Return to Video

Amiért szembe kell néznünk az amerikai történelem fájdalmas részeivel

  • 0:01 - 0:02
    Nem olyan régen,
  • 0:03 - 0:05
    meghívást kaptam,
  • 0:05 - 0:10
    hogy töltsek pár napot
    James Madison egykori otthonában.
  • 0:10 - 0:12
    James Madison
  • 0:12 - 0:14
    az USA negyedik elnöke volt,
  • 0:14 - 0:17
    az ország alkotmányának atyja,
  • 0:17 - 0:20
    a Jognyilatkozat megalkotója.
  • 0:20 - 0:22
    Történészként lázba hozott
  • 0:22 - 0:24
    e történelmi hely meglátogatása,
  • 0:25 - 0:30
    mert értem és értékelem a hely erejét.
  • 0:30 - 0:35
    Madison a birtokot Montpelier-nek hívta.
  • 0:35 - 0:38
    Montpelier vitathatatlanul gyönyörű.
  • 0:38 - 0:41
    Több ezer hold hullámzó dombból,
  • 0:41 - 0:43
    szántóföldből és erdőből áll,
  • 0:44 - 0:48
    a Blue Ridge Mountains
    lélegzetelállító látványával.
  • 0:49 - 0:51
    De ez szívszaggató szépség,
  • 0:51 - 0:57
    mivel Montpelier
    rabszolga-munkatábor is volt.
  • 0:58 - 1:00
    James Madison az élete során
  • 1:00 - 1:03
    több mint 100 embert tett rabszolgává.
  • 1:03 - 1:05
    Soha nem szabadított fel egy lelket sem,
  • 1:06 - 1:07
    még halálakor sem.
  • 1:08 - 1:12
    Montpelier fő dísze Madison kúriája.
  • 1:12 - 1:14
    Ez az a hely, ahol James Madison felnőtt,
  • 1:14 - 1:17
    ahová visszatért elnöksége után,
  • 1:17 - 1:19
    ahol végül meghalt.
  • 1:19 - 1:23
    Madison kúriájának központja a könyvtár.
  • 1:23 - 1:27
    E második emeleti teremben gondolta ki
  • 1:27 - 1:30
    és alkotta meg a Jognyilatkozatot.
  • 1:31 - 1:33
    Első látogatásomkor
  • 1:33 - 1:36
    az oktatási igazgató, Christian Cotz –
  • 1:36 - 1:37
    egy laza fehér fószer –
  • 1:38 - 1:39
    (Nevetés)
  • 1:40 - 1:43
    szinte azonnal a könyvtárba vitt.
  • 1:43 - 1:47
    Elképesztő volt azon a helyen állni,
  • 1:47 - 1:52
    ahol az amerikai történelem
    olyan fontos pillanata történt.
  • 1:52 - 1:53
    De egy kis idő múlva
  • 1:53 - 1:58
    Christian még a kúria pincéjébe is levitt.
  • 1:59 - 2:01
    A kúria pincéje volt az a hely,
  • 2:01 - 2:05
    ahol a háztartást vezető
    afroamerikai rabszolgák
  • 2:05 - 2:07
    a legtöbb idejüket töltötték.
  • 2:07 - 2:12
    Szintén ezen a helyen hoztak létre
    kiállítást az amerikai rabszolgaságról.
  • 2:12 - 2:15
    Ottlétünkkor Christian megkért valamire,
  • 2:15 - 2:17
    amit kissé furának véltem.
  • 2:17 - 2:22
    Azt mondta, hogy tegyem
    a kezem a pince téglafalára,
  • 2:22 - 2:23
    és simítsam végig,
  • 2:24 - 2:28
    amíg vájatokat vagy kiemelkedéseket
    nem érzek a tégla felszínén.
  • 2:29 - 2:30
    Arra készültem,
  • 2:30 - 2:33
    hogy ezen az egykori
    rabszolgatartó ültetvényen maradok
  • 2:33 - 2:34
    pár napig,
  • 2:34 - 2:37
    nem akartam felbosszantani
    egy fehér embert sem.
  • 2:37 - 2:38
    (Nevetés)
  • 2:38 - 2:39
    Mert biztos akartam lenni,
  • 2:39 - 2:41
    hogy amikor ennek vége, kijutok.
  • 2:41 - 2:44
    (Nevetés)
  • 2:44 - 2:48
    De ahogy végigsimítottam a kezem
    a pince falán,
  • 2:48 - 2:51
    nem tudtam nem gondolni a lányaimra,
  • 2:51 - 2:52
    különösen a legfiatalabbra,
  • 2:52 - 2:54
    aki akkor olyan 2-3 éves lehetett,
  • 2:54 - 2:57
    mert mindig, amikor kiugrott az autónkból,
  • 2:57 - 3:00
    végighúzta a kezét a külsején,
  • 3:00 - 3:02
    ami nagyon undorító.
  • 3:02 - 3:03
    Aztán,
  • 3:04 - 3:06
    ha nem érek oda idejében,
  • 3:06 - 3:09
    a szájába veszi a kezét,
  • 3:09 - 3:11
    ami teljesen megőrjít.
  • 3:11 - 3:14
    Ez jár a fejemben, mikor épp
    történésznek kellene lennem.
  • 3:14 - 3:15
    (Nevetés)
  • 3:16 - 3:21
    De aztán határozottan érzem
    ezeket a vájatokat a téglában.
  • 3:21 - 3:23
    Érzem ezeket a kiemelkedéseket a téglában.
  • 3:23 - 3:27
    Egy pillanat alatt rájövök, mik ezek.
  • 3:27 - 3:28
    Ezek
  • 3:28 - 3:30
    apró kéznyomok.
  • 3:31 - 3:36
    Mivel az összes téglát
    James Madison birtokán
  • 3:36 - 3:40
    rabszolgagyerekek készítették.
  • 3:40 - 3:42
    Ekkor ébredtem rá,
  • 3:42 - 3:44
    hogy a könyvtár,
  • 3:44 - 3:50
    ahol James Madison kigondolta
    és megalkotta a Jognyilatkozatot,
  • 3:50 - 3:53
    azon az alapzaton nyugszik,
  • 3:53 - 3:57
    melynek tégláit
    a rabszolgagyerekek készítették.
  • 3:57 - 4:01
    Ez kegyetlen történelem.
  • 4:01 - 4:02
    Kegyetlen történelem,
  • 4:02 - 4:06
    mert nehéz elképzelni
    azt a fajta embertelenséget,
  • 4:06 - 4:08
    amely gyerekeket tesz rabszolgává azért,
  • 4:08 - 4:11
    hogy téglát készítsenek
    másvalaki jólétéért és kényelméért.
  • 4:12 - 4:13
    Kegyetlen történelem,
  • 4:13 - 4:17
    mert nehéz a rabszolgaság
    kegyetlenségéről beszélni:
  • 4:17 - 4:19
    a verésről, a korbácsolásról,
    emberrablásról,
  • 4:19 - 4:22
    a családok erőszakos elválasztásáról.
  • 4:22 - 4:26
    Kegyetlen történelem, mert nehéz
    a fehérek felsőbbrendűségét,
  • 4:26 - 4:30
    a rabszolgaságot igazoló
    ideológiát tanítani.
  • 4:30 - 4:34
    A kegyetlen történelemmel
    való szembenézés helyett
  • 4:34 - 4:37
    hajlamosak vagyunk a témát inkább kerülni.
  • 4:37 - 4:42
    Ez néha azt jelenti, hogy csak
    mindenfélét kitalálnak az emberek.
  • 4:43 - 4:46
    Annyiszor hallottam:
    a polgárháború fő oka az volt,
  • 4:46 - 4:50
    hogy az USA-államoknak
    önálló jogaik voltak.
  • 4:50 - 4:52
    Ez igazán meglepő lehet azoknak,
  • 4:52 - 4:54
    akik a polgárháborúban harcoltak.
  • 4:54 - 4:55
    (Nevetés)
  • 4:55 - 5:01
    Néha megpróbáljuk racionalizálni
    a kegyetlen történelmet.
  • 5:01 - 5:03
    Mikor valaki elmegy Montpelier-be –
  • 5:03 - 5:05
    itt a "valaki"-n fehér embert értek –,
  • 5:05 - 5:07
    mikor elmegy Montpelier-be,
  • 5:07 - 5:10
    és megtudja, Madison rabszolgákat tartott,
  • 5:11 - 5:13
    gyakran felteszi a kérdést:
  • 5:13 - 5:15
    "De nem volt jó gazdájuk?"
  • 5:16 - 5:17
    Jó gazda?
  • 5:18 - 5:20
    Jó gazda nem létezik.
  • 5:20 - 5:23
    Csak rossz és még rosszabb van.
  • 5:25 - 5:27
    Néha csak úgy teszünk,
  • 5:27 - 5:30
    mintha a múlt meg sem történt volna.
  • 5:30 - 5:32
    Nem tudom elmondani, hányszor hallottam:
  • 5:32 - 5:37
    "Nehéz elképzelni a rabszolgaságot
    a déli ültetvényeken kívül."
  • 5:37 - 5:39
    Nem, nem az!
  • 5:39 - 5:41
    A rabszolgaság létezett minden
    amerikai gyarmaton,
  • 5:41 - 5:44
    létezett New York államban is,
    ahonnan jövök,
  • 5:44 - 5:48
    még 50 évig az amerikai forradalom után.
  • 5:49 - 5:50
    Miért is csináljuk ezt?
  • 5:50 - 5:54
    Miért kerüljük a kegyetlen történelemmel
    való szembenézést?
  • 5:54 - 5:58
    Regie Gibson irodalmi előadóművésznek
    és pedagógusnak igaza van,
  • 5:58 - 5:59
    mikor azt mondja:
  • 5:59 - 6:05
    nekünk, amerikaiknak az a bajunk,
    hogy utáljuk a történelmet.
  • 6:06 - 6:07
    Amit szeretünk,
  • 6:08 - 6:09
    az a nosztalgia.
  • 6:10 - 6:11
    Nosztalgia.
  • 6:12 - 6:14
    Szeretjük a múltbéli történeteket,
  • 6:14 - 6:18
    melyektől úgy érezzük,
    hogy kellemes a jelenünk.
  • 6:18 - 6:21
    De nem csinálhatjuk ezt folyton.
  • 6:21 - 6:24
    George Santayana spanyol író
    és filozófus ezt mondta:
  • 6:24 - 6:26
    "Akik nem képesek emlékezni a múltra,
  • 6:27 - 6:29
    a megismétlődésére ítéltetnek."
  • 6:29 - 6:33
    Történészként sokat gondolkodom
    ezen az állításon,
  • 6:33 - 6:37
    amely bizonyos értelemben ránk,
    amerikaiakra vonatkozik.
  • 6:37 - 6:39
    Bizonyos tekintetben pedig nem.
  • 6:39 - 6:43
    Mert hozzátartozik
    az állításhoz az a hiedelem,
  • 6:43 - 6:45
    hogy valamikor már
  • 6:45 - 6:47
    felhagytunk azokkal a dolgokkal,
  • 6:47 - 6:51
    melyek leginkább egyenlőtlenséget okoznak.
  • 6:51 - 6:53
    De a nyers valóság az,
  • 6:53 - 6:55
    hogy nem hagytunk fel velük.
  • 6:56 - 6:59
    Gondoljanak a faji vagyoni különbségekre!
  • 6:59 - 7:03
    A vagyont erőforrások felhalmozásával
    termelik egy nemzedék alatt,
  • 7:04 - 7:07
    és a következő nemzedékeknek adják tovább.
  • 7:08 - 7:11
    Egy fehér háztartás vagyonának mediánja
  • 7:11 - 7:15
    147 000 dollár.
  • 7:15 - 7:19
    Egy fekete háztartás vagyonának mediánja
  • 7:19 - 7:22
    4000 dollár.
  • 7:23 - 7:26
    Hogyan magyarázható
    ez a növekvő különbség?
  • 7:27 - 7:28
    A kegyetlen történelemmel.
  • 7:29 - 7:32
    Az ükapám rabszolgaként született
  • 7:32 - 7:36
    Georgia államban, Jasper megyében
    az 1850-es években.
  • 7:36 - 7:40
    Rabszolgasága alatt soha
    nem gyűjthetett össze semmit,
  • 7:40 - 7:42
    és felszabadulásakor semmije sem volt.
  • 7:42 - 7:46
    Soha sem kárpótolták
    a téglákért, melyeket készített.
  • 7:46 - 7:51
    A dédapám is Georgia államban, Jasper
    megyében született az 1870-es években,
  • 7:51 - 7:55
    és elég szép darab földre
    tudott szert tenni.
  • 7:56 - 7:58
    De aztán az 1910-es években
    a Jim Crow-törvények
  • 7:58 - 8:03
    elvették tőle ezt a földet,
    majd elvették az életét is.
  • 8:04 - 8:06
    A nagyapám, idősebb Leonard Jeffries,
  • 8:06 - 8:07
    Georgia államban született,
  • 8:07 - 8:09
    de semmi nem maradt ott számára,
  • 8:09 - 8:13
    így tehát Newarkban,
    New Jersey államban nőtt fel.
  • 8:13 - 8:17
    Élete nagy részében gondnokként dolgozott.
  • 8:17 - 8:21
    Munkahelyi diszkrimináció,
    iskolai szegregáció
  • 8:21 - 8:26
    és egyéb korlátozások akadályozták,
    hogy betörjön a középosztályba.
  • 8:27 - 8:29
    Amikor a 90-es évek elején meghalt,
  • 8:30 - 8:32
    a két fiára nem hagyott mást,
  • 8:32 - 8:34
    mint egy életbiztosítási kötvényt,
  • 8:34 - 8:39
    melyből alig futotta a temetésre.
  • 8:39 - 8:42
    Jelenleg a szüleim szociális munkások,
  • 8:42 - 8:45
    a 80-as években sikerült lakást venniük
  • 8:45 - 8:48
    New York állam Brooklyn
    Crown Heights részében
  • 8:48 - 8:51
    55 ezer dollárért.
  • 8:52 - 8:55
    Crown Heights akkoriban
    feketék lakta környék volt,
  • 8:55 - 8:56
    és durva hely.
  • 8:56 - 8:59
    A fivérem és én gyakran feküdtünk le
  • 8:59 - 9:00
    a 80-as évek közepén
  • 9:00 - 9:02
    lövések hangjára.
  • 9:03 - 9:06
    De a szüleim megvédtek bennünket,
  • 9:07 - 9:10
    és 40 éve ragaszkodnak
  • 9:11 - 9:12
    ahhoz a lakáshoz.
  • 9:12 - 9:14
    Még mindig ott élnek.
  • 9:14 - 9:18
    De valami jellemzően amerikai történt
  • 9:18 - 9:19
    kb. 20 évvel ezelőtt.
  • 9:20 - 9:21
    Kb. 20 évvel ezelőtt
  • 9:21 - 9:25
    este lefeküdtek aludni
    a teljesen feketék lakta környéken,
  • 9:25 - 9:27
    és másnap reggel
  • 9:27 - 9:28
    fehérek lakta környéken ébredtek.
  • 9:28 - 9:30
    (Nevetés)
  • 9:30 - 9:33
    A dzsentrifikáció eredményeként
  • 9:33 - 9:35
    nemcsak az összes szomszéd
    tűnt el rejtélyes módon,
  • 9:37 - 9:39
    hanem a lakásaik ára is
  • 9:40 - 9:42
    az egekbe szökött.
  • 9:42 - 9:46
    Az 55 ezer dollárért vett lakás –
  • 9:46 - 9:48
    egyébként 29%-os kamatra –
  • 9:49 - 9:54
    most harmincszor többet ér,
    mint amennyit fizettek érte.
  • 9:54 - 9:56
    Harmincszor. Számoljanak velem!
  • 9:56 - 9:59
    55 ezerszer 30, tegyék
    a végére a nullákat!
  • 9:59 - 10:00
    Ez nagyon sok pénz!
  • 10:00 - 10:02
    (Nevetés)
  • 10:03 - 10:04
    Ez azt jelenti,
  • 10:05 - 10:07
    hogy az egyetlenegy vagyontárgyukként,
  • 10:07 - 10:12
    amikor eljön az idő, hogy a fivéremnek
    és nekem átadják a lakást,
  • 10:12 - 10:16
    az lesz az első alkalom
    a családom történetében,
  • 10:17 - 10:20
    több mint 150 évvel
    a rabszolgaság vége után,
  • 10:21 - 10:25
    hogy jelentős vagyonátadás fog
    történni a családomban.
  • 10:26 - 10:28
    Nem azért, mintha a családtagok
    ne spóroltak volna,
  • 10:29 - 10:30
    ne dolgoztak volna keményen,
  • 10:30 - 10:32
    ne becsülték volna a tanulást.
  • 10:33 - 10:36
    A kegyetlen történelem miatt van.
  • 10:37 - 10:38
    Amikor a múltra gondolok,
  • 10:38 - 10:41
    a felejtés miatti aggodalmam oka nem az,
  • 10:41 - 10:46
    hogy megismételjük, ha nem emlékezünk rá.
  • 10:46 - 10:50
    Az aggodalmam, a félelmem oka az,
    hogy ha nem emlékezünk a múltra,
  • 10:50 - 10:52
    folytatni fogjuk.
  • 10:53 - 10:55
    Folytatni fogjuk azokat a dolgokat,
  • 10:56 - 11:00
    melyek egyenlőtlenséget és elsősorban
    igazságtalanságot teremtettek.
  • 11:01 - 11:02
    Az a teendőnk,
  • 11:03 - 11:09
    hogy megszakítsuk a kegyetlen
    történelem folytonosságát.
  • 11:09 - 11:13
    Ezt az igazság keresésével tehetjük meg.
  • 11:14 - 11:17
    A kegyetlen történelemmel való
    közvetlen szembenézéssel.
  • 11:17 - 11:21
    Felnagyítani a kegyetlen történelmet,
    hogy az egész világ láthassa.
  • 11:22 - 11:25
    Ezt igazmondással tehetjük meg.
  • 11:26 - 11:29
    A kegyetlen történelmet tanító tanárokkal.
  • 11:29 - 11:34
    Aki mást tesz, az visszaélést
    követ el az oktatásban.
  • 11:35 - 11:37
    A szülőknek igazat kell
    mondaniuk a gyerekeiknek,
  • 11:37 - 11:39
    hogy megértsék,
  • 11:39 - 11:42
    nemzetként honnan származunk.
  • 11:43 - 11:47
    Végül, mindannyiunknak
    az igazság szerint kell eljárnunk.
  • 11:48 - 11:50
    Egyénileg és közösen,
  • 11:50 - 11:52
    nyilvánosan és személyesen,
  • 11:52 - 11:55
    kicsiben és nagyban.
  • 11:55 - 11:56
    Meg kell tennünk azokat a dolgokat,
  • 11:56 - 12:01
    melyek az erkölcsöt
    az igazságosság felé billentik.
  • 12:01 - 12:04
    A tétlenség cinkosság
  • 12:05 - 12:06
    az egyenlőtlenségben.
  • 12:07 - 12:10
    A történelem emlékeztet,
  • 12:10 - 12:12
    hogy nemzetként,
  • 12:12 - 12:16
    politikai óriások vállán állunk,
  • 12:17 - 12:18
    olyanokén, mint James Madison.
  • 12:19 - 12:24
    De a kegyetlen történelem
    emlékeztet, hogy nemzetként
  • 12:25 - 12:31
    afroamerikai rabszolgagyerekek
    vállán is állunk.
  • 12:31 - 12:34
    Fekete kisfiúkén és kislányokén,
  • 12:35 - 12:39
    akik puszta kézzel gyártották a téglákat,
  • 12:39 - 12:43
    melyek e nemzet alapjául szolgálnak.
  • 12:44 - 12:49
    Ha komolyan tisztességes
    és igaz társadalmat akarunk létrehozni,
  • 12:50 - 12:52
    akkor jobb lenne emlékeznünk erre,
  • 12:53 - 12:57
    és jobb lenne emlékeznünk rájuk.
  • 12:57 - 12:58
    Köszönöm.
  • 12:58 - 13:01
    (Taps) (Ujjongás)
Title:
Amiért szembe kell néznünk az amerikai történelem fájdalmas részeivel
Speaker:
Hasan Kwame Jeffries
Description:

Ahhoz, hogy előrelépjünk az USA-ban, vissza kell tekintenünk és szembe kell néznünk bonyolult történelmünkkel, mely széleskörű igazságtalanságot teremtett. Meglátogatva a múlt egy jelentős, mégis figyelmen kívül hagyott darabját, Hasan Kwame Jeffries felhívja a figyelmet arra, hogy a modern társadalom megértéséhez szükséges a történelmi összefüggések megértése, mindegy mennyire fájdalmas, így megtörhetjük a kirekesztett közösségekkel szembeni igazságtalanság folytonosságát.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
13:18

  • Péter Pallós

    0:38 A hold mint területegység közel ötven éve (1972 óta) nem használatos. 1979 óta kötelező az SI-mértékrendszer használata. Ebben a származtatott területegység a négyzetméter és prefixszel jelzett többszörösei. Mást kivételes esetekben alkalmazhatunk, ilyen pl. területegységnek a hektár (rövidítve ha), de csak a gazdálkodásban.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Hold_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)
    https://hu.wikipedia.org/wiki/SI-m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer
    https://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/paripas/diagn/SI.pdf

    7:56 Tudjuk, hogy nem egy személy. Aki nem tudja, hogy a Jim Crow a feketék gúnyneve volt, annak a „Jim Crow-törvények” sem mond semmit. Ha valakit érdekel a téma, majd utánanéz. Közönségünkről föltételezzük az átlagos műveltséget.
    Lehet szegregációs törvényeket írni, annak van értelme.

    7:27 Nem minden ugyanaz, ami annak látszik. Nem volt „pótolni való”, mert más mondatszerkezetről, -környezetről van szó.

    5:37 A „Nem, nem az!” szolgai, szó szerinti fordítás.
    A szövegkörnyezetben a „De még mennyire!” (, hogy el lehet képzelni) pont tagadó válasz = „nagyon is el lehet képzelni” jelentésű.

    1:12 Fölösleges betoldás.

    7:19 Helyes volt a 4 000. A hármas tagolásokat szóközzel választjuk el (a keltezések kivételével).

  • Zsófia Herczeg

    Köszönöm az észrevételeidet, Péter.

    0:38
    Ahogy a Team Notesban jeleztem:
    https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/acre?q=acre
    https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/hectare?q=hectare

    Az, hogy Magyarországon ma már nem használatos ez a mértékegység (ahogy pl. az amerikaiakkal ellentétben mi a Fahrenheit-fokot, a hüvelyket és a lábat sem használjuk), nem változtat a tényen, hogy a hold és a hektár más-más területi egységet jelölnek.

    1:12 Úgy tűnik, nekem és a fordítónak is így hangzott természetesebben.
    Ez AZ a hely, ahol James Madison felnőtt.

    5:37 "A „Nem, nem az!” szolgai, szó szerinti fordítás."

    Úgy tűnik, ezzel sem a fordító, sem én nem értünk egyet.
    Ahogy a Team Notesban leírtam:
    >>>
    "Nehéz elképzelni a rabszolgaságot
    a déli ültetvényeken kívül."
    A javaslatod: „De még mennyire!” (= de még mennyire nehéz elképzelni!) A szöveg ennek pont az ellenkezőjét mondja.

    7:19 AkH12-291.b
    "Ha a számokat számjeggyel írjuk, az ÖT vagy ennél több számjegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk."

    7:27 Ahogy a Team Notesban jeleztem: ezen a két helyen hiányzott a névelő (+11:26). Nem "kegyetlen történelem" általában, hanem az "A" kegyetlen történelem, amire az amerikai történészek eképpen utalnak.
    Ha az észrevételem ellenére Vivien továbbra is szükségtelennek találja itt a névelőket, törlöm őket.

    7:56 Mi tudjuk. A feliratokat olvasó érdeklődők nem feltétlenül (ha átlagos műveltséget feltételezünk, különösen nem). Ahogy a Team Notesban jeleztem: magyar fordításban a személynév használata (Jim Crow elvette tőle ezt a földet) önmagában félreérthető.
    A "szegregációs törvények" kiváló javaslat. Ha Vivien is egyetért, erre szívesen cserélem.

    Várom Vivien visszajelzését.
    További jó munkát kíván:
    Zsófi

  • Péter Pallós

    0:38 Most sem érted a lényeget, sajnos.
    A „több ezer hektár” tökéletesen érzékelteti a birtok nagyságrendjét. Erről van szó ugyanis.
    Az acre fordítása nem a magyar „hold”. A hold mint mértékegység magyar szövegkörnyezetben nem használható.

    5:37 Sajnos, akkor nem tudsz jól magyarul, vagy szövegértési nehézségeid vannak.
    Ha idézel tőlem, akkor pontosan idézz, ne csúsztass!
    Nem írtam olyat, hogy „De még mennyire!” (= de még mennyire nehéz elképzelni!)”, hanem ezt:
    De még mennyire!” (, hogy el lehet képzelni) pont tagadó válasz = „nagyon is el lehet képzelni” jelentésű.

    A fordító hibázott, azt javítottam. Ha te hibás alakot erőltetsz, azt is szóvá teszem.

    7:19 Ez igaz, de a TED-ben régi gyakorlat a négyjegyű számok tagolása is.

    7:27, 7:56 Nevetséges, hogy saját magadat idézed autentikus forrásként.
    Miféle amerikai történészekről beszélsz? Hol utalnak?

    Annak valóban félreérthető, aki nem ismeri általános iskolai tanulmányaiból az allegóriát, a megszemélyesítést és az egyéb stíluselemeket. Az bizonyára értetlenül olvassa pl. ezt a mondatot: „Moszkva leverte az 1956-os forradalmat.”

  • Zsófia Herczeg

    2020/12/05
    A lektor ismételt megkeresésére:
    A fordító nem emelt kifogást a jóváhagyó szakaszban tett javaslatok ellen.
    A további módosításra, visszarendezésre ezért nem látok okot.

  • Péter Pallós

    A hallgatás nem beleegyezés. Farkas Vivien nem válaszolt neked semmit. Nekem viszont ezt írta: „Teljesen egyetértek a javítással”. Már nem dolgozik a projektben (https://amara.org/en/profiles/profile/jO1zuQxTRWkxJk0tEhkXvyeyNT8CSBX31j3kmH4Ir9k/).
    Ha nem mondasz igazat, attól még fönnáll, hogy szándékosan megsérted a mértékegységekre vonatkozó magyar szabványt.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.