Hungarian subtitles

← Hogyan fejlődnek a városi állatok, bogarak és növények

Get Embed Code
33 Languages

Showing Revision 56 created 09/18/2020 by Csaba Lóki.

  1. Itt nőttem fel.
  2. Egy Rotterdam-közeli kis faluban
  3. Hollandiában.
  4. Az 1970-es és 80-as években,
    amikor tizenéves voltam,
  5. ez a vidék még csendes volt.
  6. Tele volt farmokkal,
    mezőkkel és mocsarakkal.
  7. Ott töltöttem a szabadidőmet,
    remekül éreztem magam,
  8. és ilyen olajképeket festettem,
  9. vadvirágokat gyűjtöttem,
    madarakat figyeltem
  10. és rovarokat gyűjtöttem.
  11. Ez volt az egyik
    legbecsesebb felfedezésem.

  12. Egy nagyon különleges bogár,
  13. egészen bámulatos,
    a neve vörösnyakú szúfarkas.
  14. Ez a bogárfajta az egész életét
  15. egy hangyaboly belsejében éli le.
  16. Úgymond megtanult "hangyául beszélni".
  17. Ugyanazokat a kémiai jeleket
  18. és illatanyagokat használja
    a kommunikációhoz, mint a hangyák,
  19. és itt most épp azt mondja
    ennek a dolgozó hangyának:
  20. "Szia! Én is dolgozó vagyok,
  21. éhes vagyok, kérlek adj enni."
  22. És a hangya eleget tesz a kérésnek,
  23. mert a bogár ugyanazokat
    a kémiai anyagokat használja.
  24. Évmilliók alatt
  25. ez a bogár kifejlesztett egy módszert,
    hogy hogyan éljen egy hangyakolóniában.
  26. Az évek alatt,

  27. míg abban a faluban éltem,
  28. 20 000 különböző bogarat gyűjtöttem össze,
  29. és egy egész bogárgyűjteményt
    építettem fel.
  30. És ez már nagyon korán felkeltette
    az érdeklődésemet az evolúció iránt.
  31. Hogyan jönnek létre a különböző formák,
    ez a hatalmas sokféleség?
  32. Így lettem evolúcióbiológus,

  33. mint Charles Darwin.
  34. És akárcsak Charles Darwint,
    engem is hamarosan zavarni kezdett,
  35. hogy az evolúció nagyrészt
    a múltban ment végbe.
  36. A ma látható mintákat tanulmányozzuk,
  37. miközben a múltban lezajló
    evolúciót próbáljuk megérteni,
  38. de valós időben sosem látjuk bekövetkezni.
  39. Nem tudjuk megfigyelni.
  40. Ahogy maga Darwin mondta:
  41. "Mindaddig, amíg a múltba
    vissza nem tekintünk,
  42. semmit sem látunk ezekből a lassú,
    folyamatban lévő változásokból."
  43. Vagy mégis?
  44. Az elmúlt néhány évtizedben

  45. az evolúcióbiológusok rájöttek,
    hogy az evolúció néha
  46. sokkal gyorsabban megy végbe,
    és ténylegesen megfigyelhető,
  47. főleg, amikor a környezet
    drasztikusan megváltozik,
  48. és nagy szükség van
    a gyors alkalmazkodásra.
  49. Természetesen manapság
  50. a nagyobb környezeti változásokat
    mi, emberek idézzük elő.
  51. Kaszálunk, öntözünk,
    szántunk, építkezünk,
  52. üvegházhatást okozó gázokat
    eresztünk a légkörbe,
  53. amelyek klímaváltozást okoznak.
  54. Egzotikus növényeket és állatokat
    telepítünk olyan helyekre,
  55. ahol korábban nem éltek,
  56. élelmezési és egyéb szükségleteink miatt
    pedig halászunk, erdőt irtunk, vadászunk.
  57. Mindezek a környezeti változások leginkább
    a városokban mutatkoznak meg.

  58. A városok egy teljesen új, általunk
    létrehozott élőhelyet jelentenek,
  59. amelyet téglával, betonnal, üveggel
    és acéllal borítunk be,
  60. és ezek olyan áthatolhatatlan felületek,
  61. ahol a növények csak nagyon nehezen
    tudnak gyökeret ereszteni.
  62. Ugyancsak a városokban van jelen
    a legnagyobb mértékben

  63. a vegyi szennyezés,
  64. a mesterséges fény és a zaj.
  65. Világszerte találkozhatunk
    olyan növények és állatok kavalkádjával,
  66. amelyek a városban élnek,
  67. mert megmenekültek a kertészkedéstől,
  68. az akváriumoktól
    és a kisállat-kereskedelemtől.
  69. És mit tesz egy faj,

  70. mikor egy teljesen megváltozott
    környezetben él?
  71. Nos, sokan persze sajnos kipusztulnak.
  72. Azok viszont, amelyek nem halnak ki,
  73. látványos módon alkalmazkodnak.
  74. Manapság a biológusok kezdenek rájönni,
  75. hogy a városok az evolúció mai melegágyai.
  76. Ezek azok a helyek, ahol a vadon élő
    állatok és növények
  77. a szemünk láttára,
    villámgyorsan fejlődnek,
  78. hogy alkalmazkodjanak
    az új, városi feltételekhez.
  79. Pont úgy, mint a vörösnyakú szúfarkas
    tette évmilliókkal korábban,
  80. mikor csatlakozott egy hangyakolóniához.
  81. Manapság olyan állatokat és növényeket
    találunk, melyek az emberhez költöztek be
  82. és a mi városainkhoz alkalmazkodnak.
  83. Mindeközben
  84. arra is kezdünk rájönni,
  85. hogy valójában az evolúció
    nagyon gyorsan is végbemehet.
  86. Nem mindig egy hosszú,
    korszakokon átívelő folyamat,
  87. hanem a szemünk láttára is bekövetkezhet.
  88. Ez itt például a fehérlábú egér.

  89. A New York környéki területeken
    őshonos emlős
  90. több mint 400 évvel ezelőtt,
    mielőtt a város felépült,
  91. mindenütt ott élt.
  92. Manapság azonban kicsiny zöld területeken,
  93. a város parkjaiban rekedt,
    aszfalttengerrel és forgalommal körülvéve.
  94. Mintha Darwin Galápagos-szigeteki
    pintyeinek modern változatai lennének.
  95. És mint Darwin pintyei,

  96. az egerek minden egyes parkban
    fejlődésnek indultak,
  97. és egymástól egyre inkább eltérővé váltak.
  98. Ez itt a kollégám,
    Jason Munshi-South
  99. a Fordham Egyetemről,
  100. aki ezt a jelenséget tanulmányozza.
  101. A New York parkjaiban élő
  102. fehérlábú egerek DNS-ét vizsgálja,
  103. és azt próbálja megérteni,
    hogyan fejlődnek
  104. ezeken a kis zöld szigeteken.
  105. Egyfajta DNS-lenyomatot használ,
    és amint mondja:
  106. "Ha valaki egy egeret tesz elém,
  107. és nem árulja el,
    hogy honnan származik,
  108. én mindössze a DNS-éből
    pontosan meg tudom állapítani,
  109. hogy melyik parkból jött."
  110. Ennyire különbözővé váltak.
  111. Jason arra is rájött,
    hogy ezek a változások

  112. – ezek az evolúciós változások –
  113. nem véletlenszerűek,
    hanem jelentést hordoznak.
  114. Például a Central Parkban
  115. azt találjuk, hogy az egerek olyan
    géneket fejlesztettek ki,
  116. melyek elősegítik, hogy nagyon
    zsíros ételekkel is megbirkózzanak.
  117. Emberi ételekkel.
  118. Évente 25 millió ember látogat el
    a Central Parkba.
  119. Ez Észak-Amerika leglátogatottabb parkja.
  120. A látogatók nassolnivalókat,
  121. mogyorót és gyorsételeket
    hagynak maguk után,
  122. az egerek pedig elkezdtek ezekre rászokni,
  123. márpedig ez az általuk megszokottól
    teljesen eltérő táplálék.
  124. Az évek alatt
  125. alkalmazkodtak ehhez a nagyon zsíros,
    nagyon emberi táplálékhoz.
  126. Ez itt egy másik "dörzsölt", városi állat.

  127. Az európai pettyes éticsiga.
  128. Igen gyakori csigafaj,
  129. megtalálható különféle színváltozatokban
  130. a halvány sárgától a sötétbarnáig.
  131. A színeket teljes mértékben
  132. a csiga DNS-e határozza meg.
  133. A színek az adott házban élő csiga
  134. hőháztartását is meghatározzák.
  135. Például egy csiga,
    amelyik kint van a napon,
  136. a vakító napfényben,
  137. és halványsárga a háza,
  138. nem melegszik fel úgy, mint az a csiga,
    amelyiknek sötétbarna háza van.
  139. Csakúgy, mint mikor fehér autóban ülünk,
    kevésbé melegszünk fel,
  140. mintha fekete autóban ülnénk.
  141. Van egy jelenség, az úgynevezett
    városi hősziget,

  142. ami azt jelenti,
    hogy egy nagyváros központjában
  143. a hőmérséklet több fokkal magasabb lehet,
  144. mint a városon kívül.
  145. Ez abból fakad,
  146. hogy ott emberek milliói
    zsúfolódnak össze,
  147. és minden tevékenységük és gépük
  148. hőt termel.
  149. Ráadásul a magas épületek
    a szelet is felfogják,
  150. és a sok acél, tégla és beton
    magába szívja a napból érkező hőt
  151. éjszaka pedig kibocsátja.
  152. Így egy forró levegőből álló buborék
    keletkezik a nagyváros közepén.
  153. A tanítványaim és jómagam úgy véljük,
    hogy ezek az éticsigák
  154. a különféle házaikkal
  155. talán a városi hőszigetekhez
    próbálnak alkalmazkodni.
  156. Talán a belvárosban
  157. a csigaház színe úgy változik,
  158. hogy csökkentse a csigák túlmelegedését.
  159. Ennek tanulmányozására egy közösségi
    tudományos projektbe fogtunk.

  160. Készítettünk egy ingyenes
    okostelefon alkalmazást,
  161. amellyel az emberek Hollandia-szerte
  162. csigákat fotózhattak
    a kertjükben, az utcán
  163. és külterületeken is,
  164. a képeket pedig feltölthették
    egy közösségi, tudományos webes felületre.
  165. Egy év alatt 10 000 csigás képet kaptunk,
  166. melyeket Hollandiában fotóztak,
  167. és amikor elkezdtük
    elemezni az eredményeket,
  168. arra jutottunk, hogy beigazolódtak
    az eredeti feltételezéseink.
  169. A városi hőszigetek közepén azt látjuk,
  170. hogy a csigák sárgább,
    halványabb házat növesztettek.
  171. A városi csiga és a manhattani egér
  172. csak kettő az egyre növekvő
    számú állat és növény közül,

  173. amelyek alkalmazkodtak
    ehhez az újfajta élettérhez,
  174. az általunk létrehozott,
    városi élettérhez.
  175. A könyvben, amelyet erről a témáról írtam
  176. – a városi evolúció témájáról –
  177. sokkal több példát mutatok be.
  178. Például gyomnövényeket,
    melyeknek a magvai úgy alakultak át,
  179. hogy könnyebben sarjadnak ki a kövezeten.
  180. Tücsköket, melyek magasabb
    hangon ciripelnek,
  181. ha zajos forgalom közelében élnek.
  182. Szúnyogokat, amelyek áttértek arra, hogy
    az ingázó emberek vérével táplálkozzanak
  183. a metróállomásokon.
  184. Sőt, még a közönséges városi galamb is
    továbbfejlődött oly módon,
  185. hogy képes méregteleníteni magát
  186. a nehézfémszennyezéstől úgy,
    hogy azt eltárolja a tollaiban.
  187. A hozzám hasonló biológusok
    a világ minden táján
  188. egyre inkább érdeklődnek a városi evolúció

  189. lenyűgöző folyamata iránt.
  190. Kezdjük felismerni, hogy a földi élet

  191. egy egyedülálló eseményének vagyunk tanúi.
  192. Egy teljesen új ökoszisztéma
    van kialakulóban,
  193. amely alkalmazkodik
    az általunk teremtett élettérhez.
  194. És nemcsak a tudósokról van szó,
  195. hiszen egyre inkább bevonjuk
    a városlakók millióinak kezét,

  196. fülét és szemét.
  197. Amatőr kutatókkal
  198. és iskolás gyerekekkel együtt
  199. építünk egy globális megfigyelő hálózatot,
  200. amely lehetővé teszi,
    hogy a városi evolúció folyamatát
  201. valós időben kövessük végig.
  202. Mindeközben ez arra is rávilágít,
  203. hogy az evolúció nem
    pusztán egy elvont dolog,
  204. aminek a tanulmányozásához
    a Galápagos-szigetekre kell utazni,
  205. vagy aminek a megértéséhez
    paleontológusnak kell lenni.
  206. Az evolúció egy közönséges
    biológiai folyamat,
  207. amely állandó jelleggel, mindenhol zajlik.
  208. A hátsó udvarban, az utcában, ahol élünk,
  209. mindjárt itt az előadótermen kívül.
  210. Persze a lelkesedésemnek
    van egy másik oldala is.
  211. Amikor visszamegyek a faluba,
    ahol felnőttem, látom,

  212. hogy a gyermekkoromból jól ismert mezők
    és mocsarak többé nem lelhetők fel.
  213. A falut felszippantotta
  214. Rotterdam növekvő agglomerációja,
  215. és a helyén bevásárlóközpontok,
  216. elővárosok és buszsávok létesültek.
  217. A megszokott állatok és növények
    közül sokan eltűntek,
  218. talán a vörösnyakú szúfarkas is.
  219. De egy dolog vigasztal:
  220. bár lehet, hogy a faluban
    manapság felnövő gyerekek

  221. nem tapasztalják meg
    azt a hagyományos természetet,
  222. amelyben én felnőttem,
  223. viszont egy újfajta természet
    veszi körül őket,
  224. egy újfajta ökoszisztéma,
  225. amely számukra épp olyan izgalmas lehet,
    mint nekem volt a régi.
  226. Ők már egy új, modern kori
    Galápagoson élnek.
  227. És ha összefognak amatőr kutatókkal
  228. és hozzám hasonló evolúcióbiológusokkal,
  229. akár a városi evolúciót tanulmányozó,
    21. századi Darwinokká is válhatnak.
  230. Köszönöm.
  231. (Taps)