Return to Video

The Monopoly Markup

  • 0:00 - 0:03
    ♪ [zene ] ♪
  • 0:09 - 0:13
    - [Alex] Tudjuk, hogy a versenypiacon egyensúlyi állapotában az ár egyenlő a
  • 0:13 - 0:17
    határköltséggel. A piacon, ahol
    monopólium van, tudjuk, hogy az ár
  • 0:17 - 0:23
    magasabb lesz, mint a határköltség. De mennyivel
    magasabb? Mi határozza meg a haszonkulcsot? Ebben
  • 0:23 - 0:28
    az előadásban bemutatjuk, hogy a monopólium haszonkulcsa a
  • 0:28 - 0:38
    kereslet rugalmasságától függ. Ismételjük át röviden, hogy hol is hagytuk abba
  • 0:38 - 0:42
    legutóbb. Ezen a grafikonon most mindennek
    ismerősnek kell lennie. Tudjuk, hogy találjuk meg a
  • 0:42 - 0:46
    határbevételi görbét, mint ami
    a függőleges tengelyen, a keresleti görbével egy pontban kezdődik,
  • 0:46 - 0:50
    és kétszer akkora a meredeksége.
    Tudjuk, hogy a nyereség-maximalizálás
  • 0:50 - 0:54
    mennyisége ott található, ahol a határbevétel
    egyenlő a határköltséggel. Tudjuk,
  • 0:54 - 0:59
    hogy úgy olvassuk le a haszon-maximalizáló árat,
    mint a legmagasabb árat, amit az emberek
  • 0:59 - 1:04
    egységenként hajlandóak fizetni azért a mennyiségért,
    ebben az esetben $12.50-et. A monopóliumból eredő
  • 1:04 - 1:10
    haszonkulcs az ár és a határköltség közti
    különbség. Tudjuk, hogy a
  • 1:10 - 1:14
    versengő piacon, az ár egyenlő lenne a
    határköltséggel. Itt az egyensúlyban az
  • 1:14 - 1:19
    ár sokkal magasabb, mint a határköltség,
    ez a monopóliumi haszonkulcs. A diagramról
  • 1:20 - 1:25
    leolvashatjuk a monopólium teljes nyereségét, ami a normál nyereség
  • 1:25 - 1:30
    felett van. A nyereség az ár és az átlagköltség
    közötti különbség szorozva a
  • 1:30 - 1:35
    mennyiséggel, ami ez a sötét rész. Ez
    volt az ismétlés. Most adjunk némi
  • 1:35 - 1:44
    beleérzést abba, hogy mi határozza meg a monopóliumi
    haszonkulcs mértékét. Ösztönösen nézzük a
  • 1:44 - 1:48
    gyógyszerészeti esetünket. Két hatás fogja növelni a monopólumi
  • 1:49 - 1:54
    haszonkulcsot ebben az esetben. Előszőr, a "nem viheted magaddal (a pénzed a sírba)" hatás. Azaz, a
  • 1:54 - 2:00
    súlyosan beteg emberek viszonylag közönyössé válnak az életet mentő gyógyszerek
  • 2:00 - 2:04
    árai iránt. Nem viheted magaddal a pénzed, így mindent arra költesz, hogy megpróbáld
  • 2:04 - 2:08
    megmenteni az életedet.
    Ha egy életmentő gyógyszer ára megemelkedik,
  • 2:08 - 2:16
    a keresett mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Mivel a vevők közömbösek
  • 2:16 - 2:20
    az árak iránt, a monopolista azt fogja mondani, "Meg tudom növelni
  • 2:20 - 2:24
    az árat, és úgyis megveszik, tehát akkor emelnem kell az árat. Számomra
  • 2:25 - 2:30
    haszon-maximalizáló lenne megemelni az árat." Egy másik hatás a
  • 2:30 - 2:35
    "mások pénze" hatás. Ha valaki más fizeti a gyógyszert, a felhasználó,
  • 2:36 - 2:39
    a vevő kevésbé lesz érzékeny az árra. Tudjuk, hogy a gyógyszerekért
  • 2:39 - 2:43
    gyakran a biztosító cég vagy az állami betegbiztosító vagy az állami betegellátási
  • 2:43 - 2:47
    kormányzati program fizet a gyógyszerekért, tehát a
  • 2:47 - 2:51
    személy, aki a gyógyszereket igénybe veszi, nem fizeti meg annak az árát. Tehát még akkor is,
  • 2:51 - 2:55
    amikor az ár megemelkedik, kérni fogják a gyógyszereket, a keresett
  • 2:55 - 3:02
    mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Tehát, itt a következtetés az, hogy minél
  • 3:02 - 3:08
    kevésbé érzékeny a keresett mennyiség az árra, annál magasabb lesz a haszonkulcs. Ha
  • 3:08 - 3:12
    az emberek nem érzékenyek az árra, a monopolista azt fogja mondani, "Remek. Felemelhetem
  • 3:12 - 3:19
    az árat és még mindig eladok majdnem ugyanannyit, mint eddig." Más szavakkal, minél
  • 3:19 - 3:26
    kevésbé rugalmas a keresleti görbe, annál magasabb a haszonkulcs, és ez az alapvető leckénk.
  • 3:26 - 3:30
    Most hogy megvan az ráérzésünk, teszteljük néhány diagrammal, néhány keresleti görbével.
  • 3:30 - 3:34
    Két keresleti görbénk van. Melyik a rugalmasabb, a keresleti görbe a jobb oldalon, vagy
  • 3:34 - 3:43
    a bal oldalon? A bal oldali keresleti görbe rugalmasabb. A jobb oldali görbe
  • 3:43 - 3:50
    rugalmatlanabb. Tehát ráérzésünk alapján alacsony haszonkulcsra számíthatunk a bal oldalon
  • 3:50 - 3:56
    és magasra a jobb oldalon. Tudjuk, hogy találjuk meg a profitmaximalizáló árakat
  • 3:56 - 4:01
    és mennyiségeket, tehát tegyünk így.
    Előszőr kezdjük a bal oldalon.
  • 4:01 - 4:06
    Amit látunk az, hogy amikor a keresleti görbe viszonylag rugalmas, kevés
  • 4:07 - 4:13
    haszonkulcsot kapunk a határköltség felett. Mi van a jobb oldalon? Nos, most itt van egy
  • 4:13 - 4:19
    viszonylag rugalmatlan keresleti görbénk és azt látjuk, hogy az ár jóval a
  • 4:19 - 4:25
    határköltség fölé nőtt. Viszonylag rugalmatlan keresletünk van és nagy haszonkulcsot kapunk.
  • 4:25 - 4:32
    Jegyezd meg, hogy a határköltség ennél a két piacnál ugyanakkora. Amiben különböznek, hogy
  • 4:32 - 4:38
    keresleti görbe itt a jobb oldalon rugalmatlanabb. Emlékezz a logikára: a monopolista
  • 4:38 - 4:45
    úgy látja, hogy a vevők közömbösek az árak iránt. Tehát tudja, hogy ha
  • 4:45 - 4:51
    megemeli az árakat, a keresett mennyiség csak kicsit csökken. Ezért, az
  • 4:51 - 4:56
    áremelés a monopolista profitjának emelkedéséhez vezet, ez az amit akar,
  • 4:56 - 5:00
    tehát, a monopolista megemeli az árakat, és így nagy lesz a haszonkulcsa az árnak,
  • 5:00 - 5:07
    a határköltség feletti. Emlékezz arra is, hogy versengő cégnél a terméke utáni kereslet
  • 5:07 - 5:14
    tökéletesen rugalmas és abban az esetben az ár egyenlő a határköltséggel. Tehát
  • 5:14 - 5:19
    értelmet nyer, hogy a monopolista esetében, minél rugalmasabb a keresleti görbe, annál
  • 5:19 - 5:24
    közelebb áll a monopolista árazási döntése egy versengő
  • 5:24 - 5:29
    céghez. Tehát, ha a keresleti görbe a monopolistánál viszonylag rugalmas, az ár
  • 5:29 - 5:35
    közel lesz a határköltséghez. Minél rugalmasabb a keresleti görbe a monopolista számára,
  • 5:35 - 5:42
    annál közelebb lesz a monopolista profit-maximalizáló termelése egy
  • 5:42 - 5:46
    versengő vállalatéhoz. Az ár közeledik a határköltséghez. Ok, nagyon jó. Ismét emlékezz,
  • 5:46 - 5:52
    nagy lecke, minél rugalmatlanabb a kereslet, annál nagyobb a haszonkulcs. Most próbáljuk megnézni
  • 5:52 - 5:58
    használva az elméletünket sikerül-e megoldanunk egy árazási rejtvényt. Mostanában nézegettem az
  • 5:58 - 6:02
    American Airlines járatait és azt találtam, hogy egy járat Washingtonból
  • 6:02 - 6:08
    Dallasba drágább, mint egy járat Washingtonból San
  • 6:08 - 6:11
    Franciscoba.
    Nos, két dolog van, ami ebben
  • 6:11 - 6:16
    rejtély. Előszőr is, San Francisco egyértelműen sokkal messzebb van Washingtontól, mint
  • 6:16 - 6:21
    Dallas, tehát azt várhatnád, hogy a költségek, üzemanyag, és a többi drágább.
  • 6:21 - 6:26
    Másodszor, a rejtvény még furcsább, mert Washingtonból a járat San
  • 6:26 - 6:33
    Franciscoba keresztülszeli Dallast. Valóban, a Washingtontól Dallasig tartó rész a
  • 6:33 - 6:39
    Washington-San Francisco járaton, ugyanaz a járat, mint a Washington-
  • 6:39 - 6:46
    Dallas járat. Szóval miért lenne a Washington-San Francisco járat egy része
  • 6:46 - 6:53
    drágább, mint az egész repülőút? A válasz megértése érdekében tudni kell valamit arról,
  • 6:53 - 6:58
    hogy az Egyesült államokban hogyan épülnek fel a légitársaságok. A legtöbb légitársaságnak van egy
  • 6:58 - 7:03
    csomópont reptere, sokszor közel az ország központjához, amit egy adott légitársaság
  • 7:03 - 7:07
    ural. Az American Airlines esetében ez Dallas. A United esetében
  • 7:07 - 7:13
    Chicago. Northwest uralja Minnesotát,
    St. Pault, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy ha
  • 7:13 - 7:18
    te Dallasba megfelelő idő alatt akarsz repülni, sokkal valószínűbb, hogy találsz egy jó járatot
  • 7:18 - 7:23
    az American Airlinesnál, mint egy másik társaságnál. Ha Minneapolisba,
  • 7:23 - 7:27
    St. Paulba szeretnél utazni, sokkal egyszerűbb lesz a Northwesttel utazni,
  • 7:27 - 7:33
    és így tovább. Ok, van ötleted, hogy hogyan tudnád megoldani a
  • 7:33 - 7:38
    rejtvényt? Gondolj valakire, aki Washingtonból Dallasba repül, milyen lehetőségei
  • 7:39 - 7:47
    vannak? Nem sok. Csak pár helyettesítő van. És kevés helyettesítés rugalmatlan
  • 7:47 - 7:52
    keresletet jelent. Most gondolj valakire, aki Washingtonból San Franciscoba repül. Milyen
  • 7:52 - 7:58
    lehetőségei vannak? Nos, nekik sok van. Keresztül tudnak repülni Chicagon, vagy
  • 7:58 - 8:02
    Denveren, vagy
    Minneapolison, St. Paulon, vagy egyenesen oda is
  • 8:02 - 8:06
    repülhetnek.
    Több jó lehetőség is van a
  • 8:06 - 8:13
    Washingtonból San Franciscoba való repüléskor, mivel San
    Francisco nem csomópont város. Tehát, mit
  • 8:13 - 8:18
    látunk? Nos, azt látjuk, hogy a kereslet a
    Washington-San Francisco járatnál
  • 8:18 - 8:23
    viszonylag rugalmas lesz és a Washington-Dallas járaton
  • 8:23 - 8:29
    viszonylag rugalmatlan. Amit az elméletünk mutat, az az, hogy rugalmas
  • 8:29 - 8:36
    kereslettel, alacsony haszonkulcsot kapunk. Rugalmatlan kereslettel magasat. Tehát
  • 8:36 - 8:39
    az elmélet teljesen összhangban van az árazási rejvénnyel,
  • 8:39 - 8:42
    és ez meg is oldja a rejtvényt.
  • 8:42 - 8:47
    - [Narrátor] Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkelj a kvízkérdésekre, ha kész vagy
  • 8:47 - 8:51
    továbblépni, kattints a következő videóra.
    Felira: amara.org közösség
    Fordította: Vér Vibien
    Ellenőrizte: Suba Imola
    Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna
Title:
The Monopoly Markup
Description:

more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
08:55

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions