Return to Video

Ezért kell visszamennünk a Marsra | Joel Levine | TEDxNASA

  • 0:20 - 0:22
    Két bolygóról szeretnék beszélni önöknek,
  • 0:22 - 0:25
    a cím igazából ez:
    "Két bolygó története" –
  • 0:25 - 0:26
    a Föld és a Mars.
  • 0:26 - 0:31
    4,6 milliárd évnyi történelemről szeretnék
  • 0:31 - 0:32
    18 percben beszélni.
  • 0:33 - 0:36
    Ez percenként 300 millió év.
  • 0:36 - 0:38
    Kezdjük is el.
  • 0:38 - 0:43
    Kezdjük a legelső fotóval,
  • 0:43 - 0:46
    amit a NASA a Marsról szerzett.
  • 0:46 - 0:49
    Elhaladtában készítette a Mariner IV.
  • 0:49 - 0:51
    A fotó 1965-ből származik.
  • 0:52 - 0:54
    Mikor ez kép feltűnt,
  • 0:54 - 0:57
    az ismert "tudományos magazin",
  • 0:57 - 1:00
    a The New York Times
    azt írta vezércikkében:
  • 1:00 - 1:02
    "A Mars érdektelen, halott világ.
  • 1:02 - 1:05
    A NASA-nak nem kellene
  • 1:05 - 1:09
    több időt vagy energiát pazarolnia
    a Mars tanulmányozására."
  • 1:09 - 1:10
    Szerencsére
  • 1:10 - 1:13
    a washingtoni NASA központban
    lévő vezetőink jobban tudták,
  • 1:13 - 1:16
    így kezdtük meg a vörös bolygó
  • 1:16 - 1:19
    átfogó tanulmányozását.
  • 1:19 - 1:22
    A tudományok egyik kulcskérdése:
  • 1:23 - 1:25
    "Van-e élet a Földön kívül?"
  • 1:25 - 1:29
    Hiszem, hogy a Földön kívüli
    élet szempontjából
  • 1:29 - 1:31
    a Mars az egyik legvalószínűbb célpont.
  • 1:31 - 1:33
    Nemsokára csodás
    mérési eredményeket mutatok,
  • 1:33 - 1:35
    amelyek arra utalnak,
  • 1:35 - 1:37
    lehet élet a Marson.
  • 1:37 - 1:40
    De előbb egy, a Viking által
    készített fotót mutatnék.
  • 1:40 - 1:45
    Ezt a kompozit képet
    a Viking 1976-ban készítette.
  • 1:45 - 1:49
    A Vikinget a NASA Langley
    Kutatóközpontban fejlesztették,
  • 1:50 - 1:52
    és onnét irányították.
  • 1:52 - 1:56
    Két műholdat és két leszállóegységet
    lőttünk fel 1976 nyarán.
  • 1:56 - 1:59
    Négy űrjárművünk volt: kettő a Mars körül,
  • 2:00 - 2:02
    kettő a bolygó felszínén –
  • 2:02 - 2:03
    fantasztikus eredmény.
  • 2:03 - 2:06
    Ez az első fénykép,
  • 2:06 - 2:08
    amelyet egy bolygó felszínén készítettünk.
  • 2:08 - 2:10
    Ez a Viking leszállóegység fotója
  • 2:10 - 2:12
    a Mars felszínéről.
  • 2:12 - 2:15
    És igen, a vörös bolygó valóban vörös.
  • 2:16 - 2:19
    A Mars mérete fele a Földének,
  • 2:19 - 2:22
    ám mivel a Föld kétharmadát víz borítja,
  • 2:22 - 2:25
    a marsi szárazföld
  • 2:25 - 2:27
    a földi szárazföldhöz hasonlítható.
  • 2:27 - 2:31
    Vagyis a Mars elég nagy,
    még ha a mérete fele is a Földének.
  • 2:32 - 2:35
    Topográfiai méréseket szereztünk
  • 2:35 - 2:36
    a Mars felszínéről.
  • 2:36 - 2:39
    Tudjuk, milyenek a szintbeli különbségek.
  • 2:39 - 2:41
    Sokat tudunk a Marsról.
  • 2:41 - 2:45
    A Naprendszer legnagyobb
    vulkánja a Marson található.
  • 2:45 - 2:47
    Az Olympus Mons.
  • 2:47 - 2:49
    A Naprendszer Grand Canyonja,
  • 2:49 - 2:52
    a Valles Marineris is a Marson található.
  • 2:52 - 2:54
    Nagyon-nagyon érdekes bolygó.
  • 2:54 - 2:57
    A Marson van a Naprendszer legnagyobb,
  • 2:57 - 2:59
    becsapódás alakította krátere.
  • 3:00 - 3:01
    Ez a Hellas Basin.
  • 3:01 - 3:03
    Az átmérője nagyjából 3200 km.
  • 3:04 - 3:05
    Ha a Marson lettek volna
  • 3:05 - 3:07
    becsapódáskor,
  • 3:07 - 3:09
    az egy igazán rossz nap volt a Marson.
  • 3:10 - 3:11
    (Nevetés)
  • 3:12 - 3:14
    Ez itt az Olympus Mons.
  • 3:14 - 3:17
    Nagyobb, mint Arizona állam.
  • 3:17 - 3:20
    A vulkánok fontosak,
  • 3:20 - 3:23
    mert a vulkánok hozzák létre
    a légkört, az óceánokat.
  • 3:23 - 3:26
    A Valles Marinerist látjuk,
  • 3:26 - 3:28
    a Naprendszer legnagyobb kanyonját,
  • 3:28 - 3:31
    az Egyesült Államok térképére vetítve.
  • 3:31 - 3:33
    Az hossza kb. 4800 km.
  • 3:34 - 3:37
    A Mars egyik legérdekesebb tulajdonsága,
  • 3:37 - 3:39
    amelyet az Amerikai Tudományos Akadémia
  • 3:39 - 3:43
    az űrkorszak tíz legnagyobb
    rejtélye közé sorol,
  • 3:43 - 3:45
    hogy a Mars egyes részei
  • 3:45 - 3:47
    miért olyan erősen mágnesesek.
  • 3:47 - 3:49
    Ezt hívjuk kérgi mágnesességnek.
  • 3:49 - 3:52
    Vannak a Marson olyan területek,
    ahol valamilyen okból –
  • 3:52 - 3:55
    még nem értjük pontosan, miért –
  • 3:55 - 3:58
    a felszín nagyon erősen mágneses.
  • 3:58 - 4:00
    Kérgi mágnesesség.
  • 4:03 - 4:05
    Van víz a Marson?
  • 4:05 - 4:08
    A válasz: nincs, napjainkban
    nincs folyékony halmazállapotú víz
  • 4:08 - 4:10
    a Mars felszínén.
  • 4:10 - 4:12
    Ám izgalmas bizonyíték sugallja,
  • 4:12 - 4:15
    hogy a Mars korai történetében
  • 4:15 - 4:18
    lehettek ott folyók,
  • 4:18 - 4:20
    gyors folyású vizek.
  • 4:20 - 4:22
    Ma a Mars rendkívül száraz.
  • 4:22 - 4:26
    Úgy hisszük, a jégsapkák
    rejtenek némi vizet,
  • 4:26 - 4:29
    az északi és déli sarkon
    ugyanis jégsapkák találhatóak.
  • 4:29 - 4:31
    Íme néhány nemrégiben készült kép.
  • 4:31 - 4:33
    A Spirit és az Opportunity
    készítette őket.
  • 4:33 - 4:35
    Ezek a képek bizonyítják,
  • 4:36 - 4:39
    hogy egykoron gyors folyású vizek
    szelték át a Mars felszínét.
  • 4:39 - 4:41
    Miért fontos a víz?
  • 4:41 - 4:45
    A víz azért fontos,
    mert az élethez víz szükséges.
  • 4:45 - 4:48
    A víz az evolúció alapvető hozzávalója,
  • 4:48 - 4:51
    az élet eredete egy bolygón.
  • 4:52 - 4:54
    Íme néhány kép az Antarktiszról,
  • 4:54 - 4:57
    és egy kép az Olympus Monsról,
  • 4:57 - 4:59
    igen hasonló alakzatok, gleccserek.
  • 4:59 - 5:01
    Ez itt fagyott víz.
  • 5:01 - 5:04
    Ez itt fagyott víz a Marson.
  • 5:04 - 5:07
    Ez a kedvenc képem –
    pár hete készült csupán.
  • 5:07 - 5:09
    A nagyközönség még nem láthatta.
  • 5:09 - 5:12
    Ezt az Európai Űrügynökség,
  • 5:12 - 5:15
    a Mars Express készítette
    egy marsi kráterről,
  • 5:15 - 5:17
    és a kráter közepén
  • 5:17 - 5:20
    folyékony vizet és jeget látunk.
  • 5:21 - 5:23
    Lenyűgöző fotó.
  • 5:25 - 5:28
    Úgy hisszük, a Mars korai történetében,
  • 5:28 - 5:31
    amely 4,6 milliárd évvel korábbra tehető,
  • 5:31 - 5:36
    szóval 4,6 milliárd évvel ezelőtt
    a Mars igen Föld-szerű lehetett.
  • 5:36 - 5:39
    A Marson folyók és tavak voltak,
  • 5:39 - 5:43
    de ami még fontosabb:
    bolygóméretű óceánok.
  • 5:43 - 5:47
    Úgy véljük, az óceánok
    az északi félteken húzódtak,
  • 5:47 - 5:49
    és ez a kék terület,
  • 5:49 - 5:52
    amely kb. 6,5 km-rel mélyebben fekszik,
  • 5:52 - 5:55
    volt az a terület,
  • 5:55 - 5:57
    ahol a Mars ősi óceánja húzódott.
  • 5:57 - 6:00
    Hová tűnhetett egy egész
    óceánnyi víz a Marsról?
  • 6:00 - 6:02
    Nos, van egy elképzelésünk.
  • 6:02 - 6:05
    Ez egy néhány évvel korábbi mérés,
  • 6:05 - 6:08
    amely a Mars körül keringő
    Odyssey műholdról származik.
  • 6:09 - 6:11
    A Mars felszíne alatti,
  • 6:11 - 6:13
    jégbe fagyott víz.
  • 6:13 - 6:17
    Ez a százalékos arányt mutatja.
  • 6:17 - 6:19
    Ha kékes színű, 16%-os tömeget jelöl.
  • 6:20 - 6:22
    A belső rész tömegének 16%-a
  • 6:22 - 6:25
    tartalmaz fagyott vizet, vagyis jeget.
  • 6:25 - 6:28
    Vagyis a felszín alatt rengeteg víz van.
  • 6:29 - 6:32
    Véleményem szerint a legérdekesebb
    és legkülönösebb mérést,
  • 6:33 - 6:36
    amelyet eddig a Marsról szereztünk,
  • 6:36 - 6:39
    idén hozta nyilvánosságra
  • 6:39 - 6:41
    a Science magazin.
  • 6:42 - 6:46
    Itt metángáz jelenlét láthatjuk,
  • 6:46 - 6:50
    CH4 jelenlétét a Mars légkörében.
  • 6:50 - 6:53
    Láthatják, a metángáz három
    elkülönülő régióban bukkan fel.
  • 6:54 - 6:56
    Hogy ez miért fontos?
  • 6:56 - 6:58
    Mert a Földön szinte minden metánt –
  • 6:58 - 7:01
    99,9% – élő organizmusok
  • 7:01 - 7:04
    hoznak létre,
  • 7:04 - 7:08
    nem kis zöld emberkék,
    hanem olyan mikroszkopikus lények,
  • 7:08 - 7:10
    amelyek a felszínen vagy alatta élnek.
  • 7:10 - 7:12
    Van már bizonyítékunk rá,
  • 7:12 - 7:15
    hogy a Mars légkörében metán van,
  • 7:15 - 7:17
    egy olyan gáz, amely a Földön,
  • 7:17 - 7:19
    származását tekintve biogenikus eredetű,
  • 7:19 - 7:21
    élő organizmusok hozzák létre.
  • 7:25 - 7:29
    A, B1 és B2 – ez a három kitörési felhő.
  • 7:29 - 7:32
    Ez pedig a terep, amely felett feltűnnek,
  • 7:32 - 7:35
    és geológiai kutatásokból már tudjuk,
  • 7:35 - 7:39
    hogy ezek a Mars legősibb régiói.
  • 7:39 - 7:41
    Tulajdonképp a Mars és a Föld is
  • 7:41 - 7:44
    4,6 milliárd évesek.
  • 7:45 - 7:49
    A Föld legöregebb sziklája
    csak 3,6 milliárd éves.
  • 7:49 - 7:52
    Geológiai ismereteink szerint
  • 7:52 - 7:54
    az egymilliárd évnyi különbség oka
  • 7:54 - 7:56
    a lemeztektonika.
  • 7:56 - 7:59
    A Föld kérge újrahasznosult.
  • 7:59 - 8:01
    Vagyis a legöregebb földi szikla
  • 8:03 - 8:07
    egymilliárd évvel a Föld
    születése után keletkezett.
  • 8:07 - 8:09
    Nincs geológiai adatunk
  • 8:09 - 8:11
    az első egymilliárd évről.
  • 8:11 - 8:13
    A Marson viszont van.
  • 8:13 - 8:15
    Ez a terep, amit látunk,
  • 8:15 - 8:18
    4,6 milliárd évvel ezelőtt jött létre,
  • 8:19 - 8:22
    amikor a Föld és a Mars születtek.
  • 8:22 - 8:24
    Keddi napra esett.
  • 8:24 - 8:26
    (Nevetés)
  • 8:26 - 8:28
    Ez egy térkép, amely mutatja,
  • 8:28 - 8:31
    hol landoltak a Mars felszínén
    az űrjárműveink.
  • 8:32 - 8:35
    Itt a Viking I és a Viking II.
  • 8:35 - 8:37
    Ez az Opportunity, ez pedig a Spirit.
  • 8:37 - 8:39
    Ez a Mars Pathfinder.
  • 8:39 - 8:41
    Ez a Phoenix, csak két éve landolt.
  • 8:42 - 8:45
    Figyeljék meg, minden marsautónk
    és leszállóegységünk
  • 8:46 - 8:48
    az északi féltekén szállt le.
  • 8:48 - 8:50
    Ennek az az oka,
  • 8:50 - 8:52
    hogy az északi féltekén található
  • 8:53 - 8:54
    az egykori óceán medencéje.
  • 8:54 - 8:56
    Nincs sok kráter,
  • 8:56 - 9:00
    mivel a víz megóvta a medencét
  • 9:00 - 9:03
    az aszteroida- és meteoritbecsapódásoktól.
  • 9:04 - 9:06
    Ám nézzék a déli féltekét!
  • 9:06 - 9:09
    A déli féltekén sok a becsapódás
    nyomán keletkezett kráter,
  • 9:09 - 9:11
    a vulkáni kráter.
  • 9:11 - 9:12
    Itt a Hellas Basin,
  • 9:12 - 9:15
    amely geológiai értelemben
    nagyon különböző hely.
  • 9:16 - 9:18
    Nézzék, ahol a metángáz van,
  • 9:19 - 9:21
    az nagyon zord terep.
  • 9:22 - 9:25
    Milyen létező módszerünk van
  • 9:25 - 9:28
    a Mars rejtélyeinek feltárására?
  • 9:28 - 9:31
    Tíz évvel ezelőtt
    tettük fel ezt a kérdést.
  • 9:32 - 9:35
    Két napra meghívtuk a tíz
    legnevesebb Mars-kutatót
  • 9:35 - 9:38
    a Langley Kutatóközpontba.
  • 9:38 - 9:40
    A bizottságban feltettük a legfontosabb,
  • 9:40 - 9:43
    még megválaszolatlan kérdéseket.
  • 9:44 - 9:47
    Két napot töltöttünk azzal,
  • 9:47 - 9:49
    hogy legjobb választ adjuk e kérdésekre.
  • 9:50 - 9:54
    A találkozónk eredménye –
    egy kétnapos találkozó, a legjobb módja,
  • 9:54 - 9:57
    hogy megválaszoljuk
    e kérdéseket a Marsról –
  • 9:58 - 10:03
    egy távvezérelt, rakétahajtású repülőgép,
    amelyet ARES-nek nevezünk.
  • 10:04 - 10:08
    Ez egy légi regionális léptékű
    környezetfelmérő eszköz.
  • 10:08 - 10:10
    Itt az ARES egy modellje.
  • 10:10 - 10:13
    Egyik előadó sem tett említést eddig róla,
  • 10:13 - 10:16
    ám múlt éjszaka óta
    itt van, mióta elhoztam.
  • 10:16 - 10:19
    Ez egy 20%-osra kicsinyített modell.
  • 10:19 - 10:23
    Ezt a repülőgépet a Langley
    Kutatóközpontban tervezték.
  • 10:23 - 10:25
    Ha valahol a világon,
  • 10:25 - 10:28
    akkor a Langley Kutatóközpontban
    építhetnek olyan gépet,
  • 10:28 - 10:30
    mely képes a Marsra repülni.
  • 10:30 - 10:32
    Ez majd 100 éve
  • 10:32 - 10:35
    a világ vezető űrrepülési központja.
  • 10:35 - 10:38
    Nagyjából másfél km-rel
    repülünk a felszín felett.
  • 10:38 - 10:40
    Sok száz km-t teszünk meg,
  • 10:40 - 10:43
    kb. 700 km/h sebességgel.
  • 10:44 - 10:46
    Olyan dolgokra vagyunk képesek,
  • 10:46 - 10:49
    amelyekre a marsautók
    és a leszállóegységek nem.
  • 10:49 - 10:52
    Hegyek, vulkánok, kráterek
    fölött repülhetünk,
  • 10:52 - 10:54
    völgyek és felszíni mágneses tér
  • 10:54 - 10:57
    fölött repülhetünk,
  • 10:57 - 11:00
    át a jégsapkák és földalatti vizek fölött,
  • 11:00 - 11:02
    és kereshetjük a marsi élet nyomait.
  • 11:04 - 11:06
    Hasonlóképp fontos,
  • 11:06 - 11:09
    hogy miközben átrepülünk a Mars légkörén,
  • 11:09 - 11:11
    közvetítjük az utat,
  • 11:11 - 11:14
    az első, repülővel megtett
    utat a Földön kívül,
  • 11:14 - 11:17
    visszaküldjük a képeket a Földre.
  • 11:17 - 11:22
    A célunk, hogy az amerikai
    közösséget inspiráljuk,
  • 11:22 - 11:25
    hiszen az adójukból
    ők fizetik e küldetéseket.
  • 11:25 - 11:28
    Ami ennél is fontosabb,
  • 11:28 - 11:31
    hogy tudósok, technológusok,
    mérnökök és matematikusok
  • 11:31 - 11:34
    eljövendő generációját
    is inspirálni fogjuk.
  • 11:34 - 11:37
    A tudósok, technológusok,
    mérnökök és matematikusok
  • 11:38 - 11:41
    következő nemzedékének kinevelése
  • 11:42 - 11:44
    mind nemzetbiztonsági,
  • 11:44 - 11:47
    mind gazdasági szempontból kritikus pont.
  • 11:49 - 11:51
    Így néz ki az ARES,
  • 11:51 - 11:53
    ahogy a Mars fölött repül.
  • 11:53 - 11:54
    Előre beprogramozzuk.
  • 11:54 - 11:57
    Arra repülünk, ahol a metán van.
  • 11:57 - 11:59
    Lesznek berendezések a fedélzeten,
  • 11:59 - 12:03
    amelyek a Mars légköréből
    minden harmadik percben mintát vesznek.
  • 12:03 - 12:06
    Metánt és más gázokat fogunk keresni,
  • 12:06 - 12:07
    amelyek származhatnak
  • 12:07 - 12:09
    élő organizmusoktól.
  • 12:09 - 12:12
    Pontosan meg fogjuk állapítani,
    honnan erednek a gázok,
  • 12:12 - 12:16
    mert a változás mérésével
    meg tudjuk keresni a forrást,
  • 12:16 - 12:19
    aztán pedig azon a területen szállhat le
  • 12:19 - 12:22
    a következő küldetésünk.
  • 12:23 - 12:26
    Hogyan szállítunk
    egy repülőgépet a Marsra?
  • 12:27 - 12:30
    Két szóban: igen óvatosan.
  • 12:30 - 12:33
    A gond az, hogy nem
    repülünk el vele a Marsra,
  • 12:34 - 12:36
    hanem feltesszük egy űrhajóra,
  • 12:36 - 12:38
    és elküldjük a Marsra.
  • 12:38 - 12:41
    A probléma az, hogy az űrhajó
  • 12:41 - 12:44
    legnagyobb átmérője 275 cm;
  • 12:44 - 12:50
    az ARES fesztávja viszont 640 cm,
    hossza 518 cm.
  • 12:50 - 12:52
    Hogy visszük hát a Marsra?
  • 12:52 - 12:53
    Összehajtjuk,
  • 12:53 - 12:57
    bevisszük egy űrhajóba.
  • 12:57 - 13:00
    Olyasmiben lesz,
    amit légpajzsnak nevezünk.
  • 13:01 - 13:03
    Így csináljuk.
  • 13:03 - 13:07
    Van egy kis videónk,
    mely bemutatja a folyamatot.
  • 13:07 - 13:12
    (Videó) 7, 6, fedélzeti műszerek
    rendben. 5, 4, 3, 2, 1.
  • 13:12 - 13:15
    Fő hajtómű indul, kilövés.
  • 13:25 - 13:28
    Joel Levine: ez egy kilövés
    a floridai Kennedy Űrközpontból.
  • 13:34 - 13:35
    Ez az az űrhajó,
  • 13:35 - 13:38
    amely kilenc hónap alatt jut el a Marsra.
  • 13:38 - 13:41
    Belép a Mars légkörébe.
  • 13:41 - 13:44
    Rengeteg hő, súrlódási hő.
  • 13:47 - 13:49
    29 000 km/h sebesség.
  • 13:49 - 13:52
    Ejtőernyő nyílik, hogy lelassuljon.
  • 13:53 - 13:55
    Leesnek a hőpajzsok.
  • 13:55 - 13:58
    A repülőgép először
    érintkezik a légkörrel.
  • 13:59 - 14:00
    Szétnyílik.
  • 14:02 - 14:04
    Beindul a rakétahajtómű.
  • 14:10 - 14:13
    Úgy véljük, egy órás repüléssel
  • 14:13 - 14:16
    újraírhatjuk a Marsról szóló
    tankönyveket azzal,
  • 14:16 - 14:19
    hogy nagyfelbontású méréseket
    készítünk a légkörről,
  • 14:20 - 14:22
    miközben biogenikus
  • 14:22 - 14:25
    és vulkanikus eredetű gázok után kutatunk,
  • 14:25 - 14:29
    tanulmányozzuk a felszínt,
  • 14:29 - 14:31
    a felszíni mágnesességet,
    amelyet nem értünk,
  • 14:31 - 14:34
    és még vagy tucatnyi más dolgot.
  • 14:34 - 14:36
    Gyakorlat teszi a mestert.
  • 14:36 - 14:38
    Honnan tudjuk, hogy képesek vagyunk rá?
  • 14:38 - 14:41
    Mert teszteltük az ARES modellt,
  • 14:41 - 14:46
    néhány modellt a Langley Kutatóközpont
    féltucatnyi szélcsatornájában,
  • 14:46 - 14:47
    nyolc éven keresztül,
  • 14:47 - 14:50
    marsi körülmények között.
  • 14:50 - 14:52
    Ugyanilyen fontos az is,
  • 14:52 - 14:55
    hogy az ARES-t a földi
    légkörben is teszteljük,
  • 14:56 - 14:58
    30 km magasságban,
  • 14:58 - 15:02
    amely hasonló sűrűségű és nyomású,
  • 15:02 - 15:04
    mint a Mars légköre, ahol repülni fogunk.
  • 15:04 - 15:08
    30 km magasság, nos,
    ha átrepülünk az országon Los Angelesbe,
  • 15:08 - 15:10
    azt 11 km magasan tesszük.
  • 15:10 - 15:13
    A tesztek 30 km magasságban zajlanak.
  • 15:13 - 15:16
    Megmutatnám önöknek az egyik tesztünket.
  • 15:16 - 15:18
    Ez egy felére kicsinyített modell.
  • 15:18 - 15:20
    Ez egy nagy magasságra
    tervezett héliumballon.
  • 15:21 - 15:23
    Ez az Oregon állambeli
    Tilamook fölött készült.
  • 15:23 - 15:27
    Az összehajtott repülőt
    betettük a léggömbbe,
  • 15:27 - 15:30
    nagyjából három óra alatt ért fel –
  • 15:30 - 15:32
    majd parancsra elengedtük
  • 15:32 - 15:34
    31 km magasságban,
  • 15:34 - 15:39
    csatarendbe áll a repülő,
    és minden tökéletesen működik.
  • 15:40 - 15:42
    Mind nagy,
  • 15:42 - 15:44
    mind kis magasságokban teszteltük,
  • 15:44 - 15:47
    hogy tökéletesítsük a technikát.
  • 15:50 - 15:51
    Készen állunk az indulásra.
  • 15:51 - 15:54
    Van itt nálam egy kicsinyített modell.
  • 15:54 - 15:56
    De van egy teljes méretű modellünk is
  • 15:56 - 15:59
    a Langley Kutatóközpont raktárában.
  • 15:59 - 16:01
    Készen állunk az indulásra.
  • 16:01 - 16:04
    Csak egy csekkre van szükségünk
    a NASA központjából,
  • 16:04 - 16:06
    (Nevetés)
  • 16:06 - 16:08
    hogy fedezzük a költségeket.
  • 16:08 - 16:11
    A mai beszédemért kapott tiszteletdíjamat
  • 16:11 - 16:13
    kész vagyok a misszióra fordítani.
  • 16:13 - 16:16
    Valójában senki nem kap
    tiszteletdíjat ezért a dologért.
  • 16:16 - 16:18
    Ez az ARES csapata;
  • 16:18 - 16:22
    nagyjából 150 tudós, mérnök;
  • 16:22 - 16:25
    együtt dolgozunk
    a Jet Propulsion Laboratory-val,
  • 16:25 - 16:26
    a Goddard Space Flight Centerrel,
  • 16:26 - 16:30
    az Ames Research Centerrel,
    egy tucat nagy egyetemmel és céggel,
  • 16:30 - 16:32
    míg a fejlesztésen dolgoztunk.
  • 16:32 - 16:34
    Hatalmas erőfeszítés.
  • 16:34 - 16:39
    A NASA Langley Kutatóközpontja irányítja.
  • 16:39 - 16:42
    Engedjék meg, hogy végezetül felidézzem,
  • 16:42 - 16:44
    hogy nem is olyan messze innen,
  • 16:44 - 16:46
    itt az út végén,
    az észak-kaliforniai Kittyhawkban,
  • 16:46 - 16:48
    valamivel több mint száz éve
  • 16:49 - 16:50
    történelmet írtunk,
  • 16:50 - 16:53
    mikor az első motorral hajtott
    géppel repültünk itt, a Földön.
  • 16:53 - 16:55
    Anna McGowan beszédéből kiderült,
  • 16:55 - 16:59
    hova tartunk a következő száz évben.
  • 17:00 - 17:02
    A küszöbön állunk,
  • 17:02 - 17:05
    hogy végrehajtsuk az első,
    repülőgépen megtett repülést
  • 17:05 - 17:07
    a Föld légkörén kívül.
  • 17:07 - 17:09
    Készen állunk, hogy ezzel
    repüljünk a Marson,
  • 17:09 - 17:12
    hogy újraírjuk a Marsról a tankönyveket.
  • 17:12 - 17:15
    Ha többet szeretnének megtudni,
  • 17:15 - 17:19
    van egy weboldalunk, amely beszámol
    erről az izgalmas és érdekes küldetésről,
  • 17:19 - 17:22
    és hogy miért akarjuk végrehajtani.
  • 17:22 - 17:24
    Köszönöm szépen.
  • 17:24 - 17:26
    (Taps)
Title:
Ezért kell visszamennünk a Marsra | Joel Levine | TEDxNASA
Description:

Ebben az előadásában Joel Levine bolygókutató néhány érdekes – és rejtélyes – új felfedezést mutat be a Marsról: jéggel teli krátereket, és lenyűgöző nyomokat, amelyek ősi óceánok létezésére, valamint a jelenlegi, olykor a múltbéli életre utalnak. Amellett érvel, hogy vissza kell térjünk a Marsra, hogy többet derítsünk ki.

Ez az előadás egy helyi közösség által a TED-konferenciák mintájára rendezett, de azoktól független TEDx rendezvényen hangzott el. Lásd még: http://ted.com/tedx

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDxTalks
Duration:
17:39

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions