YouTube

Got a YouTube account?

New: enable viewer-created translations and captions on your YouTube channel!

Hungarian subtitles

← A középkor humorát ma betiltanák? | Мihail Маjzulsz | TEDxMoscow

Get Embed Code
3 Languages

Showing Revision 9 created 02/11/2019 by Mercédesz Sárdi.

  1. 1928-ban a weimari Németországban

  2. büntetőper indult Georg Grosz
    expresszionista képzőművész ellen
  3. az egyházak megsértése,
    valójában szentségtörés miatt.
  4. Bűntette abból állt, hogy a Svejk,
    a derék katona színházi előadásához
  5. feszületet ábrázolt,
  6. de rajta Krisztus katonacsizmába
    és gázálarcba volt öltöztetve.
  7. A gáztámadásokkal teli I. világháború
    csak nemrég ért véget.
  8. Grosz állította, hogy a feszület
    a szenvedő emberiséget jelképezi,
  9. amelyet a képmutatók új vágóhídra terelnek.
  10. Vádlói ellenvetése az volt, hogy Krisztus
    ilyen furcsa küllemű ábrázolásával
  11. a művész megcsúfolta a minden
    kereszténynek szent jelképet.
  12. A lényegében minden társadalomban
    létező egyik fő játékszabály
  13. a szakrálissal, a szakrális képekkel,
  14. szakrális tárgyakkal való bánásmód
  15. azokkal, amelyeket mindenki számára
    valóban dicsfény vesz körül,
  16. vagy azokkal, melyek már ugyan
    elvesztették ebbéli minőségüket,
  17. de valaki újra próbálja talapzatra emelni
    őket, és újra megvédeni a kétkedéstől,
  18. különösen a gúnyolódástól.
  19. Oroszországban ma mindkettő
    nagyon is ismerős számunkra.
  20. 2016-ban a francia Charlie Hebdo
    szatirikus hetilapban

  21. a Szentháromság Székesegyházat
    ábrázoló karikatúra jelent meg.
  22. A templom a Párizsban kevéssel
    azelőtt ünnepélyesen fölavatott
  23. orosz egyházi-kulturális központ része.
  24. A rajz, akárcsak a hozzá tartozó cikk
    nevetségessé tette
  25. az egyház politikai eszközként
    való fölhasználását,
  26. a templom kupolái
    Putyin elnök arcát idézik föl.
  27. Válaszul az Állami Duma tudomány-
    és oktatásügyi bizottságának elnöke,
  28. Vjacseszlav Nyikonov
    felháborodva jelentette ki,
  29. hogy ha ez az ügy Oroszországban
    történt volna, e szentségtörő rajzot
  30. a hívők érzéseinek megsértéséről szóló
    törvénycikk alapján betiltották volna.
  31. Két év elteltével

  32. Nyikola-Lenyivecben farsangkor
  33. Nyikolaj Polisszkij művész
    nem 11 társát égeti meg,
  34. hanem egy gótikus katedrálisra
    emlékeztető 30-méteres faalkotmányt.
  35. A tüzes happening neve: "Lángoló gótika",
  36. az itt jól látható stílusra utalva.
  37. Rögtön akadnak ilyen hangok:
    "Miért kell templomot égetni?"
  38. A moszkvai patriarchátus
    képviselője hangsúlyozza,
  39. hogy a keresztény jelképeket
    meg kell védeni az efféle tettektől.
  40. Polisszkij kénytelen mentegetőzni,
  41. magyarázkodni, hogy a templom
    nem is templom,
  42. nincs benne oltár,
  43. és hogy tettében semmiféle
    antiklerikális szándék nem volt.
  44. A feszület, melyet Grosz háborúellenes
    prédikációvá változtatott
  45. és az égbe törő csúcsú gótikus
    katedrális csak hadd égjen,
  46. de röpítsenek minket a nyugati középkorba.
  47. Igen gyakran fölidézik a középkort,
  48. mikor arról folyik a vita,
  49. hogyan lehet és hogyan tilos bánni
    a szakrális szimbólumokkal.
  50. Van, aki a szentségeket
    a megszentségtelenítéstől védendő
  51. a kánonjogra hivatkozik,
  52. amely előírásainak zömét
    a középkorban alakították ki.
  53. Van, aki ezzel ellenkezőleg,
    az alkotói szabadságot
  54. vagy a különböző dimenziójú
    szekuláris értékeket védve
  55. a középkor újbóli
    visszatérése miatt zúgolódik.
  56. De ha magát a középkort tekintjük,
  57. azt látjuk, hogy a gyakorlatilag
    teljes vallásosság korszakában
  58. a különböző előfordulású szentség
  59. sokkal gyakrabban, mintsem képzelnénk,
  60. alantas, nevetséges, testileg illetlen
    környezetben fordul elő,
  61. és az előfordulás nem
    mindig okozott súrlódást.
  62. A papság, sőt néha valamely
    egyházi megállapítás kigúnyolása
  63. nemcsak egyházon kívül hangzott el,
  64. pl. némely eretnek mozgalom részéről,
  65. hanem belülről, papok szájából is.
  66. E kölcsönhatásról tanúskodnak
    pl. a lapszéli jegyzetek:
  67. kéziratok sokaságának margóját
    díszítő kis, gyakran humoros rajzok,
  68. legyenek azok zsoltáros-, szertartás-
    és imakönyvekben, bibliákban stb.
  69. Az ábrákon gyakoriak a szakrális témák,
  70. pl. ez itt: az utolsó vacsora ábrázolása,
  71. amely mellett figurák
    vagy jelenetecskék láthatók,
  72. amelyek ha nem gúnyolják is,
  73. de legalábbis parodizálják a papságot:
  74. az egyszerű papokon és szerzeteseken
    kezdve a római pápákig.
  75. A képen látható szamár pápai tiarát visel,
  76. vagy itt fent pucér püspök
    valamit magyaráz, valamire inti,
  77. valamiért szidja a szellentő szerzetest.
  78. Ráadásul a széljegyzetek
  79. néha nemcsak a papságra
    és a hierarchiára emelnek kezet,
  80. hanem az egyházi rítusokra is,
    néha még a szentségekre is.
  81. Itt a majompüspök háta mögötti
    diakónus bevilágítja a templomot.
  82. Itt meg a majompüspök misézik,
    de ostya, azaz prosphora helyett,
  83. amely Krisztus testévé lényegül át,
    feje fölé majomkoponyát emel.
  84. Persze feltételezhető,
    hogy ilyesfajta ábrázolások
  85. eretnek kéziratokban fordulnak elő,
  86. amelyeket valamilyen antiklerikális
    kézművesek hoztak létre,
  87. de ez egyáltalán nincs így.
  88. Efféle ábrázolások
  89. óriási mennyiségben fordulnak elő
  90. díszes, ritka, korlátozottan
    hozzáférhető kéziratokban,
  91. amelyeket főpapok: apátok,
    püspökök és bíborosok rendeltek.
  92. Sok esetben, bár nem mindig,
    ez sajátságos öngúny volt,
  93. és épp ezért veszélytelen.
  94. Ha továbbmenve elhagyjuk a kéziratokat,
  95. amelyeket tényleg kevesen láttak,
    ezért nem sokaknak ártottak,
  96. akkor azt látjuk,
  97. hogy a középkori egyházközségi tag
    templomba lépve gyakran olyat látott,
  98. ami naturalizmusával,
    ábrázolt jeleneteivel manapság
  99. szakrális térben aligha képzelhető el.
  100. Román stílusú templomokban
    rendszerint föllelhető példa
  101. Spanyolországtól Írországig
  102. az ún. exhibicionisták,
    azaz férfi és női alakok ábrázolása,
  103. akik nemi szervüket, péniszüket
    vagy szeméremtestüket közszemlére teszik.
  104. Történészek persze vitáznak arról,
    hogy kerültek oda, mit jelentettek,
  105. a testiség bűneinek
    leleplezésére szolgáltak-e,
  106. vagy – mint sokan gondolják –
  107. a híveket és magát az épületet
    a sötétség erőitől, a gonosztól,
  108. a szemveréstől védő amulettként
    szolgáltak; de ez most mellékes.
  109. Fontos, hogy ilyen ábrázolások tömegével
  110. és rendkívüli változatosságban találhatók
  111. nemcsak templomok külső falán,
    hanem belül is a szakrális térben,
  112. a kórus közelében, nem messze az oltártól,
  113. mint pl. a Szent Radegunda templomban,
  114. a franciaországi Poitiers-ben lévő alak.
  115. Álljunk meg egy pillanatra!

  116. Amikor a valamely szakrális jelenet
    ábrázolására vállalkozó
  117. középkori festőt vagy szobrászt
    képzeljük magunk elé,
  118. rögvest a szakértő pap,
    vagy ami még fontosabb,
  119. a mögötte álló
  120. cenzor pap idéződik föl.
  121. Ez persze így van, de nem egészen.
  122. Abban a korszakban, mikor a kereszténység
    az értelmezés legfontosabb kerete,
  123. és minden eretnek
    mozgalom s kritika ellenére
  124. az egyház a szakralitás fő moderátora,
  125. még mindig elég nagy
    szabadságfokot élveznek a mesterek
  126. az egyház által hirdetett igazság
    konkrét megjelenítésében.
  127. Nyilván, valamikor a 13. században
  128. el lehetett azon vitatkozni,
    szabad-e Krisztust úgy ábrázolni,
  129. hogy nem négy – mint rég kötelező volt –,
    hanem három szöggel van odaszögezve,
  130. és nem eretnekség-e ez?
  131. Vagy a 14. században Jean Gerson,
    a Párizsi Egyetem kancellárja bírálja
  132. a Szűz Mária kisdeddel olyan ábrázolását,
  133. ahol a szárnyas oltár kinyitásakor
    a Szentháromság tárul elénk,
  134. mert nem sugall-e ez a balgáknak
    olyan gondolatot – kérdezi –,
  135. hogy Szűz Márián keresztül nemcsak
    Krisztus, Isten fia érkezett a világba,
  136. hanem az Atyaisten és a Szentlélek is,
    ami eretnekség.
  137. De ettől függetlenül az efféle kétségek
  138. még akkor is, ha teológusok
    és főpapok szájából hangzottak is el,
  139. többnyire magánvélemények maradtak,
  140. és alig-alig találunk példát rá,
  141. hogy valamilyen ábrázolásokat
    központilag elkoboztak, begyűjtöttek,
  142. elégettek vagy szekérre
    rakva elszállítottak volna,
  143. vagy lettek volna alkotások ellen
    efféle központi hadjáratok.
  144. Igaz, hogy a középkori papok
    ádázul égették eretnekek iratait,
  145. néha még a más hitűekét is,
  146. mint pl. a Talmudot
    a 13. századi Franciaországban.
  147. De a szavak ellenőrzése sokkal szigorúbb
    volt, mint az ábrázolásoké.
  148. Mikor kezd változni a helyzet?
  149. Megint csak hiedelmünkkel ellentételesen,
  150. túl a középkoron, az újkor kezdetén.
  151. 16. század: néhány változás történik.

  152. Először is,
  153. az óriási mennyiségű
    szakrális keresztény művészet,
  154. keresztény ikonográfia mellett
    eleinte a világi művészet,
  155. világi műfajok szigetecskéi, majd egész
    szigetcsoportjai jelennek meg,
  156. amelyekre az egyháznak
    valamilyen választ kell adnia.
  157. Fontosabb, hogy ebben az időben
    egyházszakadás zajlik.
  158. A katolikus és ortodox egyház
    11. századi szétválása óta
  159. a keresztény világ egységére
    a protestantizmus mér újabb csapást.
  160. A protestánsok, lutheránusok,
    kálvinisták, anglikánok és mások
  161. nemcsak hogy élesen bírálták a pápaságot
    és az egyházat mint intézményt,
  162. hanem az egész rendszert, a megváltás
    technikáját is kétségbe vonják:
  163. a képmások és a szentek kultuszától
    kezdve egészen a titkokéig.
  164. Lényeges az is, hogy a korai eretnek
    csoportokhoz képest
  165. a protestánsok a 16. században
    ráronthattak a katolikus egyházra, –
  166. bár az a támadást hasonlóan viszonozta –
  167. az akkori idők médiájának teljes erejével:
  168. nyomdagépekkel és fametszetekkel,
  169. azaz olyan technikával, melyek lehetővé
    teszik ábrázolások gyors,
  170. tehát olcsó és a társadalom
    számára elérhető sokszorosítását.
  171. Igazi karikatúra-háború bontakozik ki
  172. protestánsok és katolikusok között,
    melynek egyik tanújele itt látható.
  173. Ezen az 1566-os Németalföldről
    származó protestáns metszeten
  174. velejéig képmutató színjátékként
    tárul elénk a katolikus mise.
  175. Vannak itt róka-papok, van itt oltár,
  176. amelyen Krisztus, Szűz Mária
    és a szentek helyett
  177. iskarióti Júdás, az áruló apostol látható,
  178. akit a katolikusok állítólag imádnak.
  179. Válaszul az intézményesült egyház
  180. s intézményei legitimitását
    kétségbe vonó teljes letámadásra,
  181. a középkorhoz képest nemcsak a bírálatra,
  182. hanem a nekik szánt gúnyra is
  183. túlérzékennyé válnak a katolikus papok.
  184. Míg a középkorban könnyen elképzelhetően
  185. rengeteg ábrázoláson
    volt látható az utolsó ítélet,
  186. melyen a pokolban más rendekkel együtt
  187. sül, fő és kínzatik a papság is:
  188. papok, szerzetesek, püspökök, pápák,
  189. mert ők is emberek, ők is vétkeznek,
  190. és persze pokolra is kerülnek.
  191. A protestantizmussal vívott
    ideológiai küzdelem időszakában,
  192. amikor a klérus tekintélyét
    kétségbe vonni sokkal veszélyesebb,
  193. az utolsó ítélet 16–17. századi
    új ábrázolásairól
  194. ezek fokozatosan eltünedeznek,
  195. a régieken pedig lefestik
    és onnan eltávolítják őket.
  196. Katolikus teológusok,
    pl. Johannes Malanus bécsi professzor
  197. és Gabriel Apoleotti bolognai érsek
  198. a középkorban elképzelhetetlenül vastag
    fóliánsokat, munkákat adnak ki,
  199. melyekben tüzetesen átfésülnek
  200. majdnem minden
    egyházi ikonográfiai jelenetet,
  201. hogy elválasszák az igazit a kétségestől,
    a kétségest a veszélyestől,
  202. és eldöntsék, milyen intézkedést
    célszerű tenni.
  203. Ráadásul tekintetüket nemcsak
    a nyíltan eretnek képekre vetik,
  204. mint pl. valamely protestáns képre,
  205. melyen ördög szüli a római pápát,
  206. hanem a helytelen értelmezéskor
    esetleg veszélyes ábrázolásokra is,
  207. pl. ha valaki papi ornátusban ábrázol
  208. újszülött keresztelését végző démont.
  209. Valaki esetleg azt hiheti,
    hogy a démon-pap gonosz pap,
  210. tehát a gonosz pap végezte
    keresztelés érvénytelen,
  211. és ez ismét veszélybe sodorja
    a papság tekintélyét,
  212. s összességében a hívők üdvözülését.
  213. Az újkor kezdetén megjelenő cenzúra
    figyelme nemcsak az új ábrázolásokra,
  214. hanem a régiekre is kiterjed.
  215. A 13. században a strasbourgi
    székesegyház oszlopfőin
  216. a középkorban igen népszerű
    Róka-regény jelenetei láthatók,
  217. ahol papnak öltözött állatok
    a társukat temetik,
  218. keresztet, gyertyát visznek,
    sőt még miséznek is.
  219. Mikor a 17. században Strasbourg
    Franciaországhoz kerül,
  220. és a protestantizmusból
    a katolicizmushoz tér vissza,
  221. ezeket az ábrázolásokat ledöntik,
    s így csak metszeteken maradtak fönn.
  222. Az antiklerikális árnyalatú
    nevetés olyan hőfoka,
  223. ami templomban teljesen lehető volt
    a középkorban, az az újkor kezdetén
  224. a protestantizmussal való totális
    szembeszegülés időszakában
  225. már nem helyénvaló, sőt veszélyes is.
  226. A történetből több tanulság vonható le,
  227. de én csak egyet említek.
  228. Századok alatt a keresztény
    ábrázolások más dimenziót kaptak.
  229. Természetesen részei az egyháztörténetnek,
    az egyházi doktrínának,
  230. kultusztárgyak,
  231. de egyúttal annyira alkotórészeivé váltak
  232. közös kulturális szótárunknak,
  233. hogy közkinccsé lettek;
    ez pedig szemmel láthatólag jó,
  234. ahogy pár éve valamely
    dezodor reklámangyalait
  235. az Egyesült Arab Köztársaságban
    teljesen betiltották,
  236. Oroszországban meg
    óvatos fölirattal látták el,
  237. miszerint az angyal nem is egészen angyal,
    hanem az ideális lány fantáziaképe;
  238. biztos, ami biztos.
  239. Ez az egyáltalán nem egyértelmű
    és nem könnyű feladat abban áll,
  240. hogy kompromisszumot leljünk
  241. a sokaknak jelentőségteli
    szakrális dolgok tisztelete
  242. és átértelmezésük joga között,
  243. hogy másként tekinthessünk rájuk,
    tehát néha hétköznapivá tegyük őket,
  244. többek közt ironizáljunk is rajtuk,
  245. mert semmilyen vallás sem
    helyezheti magát kritikán kívülre,
  246. a szakrális ábrázolásokra pedig
    egyiknek sincs copyrightja.
  247. Köszönöm szépen.
  248. (Taps)