Return to Video

Neil MacGregor: 2600 év történelem egyetlen tárgyban

  • 0:00 - 0:02
    A tárgyak, amiket létrehozunk,
  • 0:02 - 0:05
    rendelkeznek egy kimagasló tulajdonsággal --
  • 0:05 - 0:07
    túlélnek minket.
  • 0:07 - 0:09
    Mi eltűnünk, azok tovább élnek,
  • 0:09 - 0:12
    nekünk egy életünk van, azoknak sok,
  • 0:12 - 0:15
    és minden egyes életükben mást jelenthetnek.
  • 0:15 - 0:18
    Ami azt jelenti, hogy míg nekünk egy életrajzunk van,
  • 0:18 - 0:20
    azoknak sok.
  • 0:20 - 0:22
    Amiről ma reggel szeretnék beszélni,
  • 0:22 - 0:25
    az egy bizonyos tárgy története, életrajza --
  • 0:25 - 0:28
    vagyis inkább életrajzai --
  • 0:28 - 0:30
    egy figyelemreméltó tárgyé.
  • 0:30 - 0:32
    Beismerem, nem tűnik
  • 0:32 - 0:34
    valami érdekesnek.
  • 0:34 - 0:37
    Kb. egy rögbilabda méretű.
  • 0:37 - 0:39
    Agyagból készült,
  • 0:39 - 0:41
    henger alakúra
  • 0:41 - 0:44
    gyúrták,
  • 0:44 - 0:46
    sűrű írással borították,
  • 0:46 - 0:49
    majd kiégették a napon.
  • 0:49 - 0:51
    Ahogy látják,
  • 0:51 - 0:53
    elég ütött-kopott,
  • 0:53 - 0:55
    ami nem csoda,
  • 0:55 - 0:58
    mert két és félezer évvel ezelőtt készült,
  • 0:58 - 1:00
    majd kiásták
  • 1:00 - 1:02
    1879-ben.
  • 1:02 - 1:04
    De ma,
  • 1:04 - 1:06
    ez a tárgy, azt hiszem,
  • 1:06 - 1:08
    egy jelentős szereplő
  • 1:08 - 1:10
    a Közel-Kelet politikájában.
  • 1:10 - 1:12
    És ez a tárgy
  • 1:12 - 1:14
    lenyűgöző történeteket tud mesélni,
  • 1:14 - 1:18
    történeteket, amelyeknek még közel sincs vége.
  • 1:18 - 1:20
    A történet
  • 1:20 - 1:24
    az irak-iráni háborúval kezdődik,
  • 1:24 - 1:26
    és azoknak az eseményeknek a sorozatával,
  • 1:26 - 1:28
    amelyek Irak
  • 1:28 - 1:30
    megszállásához vezettek
  • 1:30 - 1:32
    külföldi erők által,
  • 1:32 - 1:34
    egy despota uralkodó eltávolításához
  • 1:34 - 1:37
    és azonnali rendszerváltozáshoz.
  • 1:37 - 1:39
    És egy olyan epizóddal
  • 1:39 - 1:41
    szeretném kezdeni az eseményeknek ezt a sorát,
  • 1:41 - 1:44
    ami mindannyiuk számára ismerős lesz,
  • 1:44 - 1:46
    Belsazár lakomájával --
  • 1:46 - 1:48
    mert az irak-iráni háború, amiről beszélünk
  • 1:48 - 1:51
    i.e. 539-ben történt.
  • 1:51 - 1:53
    És a párhuzamok
  • 1:53 - 1:55
    az események között,
  • 1:55 - 1:58
    amik i.e. 539-ben és 2003-ban történtek
  • 1:58 - 2:00
    meglepőek.
  • 2:00 - 2:02
    Amit látnak, az egy Rembrandt-festmény,
  • 2:02 - 2:04
    ami ma a londoni Nemzeti Galériában található,
  • 2:04 - 2:06
    és Dániel próféta szövegét illusztrálja
  • 2:06 - 2:09
    a héber Bibliából.
  • 2:09 - 2:11
    Mindannyian ismerik a történetet nagy vonalakban.
  • 2:11 - 2:14
    Belsazár, Nabukodonozor fia,
  • 2:14 - 2:17
    azé a Nabukodonozoré, aki megszállta Izraelt, kirabolta Jeruzsálemet,
  • 2:17 - 2:19
    rabulejtette a népet,
  • 2:19 - 2:21
    és visszavitte a zsidókat Babilonba.
  • 2:21 - 2:24
    Nemcsak a zsidókat, hanem a templomi edényeket is.
  • 2:24 - 2:27
    Kirabolta, megszentségtelenítette a templomot.
  • 2:27 - 2:30
    És a jeruzsálemi templom arany edényeit
  • 2:30 - 2:33
    Babilonba vitte.
  • 2:33 - 2:35
    Belsazár, a fia,
  • 2:35 - 2:37
    elhatározza, hogy lakomát rendez.
  • 2:37 - 2:39
    És hogy egy kicsit izgalmasabbá tegye,
  • 2:39 - 2:42
    egy kis szentségtöréssel fűszerezte a mulatságokat,
  • 2:42 - 2:45
    és kihozta a templomi edényeket.
  • 2:45 - 2:48
    Ekkor már hadban állt az irániakkal,
  • 2:48 - 2:50
    a perzsa királlyal.
  • 2:50 - 2:53
    És azon az éjszakán, meséli Dániel,
  • 2:53 - 2:55
    az ünneplés tetőfokán,
  • 2:55 - 2:58
    megjelent egy kéz és a falra írta,
  • 2:58 - 3:01
    "Megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál,
  • 3:01 - 3:03
    elosztatott a te országod és adatott
  • 3:03 - 3:05
    a médeknek és persáknak."
  • 3:05 - 3:07
    És azon az éjjelen
  • 3:07 - 3:11
    Kürosz, a perzsák királya, betört Babilonba,
  • 3:11 - 3:16
    és Belsazár egész rezsimje megbukott.
  • 3:16 - 3:18
    Ez természetesen
  • 3:18 - 3:20
    nagy történelmi pillanat
  • 3:20 - 3:22
    a zsidó nép történetében.
  • 3:22 - 3:24
    Nagyszerű történet. Mindenki ismeri.
  • 3:24 - 3:26
    "Az írás a falon van"
  • 3:26 - 3:29
    mindennapi része az angol nyelvnek.
  • 3:29 - 3:31
    Ami ezután következett
  • 3:31 - 3:33
    figyelemre méltó,
  • 3:33 - 3:35
    és ez az, ahol az agyaghengerünk
  • 3:35 - 3:37
    színre lép.
  • 3:37 - 3:39
    Kürosz, a perzsák királya,
  • 3:39 - 3:41
    harc nélkül lépett be Babilonba --
  • 3:41 - 3:43
    a nagy babiloni birodalom,
  • 3:43 - 3:45
    amelyik Közép-Dél-Iraktól
  • 3:45 - 3:47
    a Földközi-tengerig terjedt,
  • 3:47 - 3:49
    elesett Kürosz előtt.
  • 3:49 - 3:53
    És Kürosz kinyilatkoztatást tesz.
  • 3:53 - 3:56
    És ez olvasható az agyaghengeren,
  • 3:56 - 3:59
    a kinyilatkoztatás, amit az uralkodó tett Isten által vezérelve,
  • 3:59 - 4:03
    aki megdöntötte az iraki despotát,
  • 4:03 - 4:05
    és szabadságot adott a népnek.
  • 4:05 - 4:07
    Csengő babiloni nyelven --
  • 4:07 - 4:09
    babiloni nyelven íródott --
  • 4:09 - 4:12
    azt mondja: "Kürosz vagyok, a világegyetem királya,
  • 4:12 - 4:14
    a nagy király, a hatalmas király,
  • 4:14 - 4:18
    Babilon királya, a világ négy sarkának királya."
  • 4:18 - 4:21
    Mint látják, nem féltek a túlzásoktól.
  • 4:21 - 4:23
    Valószínűleg
  • 4:23 - 4:25
    az első igazi sajtónyilatkozat
  • 4:25 - 4:27
    egy győztes hadseregtől,
  • 4:27 - 4:29
    amit ismerünk.
  • 4:29 - 4:31
    És, amint azt látni fogjuk,
  • 4:31 - 4:34
    nagyon tehetséges PR-kunzultánsok írták.
  • 4:34 - 4:37
    Tehát a túlzás nem olyan meglepő.
  • 4:37 - 4:39
    És mit fog tenni a nagy király, a hatalmas király,
  • 4:39 - 4:42
    a világ négy sarkának királya?
  • 4:42 - 4:45
    Azzal folytatja, hogy miután elfoglalta Babilont,
  • 4:45 - 4:48
    azokat a népeket, akiket a babiloniak --
  • 4:48 - 4:50
    Nabukodonozor és Belsazár --
  • 4:50 - 4:52
    elraboltak és rabszolgasorban tartottak,
  • 4:52 - 4:54
    azonnal felszabadítja.
  • 4:54 - 4:56
    Azt mondja nekik, térjenek vissza a hazájukba.
  • 4:56 - 4:58
    És ami még fontosabb,
  • 4:58 - 5:00
    megengedi, hogy visszavegyék
  • 5:00 - 5:02
    az isteneiket, a szobraikat,
  • 5:02 - 5:04
    a templomi edényeket,
  • 5:04 - 5:06
    amiket elkoboztak.
  • 5:06 - 5:09
    Minden nép, amit a babiloniak elnyomtak és elhurcoltak
  • 5:09 - 5:11
    hazatérhet,
  • 5:11 - 5:14
    és magukkal vihetik az isteneiket.
  • 5:14 - 5:17
    És visszaállíthatják az oltáraikat,
  • 5:17 - 5:19
    és imádhatják az isteneiket
  • 5:19 - 5:22
    a maguk módján, a hazájukban.
  • 5:22 - 5:24
    Ez a rendelet,
  • 5:24 - 5:27
    ez a tárgy a bizonyítéka
  • 5:27 - 5:29
    annak a ténynek, hogy a zsidók
  • 5:29 - 5:31
    a babiloni száműzetés után
  • 5:31 - 5:34
    azon évek után, amíg Babilon folyói mellett ültek
  • 5:34 - 5:37
    és sírtak, amikor Jeruzsálemre emlékeztek,
  • 5:37 - 5:40
    ezek a zsidók hazamehettek.
  • 5:40 - 5:42
    Visszatérhettek Jeruzsálembe, és
  • 5:42 - 5:44
    újraépíthették a templomot.
  • 5:44 - 5:46
    Ez egy központi dokumentuma
  • 5:46 - 5:48
    a zsidó történelemnek.
  • 5:48 - 5:52
    A Krónikák könyve, Ezrá könyve a héber Bibliában
  • 5:52 - 5:54
    lelkesen számolt be erről.
  • 5:54 - 5:56
    Ez a zsidó verziója
  • 5:56 - 5:58
    ugyanannak a történetnek.
  • 5:58 - 6:00
    "Így szól Czírus, a persa király:
  • 6:00 - 6:03
    Az Úr, a mennynek Istene e föld minden országait nékem adta,
  • 6:03 - 6:05
    és Ő parancsolta meg nékem,
  • 6:05 - 6:07
    hogy építsek néki házat Jeruzsálemben, mely Júdában van;
  • 6:07 - 6:09
    Valaki azért ti köztetek az ő népe közül való,
  • 6:09 - 6:11
    legyen vele az ő Istene,
  • 6:11 - 6:14
    és menjen fel Jeruzsálembe..."
  • 6:14 - 6:16
    "Menjen fel" -- aaleh.
  • 6:16 - 6:19
    A központi motívum, még mindig,
  • 6:19 - 6:21
    a visszatérés,
  • 6:21 - 6:23
    központi elem
  • 6:23 - 6:25
    a zsidó vallási életben.
  • 6:25 - 6:27
    Mint tudják, a visszatérés a száműzetésből,
  • 6:27 - 6:29
    a második templom,
  • 6:29 - 6:31
    átformálta a zsidó vallást.
  • 6:31 - 6:33
    És ezt a változást,
  • 6:33 - 6:35
    a nagy történelmi pillanatot,
  • 6:35 - 6:39
    Kürosz prezsa király tette lehetővé,
  • 6:39 - 6:42
    amiről beszámol a héber Biblia
  • 6:42 - 6:45
    és a babiloni agyaghenger.
  • 6:45 - 6:47
    Két nagyszerű szöveg,
  • 6:47 - 6:49
    de mi a helyzet a politikával?
  • 6:49 - 6:51
    Ami éppen lezajlott,
  • 6:51 - 6:54
    az egy alapvető változás volt a Közel-Kelet történetében.
  • 6:54 - 6:57
    Az iráni birodalom, a médek és a perzsák
  • 6:57 - 6:59
    egyesültek Kürosz vezetése alatt,
  • 6:59 - 7:03
    és létrejött az első nagy világbirodalom.
  • 7:03 - 7:06
    Kürosz az i.e. 530-as évek elején kezdte uralkodását.
  • 7:06 - 7:10
    A fia, Dáriusz idejére
  • 7:10 - 7:13
    a Földközi-tenger egész keleti része
  • 7:13 - 7:15
    perzsa uralom alatt volt.
  • 7:15 - 7:17
    A birodalom tulajdonképpen
  • 7:17 - 7:19
    a Közel-Kelet, ahogy ma ismerjük,
  • 7:19 - 7:22
    és ez formálja a Közel-Keletet, ahogy ma ismerjük.
  • 7:22 - 7:24
    A legnagyobb birodalom, amit a világ addig látott.
  • 7:24 - 7:26
    És ami még fontosabb,
  • 7:26 - 7:28
    ez volt az első
  • 7:28 - 7:30
    multikulturális, több vallású állam,
  • 7:30 - 7:32
    hatalmas léptékben.
  • 7:32 - 7:34
    És ez újfajta államigazgatást kívánt.
  • 7:34 - 7:36
    Több nyelven kellett igazgatni.
  • 7:36 - 7:39
    Az, hogy ez a rendelet babiloni nyelven íródott elárul valamit.
  • 7:39 - 7:41
    El kellett ismernie a különböző szokásokat,
  • 7:41 - 7:44
    különböző népeket, különböző vallásokat, különböző hiteket.
  • 7:44 - 7:47
    Kürosz ezt mind tiszteletben tartja.
  • 7:47 - 7:49
    Kürosz felállított egy modellt arra,
  • 7:49 - 7:51
    hogy hogyan igazgassunk
  • 7:51 - 7:56
    egy nagy, több nemzetiségű, több vallású, több kultúrájú társadalmat.
  • 7:56 - 7:58
    És ennek az eredménye
  • 7:58 - 8:01
    az a birodalom volt, ami magába foglalta a területeket, amit látnak,
  • 8:01 - 8:04
    és ami 200 évig stabilan fennmaradt,
  • 8:04 - 8:07
    amíg szét nem verte Nagy Sándor.
  • 8:07 - 8:09
    Hátrahagyott egy álmot egy egységes Közel-Keletről,
  • 8:09 - 8:11
    egy egységről, ahol a különböző vallású népek
  • 8:11 - 8:13
    együtt élhetnek.
  • 8:13 - 8:15
    A görög megszállás ezt bevégezte.
  • 8:15 - 8:18
    És Sándor természetesen nem tudott fenntartani egy kormányt,
  • 8:18 - 8:20
    és feldarabolódott.
  • 8:20 - 8:22
    De amit Kürosz képviselt,
  • 8:22 - 8:24
    továbbra is központi maradt.
  • 8:24 - 8:27
    Xenophón, a görög történész,
  • 8:27 - 8:29
    a "Cyropaedia" c. könyvében
  • 8:29 - 8:31
    méltatta Küroszt, mint példaszerű uralkodót.
  • 8:31 - 8:34
    És az európai kultúrában
  • 8:34 - 8:37
    Kürosz ezután is példa maradt.
  • 8:37 - 8:39
    Ez egy 16. századi kép,
  • 8:39 - 8:41
    hogy lássák, milyen elterjedt
  • 8:41 - 8:44
    volt Kürosz tisztelete.
  • 8:44 - 8:46
    És Xenophón könyve Küroszról,
  • 8:46 - 8:49
    hogy hogyan igazgatott egy vegyes társadalmat,
  • 8:49 - 8:51
    az egyik nagy szövegkönyv volt,
  • 8:51 - 8:53
    ami inspirálta az amerikai forradalom
  • 8:53 - 8:55
    alapító atyáit.
  • 8:55 - 8:57
    Jefferson nagy tisztelője volt --
  • 8:57 - 8:59
    Kürosz eszméi
  • 8:59 - 9:01
    visszhangra találtak a 18. századi eszmékben
  • 9:01 - 9:03
    arról, hogyan lehet létrehozni
  • 9:03 - 9:06
    vallási toleranciát egy új államban.
  • 9:08 - 9:10
    Eközben Babilonban
  • 9:10 - 9:12
    nem mentek ilyen jól a dolgok.
  • 9:12 - 9:15
    Nagy Sándor után a többi birodalom,
  • 9:15 - 9:18
    Babilon hanyatlásnak indul, romokban hever,
  • 9:18 - 9:22
    és a nagy babiloni birodalom minden nyoma eltűnik
  • 9:22 - 9:24
    1879-ig,
  • 9:24 - 9:27
    amikor felfedezik az agyaghengert,
  • 9:27 - 9:30
    a British Museum egy ásatási expedíciója során.
  • 9:30 - 9:33
    És itt belép egy új történetbe.
  • 9:33 - 9:35
    Részévé válik a nagy vitának
  • 9:35 - 9:37
    a 19. század közepén:
  • 9:37 - 9:40
    Hiteles-e a Szentírás? Bízhatunk benne?
  • 9:40 - 9:42
    A zsidók
  • 9:42 - 9:44
    visszatéréséről és Kürosz rendeletéről
  • 9:44 - 9:46
    csak a héber Bibliából tudtunk.
  • 9:46 - 9:48
    Nem volt más bizonyíték.
  • 9:48 - 9:50
    Hirtelen előkerült ez.
  • 9:50 - 9:52
    És nagyon izgalmas volt a világban,
  • 9:52 - 9:54
    ahol azoknak, akik hittek a Szentírásban
  • 9:54 - 9:56
    megingatta a hitét a teremtésben
  • 9:56 - 9:58
    az evolúció, a geológia,
  • 9:58 - 10:00
    itt volt a bizonyíték,
  • 10:00 - 10:02
    hogy a Szentírás történelmileg igazolt.
  • 10:02 - 10:05
    Ez egy nagy pillanat a 19. században.
  • 10:05 - 10:10
    De -- és természetesen itt válik a dolog bonyolulttá --
  • 10:10 - 10:12
    a tények igazak voltak,
  • 10:12 - 10:15
    éljen az archeológia,
  • 10:15 - 10:18
    de az értelmezés már jóval bonyolultabb volt.
  • 10:18 - 10:21
    Mert az agyaghenger története és a héber Biblia története
  • 10:21 - 10:23
    egy kulcsfontosságú ponton eltér.
  • 10:23 - 10:25
    A babiloni agyaghengert
  • 10:25 - 10:27
    a hatalmas babiloni isten,
  • 10:27 - 10:29
    Marduk papjai írták.
  • 10:29 - 10:31
    Így nem csoda,
  • 10:31 - 10:33
    hogy azt mondják, ezt mind Marduk cselekedte.
  • 10:33 - 10:36
    "Marduk Küroszt a nevén szólította."
  • 10:36 - 10:39
    Marduk kézen fogja Küroszt,
  • 10:39 - 10:41
    utasítja, hogy legyen a népe pásztora,
  • 10:41 - 10:44
    és Babilon uralkodójává teszi.
  • 10:44 - 10:46
    Marduk azt mondja Kürosznak,
  • 10:46 - 10:48
    hogy nagyszerű, nagylelkű tetteket fog végrehajtani,
  • 10:48 - 10:50
    hogy elengedi ezeket a népeket.
  • 10:50 - 10:52
    Ezért kell hálásnak lennünk
  • 10:52 - 10:54
    és imádnunk Mardukot.
  • 10:54 - 10:56
    Az Ószövetség
  • 10:56 - 10:58
    héber írói,
  • 10:58 - 11:01
    nem fognak meglepődni,
  • 11:01 - 11:03
    ezt egészen máshogy látják.
  • 11:03 - 11:05
    Számukra természetesen nem lehet Marduk az,
  • 11:05 - 11:07
    aki mindezt megcselekedte.
  • 11:07 - 11:09
    Csak Jehova lehet.
  • 11:09 - 11:11
    Így Ézsaiásnál
  • 11:11 - 11:13
    megtaláljuk ezt a csodálatos szöveget,
  • 11:13 - 11:15
    amely minden érdemet
  • 11:15 - 11:16
    nem Marduknak,
  • 11:16 - 11:19
    hanem Izrael Istenének tulajdonít --
  • 11:19 - 11:21
    Izrael Istenének,
  • 11:21 - 11:23
    aki szintén a nevén szólította Küroszt,
  • 11:23 - 11:26
    szintén kézen fogta Küroszt,
  • 11:26 - 11:28
    és utasítja, hogy legyen a népe pásztora.
  • 11:28 - 11:30
    Ez egy figyelemre méltó példája,
  • 11:30 - 11:34
    ahogy két papság magáévá teszi ugyanazt az eseményt,
  • 11:34 - 11:36
    két különböző vallás vesz át
  • 11:36 - 11:38
    egy politikai tényt.
  • 11:38 - 11:40
    Isten, mint tudjuk,
  • 11:40 - 11:42
    általában a nagyobb hadsereg oldalán áll.
  • 11:42 - 11:45
    A kérdés az, hogy melyik isten volt az?
  • 11:45 - 11:47
    És ez a vita zavarba ejtett
  • 11:47 - 11:49
    mindenkit a 19. században,
  • 11:49 - 11:51
    a felismerés, hogy a héber Biblia
  • 11:51 - 11:54
    része egy sokkal szélesebb vallási világnak.
  • 11:54 - 11:56
    És világos,
  • 11:56 - 11:59
    hogy az agyaghenger régebbi, mint Ézsaiás szövege,
  • 11:59 - 12:01
    és mégis, Jehova
  • 12:01 - 12:03
    nagyon hasonló szavakat használ,
  • 12:03 - 12:05
    mint amilyeneket Marduk.
  • 12:05 - 12:08
    És van egy enyhe utalás, hogy Ézsaiás ennek tudatában van,
  • 12:08 - 12:10
    mert azt írja,
  • 12:10 - 12:13
    itt természetesen Isten beszél:
  • 12:13 - 12:15
    "...neveden hívtalak el, szeretettel szólítálak,
  • 12:15 - 12:17
    noha nem ismerél."
  • 12:17 - 12:19
    Azt hiszem elfogadott,
  • 12:19 - 12:21
    hogy Kürosz nem tudja,
  • 12:21 - 12:24
    hogy Jehova utasítására cselekszik.
  • 12:24 - 12:27
    És ugyanígy, Kürosz azon is meglepődött volna, hogy Marduk utasítására cselekszik.
  • 12:27 - 12:29
    Mert érdekes módon, természetesen,
  • 12:29 - 12:31
    Kürosz jó iráni volt,
  • 12:31 - 12:33
    teljesen másfajta istenekkel,
  • 12:33 - 12:35
    akiket egyik szöveg sem említ.
  • 12:35 - 12:37
    (Nevetés)
  • 12:37 - 12:39
    Ez 1879.
  • 12:39 - 12:41
    40 évvel később,
  • 12:41 - 12:44
    1917-ben járunk,
  • 12:44 - 12:46
    és az agyagtekercs egy másik világba lép.
  • 12:46 - 12:48
    Ezúttal a korabeli világ
  • 12:48 - 12:50
    reálpolitikájába --
  • 12:50 - 12:53
    a Balfour-nyilatkozat éve,
  • 12:53 - 12:56
    az év, amikor az új birodalmi hatalom a Közel-Keleten, Nagy-Britannia,
  • 12:56 - 12:58
    elhatározza, hogy kikiáltja
  • 12:58 - 13:00
    a zsidó nemzet hazáját,
  • 13:00 - 13:02
    megengedi,
  • 13:02 - 13:04
    hogy a zsidók hazatérjenek.
  • 13:04 - 13:06
    És a reakció erre
  • 13:06 - 13:09
    Kelet-Európa zsidó népességének körében kirobbanó.
  • 13:09 - 13:11
    Egész Kelet-Európában
  • 13:11 - 13:13
    a zsidók Kürosz és
  • 13:13 - 13:15
    V. György király képét
  • 13:15 - 13:17
    teszik ki egymás mellé --
  • 13:17 - 13:19
    a két nagy uralkodóét,
  • 13:19 - 13:22
    akik megengedték, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe.
  • 13:22 - 13:25
    És a Kürosz-agyaghenger megint előtérbe kerül,
  • 13:25 - 13:27
    és annak a szövege,
  • 13:27 - 13:30
    bizonyítékául annak, hogy ami történni fog,
  • 13:30 - 13:33
    miután vége a háborúnak 1918-ban,
  • 13:33 - 13:36
    az egy isteni terv része.
  • 13:36 - 13:38
    Mind tudják, mi történt.
  • 13:38 - 13:41
    Izrael államot felállították,
  • 13:41 - 13:44
    és 50 évvel később a késő hatvanas években
  • 13:44 - 13:47
    nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia szerepe mint birodalmi hatalom szintén véget ért.
  • 13:47 - 13:50
    És az agyaghenger egy újabb története kezdődik el.
  • 13:50 - 13:52
    Az Egyesült Királyság és az USA úgy határoznak,
  • 13:52 - 13:55
    a régiót meg kell védeni a kommunizmustól,
  • 13:55 - 13:58
    és a szuperhatalom, amit létrehoznak, hogy ezt véghezvigye
  • 13:58 - 14:00
    Irán lesz, a sah.
  • 14:00 - 14:03
    Tehát a sah kitalál egy iráni történelmet,
  • 14:03 - 14:05
    vagy egy visszatérést az iráni történelemhez,
  • 14:05 - 14:08
    ami egy régi hagyomány középpontjába állítja,
  • 14:08 - 14:10
    és érméket veret,
  • 14:10 - 14:12
    amik őt ábrázolják
  • 14:12 - 14:14
    a Kürosz-agyaghengerrel.
  • 14:14 - 14:17
    Amikor nagy ünnepséget rendez Perszepoliszban,
  • 14:17 - 14:19
    odarendeli az agyaghengert,
  • 14:19 - 14:22
    és az agyaghenger, amit kölcsönad a British Museum, Teheránba utazik,
  • 14:22 - 14:24
    hogy része legyen a Pahlavi-dinasztia
  • 14:24 - 14:27
    nagy ünnepségeinek.
  • 14:27 - 14:30
    A Kürosz-agyaghenger: a sah hitelesítője.
  • 14:30 - 14:33
    10 évvel később egy újabb történet:
  • 14:33 - 14:35
    Iráni forradalom, 1979.
  • 14:35 - 14:37
    Iszlám forradalom, nincs több Kürosz;
  • 14:37 - 14:39
    minket nem érdekel az a történelem,
  • 14:39 - 14:42
    minket az iszlám Irán érdekel --
  • 14:42 - 14:44
    amíg Irak --
  • 14:44 - 14:47
    akiről elhatároztuk, hogy a régió új szuperhatalma lesz --
  • 14:47 - 14:49
    támad.
  • 14:49 - 14:51
    Egy újabb irak-iráni háború.
  • 14:51 - 14:53
    És kritikussá válik az irániak számára,
  • 14:53 - 14:56
    hogy emlékezzenek a nagy múltjukra.
  • 14:56 - 14:58
    A nagy múltjukra,
  • 14:58 - 15:01
    amiben megküzdöttek Irakkal, és nyertek.
  • 15:01 - 15:03
    Kritikussá válik, hogy találjanak egy szimbólumot,
  • 15:03 - 15:06
    ami minden iránit egyesít --
  • 15:06 - 15:08
    muzulmánt és nem muzulmánt,
  • 15:08 - 15:11
    keresztényeket, zoroasztriánusokat, Iránban élő zsidókat,
  • 15:11 - 15:13
    embereket, akik hívők vagy nem.
  • 15:13 - 15:16
    És a szimbólum, ami adja magát, Kürosz.
  • 15:16 - 15:19
    Így amikor a British Museum és a teheráni Nemzeti Múzeum
  • 15:19 - 15:21
    együttműködnek, ahogy mi tettük,
  • 15:21 - 15:23
    az irániak csak egyetlen dolgot
  • 15:23 - 15:25
    kérnek kölcsön.
  • 15:25 - 15:27
    Egyetlen tárgyat akarnak.
  • 15:27 - 15:29
    A Kürosz-agyaghengert akarják kölcsönkérni.
  • 15:29 - 15:31
    És tavaly
  • 15:31 - 15:35
    a Kürosz-agyaghenger Teheránba utazott
  • 15:35 - 15:38
    másodszor is.
  • 15:38 - 15:41
    Ezen a képen bemutatják, és a tartójába helyezi
  • 15:41 - 15:44
    a teheráni Nemzeti Múzeum igazgatója,
  • 15:44 - 15:47
    egy a sok iráni nő közül, akik nagyon magas pozíciót töltenek be,
  • 15:47 - 15:49
    Ardakani asszony.
  • 15:49 - 15:51
    Hatalmas esemény volt.
  • 15:51 - 15:54
    Ez a kép másik oldala.
  • 15:54 - 15:57
    Teheránban
  • 15:57 - 15:59
    1-2 millió ember látta,
  • 15:59 - 16:01
    néhány hónap leforgása alatt.
  • 16:01 - 16:03
    Ez nagyobb bármelyik nyugati
  • 16:03 - 16:05
    blockbuster kiállításnál.
  • 16:05 - 16:08
    És egy nagy vita tárgya arról,
  • 16:08 - 16:11
    hogy mit jelent ez az agyaghenger, mit jelent Kürosz,
  • 16:11 - 16:14
    de mindenekfölött Kürosz, ahogy megjelenik az agyaghengeren --
  • 16:14 - 16:17
    Kürosz, mint a haza védelmezője,
  • 16:17 - 16:19
    az iráni identitás bajnoka,
  • 16:19 - 16:21
    és az iráni népé,
  • 16:21 - 16:23
    aki tolerál minden vallást.
  • 16:23 - 16:25
    És a mai Iránban,
  • 16:25 - 16:28
    a zoroasztriánusoknak és keresztényeknek garantált
  • 16:28 - 16:31
    helye van az iráni parlamentben, amire nagyon büszkék lehetnek.
  • 16:31 - 16:34
    Hogy lássák ezt a tárgyat Teheránban,
  • 16:34 - 16:36
    több ezer Iránban élő zsidó
  • 16:36 - 16:38
    érkezett Teheránba.
  • 16:38 - 16:40
    Nagy szimbólum lett,
  • 16:40 - 16:42
    egy nagy vita tárgya,
  • 16:42 - 16:45
    hogy mit jelent Irán otthon és külföldön.
  • 16:45 - 16:48
    Irán még mindig az elnyomottak védelmezője?
  • 16:48 - 16:50
    Szabadon engedi-e Irán az embereket,
  • 16:50 - 16:53
    akiket a diktátor fogjul ejtett és elhurcolt?
  • 16:53 - 16:56
    Ez magas röptű nemzeti retorika,
  • 16:56 - 16:58
    és mindez egy látványos
  • 16:58 - 17:00
    műsorban csúcsosodott ki,
  • 17:00 - 17:02
    ami megnyitotta a hazatérést.
  • 17:02 - 17:05
    Itt láthatják ezt a felnagyított Kürosz-agyaghengert a színpadon,
  • 17:05 - 17:08
    az iráni történelem nagyjaival,
  • 17:08 - 17:10
    akik összegyűltek, hogy elfoglalják
  • 17:10 - 17:13
    a helyüket Irán hagyatékában.
  • 17:13 - 17:15
    Ezt a narratívát maga
  • 17:15 - 17:18
    az elnök mutatta be.
  • 17:18 - 17:20
    Számomra,
  • 17:20 - 17:22
    elvinni ezt a tárgyat Iránba,
  • 17:22 - 17:24
    hogy megengedték, hogy elvigyem ezt a tárgyat Iránba
  • 17:24 - 17:26
    azt jelentette, hogy megengedték, hogy részévé váljak
  • 17:26 - 17:28
    egy elképesztő vitának
  • 17:28 - 17:30
    a legmagasabb szinten arról,
  • 17:30 - 17:32
    hogy mi Irán,
  • 17:32 - 17:35
    milyen különböző Iránok léteznek,
  • 17:35 - 17:37
    és Irán különböző történelmei hogyan
  • 17:37 - 17:40
    formálhatják a világot ma.
  • 17:40 - 17:43
    Ez a vita továbbra is folytatódik,
  • 17:43 - 17:45
    és tovább fog dübörögni,
  • 17:45 - 17:47
    mert ez a tárgy
  • 17:47 - 17:49
    egyike a legnagyobb kinyilatkoztatásoknak
  • 17:49 - 17:51
    az emberi törekvésről.
  • 17:51 - 17:55
    Egyenrangú az amerikai alkotmánnyal.
  • 17:55 - 17:58
    Mindenképpen többet mond a valódi szabadságról,
  • 17:58 - 18:00
    mint a Magna Carta.
  • 18:00 - 18:03
    Ez egy olyan dokumentum, amely oly sokat jelenthet
  • 18:03 - 18:06
    Iránnak és a régiónak.
  • 18:06 - 18:08
    Egy másolata
  • 18:08 - 18:10
    az Egyesült Nemzetek épületében található.
  • 18:10 - 18:13
    Ősszel New Yorkban jelen lesz,
  • 18:13 - 18:15
    amikor a nagy viták zajlanak
  • 18:15 - 18:18
    a Közel-Kelet jövőjéről.
  • 18:18 - 18:20
    És azzal szeretném befejezni, hogy önöket kérdezem,
  • 18:20 - 18:22
    vajon mi lesz a következő történet,
  • 18:22 - 18:24
    amiben ez a tárgy szerepel.
  • 18:24 - 18:26
    Biztosan meg fog még jelenni
  • 18:26 - 18:28
    sok közel-keleti történetben.
  • 18:28 - 18:30
    És milyen közel-keleti történetet,
  • 18:30 - 18:32
    a világ milyen történetét
  • 18:32 - 18:34
    szeretnék látni
  • 18:34 - 18:36
    visszatükrözni azt,
  • 18:36 - 18:38
    amit az agyaghenger kifejez?
  • 18:38 - 18:40
    A népek jogát,
  • 18:40 - 18:42
    hogy együtt éljenek ugyanabban az államban,
  • 18:42 - 18:44
    szabadon gyakorolva a különböző vallásaikat --
  • 18:44 - 18:46
    egy Közel-Keletet, egy világot,
  • 18:46 - 18:48
    ahol a vallás nem megosztottság vagy
  • 18:48 - 18:51
    vita tárgya.
  • 18:51 - 18:54
    A mostani Közel-Kelet világában
  • 18:54 - 18:57
    a viták, ahogy tudják, kiélezettek.
  • 18:57 - 18:59
    De azt hiszem, lehetséges,
  • 18:59 - 19:03
    hogy a leghatalmasabb és legbölcsebb hang mind közül,
  • 19:03 - 19:05
    ez a hang lehet,
  • 19:05 - 19:07
    egy néma tárgy hangja,
  • 19:07 - 19:09
    a Kürosz-agyaghengeré.
  • 19:09 - 19:11
    Köszönöm.
  • 19:11 - 19:15
    (Taps)
Title:
Neil MacGregor: 2600 év történelem egyetlen tárgyban
Speaker:
Neil MacGregor
Description:

Egy agyaghenger, amit akkád ékjelek borítanak, sérült és törött, a Kürosz-agyaghenger egy erőteljes szimbóluma a vallási toleranciának és a multikulturalizmusnak. Ebben a lebilincselő előadásban Neil MacGregor, a British Museum igazgatója, végigvezet minket a közel-keleti történelem 2600 évén egyetlen tárgyon keresztül.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
19:16
Laszlo Kereszturi approved Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Laszlo Kereszturi commented on Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Krisztian Stancz commented on Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Laszlo Kereszturi commented on Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Laszlo Kereszturi edited Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Krisztian Stancz accepted Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Krisztian Stancz edited Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Krisztian Stancz declined Hungarian subtitles for 2600 years of history in one object
Show all

Hungarian subtitles

Revisions