-
Az élet alapvetően különbözik az élettelen dolgoktól. Vagy mégsem?
-
Erwin Schrödinger fizikus a következőképp határozta meg az életet:
-
Az élő szervezetek igyekszenek elkerülni saját
káoszba fulladásukat és egyensúlyi helyzetbe kerülésüket
-
Mit jelent ez?
-
Képzeld el, hogy a letöltés mappád az univerzum.
-
Rendezettnek indult, de idővel egyre inkább káoszba fordult.
-
Energia befektetésével rendet tudsz rakni.
-
Ezt csinálják az élőlények.
-
De mi az élet?
-
A Földön minden élőlény sejtekből áll.
-
Egy sejt alapvetően egy protein alapú robot,
mely túl kicsi ahhoz, hogy bármit is érezzen vagy tapasztaljon.
-
Azokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket az életnek tulajdonítunk:
-
rendelkezik egy fallal, amely elválasztja a környezetétől, ezáltal rendet alkot;
-
szabályozza önmagát és fenntart egy állandó állapotot;
-
táplálkozik, hogy életben maradjon;
-
növekszik és fejlődik;
-
reagál a környezetére;
-
és képes a változásra;
-
és reprodukálja önmagát.
-
De a sejt alkotóelemei közül egy sincs életben.
-
Anyagok lépnek kémiai reakcióba más anyagokkal,
reakciókat létrehozva,
-
amik további reakciókat indítanak el,
melyek ismét további reakciókat indítanak el.
-
Minden másodpercben több millió kémiai reakció játszódik le egyetlen sejtben,
-
létrehozva egy komplex rendszert.
-
Egy sejt több ezer típusú proteint képes előállítani:
-
némelyik nagyon egyszerű,
némelyik viszont összetett apró gépezet.
-
Képzeld el, ahogy egy 100 km/h-val haladó autót vezetsz,
miközben állandóan újjáépíted minden egyes elemét
-
olyan alkatrészekből, melyeket az útról gyűjtesz össze.
-
Ezt csinálják a sejtek.
-
De a sejt egyetlen része sincs életben,
minden élettelen anyag,
-
melyet az univerzum törvényei mozgatnak.
-
Tehát az élet ezen lejátszódó reakciók összessége?
-
Végül minden élő dolog meghal.
-
Az egész folyamat célja, hogy ezt meggátoljuk új élőlények létrehozásával;
-
és ez alatt a DNS-t értjük.
-
Az élet bizonyos szemszögből nem más, mint
egy halom dolog, amik genetikai információt hordoznak.
-
Minden egyes élőlényre hatással van
az evolúció,
-
és amelyik DNS a legjobb élőlényt fejleszti ki
maga köré, az továbbra is a játékban marad.
-
Tehát a DNS lenne az élet?
-
Ha a DNS-t jobban megnézzük,
tényleg egy egészen bonyolult molekula,
-
de magától még semmit nem tud tenni.
-
Ezen a ponton jönnek a képbe a vírusok
és tesznek mindent még bonyolultabbá.
-
A vírusok alapvetően RNS vagy DNS
láncok kis proteinköpenyben
-
és sejtekre van szükségük, hogy bármire is
képesek legyenek.
-
Nem világos, hogy élőnek vagy
halottnak számítanak,
-
mégis a Földön összesen
225 millió köbméter van belőlük.
-
És a jelek szerint nem igazán érdekli őket,
hogy mit gondolunk róluk.
-
Vannak olyan vírusok is, amik halott sejteket
támadnak meg és keltenek újra életre,
-
ezzel téve szert gazdaszervezetre,
ami még jobban elmossa a határt.
-
Vagy vegyük a mitokondriumot.
-
Ők a komplexebb sejtek kis erőművei,
-
szabadon élő baktériumok voltak, mígnem
nagyobb sejtekkel partnerekké váltak.
-
Nekik is megvan a saját DNS-ük
és többszöröződni is tudnak, de
-
már nem élnek; halottak.
-
A saját életüket adták azért,
hogy a DNS-ük továbböröklődhessen,
-
tehát az élő dolgok halottakká is
képesek fejlődni, ha ez előnyös
-
a genetikai kódjuknak.
-
Tehát akkor az élet maga az információ,
ami a saját létezését biztosítja?
-
És mi a helyzet a AI-val?
A mesterséges intelligenciával.
-
A legáltalánosabb meghatározásainkat alapul véve
nagyon közel állunk ahhoz,
-
hogy mestereséges életeket
létrehozzunk számítógépeken belül.
-
Csupán idő kérdése,
mikor jut el idáig a technológia.
-
És ez sem tudományos fantasztikum,
-
jelenleg is rengeteg okos ember
dolgozik ezen.
-
[Már most határeset, hogy a
számítógépes vírusok élnek-e.]
-
Hmm, rendben.
Akkor végül is: mi az élet?
-
Dolgok, folyamatok, DNS, információ?
-
Hirtelen nagyon bonyolult lett a dolog.
-
Egy dolog viszont biztos:
-
arról a feltételezésről, hogy az élet
alapvetően különbözik az élettelen dologoktól
-
csak azért mert valami
nem fizikai is a része
-
vagy hogy más szabályok szerint működik,
mint az élettelen dolgok
-
kiderült, hogy nem igaz.
-
Charles Darwin előtt a vonalat magunk és
minden más élőlény között húztuk meg
-
volt valami varázslatos bennünk,
amiért különlegesek voltunk.
-
Amint el kellett fogadnunk, hogy olyanok vagyunk,
mint minden más élőlény - azaz az evolúció eredményei,
-
más vonalat húztunk meg.
-
De ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogy
mire is képesek a számítógépek és hogyan is működik az élet;
-
és ahogy egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy megalkossuk
az első gépet, ami beleillik az életre alkotott definíciónkba,
-
úgy kerül a magunkról alkotott kép
újra veszélybe.
-
Előbb vagy utóbb eljutunk ide.
-
És akkor felmerül még egy kérdés:
-
ha az univerzumban minden
ugyanazokból az anyagokból áll
-
akkor vajon ez azt jelenti,
hogy az univerzumban minden halott,
-
vagy azt, hogy az univerzumban
minden élő?
-
Vagy hogy minden csak a
komplexitás kérdése?
-
Azt jelentené, hogy soha nem halhatunk meg,
-
mert igazából sohasem éltünk?
-
Az élet és a halál kérdése lényegtelen,
csak ezt még nem vettük volna észre?
-
Lehet, hogy sokkal szervesebb része vagyunk
a körülöttünk lévő univerzumnak, mint addig gondoltuk?
-
Ne nézz ránk, mi sem tudjuk a választ.
-
Csak kérdéseket, amiken gondolkozhatsz.
-
Végtére is, az ilyen kérdéseken való gondolkodás az,
amitől úgy érezzünk, élünk
-
és némi nyugalmat ad nekünk.
