Return to Video

Szülőnek lenni egy háborús övezetben

  • 0:01 - 0:06
    Világszerte több mint 1.5 milliárd ember
    él meg fegyveres konfliktust,
  • 0:07 - 0:10
    emiatt kénytelenek elhagyni hazájukat,
  • 0:10 - 0:13
    ezért van 15 milliónál is több menekült.
  • 0:14 - 0:15
    Kétségkívül a gyerekek
  • 0:15 - 0:17
    ennek legártatlanabb
    és legsebezhetőbb áldozatai...
  • 0:19 - 0:21
    de nem csak az egyértelmű
    fizikai veszélyek miatt,
  • 0:21 - 0:25
    hanem sokszor a ki nem beszélt hatások
    miatt, amit a háború okoz a családnak.
  • 0:26 - 0:29
    A háborús élmények miatt
    a gyerekeknél magas az érzelmi
  • 0:30 - 0:32
    és magatartási problémák
    kialakulásának veszélye.
  • 0:34 - 0:36
    Azt csak elképzelni lehet,
  • 0:36 - 0:38
    mennyire félnek, milyen
    veszélyben érzik magukat.
  • 0:39 - 0:40
    De van egy jó hírem.
  • 0:40 - 0:44
    A törődés minősége, amit a gyerekek
    a családjuktól kapnak,
  • 0:44 - 0:48
    nagyobb hatással lehet az állapotukra,
  • 0:48 - 0:51
    mint a háború valós élménye,
    aminek ki voltak téve.
  • 0:52 - 0:55
    Így a gyerekeknek védelmet nyújthat
  • 0:55 - 1:00
    a meleg, óvó környezet
    a konfliktusok alatt és után.
  • 1:02 - 1:05
    2011-ben elsőéves PhD hallgató voltam
  • 1:05 - 1:08
    a Manchesteri Egyetem
    pszichológia karán.
  • 1:09 - 1:10
    Mint sokan, a tévén figyeltem,
  • 1:11 - 1:14
    hogyan bontakozik ki a a szíriai krízis.
  • 1:15 - 1:17
    A családom Szíriából származik,
  • 1:17 - 1:18
    és nagyon korán,
  • 1:18 - 1:21
    rettenetes módon vesztettem
    el több családtagomat is.
  • 1:22 - 1:24
    A családommal összegyűltünk,
    és leültünk a TV elé.
  • 1:25 - 1:27
    Mind végignéztük ezeket
  • 1:27 - 1:29
    a jeleneteket: épületek porig bombázása,
  • 1:29 - 1:30
    káosz, pusztítás,
  • 1:31 - 1:33
    és kiabáló, rohanó emberek.
  • 1:33 - 1:37
    Mindig a kiabáló és menekülő emberek
    látványa érintett meg a legjobban,
  • 1:37 - 1:40
    főleg a rémült gyerekeké.
  • 1:41 - 1:45
    Két rendkívül kíváncsi
    gyerek édesanyja vagyok.
  • 1:45 - 1:47
    Öt és hat évesek voltak akkoriban,
  • 1:47 - 1:50
    abban a korban voltak, amikor
    jellemzően nagyon sokat kérdeznek,
  • 1:50 - 1:52
    és igazi, meggyőző válaszokat várnak.
  • 1:53 - 1:56
    Így elképzeltem,
    milyen lenne a gyerekeimet
  • 1:56 - 1:59
    egy háborús övezetben
    vagy egy menekülttáborban nevelni.
  • 2:00 - 2:02
    Vajon megváltoznának?
  • 2:03 - 2:06
    A lányom csillogó, boldog szemei
    vajon veszítenének a ragyogásukból?
  • 2:07 - 2:12
    Vajon az én nyugodt és gondtalan kisfiam
    félénkké és visszahúzódóvá válna?
  • 2:13 - 2:14
    Én megállnám a helyem?
  • 2:15 - 2:17
    Vajon én megváltoznék?
  • 2:19 - 2:21
    Mint pszichológusok és szülői tanácsadók
  • 2:21 - 2:25
    tudjuk, hogy ha gyermeknevelési
    ismeretekkel fegyverezzük fel a szülőket
  • 2:25 - 2:27
    annak a hatása hatalmas
    lehet a gyerekek életére,
  • 2:28 - 2:30
    ezt szülői képzésnek hívjuk.
  • 2:31 - 2:33
    A kérdés, ami foglalkoztatott,
  • 2:33 - 2:36
    hogy hasznosak lehetnek-e ezek a szülői
    képzések a családok számára
  • 2:36 - 2:39
    amikor még a háborús övezetben
    vagy a menekülttáborban vannak?
  • 2:39 - 2:42
    El tudnánk érni őket
    tanácsadással, képzéssel,
  • 2:42 - 2:44
    ami átsegítené őket a megpróbáltatásokon?
  • 2:46 - 2:49
    Ezért megkerestem a témavezetőmet,
  • 2:49 - 2:50
    Rachel Calam Professzort,
  • 2:50 - 2:54
    hogy tudományos ismereteimet
    a való világ megváltoztatására használjam.
  • 2:55 - 2:57
    Nem tudtam, hogy pontosan mit csinálnék.
  • 2:58 - 3:00
    Figyelmesen és türelmesen meghallgatott
  • 3:00 - 3:01
    és nagy örömömre azt mondta,
  • 3:02 - 3:04
    "ha ezt szeretnéd csinálni,
    és ez olyan sokat jelent neked,
  • 3:04 - 3:06
    akkor hajrá!
  • 3:06 - 3:09
    Próbáljuk megvizsgálni,
    hogy a szülői programok hasznosak-e
  • 3:09 - 3:11
    a családok számára
    ilyen körülmények között is!"
  • 3:12 - 3:15
    Így az utóbbi öt évben a kollégáimmal --
  • 3:15 - 3:17
    Prof. Calammal és Dr. Kim Cartwrighttal -
  • 3:17 - 3:20
    olyan családok támogatásával
    foglalkoztunk,
  • 3:20 - 3:22
    akik háborút vagy áttelepítést éltek át.
  • 3:24 - 3:27
    Hogy tudjuk, hogyan segíthetünk a
    családoknak a gyerekek nevelésében
  • 3:27 - 3:28
    konfliktusok idején,
  • 3:28 - 3:32
    az első lépés nyilvánvalóan az,
    hogy rákérdezünk, mivel küzdenek,
  • 3:32 - 3:33
    igaz?
  • 3:34 - 3:35
    Nyilvánvalónak tűnik.
  • 3:35 - 3:37
    De sokszor azok a legsérülékenyebbek,
  • 3:37 - 3:39
    akiket támogatni szeretnénk,
  • 3:39 - 3:40
    akiket végül nem kérdezünk.
  • 3:40 - 3:43
    Hányszor van, hogy azt hisszük,
    pontosan tudjuk,
  • 3:43 - 3:47
    hogyan segítsünk valakin, anélkül,
    hogy őt magát megkérdeztük volna?
  • 3:47 - 3:51
    Ezért szíriai és török
    menekülttáborokba utaztam,
  • 3:51 - 3:53
    leültem a családokkal és
    csak hallgattam őket.
  • 3:54 - 3:57
    Meghallgattam milyen kihívásokkal,
  • 3:57 - 3:59
    milyen nehézségekkel
    szembesülnek a nevelésben,
  • 3:59 - 4:01
    és hallgattam segélykéréseiket.
  • 4:02 - 4:04
    És ezek néha félbeszakadtak, és én csak
  • 4:04 - 4:06
    annyit tehettem, hogy megfogtam a kezüket
  • 4:06 - 4:08
    és együtt sírtam vagy imádkoztam velük.
  • 4:09 - 4:11
    Elmesélték szenvedéseiket,
  • 4:11 - 4:15
    beszéltek a durva és kemény
    körülményekről a táborokban, amelyek miatt
  • 4:15 - 4:18
    nehéz bármire figyelni az olyan
    alapvető szükségleteken kívül,
  • 4:18 - 4:20
    mint a tiszta víz gyűjtése.
  • 4:21 - 4:23
    Végignézték, ahogy a gyermekeik
    visszahúzódóvá válnak,
  • 4:24 - 4:27
    a bánatot, depressziót, haragot,
  • 4:27 - 4:30
    ágybavizelést, cumizást,
    a félelmet a hangos zajoktól,
  • 4:30 - 4:32
    a félelmet a rémálmoktól --
  • 4:32 - 4:34
    rettenetes, rettenetes rémálmoktól.
  • 4:35 - 4:39
    Ezek a családok végigélték,
    amit mi a TV-ben néztünk végig.
  • 4:39 - 4:40
    Az anyák --
  • 4:40 - 4:43
    akiknek csaknem a fele
    most háborús özvegy,
  • 4:43 - 4:45
    vagy azt sem tudják,
    hogy a férjük még életben van-e --
  • 4:45 - 4:48
    elmondták ahogy azt érezték,
    nem állják meg a helyüket.
  • 4:49 - 4:54
    Végignézték, ahogy változnak a gyerekeik,
    és fogalmuk sem volt, hogy segítsenek.
  • 4:54 - 4:57
    Nem tudták, hogyan válaszoljanak
    a gyerekeik kérdéseire.
  • 4:57 - 5:01
    Amit különösen megdöbbentőnek
    találtam, és ami nagyon hatott rám,
  • 5:01 - 5:06
    hogy milyen fontosnak tartották ezek
    a családok gyermekeik támogatását.
  • 5:06 - 5:08
    Az összes nehézség ellenére
  • 5:08 - 5:10
    próbáltak segíteni gyerekeiknek.
  • 5:10 - 5:14
    Segítséget kértek a civil szervezetektől,
  • 5:14 - 5:16
    a táborban dolgozó tanároktól,
  • 5:16 - 5:17
    az orvosoktól,
  • 5:17 - 5:18
    más szülőktől.
  • 5:19 - 5:22
    Egy anya, akivel találkoztam, csak
    négy napja érkezett a táborba,
  • 5:22 - 5:24
    és már kétszer próbálkozott
  • 5:24 - 5:26
    segítséget kérni 8 éves kislányának,
  • 5:26 - 5:28
    akinek rettenetes rémálmai voltak.
  • 5:30 - 5:33
    De sajnos, ezek a próbálkozások
    majdnem mindig sikertelenek.
  • 5:34 - 5:36
    Az orvosok a táborokban, már ha vannak,
  • 5:36 - 5:38
    majdnem mindig túl elfoglaltak,
  • 5:38 - 5:42
    vagy nincs elég tudásuk vagy idejük
    a szülők alapvető támogatásához.
  • 5:42 - 5:45
    A tábori tanárok és a többi szülő
    pont olyanok, mint ők --
  • 5:46 - 5:50
    egy új menekült közösség részei,
    akik az új igényekkel küzdenek.
  • 5:51 - 5:53
    Úgyhogy elkezdtünk gondolkozni.
  • 5:54 - 5:56
    Hogyan segíthetnénk ezeken a családokon?
  • 5:57 - 6:01
    A családoknak erejüket meghaladó
    problémákkal kell megküzdeniük.
  • 6:01 - 6:03
    A szíriai krízis világossá tette,
  • 6:03 - 6:08
    mennyire lehetetlen a családokat
    egyenként elérni.
  • 6:08 - 6:10
    Hogyan tudnánk akkor segíteni?
  • 6:10 - 6:14
    Hogyan érhetnénk el
    a családokat tömegesen,
  • 6:14 - 6:16
    alacsony költséggel
  • 6:17 - 6:20
    ezekben a szörnyű időkben?
  • 6:21 - 6:23
    Miután órákat beszélgettünk
    a civil segítőkkel,
  • 6:23 - 6:26
    egyiküknek fantasztikus ötlete támadt:
  • 6:26 - 6:31
    a kenyér csomagolásán juttassuk el
    a tanácsokat a szülőknek -
  • 6:31 - 6:35
    a kenyerekén, amit a humanitárius
    szervezetek osztanak a családoknak
  • 6:35 - 6:37
    Szíria egyik viszályövezetében.
  • 6:37 - 6:39
    Így tettünk tehát.
  • 6:39 - 6:42
    A kenyérpapír megjelenésén
    nem változtattunk,
  • 6:42 - 6:44
    csak hozzáadtunk két plusz lapot.
  • 6:45 - 6:50
    Az egyik egy szülőknek szóló lap volt
    alapvető tanácsokkal és ismeretekkel,
  • 6:50 - 6:53
    melyek felkészítették őket mindarra,
    amit ők maguk,
  • 6:53 - 6:55
    vagy gyerekeik átélhetnek.
  • 6:55 - 6:59
    Információkkal szolgált arról, hogyan
    tudnak magukon és a gyerekeiken segíteni,
  • 6:59 - 7:03
    ilyenekkel például, hogy beszélgessenek
    többet a gyerekekkel,
  • 7:03 - 7:05
    jobban figyeljenek oda rájuk,
  • 7:05 - 7:07
    legyen több türelmük hozzájuk
  • 7:07 - 7:09
    és beszélgessenek velük.
  • 7:09 - 7:12
    A másik lap egy válasz-kérdőív volt,
  • 7:12 - 7:14
    és ehhez persze volt egy toll is.
  • 7:14 - 7:18
    Vajon ez csak egyszerű szórólapozás,
  • 7:18 - 7:21
    vagy esetleg egy lehetséges módja
    a pszichológiai elsősegélynek,
  • 7:22 - 7:25
    ami meleg, biztonságos és
    szerető nevelést biztosít?
  • 7:25 - 7:29
    Sikerült ezekból egyetlen héten
    belül 3000-et szétosztani.
  • 7:30 - 7:34
    Ami hihetetlen, az a 60
    százalékos válaszadási arány volt.
  • 7:34 - 7:38
    A 3000 család 60 százaléka válaszolt.
  • 7:38 - 7:41
    Nem tudom hány kutató van itt ma,
  • 7:41 - 7:43
    de az ilyen válaszarány
    tényleg fantasztikus.
  • 7:43 - 7:46
    Ugyanezt Manchesterben elérni
    hatalmas teljesítmény lenne,
  • 7:46 - 7:49
    nemhogy egy háborús övezetben Szíriában --
  • 7:49 - 7:53
    ami rávilágított, hogy mennyire
    fontosak az ilyen üzenetek a családoknak.
  • 7:55 - 7:59
    Emlékszem, milyen izgatottak és lelkesek
    voltunk a visszaérkező kérdőívek láttán.
  • 7:59 - 8:02
    A családok üzenetek százait küldték --
  • 8:02 - 8:04
    hihetetlenül pozitívakat és buzdítóakat.
  • 8:04 - 8:06
    De a kedvencem ez volt:
  • 8:06 - 8:09
    "Köszönöm, hogy nem feledkeztek
    meg rólunk és a gyermekeinkről."
  • 8:10 - 8:12
    Ez szemlélteti a pszichológiai segítség
  • 8:12 - 8:15
    lehetséges eszközeit a családok számára,
  • 8:15 - 8:17
    valamint a válaszadásét is.
  • 8:17 - 8:20
    Képzeljék, ha ezt további
    eszközökkel megismételnénk
  • 8:20 - 8:24
    mint babatáppal vagy női
    higiéniai csomagokkal, vagy
  • 8:24 - 8:26
    akár élelmiszerkosarakkal.
  • 8:28 - 8:30
    Tegyük ezt kicsit személyesebbé,
  • 8:30 - 8:31
    mert a menekültválság
  • 8:31 - 8:34
    olyasvalami, ami mindnyájunkat érint.
  • 8:35 - 8:39
    Naponta bombáznak minket képekkel,
    statisztikákkal és fotókkal,
  • 8:39 - 8:41
    ami nem meglepő,
  • 8:41 - 8:42
    mert múlt hónapra
  • 8:42 - 8:45
    több mint egymillió
    menekült érte el Európát.
  • 8:45 - 8:46
    Egymillió.
  • 8:47 - 8:50
    A menekültek csatlakoznak közösségeinkhez,
  • 8:50 - 8:52
    a szomszédaink lesznek,
  • 8:52 - 8:54
    a gyerekeik a gyerekeinkkel
    járnak iskolába.
  • 8:55 - 8:59
    Úgyhogy a szórólapot az európai
    menekültek igényeihez igazítottuk,
  • 9:00 - 9:02
    és bárki számára on-line elérhetővé tettük
  • 9:02 - 9:05
    olyan területeken, ahol
    sok menekült fordul meg.
  • 9:05 - 9:08
    Például a svéd egészségügy
    feltöltötte a honlapjára,
  • 9:08 - 9:10
    és az első 45 percben
  • 9:10 - 9:13
    343-szor töltötték le --
  • 9:13 - 9:15
    ebből is látszik, hogy milyen fontos
  • 9:15 - 9:18
    önkéntesek, mentálhigiénés
    szakemberek és szülők számára
  • 9:18 - 9:21
    a nyílt hozzáférés a pszichológiai
    segítséget adó üzenetekhez.
  • 9:23 - 9:29
    2013-ban egy menekülttábor sátrának a
    hideg, kemény padlóján ültem,
  • 9:29 - 9:33
    anyákkal körülvéve, éppen
    egy fókuszcsoportot vezettem.
  • 9:33 - 9:36
    Velem szemben egy idősebb asszony ült,
  • 9:36 - 9:39
    mellette pedig egy 13
    évesnek tűnő lány feküdt,
  • 9:39 - 9:42
    fejét az idős nő térdére hajtva.
  • 9:42 - 9:45
    A lány csendben maradt
    a program alatt,
  • 9:45 - 9:46
    egyáltalán nem beszélt,
  • 9:46 - 9:48
    a térdét a mellkasáig felhúzta.
  • 9:49 - 9:51
    A fókuszcsoport vége felé,
  • 9:51 - 9:54
    amikor megköszöntem
    az anyáknak az idejüket,
  • 9:54 - 9:57
    az idős asszony rám nézett,
    miközben a fiatal lányra mutatott,
  • 9:57 - 9:59
    és megkérdezte: "Tudna segíteni nekünk..?"
  • 10:00 - 10:02
    Nem voltam biztos benne, mit vár tőlem,
  • 10:02 - 10:04
    rámosolyogtam a lányra
  • 10:04 - 10:06
    és arabul azt mondtam,
  • 10:06 - 10:08
    "Salaam alaikum. Shu-ismak?"
  • 10:08 - 10:09
    "Mi a neved?"
  • 10:10 - 10:12
    Zavartan és mélán nézett rám,
  • 10:12 - 10:14
    majd azt mondta, "Halul."
  • 10:15 - 10:19
    A Halul a Hala arab női név beceneve,
  • 10:19 - 10:22
    amit csak tényleg nagyon
    fiatal lányokra használnak.
  • 10:23 - 10:27
    És ekkor vettem észre, hogy Hala
    valószínűeg sokkal több, mint 13.
  • 10:28 - 10:32
    Kiderült, hogy Hala 25 éves
    és három kisgyerek édesanyja.
  • 10:33 - 10:37
    Hala magabiztos, éles eszű, élénk,
    szeretettel teli személyiség volt,
  • 10:37 - 10:38
    gondos édesanya
  • 10:38 - 10:40
    de a háború mindent megváltoztatott.
  • 10:41 - 10:45
    Át kellett élnie, ahogyan
    a városát bombázzák;
  • 10:45 - 10:48
    és át kellett élnie robbantásokat.
  • 10:48 - 10:51
    Amikor a vadászgépek
    a háza fölött köröztek,
  • 10:51 - 10:52
    és szórták a bombát,
  • 10:52 - 10:55
    gyerekei a zajtól való
    félelmükben üvöltöttek.
  • 10:55 - 10:58
    Hala kétségbeesésében párnát
    ragadott és befogta a gyerekek fülét
  • 10:58 - 10:59
    hogy kizárja a hangokat,
  • 10:59 - 11:01
    miközben ő maga is ordított.
  • 11:02 - 11:04
    Amikor a menekülttáborba érkeztek,
  • 11:04 - 11:07
    és tudta, hogy végre valamennyire
    biztonságban vannak,
  • 11:07 - 11:10
    visszatért gyermekkori önmagához.
  • 11:11 - 11:13
    Elutasította családját --
  • 11:14 - 11:16
    a gyerekeit, a férjét.
  • 11:17 - 11:19
    Hala egyszerűen nem bírta tovább.
  • 11:21 - 11:23
    Nem volt képes szülőként helyt állni,
  • 11:24 - 11:25
    és sajnos, ez nem ritka.
  • 11:25 - 11:28
    Akik fegyveres konfliktust
    és áttelepítést élnek át,
  • 11:28 - 11:31
    komoly érzelmi megterhelésnek
    vannak kitéve.
  • 11:32 - 11:34
    Ehhez hasonló bárkivel megtörténhet.
  • 11:35 - 11:38
    Ha szörnyű csapások érnének,
  • 11:39 - 11:42
    ha elvesztenénk valakit vagy valamit,
    ami nagyon sokat jelentett számunkra,
  • 11:43 - 11:45
    vajon hogyan tudnánk folytatni további?
  • 11:47 - 11:50
    Képesek lennénk továbbra is
    törődni magunkkal és családunkkal?
  • 11:51 - 11:55
    Tudjuk, hogy a gyerekek első
    néhány éve döntő fontosságú
  • 11:55 - 11:58
    az egészséges testi
    és érzelmi fejlődésben,
  • 11:58 - 12:03
    és hogy 1.5 milliárd embert
    sújt fegyveres konfliktus --
  • 12:03 - 12:06
    közülük sokan most
    csatlakoznak a közösségeinkhez.
  • 12:06 - 12:08
    Nem vehetjük semmibe
  • 12:08 - 12:11
    azok igényeit, akik háborút
    és kitelepítést élnek meg.
  • 12:13 - 12:15
    Előtérbe kell helyeznünk
    ezen családok igényeit --
  • 12:15 - 12:20
    akár saját hazájukban telepítik át őket,
    akár más országba menekülnek.
  • 12:21 - 12:26
    Ezeket az igényeket kell előtérbe
    helyezniük a civil szervezeteknek,
  • 12:26 - 12:30
    a döntéshozóknak, a WHO-nak,
    az ENSZ-nek és mindannyiunknak,
  • 12:30 - 12:34
    bármi is legyen a szerepünk
    a közösségünkben.
  • 12:36 - 12:41
    Amikor kezdjük a konfliktus résztvevőit
    arcról felismerni,
  • 12:41 - 12:45
    észrevenni a kusza érzelmeket az arcokon,
  • 12:45 - 12:48
    akkor kezdjük meglátni bennük az embert.
  • 12:48 - 12:51
    Észrevesszük ezeknek
    a családoknak az igényeit,
  • 12:51 - 12:52
    amelyek valódi, emberi igények.
  • 12:54 - 12:57
    Amikor a családi igényeket rangsoroljuk,
  • 12:57 - 13:00
    a gyerekek érdekében tett humanitárius
    intézkedéseket előnyben részesítjük,
  • 13:00 - 13:05
    és elismerjük a család szerepét
    a gyermekkel való törődésben.
  • 13:06 - 13:08
    A család szerepének fontosságát
    megértetni világszerte
  • 13:08 - 13:10
    nemzetközi feladat.
  • 13:11 - 13:15
    Így a gyerekek kisebb eséllyel szorulnak
    majd szociális ellátásra
  • 13:15 - 13:16
    a befogadó országokban,
  • 13:16 - 13:19
    mert a családjuk már
    időben tudott nekik segíteni.
  • 13:21 - 13:23
    És mi is nyitottabbak leszünk,
  • 13:23 - 13:25
    befogadóbbak, törődőbbek
  • 13:25 - 13:29
    és jobban megbízunk azokban,
    akik most érkeznek a közösségünkbe.
  • 13:30 - 13:32
    Meg kell állítanunk a háborúkat.
  • 13:33 - 13:37
    Olyan világot kell építenünk, ahol
    gyerekek álmában a repülők ajándékot
  • 13:37 - 13:39
    szórnak, nem bombákat.
  • 13:39 - 13:43
    Amíg meg nem fékezzük a fegyveres
    konfliktusokat világszerte,
  • 13:43 - 13:46
    folytatódni fog a családok áttelepítése,
  • 13:46 - 13:48
    kiszolgáltatottá téve a gyerekeket.
  • 13:48 - 13:51
    De azzal, hogy a szülői
    és gondozói támogatást erősítjük,
  • 13:51 - 13:56
    talán enyhíthetünk a háborúnak
    a gyerekekre
  • 13:56 - 13:58
    és a családokra gyakorolt lelki hatásán.
  • 13:59 - 14:00
    Köszönöm.
  • 14:00 - 14:02
    (Taps)
Title:
Szülőnek lenni egy háborús övezetben
Speaker:
Aala El-Khani
Description:

Hogyan védelmezik és nyújtják a biztonság érzését a szülők gyermekeiknek, amikor otthonukat a háború rombolja le? Ebben a melegszívű beszédben Alaa El-Khani pszichológus mesél arról, hogyan támogat a szíriai polgárháború elől menekülő családokat, miközben ő is tanul tőlük.
A kérdés: Hogyan segíthetünk ezeknek a szerető szülőknek abban, hogy gyermekeiknek megadhassák a meleg és biztonságos nevelést, amire a leginkább szükségük van?

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
14:16

Hungarian subtitles

Revisions