Return to Video

Hogyan fejlődnek a városi állatok, bogarak és növények

  • 0:01 - 0:03
    Itt nőttem fel.
  • 0:03 - 0:05
    Egy Rotterdam-közeli kis faluban
  • 0:05 - 0:07
    Hollandiában.
  • 0:08 - 0:12
    Az 1970-es és 80-as években,
    amikor tizenéves voltam,
  • 0:12 - 0:13
    ez a vidék még csendes volt.
  • 0:13 - 0:18
    Tele volt farmokkal,
    mezőkkel és mocsarakkal.
  • 0:18 - 0:22
    Ott töltöttem a szabadidőmet,
    remekül éreztem magam,
  • 0:22 - 0:24
    és ilyen olajképeket festettem,
  • 0:24 - 0:27
    vadvirágokat gyűjtöttem,
    madarakat figyeltem
  • 0:27 - 0:30
    és rovarokat gyűjtöttem.
  • 0:30 - 0:32
    Ez volt az egyik
    legbecsesebb felfedezésem.
  • 0:32 - 0:34
    Egy nagyon különleges bogár,
  • 0:34 - 0:36
    egészen bámulatos,
    a neve vörösnyakú szúfarkas.
  • 0:36 - 0:39
    Ez a bogárfajta az egész életét
  • 0:39 - 0:41
    egy hangyaboly belsejében éli le.
  • 0:41 - 0:44
    Úgymond megtanult "hangyául beszélni".
  • 0:45 - 0:47
    Ugyanazokat a kémiai jeleket
  • 0:47 - 0:50
    és illatanyagokat használja
    a kommunikációhoz, mint a hangyák,
  • 0:50 - 0:54
    és itt most épp azt mondja
    ennek a dolgozó hangyának:
  • 0:54 - 0:56
    "Szia! Én is dolgozó vagyok,
  • 0:56 - 0:58
    éhes vagyok, kérlek adj enni."
  • 0:58 - 0:59
    És a hangya eleget tesz a kérésnek,
  • 0:59 - 1:02
    mert a bogár ugyanazokat
    a kémiai anyagokat használja.
  • 1:02 - 1:04
    Évmilliók alatt
  • 1:04 - 1:09
    ez a bogár kifejlesztett egy módszert,
    hogy hogyan éljen egy hangyakolóniában.
  • 1:10 - 1:11
    Az évek alatt,
  • 1:11 - 1:12
    míg abban a faluban éltem,
  • 1:12 - 1:16
    20 000 különböző bogarat gyűjtöttem össze,
  • 1:16 - 1:19
    és egy egész bogárgyűjteményt
    építettem fel.
  • 1:19 - 1:23
    És ez már nagyon korán felkeltette
    az érdeklődésemet az evolúció iránt.
  • 1:23 - 1:29
    Hogyan jönnek létre a különböző formák,
    ez a hatalmas sokféleség?
  • 1:30 - 1:33
    Így lettem evolúcióbiológus,
  • 1:33 - 1:35
    mint Charles Darwin.
  • 1:35 - 1:39
    És akárcsak Charles Darwint,
    engem is hamarosan zavarni kezdett,
  • 1:39 - 1:43
    hogy az evolúció nagyrészt
    a múltban ment végbe.
  • 1:43 - 1:47
    A ma látható mintákat tanulmányozzuk,
  • 1:47 - 1:50
    miközben a múltban lezajló
    evolúciót próbáljuk megérteni,
  • 1:50 - 1:54
    de valós időben sosem látjuk bekövetkezni.
  • 1:54 - 1:56
    Nem tudjuk megfigyelni.
  • 1:56 - 1:58
    Ahogy maga Darwin mondta:
  • 1:58 - 2:02
    "Mindaddig, amíg a múltba
    vissza nem tekintünk,
  • 2:02 - 2:05
    semmit sem látunk ezekből a lassú,
    folyamatban lévő változásokból."
  • 2:06 - 2:07
    Vagy mégis?
  • 2:08 - 2:10
    Az elmúlt néhány évtizedben
  • 2:10 - 2:14
    az evolúcióbiológusok rájöttek,
    hogy az evolúció néha
  • 2:14 - 2:19
    sokkal gyorsabban megy végbe,
    és ténylegesen megfigyelhető,
  • 2:19 - 2:23
    főleg, amikor a környezet
    drasztikusan megváltozik,
  • 2:23 - 2:26
    és nagy szükség van
    a gyors alkalmazkodásra.
  • 2:27 - 2:29
    Természetesen manapság
  • 2:29 - 2:32
    a nagyobb környezeti változásokat
    mi, emberek idézzük elő.
  • 2:32 - 2:36
    Kaszálunk, öntözünk,
    szántunk, építkezünk,
  • 2:36 - 2:39
    üvegházhatást okozó gázokat
    eresztünk a légkörbe,
  • 2:39 - 2:41
    amelyek klímaváltozást okoznak.
  • 2:41 - 2:43
    Egzotikus növényeket és állatokat
    telepítünk olyan helyekre,
  • 2:43 - 2:45
    ahol korábban nem éltek,
  • 2:45 - 2:51
    élelmezési és egyéb szükségleteink miatt
    pedig halászunk, erdőt irtunk, vadászunk.
  • 2:52 - 2:58
    Mindezek a környezeti változások leginkább
    a városokban mutatkoznak meg.
  • 2:59 - 3:03
    A városok egy teljesen új, általunk
    létrehozott élőhelyet jelentenek,
  • 3:03 - 3:07
    amelyet téglával, betonnal, üveggel
    és acéllal borítunk be,
  • 3:07 - 3:09
    és ezek olyan áthatolhatatlan felületek,
  • 3:09 - 3:12
    ahol a növények csak nagyon nehezen
    tudnak gyökeret ereszteni.
  • 3:13 - 3:16
    Ugyancsak a városokban van jelen
    a legnagyobb mértékben
  • 3:16 - 3:18
    a vegyi szennyezés,
  • 3:18 - 3:21
    a mesterséges fény és a zaj.
  • 3:21 - 3:25
    Világszerte találkozhatunk
    olyan növények és állatok kavalkádjával,
  • 3:25 - 3:27
    amelyek a városban élnek,
  • 3:27 - 3:29
    mert megmenekültek a kertészkedéstől,
  • 3:29 - 3:32
    az akváriumoktól
    és a kisállat-kereskedelemtől.
  • 3:32 - 3:35
    És mit tesz egy faj,
  • 3:35 - 3:39
    mikor egy teljesen megváltozott
    környezetben él?
  • 3:40 - 3:44
    Nos, sokan persze sajnos kipusztulnak.
  • 3:44 - 3:47
    Azok viszont, amelyek nem halnak ki,
  • 3:47 - 3:49
    látványos módon alkalmazkodnak.
  • 3:50 - 3:53
    Manapság a biológusok kezdenek rájönni,
  • 3:53 - 3:57
    hogy a városok az evolúció mai melegágyai.
  • 3:57 - 4:00
    Ezek azok a helyek, ahol a vadon élő
    állatok és növények
  • 4:00 - 4:03
    a szemünk láttára,
    villámgyorsan fejlődnek,
  • 4:03 - 4:07
    hogy alkalmazkodjanak
    az új, városi feltételekhez.
  • 4:07 - 4:10
    Pont úgy, mint a vörösnyakú szúfarkas
    tette évmilliókkal korábban,
  • 4:10 - 4:13
    mikor csatlakozott egy hangyakolóniához.
  • 4:13 - 4:18
    Manapság olyan állatokat és növényeket
    találunk, melyek az emberhez költöztek be
  • 4:18 - 4:20
    és a mi városainkhoz alkalmazkodnak.
  • 4:20 - 4:22
    Mindeközben
  • 4:22 - 4:23
    arra is kezdünk rájönni,
  • 4:23 - 4:27
    hogy valójában az evolúció
    nagyon gyorsan is végbemehet.
  • 4:27 - 4:30
    Nem mindig egy hosszú,
    korszakokon átívelő folyamat,
  • 4:30 - 4:33
    hanem a szemünk láttára is bekövetkezhet.
  • 4:34 - 4:37
    Ez itt például a fehérlábú egér.
  • 4:37 - 4:41
    A New York környéki területeken
    őshonos emlős
  • 4:41 - 4:44
    több mint 400 évvel ezelőtt,
    mielőtt a város felépült,
  • 4:44 - 4:46
    mindenütt ott élt.
  • 4:46 - 4:50
    Manapság azonban kicsiny zöld területeken,
  • 4:50 - 4:56
    a város parkjaiban rekedt,
    aszfalttengerrel és forgalommal körülvéve.
  • 4:57 - 5:02
    Mintha Darwin Galápagos-szigeteki
    pintyeinek modern változatai lennének.
  • 5:04 - 5:06
    És mint Darwin pintyei,
  • 5:06 - 5:10
    az egerek minden egyes parkban
    fejlődésnek indultak,
  • 5:10 - 5:13
    és egymástól egyre inkább eltérővé váltak.
  • 5:13 - 5:16
    Ez itt a kollégám,
    Jason Munshi-South
  • 5:16 - 5:17
    a Fordham Egyetemről,
  • 5:17 - 5:19
    aki ezt a jelenséget tanulmányozza.
  • 5:19 - 5:24
    A New York parkjaiban élő
  • 5:24 - 5:25
    fehérlábú egerek DNS-ét vizsgálja,
  • 5:25 - 5:29
    és azt próbálja megérteni,
    hogyan fejlődnek
  • 5:29 - 5:31
    ezeken a kis zöld szigeteken.
  • 5:31 - 5:34
    Egyfajta DNS-lenyomatot használ,
    és amint mondja:
  • 5:34 - 5:36
    "Ha valaki egy egeret tesz elém,
  • 5:36 - 5:38
    és nem árulja el,
    hogy honnan származik,
  • 5:38 - 5:40
    én mindössze a DNS-éből
    pontosan meg tudom állapítani,
  • 5:40 - 5:42
    hogy melyik parkból jött."
  • 5:42 - 5:45
    Ennyire különbözővé váltak.
  • 5:45 - 5:49
    Jason arra is rájött,
    hogy ezek a változások
  • 5:49 - 5:51
    – ezek az evolúciós változások –
  • 5:51 - 5:53
    nem véletlenszerűek,
    hanem jelentést hordoznak.
  • 5:53 - 5:56
    Például a Central Parkban
  • 5:56 - 5:59
    azt találjuk, hogy az egerek olyan
    géneket fejlesztettek ki,
  • 5:59 - 6:03
    melyek elősegítik, hogy nagyon
    zsíros ételekkel is megbirkózzanak.
  • 6:03 - 6:05
    Emberi ételekkel.
  • 6:05 - 6:08
    Évente 25 millió ember látogat el
    a Central Parkba.
  • 6:08 - 6:11
    Ez Észak-Amerika leglátogatottabb parkja.
  • 6:11 - 6:13
    A látogatók nassolnivalókat,
  • 6:13 - 6:16
    mogyorót és gyorsételeket
    hagynak maguk után,
  • 6:16 - 6:18
    az egerek pedig elkezdtek ezekre rászokni,
  • 6:18 - 6:21
    márpedig ez az általuk megszokottól
    teljesen eltérő táplálék.
  • 6:21 - 6:22
    Az évek alatt
  • 6:22 - 6:27
    alkalmazkodtak ehhez a nagyon zsíros,
    nagyon emberi táplálékhoz.
  • 6:27 - 6:29
    Ez itt egy másik "dörzsölt", városi állat.
  • 6:29 - 6:32
    Az európai pettyes éticsiga.
  • 6:32 - 6:33
    Igen gyakori csigafaj,
  • 6:33 - 6:37
    megtalálható különféle színváltozatokban
  • 6:37 - 6:41
    a halvány sárgától a sötétbarnáig.
  • 6:41 - 6:43
    A színeket teljes mértékben
  • 6:43 - 6:45
    a csiga DNS-e határozza meg.
  • 6:46 - 6:50
    A színek az adott házban élő csiga
  • 6:50 - 6:53
    hőháztartását is meghatározzák.
  • 6:53 - 6:56
    Például egy csiga,
    amelyik kint van a napon,
  • 6:56 - 6:57
    a vakító napfényben,
  • 6:57 - 6:59
    és halványsárga a háza,
  • 6:59 - 7:05
    nem melegszik fel úgy, mint az a csiga,
    amelyiknek sötétbarna háza van.
  • 7:05 - 7:09
    Csakúgy, mint mikor fehér autóban ülünk,
    kevésbé melegszünk fel,
  • 7:09 - 7:12
    mintha fekete autóban ülnénk.
  • 7:12 - 7:15
    Van egy jelenség, az úgynevezett
    városi hősziget,
  • 7:15 - 7:18
    ami azt jelenti,
    hogy egy nagyváros központjában
  • 7:18 - 7:21
    a hőmérséklet több fokkal magasabb lehet,
  • 7:21 - 7:22
    mint a városon kívül.
  • 7:22 - 7:24
    Ez abból fakad,
  • 7:24 - 7:27
    hogy ott emberek milliói
    zsúfolódnak össze,
  • 7:27 - 7:29
    és minden tevékenységük és gépük
  • 7:29 - 7:30
    hőt termel.
  • 7:30 - 7:34
    Ráadásul a magas épületek
    a szelet is felfogják,
  • 7:34 - 7:38
    és a sok acél, tégla és beton
    magába szívja a napból érkező hőt
  • 7:38 - 7:40
    éjszaka pedig kibocsátja.
  • 7:40 - 7:43
    Így egy forró levegőből álló buborék
    keletkezik a nagyváros közepén.
  • 7:43 - 7:47
    A tanítványaim és jómagam úgy véljük,
    hogy ezek az éticsigák
  • 7:47 - 7:50
    a különféle házaikkal
  • 7:50 - 7:54
    talán a városi hőszigetekhez
    próbálnak alkalmazkodni.
  • 7:54 - 7:56
    Talán a belvárosban
  • 7:56 - 7:59
    a csigaház színe úgy változik,
  • 7:59 - 8:02
    hogy csökkentse a csigák túlmelegedését.
  • 8:02 - 8:06
    Ennek tanulmányozására egy közösségi
    tudományos projektbe fogtunk.
  • 8:06 - 8:09
    Készítettünk egy ingyenes
    okostelefon alkalmazást,
  • 8:09 - 8:11
    amellyel az emberek Hollandia-szerte
  • 8:11 - 8:14
    csigákat fotózhattak
    a kertjükben, az utcán
  • 8:14 - 8:16
    és külterületeken is,
  • 8:16 - 8:19
    a képeket pedig feltölthették
    egy közösségi, tudományos webes felületre.
  • 8:19 - 8:22
    Egy év alatt 10 000 csigás képet kaptunk,
  • 8:22 - 8:25
    melyeket Hollandiában fotóztak,
  • 8:25 - 8:28
    és amikor elkezdtük
    elemezni az eredményeket,
  • 8:28 - 8:32
    arra jutottunk, hogy beigazolódtak
    az eredeti feltételezéseink.
  • 8:32 - 8:34
    A városi hőszigetek közepén azt látjuk,
  • 8:34 - 8:40
    hogy a csigák sárgább,
    halványabb házat növesztettek.
  • 8:42 - 8:46
    A városi csiga és a manhattani egér
  • 8:46 - 8:51
    csak kettő az egyre növekvő
    számú állat és növény közül,
  • 8:51 - 8:55
    amelyek alkalmazkodtak
    ehhez az újfajta élettérhez,
  • 8:55 - 8:58
    az általunk létrehozott,
    városi élettérhez.
  • 8:58 - 9:01
    A könyvben, amelyet erről a témáról írtam
  • 9:01 - 9:02
    – a városi evolúció témájáról –
  • 9:02 - 9:04
    sokkal több példát mutatok be.
  • 9:04 - 9:07
    Például gyomnövényeket,
    melyeknek a magvai úgy alakultak át,
  • 9:07 - 9:10
    hogy könnyebben sarjadnak ki a kövezeten.
  • 9:10 - 9:15
    Tücsköket, melyek magasabb
    hangon ciripelnek,
  • 9:15 - 9:17
    ha zajos forgalom közelében élnek.
  • 9:18 - 9:23
    Szúnyogokat, amelyek áttértek arra, hogy
    az ingázó emberek vérével táplálkozzanak
  • 9:23 - 9:25
    a metróállomásokon.
  • 9:25 - 9:28
    Sőt, még a közönséges városi galamb is
    továbbfejlődött oly módon,
  • 9:28 - 9:31
    hogy képes méregteleníteni magát
  • 9:31 - 9:36
    a nehézfémszennyezéstől úgy,
    hogy azt eltárolja a tollaiban.
  • 9:36 - 9:38
    A hozzám hasonló biológusok
    a világ minden táján
  • 9:38 - 9:41
    egyre inkább érdeklődnek a városi evolúció
  • 9:41 - 9:43
    lenyűgöző folyamata iránt.
  • 9:43 - 9:45
    Kezdjük felismerni, hogy a földi élet
  • 9:45 - 9:49

    egy egyedülálló eseményének vagyunk tanúi.
  • 9:49 - 9:51
    Egy teljesen új ökoszisztéma
    van kialakulóban,
  • 9:51 - 9:56
    amely alkalmazkodik
    az általunk teremtett élettérhez.
  • 9:57 - 9:59
    És nemcsak a tudósokról van szó,
  • 9:59 - 10:03
    hiszen egyre inkább bevonjuk
    a városlakók millióinak kezét,
  • 10:03 - 10:05
    fülét és szemét.
  • 10:05 - 10:08
    Amatőr kutatókkal
  • 10:08 - 10:10
    és iskolás gyerekekkel együtt
  • 10:10 - 10:13
    építünk egy globális megfigyelő hálózatot,
  • 10:13 - 10:16
    amely lehetővé teszi,
    hogy a városi evolúció folyamatát
  • 10:16 - 10:18
    valós időben kövessük végig.
  • 10:19 - 10:23
    Mindeközben ez arra is rávilágít,
  • 10:23 - 10:26
    hogy az evolúció nem
    pusztán egy elvont dolog,
  • 10:26 - 10:29
    aminek a tanulmányozásához
    a Galápagos-szigetekre kell utazni,
  • 10:29 - 10:33
    vagy aminek a megértéséhez
    paleontológusnak kell lenni.
  • 10:33 - 10:36
    Az evolúció egy közönséges
    biológiai folyamat,
  • 10:36 - 10:40
    amely állandó jelleggel, mindenhol zajlik.
  • 10:40 - 10:42
    A hátsó udvarban, az utcában, ahol élünk,
  • 10:42 - 10:45
    mindjárt itt az előadótermen kívül.
  • 10:45 - 10:49
    Persze a lelkesedésemnek
    van egy másik oldala is.
  • 10:49 - 10:52
    Amikor visszamegyek a faluba,
    ahol felnőttem, látom,
  • 10:52 - 10:56
    hogy a gyermekkoromból jól ismert mezők
    és mocsarak többé nem lelhetők fel.
  • 10:56 - 10:59
    A falut felszippantotta
  • 10:59 - 11:01
    Rotterdam növekvő agglomerációja,
  • 11:01 - 11:03
    és a helyén bevásárlóközpontok,
  • 11:03 - 11:07
    elővárosok és buszsávok létesültek.
  • 11:07 - 11:11
    A megszokott állatok és növények
    közül sokan eltűntek,
  • 11:11 - 11:15
    talán a vörösnyakú szúfarkas is.
  • 11:15 - 11:18
    De egy dolog vigasztal:
  • 11:18 - 11:20
    bár lehet, hogy a faluban
    manapság felnövő gyerekek
  • 11:20 - 11:25
    nem tapasztalják meg
    azt a hagyományos természetet,
  • 11:25 - 11:26
    amelyben én felnőttem,
  • 11:26 - 11:28
    viszont egy újfajta természet
    veszi körül őket,
  • 11:28 - 11:30
    egy újfajta ökoszisztéma,
  • 11:30 - 11:34
    amely számukra épp olyan izgalmas lehet,
    mint nekem volt a régi.
  • 11:34 - 11:38
    Ők már egy új, modern kori
    Galápagoson élnek.
  • 11:38 - 11:41
    És ha összefognak amatőr kutatókkal
  • 11:41 - 11:44
    és hozzám hasonló evolúcióbiológusokkal,
  • 11:44 - 11:51
    akár a városi evolúciót tanulmányozó,
    21. századi Darwinokká is válhatnak.
  • 11:51 - 11:52
    Köszönöm.
  • 11:52 - 11:55
    (Taps)
Title:
Hogyan fejlődnek a városi állatok, bogarak és növények
Speaker:
Menno Schilthuizen
Description:

A városokban az evolúció folyamatosan zajlik, amint számtalan növény, állat és rovar látványosan alkalmazkodik az ember által létrehozott életterekhez. Az evolúcióbiológus Menno Schilthuizen olyan különleges lényeken keresztül mutatja be a városi vadvilág folyamatosan változó csodáit, mint a gyorsételekért rajongó egerek és az önmagukat hűtő csigák, továbbá elmagyarázza, hogyan lehet ezeket a jelenségeket valós időben is megfigyelni – hála egy lelkes, amatőr tudósokból álló, globális hálózatnak.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
12:07
  • Sziasztok!
    Nagyon szép munka! :)
    Legyen a "zavar" a "frusztrál" helyett, ha nem bánjátok...

  • Részemről oké!

Hungarian subtitles

Revisions