt látjuk, hogy az ár jóval a

határköltség fölé nőtt. Viszonylag rugalmatlan keresletünk van és nagy haszonkulcsot kapunk.

Jegyezd meg, hogy a határköltség ennél a két piacnál ugyanakkora. Amiben különböznek, hogy

keresleti görbe itt a jobb oldalon rugalmatlanabb. Emlékezz a logikára: a monopolista

úgy látja, hogy a vevők közömbösek az árak iránt. Tehát tudja, hogy ha

megemeli az árakat, a keresett mennyiség csak kicsit csökken. Ezért, az

áremelés a monopolista profitjának emelkedéséhez vezet, ez az amit akar,

tehát, a monopolista megemeli az árakat, és így nagy lesz a haszonkulcsa az árnak,

a határköltség feletti. Emlékezz arra is, hogy versengő cégnél a terméke utáni kereslet

tökéletesen rugalmas és abban az esetben az ár egyenlő a határköltséggel. Tehát

értelmet nyer, hogy a monopolista esetében, minél rugalmasabb a keresleti görbe, annál

közelebb áll a monopolista árazási döntése egy versengő

céghez. Tehát, ha a keresleti görbe a monopolistánál viszonylag rugalmas, az ár

közel lesz a határköltséghez. Minél rugalmasabb a keresleti görbe a monopolista számára,

annál közelebb lesz a monopolista profit-maximalizáló termelése egy

versengő vállalatéhoz. Az ár közeledik a határköltséghez. Ok, nagyon jó. Ismét emlékezz,

nagy lecke, minél rugalmatlanabb a kereslet, annál nagyobb a haszonkulcs. Most próbáljuk megnézni

használva az elméletünket sikerül-e megoldanunk egy árazási rejtvényt. Mostanában nézegettem az

American Airlines járatait és azt találtam, hogy egy járat Washingtonból

Dallasba drágább, mint egy járat Washingtonból San

Franciscoba.
Nos, két dolog van, ami ebben

rejtély. Előszőr is, San Francisco egyértelműen sokkal messzebb van Washingtontól, mint

Dallas, tehát azt várhatnád, hogy a költségek, üzemanyag, és a többi drágább.

Másodszor, a rejtvény még furcsább, mert Washingtonból a járat San

Franciscoba keresztülszeli Dallast. Valóban, a Washingtontól Dallasig tartó rész a

Washington-San Francisco járaton, ugyanaz a járat, mint a Washington-

Dallas járat. Szóval miért lenne a Washington-San Francisco járat egy része

drágább, mint az egész repülőút? A válasz megértése érdekében tudni kell valamit arról,

hogy az Egyesült államokban hogyan épülnek fel a légitársaságok. A legtöbb légitársaságnak van egy

csomópont reptere, sokszor közel az ország központjához, amit egy adott légitársaság

ural. Az American Airlines esetében ez Dallas. A United esetében

Chicago. Northwest uralja Minnesotát,
St. Pault, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy ha

te Dallasba megfelelő idő alatt akarsz repülni, sokkal valószínűbb, hogy találsz egy jó járatot

az American Airlinesnál, mint egy másik társaságnál. Ha Minneapolisba,

St. Paulba szeretnél utazni, sokkal egyszerűbb lesz a Northwesttel utazni,

és így tovább. Ok, van ötleted, hogy hogyan tudnád megoldani a

rejtvényt? Gondolj valakire, aki Washingtonból Dallasba repül, milyen lehetőségei

vannak? Nem sok. Csak pár helyettesítő van. És kevés helyettesítés rugalmatlan

keresletet jelent. Most gondolj valakire, aki Washingtonból San Franciscoba repül. Milyen

lehetőségei vannak? Nos, nekik sok van. Keresztül tudnak repülni Chicagon, vagy

Denveren, vagy
Minneapolison, St. Paulon, vagy egyenesen oda is

repülhetnek.
Több jó lehetőség is van a

Washingtonból San Franciscoba való repüléskor, mivel San
Francisco nem csomópont város. Tehát, mit

látunk? Nos, azt látjuk, hogy a kereslet a
Washington-San Francisco járatnál

viszonylag rugalmas lesz és a Washington-Dallas járaton

viszonylag rugalmatlan. Amit az elméletünk mutat, az az, hogy rugalmas

kereslettel, alacsony haszonkulcsot kapunk. Rugalmatlan kereslettel magasat. Tehát

az elmélet teljesen összhangban van az árazási rejvénnyel,

és ez meg is oldja a rejtvényt.

- [Narrátor] Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkelj a kvízkérdésekre, ha kész vagy

továbblépni, kattints a következő videóra.
Felira: amara.org közösség
Fordította: Vér Vibien
Ellenőrizte: Suba Imola
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna