The Balance of Industries and Creative Destruction

Why are price signals and market competition so important to a market economy? When prices accurately signal costs and benefits and markets are competitive, the Invisible Hand ensures that costs are minimized and production is maximized. If these conditions aren’t met, market inefficiencies arise and the Invisible Hand cannot do its work. In this video, we show how two major processes, creative destruction and the elimination principle, work with the Invisible Hand to create a competitive marketplace that works for producers and consumers.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/creative-destruction-definition-elimination-principle#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/monopoly-profit-maximization-price-aids-medication

♪ [zene] ♪

- [Alex] Most térjünk rá a láthatatlan kéz második tulajdonságára,

az iparágak egyensúlyára.

Valamint megnézzük

a kreatív pusztítások viharait.

A láthatatlan kéz első tulajdonsága az,

hogy egy termék adott mennyiségének gyártása

az abban az iparágban szereplő cégek között lesz kiosztva

úgy, hogy minimálisra csökkentsék az összköltséget.

De a kérdés az, mennyit kell gyártanunk

az egyes iparágakban?

Tehát a láthatatlan kéz tulajdonságai közül az első azt mondja,

hogy ha termelünk 200 véka búzát,

akkor biztosak lehetünk benne,

hogy ha versenyképes piacunk van,

akkor az a 200 véka úgy lesz kiosztva a különböző cégek között,

hogy az minimalizálja a teljes iparág költségeit.

De vajon 200 véka búzát kellene termelnünk,

vagy 500-at, vagy 1000-et?

Hogyan lehetne a búzát összehasonlítani a kukoricával vagy az autóval vagy a könyvekkel?

A második kérdés arról szól,

hogy az áruk termelése kiegyensúlyozott-e

az iparágak közt, erről szól a láthatatlan kéz második tulajdonsága. Annak érdekében,

hogy maximalizáljuk az erőforrások értékét, azt akarjuk, hogy minden egyes iparág a megfelelő

mennyiséget állítsa elő, ne túl sok búzát, és ne is túl keveset, hanem a megfelelő mennyiséget.

És a belépés, vagy a kilépés az, ami biztosítja, hogy a munka és a tőke áramoljon az iparágak között

hogy a termelés optimálisan kiegyensúlyozott legyen és a korlátozott erőforrások

legjobban hasznosuljanak. És itt, hogy megmutassuk ezt, valójában nem kell több

technikát használni, csak olyan dolgokat kell újra-értelmeznünk, amelyeket

már megtettünk. Lássuk. A nyereség az a jel, amely a tőkét és a munkaerőt

az iparágak között úgy osztja fel, hogy maximalizálja a teljes értéket. Tehát emlékezz rá,

ha az ár nagyobb az átlagos költségnél, akkor az azt jelenti, hogy a nyereség meghaladja a normál értéket. Most

mit jelent a normál nyereség fölötti? Ez azt jelenti, hogy az eredménye ennek az iparágnak

több, mint a ráfordítás. A nyereség-jelző azt mondja:

többet akarunk ebből a termékből. Ez a jószág többet ér,

mint a munka és a tőke, amelyet ennek a jószágnak a létrehozására használnak,

ezért többet termelnek. Így a nyereség jelzi és ösztönzi a tőke

és a munkaerő bejutását az iparba, azaz hogy áttérjenek az alacsony értékű iparágból a

magas értékű iparágba. Hasonlóképpen, ha az ár az átlag-költségnél alacsonyabb, azt jelenti,

hogy a nyereség a normál érték alatt van. Ez azt jelenti, hogy ebben az iparágban az eredmény kevesebb, mint

a befektetés. Tehát a veszteség-jelző azt mondja: kevesebbet akarunk ebből a jószágból. A veszteség jelzi

és ösztönzi a tőke és a munkaerő kilépését az iparágból, tehát elmozdulnak az alacsony értékű

iparágból, ahol a veszteség nagy, egy nagy vagy nagyobb értékű iparág felé. A be- és kilépés

miatt, a nyereség aránya minden versenyképes iparágban ugyanazon a

szinten mozog. És ez az ami kiegyenlíti a termelést minden iparágban, hogy maximaliálja

a termelés összértékét. Ha a nyereség nagyobb volt egy iparágban, mint a másikban,

akkor azt mondják, hogy az az ipar teljesítménye többet ér, továbbá több

jószágra van igény. És pontosan ez az, amit a belépés-jelző tesz, és

ugyanez igaz a kilépésre is. Vitassunk meg néhány következményt, a követve ezeket

40
00:03:48,010 --> 00:03:52,399
a nyereség- és veszteség-jelzőket. Először, a felszámolás elvét.

A normál nyereség feletti profitok a belépéssel és a normál nyereség alatti

profitok a kilépéssel számolhatók fel. Tehát az erőforrások mindig hajlamosak

a termelési érték növekedésének irányába elmozdulni

és a vállalkozók itt kulcsfontosságúak. A vállalkozók azok, akik az erőforrásokat áthelyezik

egy nem jövedelmező iparágból, egy jövedelmezőbe. Ennek az a másik következménye,

hogy a normál feletti nyereség mindig átmeneti. A normál nyereség fölötti profithoz

valamit másként kell tenned. Újítanod kell.

Joseph Schumpeter, a nagy osztrák közgazdász, nagyon ékesszóló volt

az innováció fontosságával kapcsolatban, egy kapitalista gazdaságban.

Azt mondta, hogy a tankönyvekben leírjuk, hogy mi a verseny.

Arról van itt szó, hogy az árakat le kell csökkenteni az átlagos költségig és így normális nyereséghez jutunk.

De, "a kapitalista valóságban, ellenben a tankönyvben kapott képpel, az a fajta

verseny számít, amely az új árucikkekből, az új

technológiákból, az új kínálati forrásokból, az új típusú szervezetekből származik... (verseny)

amely nem a profit határán mér csapást és nem a meglévő cégek kibocsátásában mutatkozik meg, hanem

a vállalat alapjaiban és életében. A kreatív pusztítás

ezen folyamata a kapitalizmus alapvető tényezője". Joseph Schumpeter nagyszerű

kijelentése. Most a láthatatlan kéz csodálatos, de nem természetfeletti. A

láthatatlan kéz akkor működik, amikor vannak bizonyos intézményeink. Nem mindig működik.

Különösen akkor nem fog működni a láthatatlan kéz, ha az árak nem jelzik pontosan a

költségeket és az előnyöket. Ha az árak nem jelzik pontosan a költségeket és az előnyöket,

akkor nem kapunk optimális egyensúlyt az iparágak között. És később, amikor az

externáliákról beszélünk, bemutatunk bizonyos eseteket, amikor az árak nem

jeleznek pontosan. Másodsorban, a láthatatlan kéz, akkor működik a legjobban, amikor

a piac versenyképes. Amikor a piac nem versenyképes, vagy amikor monopólium és

oligopólium van, akkor sem fog működni. És többet fogunk beszélni ezekről

a következő fejezetekben, úgyhogy nyugodtan kezdj el gondolkozni

68
00:06:10,270 --> 00:06:18,090
a következőn. A monopolisták és oligopolisták a normál nyereség felett keresnek, de a belépés

nem fogja lenyomni a nyereséget. Ezért vannak monopolisták és oligopolisták

mert a belépés nem működik. Mert ezeket a nyereségek nincsenek lecsökkentve, túl kevés lesz

nyereségesen megtermelt jószág. Erről többet fogunk beszélni a következő

fejezetekben. Ismét ez csak egy kis emlékeztető, hogy

a láthatatlan kéz megköveteli bizonyos intézményrendszerek létét a működéséhez. Tehát

csak azért, hogy összefoglaljuk, a láthatatlan kéz első tulajdonsága azt mondja, hogy P=MC feltétel

eredménye az iparág költségeinek minimalizálódása. A láthatatlan kéz második tulajdonsága,

hogy a belépés és a kilépés a korlátozott erőforrásoknak legjobb hasznosításához vezet. A

felszámolás elve azt mondja, hogy a normális profit feletti nyereség átmeneti, és valóban

a normál nyereség felett egy cégnek innovatívnak kell lennie. És innen származik

a kreatív rombolás fontossága a kapitalista gazdaságnak. Ha sokat szeretnél profitálni,

akkor valamit másként kell tenned. Új dolgot kell letenned az asztalra.

Innovációt kell behoznod.

Ha szeretnéd tesztelni magad, akkor kattints a kvízre.

Vagy, ha készen állsz a tovább-haladásra, akkor kattints a következő Videóra.

Felirat: amara.org közösség
Fordította: Gelei Beatrix
Ellenőrizte: Sebestyén Tamara
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna