YouTube

Got a YouTube account?

New: enable viewer-created translations and captions on your YouTube channel!

Hungarian subtitles

← Ezért kell visszamennünk a Marsra | Joel Levine | TEDxNASA

Get Embed Code
6 Languages

Showing Revision 19 created 02/22/2020 by Csaba Lóki.

  1. Két bolygóról szeretnék beszélni önöknek,
  2. a cím igazából ez:
    "Két bolygó története" –
  3. a Föld és a Mars.
  4. 4,6 milliárd évnyi történelemről szeretnék
  5. 18 percben beszélni.
  6. Ez percenként 300 millió év.
  7. Kezdjük is el.
  8. Kezdjük a legelső fotóval,
  9. amit a NASA a Marsról szerzett.
  10. Elhaladtában készítette a Mariner IV.
  11. A fotó 1965-ből származik.
  12. Mikor ez kép feltűnt,
  13. az ismert "tudományos magazin",
  14. a The New York Times
    azt írta vezércikkében:
  15. "A Mars érdektelen, halott világ.
  16. A NASA-nak nem kellene
  17. több időt vagy energiát pazarolnia
    a Mars tanulmányozására."
  18. Szerencsére
  19. a washingtoni NASA központban
    lévő vezetőink jobban tudták,
  20. így kezdtük meg a vörös bolygó
  21. átfogó tanulmányozását.
  22. A tudományok egyik kulcskérdése:
  23. "Van-e élet a Földön kívül?"
  24. Hiszem, hogy a Földön kívüli
    élet szempontjából
  25. a Mars az egyik legvalószínűbb célpont.
  26. Nemsokára csodás
    mérési eredményeket mutatok,
  27. amelyek arra utalnak,
  28. lehet élet a Marson.
  29. De előbb egy, a Viking által
    készített fotót mutatnék.
  30. Ezt a kompozit képet
    a Viking 1976-ban készítette.
  31. A Vikinget a NASA Langley
    Kutatóközpontban fejlesztették,
  32. és onnét irányították.
  33. Két műholdat és két leszállóegységet
    lőttünk fel 1976 nyarán.
  34. Négy űrjárművünk volt: kettő a Mars körül,
  35. kettő a bolygó felszínén –
  36. fantasztikus eredmény.
  37. Ez az első fénykép,
  38. amelyet egy bolygó felszínén készítettünk.
  39. Ez a Viking leszállóegység fotója
  40. a Mars felszínéről.
  41. És igen, a vörös bolygó valóban vörös.
  42. A Mars mérete fele a Földének,
  43. ám mivel a Föld kétharmadát víz borítja,
  44. a marsi szárazföld
  45. a földi szárazföldhöz hasonlítható.
  46. Vagyis a Mars elég nagy,
    még ha a mérete fele is a Földének.
  47. Topográfiai méréseket szereztünk
  48. a Mars felszínéről.
  49. Tudjuk, milyenek a szintbeli különbségek.
  50. Sokat tudunk a Marsról.
  51. A Naprendszer legnagyobb
    vulkánja a Marson található.
  52. Az Olympus Mons.
  53. A Naprendszer Grand Canyonja,
  54. a Valles Marineris is a Marson található.
  55. Nagyon-nagyon érdekes bolygó.
  56. A Marson van a Naprendszer legnagyobb,
  57. becsapódás alakította krátere.
  58. Ez a Hellas Basin.
  59. Az átmérője nagyjából 3200 km.
  60. Ha a Marson lettek volna
  61. becsapódáskor,
  62. az egy igazán rossz nap volt a Marson.
  63. (Nevetés)
  64. Ez itt az Olympus Mons.
  65. Nagyobb, mint Arizona állam.
  66. A vulkánok fontosak,
  67. mert a vulkánok hozzák létre
    a légkört, az óceánokat.
  68. A Valles Marinerist látjuk,
  69. a Naprendszer legnagyobb kanyonját,
  70. az Egyesült Államok térképére vetítve.
  71. A hossza kb. 4800 km.
  72. A Mars egyik legérdekesebb tulajdonsága,
  73. amelyet az Amerikai Tudományos Akadémia
  74. az űrkorszak tíz legnagyobb
    rejtélye közé sorol,
  75. hogy a Mars egyes részei
  76. miért olyan erősen mágnesesek.
  77. Ezt hívjuk kérgi mágnesességnek.
  78. Vannak a Marson olyan területek,
    ahol valamilyen okból –
  79. még nem értjük pontosan, miért –
  80. a felszín nagyon erősen mágneses.
  81. Kérgi mágnesesség.
  82. Van víz a Marson?
  83. A válasz: nincs, napjainkban
    nincs folyékony halmazállapotú víz
  84. a Mars felszínén.
  85. Ám izgalmas bizonyíték sugallja,
  86. hogy a Mars korai történetében
  87. lehettek ott folyók,
  88. gyors folyású vizek.
  89. Ma a Mars rendkívül száraz.
  90. Úgy hisszük, a jégsapkák
    rejtenek némi vizet,
  91. az északi és déli sarkon
    ugyanis jégsapkák találhatóak.
  92. Íme néhány nemrégiben készült kép.
  93. A Spirit és az Opportunity
    készítette őket.
  94. Ezek a képek bizonyítják,
  95. hogy egykoron gyors folyású vizek
    szelték át a Mars felszínét.
  96. Miért fontos a víz?
  97. A víz azért fontos,
    mert az élethez víz szükséges.
  98. A víz az evolúció alapvető hozzávalója,
  99. az élet eredete egy bolygón.
  100. Íme néhány kép az Antarktiszról,
  101. és egy kép az Olympus Monsról,
  102. igen hasonló alakzatok, gleccserek.
  103. Ez itt fagyott víz.
  104. Ez itt fagyott víz a Marson.
  105. Ez a kedvenc képem –
    pár hete készült csupán.
  106. A nagyközönség még nem láthatta.
  107. Ezt az Európai Űrügynökség,
  108. a Mars Express készítette
    egy marsi kráterről,
  109. és a kráter közepén
  110. folyékony vizet és jeget látunk.
  111. Lenyűgöző fotó.
  112. Úgy hisszük, a Mars korai történetében,
  113. amely 4,6 milliárd évvel korábbra tehető,
  114. szóval 4,6 milliárd évvel ezelőtt
    a Mars igen Föld-szerű lehetett.
  115. A Marson folyók és tavak voltak,
  116. de ami még fontosabb:
    bolygóméretű óceánok.
  117. Úgy véljük, az óceánok
    az északi félteken húzódtak,
  118. és ez a kék terület,
  119. amely kb. 6,5 km-rel mélyebben fekszik,
  120. volt az a terület,
  121. ahol a Mars ősi óceánja húzódott.
  122. Hová tűnhetett egy egész
    óceánnyi víz a Marsról?
  123. Nos, van egy elképzelésünk.
  124. Ez egy néhány évvel korábbi mérés,
  125. amely a Mars körül keringő
    Odyssey műholdról származik.
  126. A Mars felszíne alatti,
  127. jégbe fagyott víz.
  128. Ez a százalékos arányt mutatja.
  129. Ha kékes színű, 16%-os tömeget jelöl.
  130. A belső rész tömegének 16%-a
  131. tartalmaz fagyott vizet, vagyis jeget.
  132. Vagyis a felszín alatt rengeteg víz van.
  133. Véleményem szerint a legérdekesebb
    és legkülönösebb mérést,
  134. amelyet eddig a Marsról szereztünk,
  135. idén hozta nyilvánosságra
  136. a Science magazin.
  137. Itt metángáz jelenlét láthatjuk,
  138. CH4 jelenlétét a Mars légkörében.
  139. Láthatják, a metángáz három
    elkülönülő régióban bukkan fel.
  140. Hogy ez miért fontos?
  141. Mert a Földön szinte minden metánt –
  142. 99,9% – élő organizmusok
  143. hoznak létre,
  144. nem kis zöld emberkék,
    hanem olyan mikroszkopikus lények,
  145. amelyek a felszínen vagy alatta élnek.
  146. Van már bizonyítékunk rá,
  147. hogy a Mars légkörében metán van,
  148. egy olyan gáz, amely a Földön,
  149. származását tekintve biogenikus eredetű,
  150. élő organizmusok hozzák létre.
  151. A, B1 és B2 – ez a három kitörési felhő.
  152. Ez pedig a terep, amely felett feltűnnek,
  153. és geológiai kutatásokból már tudjuk,
  154. hogy ezek a Mars legősibb régiói.
  155. Tulajdonképp a Mars és a Föld is
  156. 4,6 milliárd évesek.
  157. A Föld legöregebb sziklája
    csak 3,6 milliárd éves.
  158. Geológiai ismereteink szerint
  159. az egymilliárd évnyi különbség oka
  160. a lemeztektonika.
  161. A Föld kérge újrahasznosult.
  162. Vagyis a legöregebb földi szikla
  163. egymilliárd évvel a Föld
    születése után keletkezett.
  164. Nincs geológiai adatunk
  165. az első egymilliárd évről.
  166. A Marson viszont van.
  167. Ez a terep, amit látunk,
  168. 4,6 milliárd évvel ezelőtt jött létre,
  169. amikor a Föld és a Mars születtek.
  170. Keddi napra esett.
  171. (Nevetés)
  172. Ez egy térkép, amely mutatja,
  173. hol landoltak a Mars felszínén
    az űrjárműveink.
  174. Itt a Viking I és a Viking II.
  175. Ez az Opportunity, ez pedig a Spirit.
  176. Ez a Mars Pathfinder.
  177. Ez a Phoenix, csak két éve landolt.
  178. Figyeljék meg, minden marsautónk
    és leszállóegységünk
  179. az északi féltekén szállt le.
  180. Ennek az az oka,
  181. hogy az északi féltekén található
  182. az egykori óceán medencéje.
  183. Nincs sok kráter,
  184. mivel a víz megóvta a medencét
  185. az aszteroida- és meteoritbecsapódásoktól.
  186. Ám nézzék a déli féltekét!
  187. A déli féltekén sok a becsapódás
    nyomán keletkezett kráter,
  188. a vulkáni kráter.
  189. Itt a Hellas Basin,
  190. amely geológiai értelemben
    nagyon különböző hely.
  191. Nézzék, ahol a metángáz van,
  192. az nagyon zord terep.
  193. Milyen létező módszerünk van
  194. a Mars rejtélyeinek feltárására?
  195. Tíz évvel ezelőtt
    tettük fel ezt a kérdést.
  196. Két napra meghívtuk a tíz
    legnevesebb Mars-kutatót
  197. a Langley Kutatóközpontba.
  198. A bizottságban feltettük a legfontosabb,
  199. még megválaszolatlan kérdéseket.
  200. Két napot töltöttünk azzal,
  201. hogy legjobb választ adjuk e kérdésekre.
  202. A találkozónk eredménye –
    egy kétnapos találkozó, a legjobb módja,
  203. hogy megválaszoljuk
    e kérdéseket a Marsról –
  204. egy távvezérelt, rakétahajtású repülőgép,
    amelyet ARES-nek nevezünk.
  205. Ez egy légi regionális léptékű
    környezetfelmérő eszköz.
  206. Itt az ARES egy modellje.
  207. Egyik előadó sem tett említést eddig róla,
  208. ám múlt éjszaka óta
    itt van, mióta elhoztam.
  209. Ez egy 20%-osra kicsinyített modell.
  210. Ezt a repülőgépet a Langley
    Kutatóközpontban tervezték.
  211. Ha valahol a világon,
  212. akkor a Langley Kutatóközpontban
    építhetnek olyan gépet,
  213. mely képes a Marsra repülni.
  214. Ez majd 100 éve
  215. a világ vezető űrrepülési központja.
  216. Nagyjából másfél km-rel
    repülünk a felszín felett.
  217. Sok száz km-t teszünk meg,
  218. kb. 700 km/h sebességgel.
  219. Olyan dolgokra vagyunk képesek,
  220. amelyekre a marsautók
    és a leszállóegységek nem.
  221. Hegyek, vulkánok, kráterek
    fölött repülhetünk,
  222. völgyek és felszíni mágneses tér
  223. fölött repülhetünk,
  224. át a jégsapkák és földalatti vizek fölött,
  225. és kereshetjük a marsi élet nyomait.
  226. Hasonlóképp fontos,
  227. hogy miközben átrepülünk a Mars légkörén,
  228. közvetítjük az utat,
  229. az első, repülővel megtett
    utat a Földön kívül,
  230. visszaküldjük a képeket a Földre.
  231. A célunk, hogy az amerikai
    közösséget inspiráljuk,
  232. hiszen az adójukból
    ők fizetik e küldetéseket.

  233. Ami ennél is fontosabb,
  234. hogy tudósok, technológusok,
    mérnökök és matematikusok
  235. eljövendő generációját
    is inspirálni fogjuk.
  236. A tudósok, technológusok,
    mérnökök és matematikusok
  237. következő nemzedékének kinevelése
  238. mind nemzetbiztonsági,
  239. mind gazdasági szempontból kritikus pont.
  240. Így néz ki az ARES,
  241. ahogy a Mars fölött repül.
  242. Előre beprogramozzuk.
  243. Arra repülünk, ahol a metán van.
  244. Lesznek berendezések a fedélzeten,
  245. amelyek a Mars légköréből
    minden harmadik percben mintát vesznek.
  246. Metánt és más gázokat fogunk keresni,
  247. amelyek származhatnak
  248. élő organizmusoktól.
  249. Pontosan meg fogjuk állapítani,
    honnan erednek a gázok,
  250. mert a változás mérésével
    meg tudjuk keresni a forrást,
  251. aztán pedig azon a területen szállhat le
  252. a következő küldetésünk.
  253. Hogyan szállítunk
    egy repülőgépet a Marsra?
  254. Két szóban: igen óvatosan.
  255. A gond az, hogy nem
    repülünk el vele a Marsra,
  256. hanem feltesszük egy űrhajóra,
  257. és elküldjük a Marsra.
  258. A probléma az, hogy az űrhajó
  259. legnagyobb átmérője 275 cm;
  260. az ARES fesztávja viszont 640 cm,
    hossza 518 cm.
  261. Hogy visszük hát a Marsra?
  262. Összehajtjuk,
  263. bevisszük egy űrhajóba.
  264. Olyasmiben lesz,
    amit légpajzsnak nevezünk.
  265. Így csináljuk.
  266. Van egy kis videónk,
    mely bemutatja a folyamatot.
  267. (Videó) 7, 6, fedélzeti műszerek
    rendben. 5, 4, 3, 2, 1.
  268. Fő hajtómű indul, kilövés.
  269. Joel Levine: ez egy kilövés
    a floridai Kennedy Űrközpontból.
  270. Ez az az űrhajó,
  271. amely kilenc hónap alatt jut el a Marsra.
  272. Belép a Mars légkörébe.
  273. Rengeteg hő, súrlódási hő.
  274. 29 000 km/h sebesség.
  275. Ejtőernyő nyílik, hogy lelassuljon.
  276. Leesnek a hőpajzsok.
  277. A repülőgép először
    érintkezik a légkörrel.
  278. Szétnyílik.
  279. Beindul a rakétahajtómű.
  280. Úgy véljük, egy órás repüléssel
  281. újraírhatjuk a Marsról szóló
    tankönyveket azzal,
  282. hogy nagyfelbontású méréseket
    készítünk a légkörről,
  283. miközben biogenikus
  284. és vulkanikus eredetű gázok után kutatunk,
  285. tanulmányozzuk a felszínt,
  286. a felszíni mágnesességet,
    amelyet nem értünk,
  287. és még vagy tucatnyi más dolgot.
  288. Gyakorlat teszi a mestert.
  289. Honnan tudjuk, hogy képesek vagyunk rá?
  290. Mert teszteltük az ARES modellt,
  291. néhány modellt a Langley Kutatóközpont
    féltucatnyi szélcsatornájában,
  292. nyolc éven keresztül,
  293. marsi körülmények között.
  294. Ugyanilyen fontos az is,
  295. hogy az ARES-t a földi
    légkörben is teszteljük,
  296. 30 km magasságban,
  297. amely hasonló sűrűségű és nyomású,
  298. mint a Mars légköre, ahol repülni fogunk.
  299. 30 km magasság, nos,
    ha átrepülünk az országon Los Angelesbe,
  300. azt 11 km magasan tesszük.
  301. A tesztek 30 km magasságban zajlanak.
  302. Megmutatnám önöknek az egyik tesztünket.
  303. Ez egy felére kicsinyített modell.
  304. Ez egy nagy magasságra
    tervezett héliumballon.
  305. Ez az Oregon állambeli
    Tilamook fölött készült.
  306. Az összehajtott repülőt
    betettük a léggömbbe,
  307. nagyjából három óra alatt ért fel –
  308. majd parancsra elengedtük
  309. 31 km magasságban,
  310. csatarendbe áll a repülő,
    és minden tökéletesen működik.
  311. Mind nagy,
  312. mind kis magasságokban teszteltük,
  313. hogy tökéletesítsük a technikát.
  314. Készen állunk az indulásra.
  315. Van itt nálam egy kicsinyített modell.
  316. De van egy teljes méretű modellünk is
  317. a Langley Kutatóközpont raktárában.
  318. Készen állunk az indulásra.
  319. Csak egy csekkre van szükségünk
    a NASA központjából,
  320. (Nevetés)
  321. hogy fedezzük a költségeket.
  322. A mai beszédemért kapott tiszteletdíjamat
  323. kész vagyok a misszióra fordítani.
  324. Valójában senki nem kap
    tiszteletdíjat ezért a dologért.
  325. Ez az ARES csapata;
  326. nagyjából 150 tudós, mérnök;
  327. együtt dolgozunk
    a Jet Propulsion Laboratory-val,
  328. a Goddard Space Flight Centerrel,
  329. az Ames Research Centerrel,
    egy tucat nagy egyetemmel és céggel,
  330. míg a fejlesztésen dolgoztunk.
  331. Hatalmas erőfeszítés.
  332. A NASA Langley Kutatóközpontja irányítja.
  333. Engedjék meg, hogy végezetül felidézzem,
  334. hogy nem is olyan messze innen,
  335. itt az út végén,
    az észak-kaliforniai Kittyhawkban,
  336. valamivel több mint száz éve
  337. történelmet írtunk,
  338. mikor az első motorral hajtott
    géppel repültünk itt, a Földön.
  339. Anna McGowan beszédéből kiderült,
  340. hova tartunk a következő száz évben.
  341. A küszöbön állunk,
  342. hogy végrehajtsuk az első,
    repülőgépen megtett repülést
  343. a Föld légkörén kívül.
  344. Készen állunk, hogy ezzel
    repüljünk a Marson,
  345. hogy újraírjuk a Marsról a tankönyveket.
  346. Ha többet szeretnének megtudni,
  347. van egy weboldalunk, amely beszámol
    erről az izgalmas és érdekes küldetésről,
  348. és hogy miért akarjuk végrehajtani.
  349. Köszönöm szépen.
  350. (Taps)