Michelle Obama beszéde az oktatás ügyéért

Egy londoni lányiskolában, Michelle Obama szenvedélyes és személyes példáján keresztül biztat arra, hogy milyen fontos az oktatást komolyan venni. Ez az új és kiváló nemzedék - mondja Michelle Obama - fogja kitölteni az ürt a valós világ és a aközött a világ között, amilyennek annak lennie kéne.

Ez az első utam.

Az elsö külföldi utam mint az Egyesült Államok First Ladyje.

El tudjátok képzelni?

(Taps)

Habár ez nem az első látogatásom az Egyesült Királyságban,

nagyon boldoggá tesz, hogy ez az első hivatalos látogatásom.

A különleges kapcsolat az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között

nem csak a kormányok közötti kapcsolattartáson alapul,

de a közös nyelven és értékeken is a két oszág között.

Ahogy ma végignézek rajtatok, ti is erre emlékeztettek.

Látogatásom során különös megtiszteltetésnek vettem,

hogy találkozhattam az Egyesült Királyság néhány fantasztikus asszonyával.

Nőkkel, akik segítenek benneteket az előrejutásban.

Megtiszteltetés, hogy találkozhatom veletek,

Nagy Britannia és a világ jövőbeli vezetőivel.

Annak ellenére, hogy az életkörülményeink merőben eltérőnek tűnnek,

mert jelenleg én az Egyesült Államok First Ladyjeként állok itt,

és ti még csak most jártok iskolába.

Szeretném ha tudnátok, hogy sok bennünk a közös.

Az életem során semmi sem

mutatott arra, hogy egyszer itt fogok állni

az Egyesült Államok első afro-amerikai

First Ladyjeként.

Semmi nem utalt arra, hogy itt fogok kikötni.

Nem nőttem fel gazdagságban vagy túl nagy jólétben,

és szociális előnyökről sem volt szó.

Chicago déli részén nevelkedtem.

Az az igazi része Chicagonak.

És én egy igazi munkás közösségböl jövök.

Az apám egy városi munkás volt egész életében.

Édesanyám háztartásbeli volt

és otthonmaradt gondoskodni a bátyámról meg rólam.

Egyikük sem járt egyetemre.

Apámat multiple sclerosissal diagnosztizálták

az élete teljében.

De még akkor is, amikor nehezére kezdett esni a járás

és a reggeli öltözködés --

láttam rajta, hogy egyre jobban szenved --

de az édesapám soha nem panaszkodott a nehézségeiről.

Hálás volt azért, amilye volt.

Csak kicsit korábban kelt fel, és kicsit keményebben dolgozott.

A batyám és én mindent megkaptunk amire szükségünk volt a neveltetésünkben:

szeretetet, erős értekeket

és a hitet, hogy jó iskolázottsággal

és rengeteg kemény munkával,

semmi sem elérhetetlen.

Én egy példája vagyok annak, ami megvalósítható

akkor, amikor egy lányt az élete legelejétől fogva

szeretnek és gondoznak a körülötte álló emberek.

Különleges nőkkel voltam körülvéve az életben.

Nagymamákkal, tanárnőkkel, nagynénikkel, unokatestvérekkel, szomszédokkal

akik csöndes kitartásra és méltóságra neveltek.

És az anyám, aki a legfontosabb példaképem az életben,

aki velünk lakik most a Fehér Házban

és segít nevelni a két kicsi lányunkat,

Maliát és Sashát.

Ahogy az én életemben is, az övékében is aktív szerepet jatszik

és elülteti ugyanazokat

az értékeket, amiket nekem és a bátyámnak tanított, úgy mint:

együttérzést és tisztességet,

magabiztosságot és kitartást.

Mindez olyan feltétlen szeretettel burkolva

amelyet csak egy nagymama adhat.

Szerencsés voltam abból a szempontból is,

hogy erős férfi példaképek támogattak és ösztönöztek

így az apám, a bátyám, a nagybátyáim, és a nagyapáim.

Az életemben résztvevő férfiak is tanítottak néhany fontos dolgot nekem.

Ők tanítottak meg rá, hogy hogyan kell kinéznie egy

tiszteletteljes kapcsolatnak egy nő és egy férfi között.

Megtanítottak rá, hogy milyen egy erős házasság.

A jó házasság bizalmon és elkötelezettségen alapul

és az egymás egyedülálló adottságainak őszinte csodálatán.

Megtanítottak rá, mit jelent

apának lenni

és családot fenntartani.

És nem csak a saját otthonodba befektetni,

de segíteni nevelni a gyermekeket

a tágabb közösségben.

Ezek voltak azok a tulajdonságok

amiket kerestem a saját férjemben,

Barack Obamában is.

Amikor először találkoztunk

az egyik emlékem, hogy meghívott egy randevúra.

És számára az volt a randevú, hogy elkísértem egy közösségi összejövetelre.

(Nevetés)

Tudom, rendkívűl romantikus.

(Nevetés)

Azonban amikor találkoztunk, Barack egy közösségi szervező volt.

Azzal foglalkozott, hogy embereknek segített munkát találni

és pénzt hozni szegény kerületekbe.

Amikor a lakosokhoz beszélt ebben a közösségi központban,

két koncepciót hasonlított össze.

Arról beszélt, hogy milyen most a világ és, hogy milyen kéne, hogy legyen.

Erről a kampány alatt többször beszéltem.

Arról amit mondott, hogy mi túl gyakran

elfogadjuk a különbséget eközött a két gondolat között.

És gyakran beletörődünk abba, hogy olyan a világ amilyen,

még akkor is, ha ez nem tükrözi az értékrendünket és a vágyainkat.

De ahogy Barack is emlékeztetett bennünket azon a napon,

mindannyiunkat abban a szobában, hogy mi mind tudjuk,

a világnak hogy kéne kinéznie.

Tudjuk, hogy milyen az egyenlőség, igazságosság és lehetőség.

Mindannyian tudjuk.

Arre biztatta az embereket azon a gyűlésen,

ebban a közösségben,

hogy probálkozzanak meg az űr betöltésével

a két gondolat között,

és együttműködve próbálják meg a létező világot

és amilyennek lennie kéne, ugyanazzá tenni.

Azért jutott ez ma eszembe, mert ez arra

emlékeztet és meg vagyok róla győződve, hogy ti mindannyian

fontos részei vagytok ezen hézag betöltésének.

Ti vagytok azok a nők, akik meg fogják építeni a világot, ahogy annak lennie kell.

Ti fogjátok a következő fejezetet írni a történelemben.

Nem csak a saját generációtok részere,

de a következő generációk számára is.

És ez az, amiért a jó oktatás

annyira fontos.

Ez az, ami miatt minden, amin most keresztül mentek,

minden jó és rossz, a tanárok akiket szerettek és a tanárok akiket nem --

mind annyira fontosak.

Mert a közösségek és az országok, és végső soron az egész világ

olyan erős mint amilyen egészségesek az asszonyai.

Ezt fontos észben tartani.

Ez az egészség részben a kiváló oktatásból áll.

A különbség egy nehézsgékkel küzdő és egy egészséges család között,

az gyakran egy erőteljes női alak jelenléte,

vagy női alakoké annak a családnak a központjában.

A különbség egy megtört és egy gyarapodó közösség között,

az gyakran az egészséges tisztelet a nők és a férfiak között

akik értékelik egymás társadalmi hozzájárulását.

A különbség egy hervadó és egy

virágzó nemzet között

az a felismerés, hogy mindenkinek egyenlő esély jár az oktatásban való részvételre,

fiúknak és lányoknak egyaránt.

Ez az iskola, amely az Egyesült Királyság első női doktoráról lett elnevezve,

és a körülálló épületek, amik a mexikói müvésznő, Frida Kahlo,

Mary Seacole,

a jamaikai ápolónő, avagy "a fekete Florence Nightingale"

és az angol iró, Emily Bronte nevét viselik

olyan nők előtt tisztelegnek, akik a nemi és faji megkülönböztetés és tudatlanság ellen harcoltak

kielégítendő szenvedélyeiket a saját lelki nyugalmuk érdekében.

Nem hagyták magukat megakadályoyzni.

Ahogy azt a tábla is mutatja ott hátul: "határok nélkül".

Ezek a nők nem tudtak más életformát elképzelni,

minthogy az álmaikat kövessék.

És ezáltal, ezek a nők

sok akadályt elhárítottak.

És új ajtókat nyitottak meg

milliónyi doktor és ápolónő számára,

művészek és irók számára

mindazok előtt akik követték őket.

A jó oktatáson keresztül

ti is befolyásolhatjátok a jövőtöket.

Kérlek emlékezzetek erre.

Ha arra vagytok kíváncsiak, hogy mi az oka annak ,hogy most itt állhatok,

a tanulás miatt van.

Soha nem lógtam az óráról. Elnézést, nem tudom van-e valaki itt aki szokott lógni,

de én soha nem tettem.

Imádtam jeleseket kapni.

Szerettem okos lenni.

Szerettem időben végezni. Szerettem elvégezni a munkám.

Úgy gondoltam, hogy okosnak lenni a legmenőbb dolog a világon.

És most ti is, ugyanezzel az értékrenddel

irányíthatjátok a sorsotokat.

Megalapozhatjátok a célhoz vezető utat.

Megvalósíthatjátok az álmaitokat

és akkor az lesz a feladatotok, hogy odaforduljatok

és segítsetek egy hozzátok hasonlónak, hogy a ő is ugyanazt tehesse.

A történelem azt mutatja, az nem számít,

hogy lakótelepről

vagy egy birtokról jössz.

A sikereiteket

a saját kitartásotok,

a saját önbizalmatok, és a saját kemény munkátok határozza meg.

Ez az igazság. Ez a valósága annak a világnak amiben most élünk.

Most irányítani tudjátok a saját sorsotokat.

És ez nem lesz egyszerű, annyi már bizonyos.

De mindenetek megvan, amire szükségetek lehet.

Minden, ami a sikerhez kell

már ott is van.

A férjem egy nagy irodában dolgozik,

amit az Ovális Irodának hívnak.

A Fehérházban, van egy asztal aminél ülni szokott.

Ez a Resolute Asztal.

Ez az asztal őfelsége az angol királynő hajójának, a Resolute-nak a fájából épült,

és Viktória Királynő ajándéka volt.

Ez kitartó szimbóluma a két népünk közötti barátságnak.

És ennek az asztalnak a neve, Resolute,

egy emlékeztető a jellem erejére mely szükséges

nem csak egy ország irányításához

de egy céltudatos élethez is.

Remélem, hogy kitartóak maradtok az álmaitok követésében,

hogy korlátok nélkül haladtok előre,

és, hogy kibontakoztatjátok azt a sok tehetséget, amelyet mi már felfedeztünk bennetek.

Ez az a tehetség, ami már bennetek van.

Amit használni fogtok, amikor megalkotjátok a világot ahogy annak lennie kell.

Mert mi számítunk rátok.

Mindannyiótokra számítunk,

hogy a legjobbat hozzátok ki magatokból.

Mert a világ nagy.

És tele van kihívásokkal.

Ezért erős, okos és határozott fiatal nőkre van szükségünk,

akik kiállnak és megragadják a gyeplőt.

Tudjuk, hogy meg tudjátok csinálni. Szeretünk benneteket. Köszönöm szépen.

(Taps)