Return to Video

Mitől lesz egy város gyalogosbarát?

  • 0:01 - 0:04
    A bejárható városról, a gyalogosbarát
    városról fogok beszélni.
  • 0:04 - 0:05
    De mit is nevezek így?
  • 0:05 - 0:08
    Hogy érthető legyen,
  • 0:08 - 0:14
    az olyan várost, ahol az autó
    csupán kényelmi eszköz,
  • 0:14 - 0:16
    nélküle sem érezzük magunkat
    korlátozva mozgásunkban.
  • 0:17 - 0:19
    Beszélek arról, hogy miért szükséges,
  • 0:19 - 0:24
    hogy a város gyalogosbarát legyen,
    és arról, hogy miként érhető ez el.
  • 0:24 - 0:28
    Mostanában arról szoktam előadni,
    hogy miért van erre szükségünk,
  • 0:28 - 0:31
    de hát önök okos fickók...
  • 0:32 - 0:36
    Pont egy hónapja már elmondtam ugyanezt,
  • 0:36 - 0:38
    a TED.com-on megnézhetik.
  • 0:38 - 0:41
    Tehát most arról beszélek,
    hogy miként kell csinálni.
  • 0:41 - 0:43
    Sokat gondolkoztam ezen,
  • 0:43 - 0:46
    kialakítottam a gyalogosbarát
    város elméletét.
  • 0:46 - 0:49
    Az elmélet kicsit nagyképű, nem olyan
    komoly ez, mint ahogy kinéz,
  • 0:49 - 0:51
    de az biztos, hogy sokat töprengtem rajta,
  • 0:51 - 0:55
    és most elmondom, mire jutottam.
  • 0:55 - 0:56
    Az amerikai városban...
  • 0:56 - 1:00
    – egy tipikus amerikai város
    nem olyan, mint Washington DC,
  • 1:00 - 1:02
    New York vagy San Francisco.
  • 1:02 - 1:05
    Inkább, mint Grand Rapids vagy Cedar
    Rapids vagy Memphis –,
  • 1:05 - 1:08
    a tipikus amerikai városban
    a legtöbb embernek van kocsija,
  • 1:08 - 1:11
    és nagy a kísértés,
    hogy mindenhová azzal járjon.
  • 1:11 - 1:14
    Ahhoz, hogy sétáljanak,
    olyan sétát kell ajánljunk nekik,
  • 1:14 - 1:17
    ami van olyan kellemes, mint a kocsikázás.
  • 1:17 - 1:18
    Mit jelent ez?
  • 1:18 - 1:20
    Egyszerre négy dolognak kell teljesülnie:
  • 1:20 - 1:22
    Legyen hova és miért gyalogolni;
  • 1:22 - 1:25
    legyen biztonságos,
    és így is érezzék az emberek;
  • 1:25 - 1:27
    legyen kellemes a séta;
  • 1:27 - 1:28
    és ne legyen unalmas az út.
  • 1:28 - 1:31
    E négy dolognak
    egyszerre kell teljesülnie.
  • 1:31 - 1:33
    Ezek köré építem fel a mai előadásom.
  • 1:33 - 1:35
    Végigvezetem önöket mind a négyen.
  • 1:35 - 1:38
    Hogy miért gyalogoljunk, azt tanáraimtól,
  • 1:38 - 1:40
    Andrés Duany és Elizabeth
    Plater-Zyberktől tanultam,
  • 1:40 - 1:42
    ők az Új urbanista mozgalom alapítói.
  • 1:42 - 1:46
    Ma részben az ő diáikat, részben
    saját előadásom kéne elmondjam,
  • 1:46 - 1:47
    de azt is tőlük tanultam.
  • 1:47 - 1:49
    A tervezés történetéről van szó,
  • 1:49 - 1:52
    ahogyan a tervezői szakma kialakult.
  • 1:52 - 1:57
    Amikor a 19. században
    az emberek kiözönlöttek
  • 1:57 - 2:00
    a sötét, kormos, pokoli iparvidékekről,
  • 2:00 - 2:04
    azt mondták a tervezők: vigyük
    a lakóterületet messze a gyáraktól.
  • 2:04 - 2:07
    Rögtön jelentősen megnőtt
    a lakosság élettartama,
  • 2:07 - 2:09
    és szeretjük azt mondani,
  • 2:09 - 2:12
    hogy a tervezők azóta is
    valami hasonló dobásra készülnek.
  • 2:12 - 2:15
    Így kezdődött el tehát az övezetek
    kialakítása,
  • 2:15 - 2:18
    amikor a tájat egy-egy célra használt
    nagy területekre osztjuk be.
  • 2:18 - 2:21
    Amikor megérkezem egy városba,
    hogy tervet készítsek,
  • 2:21 - 2:25
    tipikusan ilyen térkép fogad.
  • 2:25 - 2:27
    Minden ilyen terv azt garantálja,
  • 2:27 - 2:29
    hogy a város nem lesz gyalogosbarát,
  • 2:29 - 2:32
    mert semmi nem lesz közel semmihez.
  • 2:32 - 2:36
    Ennek alternatívája az olyan város,
    ahol kellemesebb gyalogolni,
  • 2:36 - 2:38
    Szeretem az egyiket
    Rothko képeihez hasonlítani,
  • 2:38 - 2:40
    ezt a másikat meg Seuratéhoz.
  • 2:40 - 2:42
    Ez másmilyen megközelítés, pointillista –
  • 2:42 - 2:44
    más módon jelöli ki a helyszíneket.
  • 2:44 - 2:47
    Manhattannek ez a térképe
    kissé félrevezető,
  • 2:47 - 2:51
    mert a piros szín olyan területet jelöl,
    amely függőlegesen vegyes használatú.
  • 2:51 - 2:54
    Ez tehát az új urbanisták
    nagy története,
  • 2:54 - 2:56
    annak elismerése,
    hogy csupán két olyan út van,
  • 2:56 - 2:59
    amit már ezrek kipróbáltak a világban
  • 2:59 - 3:02
    a történelem során,
    közösségek kialakítására.
  • 3:02 - 3:04
    Az egyik a hagyományos városnegyed.
  • 3:04 - 3:07
    Itt a massachusettsi Newburyport
    néhány városnegyedét látjuk,
  • 3:07 - 3:11
    ezek kompaktak: sokszínűek,
    van bennük minden –
  • 3:11 - 3:15
    olyan helyek, ahol lakni, dolgozni,
    vásárolni, kikapcsolódni, tanulni lehet, –
  • 3:16 - 3:17
    s mindezt sétatávolságban.
  • 3:17 - 3:20
    Úgy tervezték, hogy gyalogosbarát legyen.
  • 3:20 - 3:21
    Sok utcácskája van.
  • 3:21 - 3:23
    Mindegyiken kényelmes a gyaloglás.
  • 3:23 - 3:25
    Ezzel szögesen ellentétesek
  • 3:25 - 3:28
    a 2. világháború utáni fejlesztések,
  • 3:28 - 3:30
    az elővárosi terjeszkedés:
  • 3:30 - 3:34
    sem nem kompakt, sem nem változatos,
    és nem gyalogosbarát.
  • 3:34 - 3:36
    Kevés utca közt van ugyanis kapcsolódás,
  • 3:36 - 3:39
    de amelyik mégis több másikkal
    kapcsolódik, annak nagy a forgalma,
  • 3:39 - 3:41
    oda nem engedjük ki a gyereket.
  • 3:41 - 3:44
    Köszönet Alex Macleannek
    azért a sok remek légi felvételért,
  • 3:44 - 3:47
    amit itt most bemutatok.
  • 3:47 - 3:51
    Mulatságos az elővárost
    alkotórészeire vágni,
  • 3:51 - 3:52
    könnyű felismerni,
  • 3:52 - 3:55
    hogy ezen a részen csak laknak,
    ott meg csak dolgoznak,
  • 3:56 - 3:58
    ez meg azért van, hogy itt vásároljunk,
  • 3:58 - 4:01
    és itt vannak
    a túlméretezett közintézmények.
  • 4:01 - 4:03
    Az iskolák csak nőnek és nőnek,
  • 4:03 - 4:05
    és így egyre messzebb kerülnek egymástól.
  • 4:05 - 4:07
    Az iskola területének
  • 4:07 - 4:10
    és a hozzá tartozó parkolónak
    az aránya elárulja,
  • 4:10 - 4:11
    amit nem árt tudnunk:
  • 4:11 - 4:14
    hogy egyetlen gyerek sem
    jár gyalog az iskolába,
  • 4:14 - 4:16
    és nem is fog senki sem gyalogolni.
  • 4:16 - 4:20
    Vezetnek fiatalok és idősek,
    teljesen kezdők és alig tapasztaltabbak.
  • 4:20 - 4:22
    és ez persze a baleseti
    statisztikán is látszik.
  • 4:22 - 4:26
    Vannak az egyéb
    túlméretezett városi létesítmények,
  • 4:26 - 4:27
    pl. a sportpályák.
  • 4:27 - 4:31
    Remek, hogy Fort Lauderdale-ben
    a Westin szállodának
  • 4:31 - 4:34
    nyolc foci-, nyolc kosár-
  • 4:34 - 4:36
    és húsz teniszpályája van,
  • 4:36 - 4:40
    de nézzük a hozzá vezető utat:
  • 4:40 - 4:42
    engednénk ott biciklizni a gyerekünket?
  • 4:42 - 4:44
    Hát ezért vannak manapság foci-anyukák.
  • 4:44 - 4:46
    Gyerekkoromban nekünk egy focipályánk,
  • 4:46 - 4:48
    egy kosár- és egy teniszpályánk volt,
  • 4:48 - 4:50
    de mehettem gyalog, mert közel volt.
  • 4:50 - 4:54
    Még az elővárosokról valamit,
    amit nem veszünk számításba:
  • 4:54 - 4:56
    ha mindent elkülönítünk mindentől,
  • 4:56 - 4:58
    azután újra összekötjük
    autós infrastruktúrával,
  • 4:58 - 5:01
    akkor a táj valahogy így kezd kinézni.
  • 5:01 - 5:03
    Ennek a fő tanulsága:
  • 5:03 - 5:07
    ha gyalogos várost akarunk,
    nem kezdhetjük az elővárosi modellel,
  • 5:07 - 5:09
    a városi modell vázára van szükségünk.
  • 5:09 - 5:12
    Az ilyen tervezésből ez sül ki,
  • 5:12 - 5:13
    mint ami itt van.
  • 5:13 - 5:16
    Sok amerikai szeretne ilyet.
  • 5:16 - 5:18
    De meg kell értsük,
    hogy az álomnak folytatása is van.
  • 5:18 - 5:20
    Ha ilyenről álmodunk,
  • 5:20 - 5:23
    azzal ez is velejár, sokszor
    egészen szélsőséges mértékben,
  • 5:23 - 5:26
    ha a táj alakításakor
    az autósok kényelme az elsődleges,
  • 5:26 - 5:28
    Micsoda érzés lehet e helyeken élni!
  • 5:28 - 5:29
    (Nevetés)
  • 5:29 - 5:30
    Ez nem photoshoppal készült.
  • 5:30 - 5:32
    Walter Kulash fényképezte.
  • 5:33 - 5:34
    Panamavárosban.
  • 5:34 - 5:36
    Valódi a helyszín.
  • 5:36 - 5:39
    Elég rémes lehet vezetni
  • 5:39 - 5:41
    és gyalogolni
  • 5:41 - 5:43
    ezeken a helyeken.
  • 5:43 - 5:46
    Ezt a képet közegészségügyi szakemberek
    mutogatják egy ideje.
  • 5:46 - 5:47
    (Nevetés)
  • 5:47 - 5:51
    Az, hogy manapság
    kocsival megyünk a parkolóba
  • 5:51 - 5:52
    és mozgólépcsőn a konditerembe,
  • 5:52 - 5:54
    azt mutatja, hogy valamit
    rosszul csinálunk.
  • 5:54 - 5:56
    De tudjuk, miként lehet jobban.
  • 5:56 - 5:58
    Iit van két modell, szembeállítva.
  • 5:58 - 5:59
    Ezt a képet az új urbanisták
  • 5:59 - 6:02
    segédanyagként használják közel 30 éve,
  • 6:02 - 6:03
    hogy megmutassák,
  • 6:03 - 6:07
    az előváros és a hagyományos városnegyed
    ugyanazokat a dolgokat tartalmazza.
  • 6:07 - 6:09
    A különbség a méretben van,
  • 6:09 - 6:10
    hogy milyen közel vannak egymáshoz,
  • 6:10 - 6:12
    hogyan keverednek egymással,
  • 6:12 - 6:14
    és hogy úthálózat van
  • 6:14 - 6:17
    vagy zsákutcák és gyűjtőutak.
  • 6:17 - 6:19
    Ha olyan helyet nézünk,
  • 6:19 - 6:21
    ahol remény van rá,
    hogy gyalogosbaráttá váljék.
  • 6:21 - 6:24
    és belvárosaink, kisvárosaink, városaink
  • 6:24 - 6:25
    és falvaink többnyire ilyenek,
  • 6:25 - 6:29
    szeretnénk a funkciók között
    a megfelelő egyensúlyt kialakítani.
  • 6:29 - 6:31
    Mi hiányzik, miből van túl kevés?
  • 6:31 - 6:34
    A tipikus amerikai városokban,
    ahol az amerikaik többsége él,
  • 6:34 - 6:36
    kevés a lakóterület,
  • 6:36 - 6:39
    megbomlott a munkahely–lakás egyensúly.
  • 6:39 - 6:41
    Látjuk: ahogyan a lakások visszatérnek,
  • 6:41 - 6:43
    az egyéb dolgok is kezdenek
    visszaszivárogni,
  • 6:43 - 6:45
    A lakások az elsők,
  • 6:45 - 6:49
    és persze utoljára, a folyamat
    végén jelennek meg
  • 6:49 - 6:50
    az iskolák,
  • 6:50 - 6:52
    mert az embereknek be kell költözniük.
  • 6:52 - 6:57
    A fiatalok be kell költözzenek, meg kell
    kissé melegedniük, összehozni a gyereket,
  • 6:57 - 7:00
    és végül sikerül egész jó iskolákat
    kiharcolniuk.
  • 7:00 - 7:03
    Másik része ennek,
  • 7:03 - 7:06
    amitől egy város használható,
  • 7:06 - 7:07
    az a közlekedés.
  • 7:07 - 7:11
    Egy városnegyed lehet enélkül is
    gyalogosan abszolút jól járható,
  • 7:11 - 7:14
    de hogy a város is az legyen,
    szükség van tömegközlekedésre,
  • 7:14 - 7:17
    mert ha nem érhető el
    a teljes város gyalogosan,
  • 7:17 - 7:19
    akkor autót szerzünk,
  • 7:19 - 7:20
    és ha van autónk,
  • 7:20 - 7:22
    akkor a város elkezd átalakulni
    igényeink szerint:
  • 7:22 - 7:25
    az utak kiszélesednek,
    a parkolók kibővülnek,
  • 7:25 - 7:27
    és a város nem gyalogosbarát többé.
  • 7:27 - 7:28
    Fontos tehát a közlekedés.
  • 7:28 - 7:31
    De tömegközlekedési eszközzel
    megtett minden utazás
  • 7:31 - 7:32
    sétával kezdődik vagy végződik,
  • 7:32 - 7:36
    így gondolnunk kell rá, hogy a megállók
    gyalogosan jól elérhetők legyenek.
  • 7:36 - 7:39
    A következő dolog, a legfontosabb:
    a gyalogos biztonsága.
  • 7:39 - 7:41
    Erről beszélnek a legtöbbet
    a téma szakértői.
  • 7:41 - 7:45
    Ez szükséges, de nem elégséges ahhoz,
    hogy rábírjuk az embereket a gyaloglásra.
  • 7:45 - 7:48
    Annyi más is hozzájárulhat,
    hogy egy város gyalogosbarát-e.
  • 7:48 - 7:50
    Az első a háztömbök mérete.
  • 7:50 - 7:51
    Oregon államban Portland
  • 7:51 - 7:55
    kb. 60 méteres háztömbökből álló,
    híresen gyalogosbarát város.
  • 7:55 - 7:56
    Salt Lake City,
  • 7:56 - 7:58
    kb. 180 méteres háztömbökkel,
  • 7:58 - 8:00
    köztudottan nem gyalogosbarát.
  • 8:00 - 8:03
    Ha együtt nézzük a kettőt: ég és föld,
  • 8:03 - 8:05
    pedig mindkettőt emberek építették.
  • 8:05 - 8:09
    Ráadásul 60 méteres háztömbméretnél
  • 8:09 - 8:10
    a város útjai 2 x 1
  • 8:10 - 8:12
    vagy 2 x 2 sávosak,
  • 8:12 - 8:16
    a 180-as méreteknél pedig
    2 x 3 sávosak, és ez baj.
  • 8:16 - 8:17
    Ez a baleseti statisztika.
  • 8:17 - 8:19
    Ha megduplázzuk a háztömbméreteket –
  • 8:19 - 8:22
    ez Kalifornia 24 városára
    kiterjedő tanulmány –,
  • 8:22 - 8:23
    a háztömbméreteket megduplázva
  • 8:23 - 8:27
    a halálos balesetek száma
    majdnem négyszeresére emelkedik
  • 8:27 - 8:29
    a város belső útjain.
  • 8:29 - 8:31
    Tehát, hány sávunk is van?
  • 8:31 - 8:35
    Itt említem meg, amit mindenhol
    el szoktam mondani a hallgatóságnak:
  • 8:35 - 8:37
    a kínálat gerjeszthet keresletet,
  • 8:37 - 8:42
    és a gerjesztett kereslet a városi-
    és országutakon egyaránt jelentkezik.
  • 8:42 - 8:45
    Ez a jelenség abban áll,
    hogy amikor szélesítjük az utakat,
  • 8:45 - 8:48
    hogy befogadja a várható zsúfoltságot
  • 8:48 - 8:51
    vagy a várható forgalomnövekedést
  • 8:51 - 8:55
    a túlzsúfolt rendszerben,
    alapvetően a zsúfoltság volt az,
  • 8:55 - 8:57
    ami az igényt korlátok között tartotta.
  • 8:57 - 8:59
    Így, amikor az utat kiszélesítik,
  • 8:59 - 9:01
    az eddig visszafojtott igények
    is felszínre törnek.
  • 9:01 - 9:03
    Az emberek messzebbről
    vállalják a bejárást,
  • 9:03 - 9:06
    és a munkahelyen kívül más
    célpontok is szóba jönnek már,
  • 9:06 - 9:08
    így azok a sávok
    nagyon gyorsan megtelnek,
  • 9:08 - 9:10
    és továbbszélesítjük az utat,
    s az megtelik újra...
  • 9:10 - 9:12
    Már tudjuk, hogy a zsúfolt rendszerekben
  • 9:13 - 9:15
    nem tudjuk kielégíteni az autós igényeket.
  • 9:15 - 9:18
    Egy cikk a Newsweekből,
    nem nevezhető ezoterikusnak:
  • 9:18 - 9:20
    "A ma mérnökei elismerik,
  • 9:20 - 9:23
    hogy új utak építésével a forgalom
    általában csak rosszabb lesz."
  • 9:23 - 9:27
    Erre az volt a reakcióm, hogy ha
    összehoznának ezekkel a mérnökökkel,
  • 9:27 - 9:29
    mert, hogy én nem ilyenekkel...
  • 9:29 - 9:32
    Vannak nagyszerű kivételek,
    akikkel most is dolgozom.
  • 9:32 - 9:35
    De tipikusan ilyenekkel találkozni
    egy város problémáinak megoldásakor:
  • 9:35 - 9:38
    "túlságosan zsúfolt ez az út,
    kell hozzá még egy sáv."
  • 9:38 - 9:41
    Megépítjük a sávot, jön a forgalom,
  • 9:41 - 9:43
    és azt mondják, "Mondtam én,
    hogy kell az a sáv."
  • 9:43 - 9:47
    Ez zsúfolt országutakra
    és városi utakra egyaránt érvényes.
  • 9:47 - 9:50
    Az a különös, hogy az amerikai
    városoknak, amelyekben dolgozom,
  • 9:50 - 9:51
    a legtipikusabbaknak,
  • 9:51 - 9:54
    valóban sok a túlméretezett útjuk
  • 9:54 - 9:57
    a jelenlegi forgalomhoz képest.
  • 9:57 - 9:59
    Ez volt Oklahoma városában is,
  • 9:59 - 10:01
    ahol a polgármester
    magából kikelve rohant hozzám,
  • 10:01 - 10:04
    mert a Prevention Magazine
  • 10:04 - 10:07
    őket az egész állam legkevésbé
    gyalogosbarát városának nevezte.
  • 10:07 - 10:08
    Nos, ez talán nem is volt igaz,
  • 10:08 - 10:12
    de arra mindenképp elég volt,
    hogy a polgármester tegyen valamit.
  • 10:12 - 10:13
    Csináltunk egy tanulmányt,
  • 10:13 - 10:16
    és azt találtuk, hogy az utakon lévő
  • 10:16 - 10:20
    gépkocsik száma 3 000, 4 000, 7 000,
  • 10:20 - 10:24
    és tudjuk, hogy két sáv
    napi 10 000 autót bír el.
  • 10:24 - 10:29
    A számok mind 10 000-hez közel
    vagy alatta vannak.
  • 10:29 - 10:31
    és ezeket az utakat akarták
  • 10:31 - 10:33
    az új belvárosi tervben
  • 10:33 - 10:36
    4–6-sávosra szélesíteni.
  • 10:36 - 10:39
    Tehát nincs összhangban
    a tervezett sávok száma
  • 10:39 - 10:42
    az utat használó autók számával.
  • 10:42 - 10:46
    Az volt a feladatom, hogy újratervezzek
    minden egyes belvárosi utat
  • 10:46 - 10:47
    szegélytől szegélyig.
  • 10:47 - 10:49
    Meg is csináltuk 50 háztömbre,
  • 10:49 - 10:51
    most tartunk a kivitelezésnél.
  • 10:51 - 10:54
    A sehová nem vezető,
    túlméretezett tipikus utakat
  • 10:54 - 10:56
    keskenyebbre vesszük, ezeket most építik.
  • 10:56 - 10:58
    A projekt jelenleg a felénél tart.
  • 10:58 - 11:00
    A tipikus út olyan, mint ez,
  • 11:00 - 11:03
    megtaláljuk a középutat,
    hogy mindenkinek jó legyen.
  • 11:03 - 11:05
    Találunk helyet a kerékpársávnak.
  • 11:05 - 11:07
    Megduplázzuk az út menti parkolók
    számát.
  • 11:07 - 11:11
    Teljes kerékpárút-hálózatot hoztunk létre
    ott, ahol korábban még nem volt.
  • 11:11 - 11:15
    De nincs mindenkinek annyi pénze,
    mint Oklahama városának,
  • 11:15 - 11:18
    mert nekik sok a bevételük
    a jól működő gazdaságból.
  • 11:18 - 11:20
    A tipikus város inkább olyan,
    mint Cedar Rapids,
  • 11:20 - 11:24
    ahol vannak négysávos utak,
    meg egyirányú utak.
  • 11:24 - 11:25
    Kicsit nehezen áttekinthető,
  • 11:25 - 11:29
    de most épp azt csináljuk,
    épp folyamatban van,
  • 11:29 - 11:30
    most van a tervezési fázisban -
  • 11:30 - 11:34
    Vannak kétszer négysávos utak,
    egyirányú egysávos utak;
  • 11:34 - 11:38
    átalakítunk mindent
    kétszer kétsávossá, kétirányúvá,
  • 11:38 - 11:41
    és közben 70%-kal megnöveljük
    az utcai parkolás kapacitását.
  • 11:41 - 11:42
    Ennek örülnek a kereskedők,
  • 11:42 - 11:44
    és a járdákat is védjük vele.
  • 11:44 - 11:46
    Ezek a járdákat biztonságossá teszik.
  • 11:46 - 11:49
    Mindezt jól átgondolt
    kerékpárút-hálózattal egészítjük ki.
  • 11:49 - 11:52
    És maguk a sávok. Milyen szélesek?
  • 11:52 - 11:53
    Ez valóban fontos.
  • 11:53 - 11:56
    Változtak a szabványok,
    ahogy Andrés Duany mondja,
  • 11:56 - 11:58
    egy felparcellázott területre vezető úton
  • 11:58 - 12:01
    tipikusan látni lehet a Föld görbületét.
  • 12:01 - 12:02
    (Nevetés)
  • 12:02 - 12:05
    Ez egy felparellázott terület Washigtonon
    kívül az 1960-as évekből.
  • 12:05 - 12:07
    Nézzék meg jól az utak szélességét.
  • 12:07 - 12:09
    Ez is egy felparcellázott
    terület, 1980-ból.
  • 12:09 - 12:11
    1960-as, 1980-as évek.
  • 12:11 - 12:13
    A szabványok annyira megváltoztak,
  • 12:13 - 12:15
    hogy ahol éltem, South Beachben,
  • 12:15 - 12:18
    amikor néhány utca
    vízelvezetését kijavították,
  • 12:18 - 12:21
    az utat ki kellett szélesíteni,
    és a járdánk felét elvették,
  • 12:21 - 12:23
    szabványváltozás miatt.
  • 12:23 - 12:26
    Az emberek gyorsabban mennek
    a szélesebb utakon.
  • 12:26 - 12:27
    Ezt tudják is.
  • 12:27 - 12:30
    A mérnökök tagadják, de az emberek tudják,
  • 12:30 - 12:34
    így a michigani Birmingham lakói
    a keskenyebb utakért harcolnak.
  • 12:34 - 12:37
    Oregon államban Portland
    közismerten gyalogosbarát,
  • 12:37 - 12:40
    az elkezdett "karcsú utcák"
    programnak köszönhetően.
  • 12:40 - 12:42
    A keskeny utcák biztonságosabbak.
  • 12:42 - 12:45
    Vince Grahammel együtt
    dolgoztunk Dél-Karolinában.
  • 12:45 - 12:47
    Egy konferencián bemutatja
  • 12:47 - 12:51
    egyik projektje furcsa, 6,71 m-es utcáit.
  • 12:51 - 12:54
    Ezek kétirányú utcák, nagyon keskenyek,
  • 12:54 - 12:56
    és egy jól ismert gondolkodótól idéz:
  • 12:56 - 12:58
    "...széles az az út,
    a mely a veszedelemre visz..."
  • 12:58 - 13:01
    s "...keskeny az az út,
    a mely az életre visz..."
  • 13:01 - 13:03
    (Nevetés)
  • 13:03 - 13:05
    (Taps)
  • 13:05 - 13:07
    Ez nagyon jól bejön Délen.
  • 13:07 - 13:09
    Nos: kerékpárok.
  • 13:10 - 13:14
    Kerékpárok, kerékpározás – ez jelenti
    most a forradalmat
  • 13:14 - 13:16
    igaz, csak néhány amerikai városban.
  • 13:16 - 13:18
    De ahol megépítik az utakat, ott bejön.
  • 13:18 - 13:22
    Utálom ezt mondani,
    de tervezőként nem tudok mást:
  • 13:22 - 13:26
    a kerékpárosok száma függ
    a kerékpáros infrastruktúrától.
  • 13:26 - 13:29
    Megkértem Tom Brennan barátom,
    hogy küldjön pár képet
  • 13:29 - 13:32
    a portlandi biciklis közösségről.
  • 13:32 - 13:35
    Ezt küldte, és megkérdeztem:
    Ez ma volt, munkába menet?
  • 13:35 - 13:36
    Azt válaszolta: Nem ma, kedden.
  • 13:36 - 13:41
    Amikor a kerékpáros infrastruktúrára
    költünk, ahogyan Portland is tette –
  • 13:41 - 13:45
    New York városa megduplázta a
    kerékpárosok számát már néhányszor azzal,
  • 13:45 - 13:48
    hogy fölfestette e zöld sávokat.
  • 13:48 - 13:51
    Még az olyan városokban is,
    mint a kaliforniai Long Beach,
  • 13:51 - 13:55
    lényegesen emelkedett a bringások száma
    az infrastruktúra kialakításával.
  • 13:55 - 13:57
    És persze, ami igazán számít,
  • 13:57 - 13:59
    ha ismerik a 15. utcát itt,
    Washington DC-ben, –
  • 13:59 - 14:02
    nézzék meg Rahm Emanuel
    új kerékpárútjait Chicagóban,
  • 14:02 - 14:06
    a védett sáv: a párhuzamos parkolást
    odébb tették a járdaszegélytől,
  • 14:06 - 14:10
    és a kerékpárút a parkolóhely
    és a járdaszegély között van –
  • 14:10 - 14:12
    ez igazi kényeztetés a kerékpárosoknak.
  • 14:12 - 14:15
    Míg pl. Pasadenában
    minden sáv a kerékpárosoké,
  • 14:15 - 14:17
    és akkor egyik sem igazán.
  • 14:17 - 14:20
    Ő az egyetlen kerékpáros,
    akivel Pasadenában találkoztam...
  • 14:20 - 14:22
    (Nevetés)
  • 14:22 - 14:24
    Említettem a párhuzamos parkolást.
  • 14:24 - 14:25
    Itt fontos elem az acélkorlát,
  • 14:25 - 14:29
    ami a mozgó járművektől védi
    a járdaszegélyt és a gyalogosokat.
  • 14:29 - 14:33
    Ez Fort Lauderdale;
    az utca egyik felén lehet parkolni,
  • 14:33 - 14:35
    a másikon nem.
  • 14:35 - 14:37
    Tömeg a parkolós oldal vendéglőiben,
  • 14:37 - 14:40
    a másik oldaléi meg
    konganak az ürességtől.
  • 14:40 - 14:43
    Azután maguk a fák is
    lassítják a kocsikat.
  • 14:43 - 14:45
    Lassabban mennek,
    ha az út mentén fák vannak.
  • 14:45 - 14:47
    és persze néha nagyon is
    hirtelen lassítják őket.
  • 14:48 - 14:51
    Fontos minden kis részlet
    – a szegély sugara:
  • 14:51 - 14:53
    30 centi vagy 12 méter?
  • 14:53 - 14:56
    A szegély áramvonalasságától függ,
    milyen gyorsan mennek a kocsik,
  • 14:56 - 14:58
    és mekkora tér kell az átkeléshez.
  • 14:58 - 15:01
    Imádom ezt, az ilyen elfogulatlan sajtót:
  • 15:01 - 15:06
    "Egyesek szerint a városközponthoz eljutás
    nem vonzza a gyalogosokat."
  • 15:06 - 15:08
    Ha az a táj minden
    szempontból "áramvonalas"
  • 15:08 - 15:11
    aerodinamikailag, áramlás-geometriailag
  • 15:11 - 15:13
    akkor mondjuk: az egy autóshely.
  • 15:13 - 15:18
    Egyetlen részletet vagy munkát
    sem lehet átengedni másnak.
  • 15:18 - 15:20
    És itt ez az utca:
  • 15:20 - 15:23
    pillanatok alatt elfolyik innen
    az évszázad felhőszakadása,
  • 15:23 - 15:26
    de ennek a szegény asszonynak
    naponta meg kell másznia ezt a szegélyt.
  • 15:26 - 15:29
    A kellemes gyaloglás azzal függ össze,
  • 15:29 - 15:34
    hogy minden állat egyszerre keresi
    a lehetőséget és a menekvést.
  • 15:34 - 15:36
    Észre szeretnénk venni a ragadozónkat,
  • 15:36 - 15:39
    de legyen az oldalunk is védve.
  • 15:39 - 15:42
    A jól lehatárolt helyek a vonzók,
  • 15:42 - 15:45
    ha nincsenek falak,
    az emberek nem akarnak ott lenni.
  • 15:45 - 15:48
    Mi a jó arány a falak magassága
    és a tér szélessége között?
  • 15:48 - 15:49
    Talán 1:1? Vagy 3:1?
  • 15:49 - 15:52
    Az 1:6 arányon túl már nem
    érezzük magunkat kellemesen.
  • 15:52 - 15:54
    Nem érezzük magunkat körbevéve.
  • 15:54 - 15:57
    Nos, a hat az egyhez Salzburgban
    mindenki megelégedésére szolgál.
  • 15:57 - 16:00
    Salzburgnak szöges ellentéte Houston.
  • 16:00 - 16:04
    Itt a rengeteg parkoló
    az alapvető probléma,
  • 16:04 - 16:08
    de a foghíjak, az üres telkek is
    gondot jelentenek,
  • 16:08 - 16:11
    vagy ha hiányzik egy sarok
    az elavult besorolás miatt.
  • 16:11 - 16:14
    Valóban, lehet a negyedben
    ilyen beépítetlen "orr".
  • 16:14 - 16:16
    A mi negyedünkben volt.
  • 16:16 - 16:19
    E besorolás miatt nem építhettem oda.
  • 16:19 - 16:23
    Talán tudják, hogy Washington DC
    most változtatja meg a zónáit,
  • 16:23 - 16:26
    hogy az ilyen helyszínek
    ehhez hasonlókká válhassanak.
  • 16:26 - 16:28
    Ehhez sok változtatásra volt szükség.
  • 16:28 - 16:30
    Háromszögletű házakat
    építeni érdekes lehet,
  • 16:30 - 16:33
    de ha építtetünk,
    általában kedvelik az emberek,
  • 16:33 - 16:35
    Elértük hát, hogy beépítsük
    az üres "orrokat".
  • 16:35 - 16:37
    És végül az érdekes séta:
  • 16:37 - 16:39
    az emberi jelenlét jelei.
  • 16:39 - 16:41
    A társas főemlősök közé tartozunk.
  • 16:41 - 16:43
    Mi sem érdekel jobban, mint a többi ember.
  • 16:43 - 16:45
    Igényeljük az emberi jelenlét nyomait.
  • 16:45 - 16:47
    Az egy az egyhez arány
    tökéletes, ez remek.
  • 16:47 - 16:50
    Ez a jól bejárható Grand Rapids város,
  • 16:50 - 16:52
    de senki nem jár ezen az utcán,
  • 16:52 - 16:54
    amely a két legjobb szállodát köti össze.
  • 16:54 - 16:58
    Mert ha a bal oldalán nyitott parkoló van,
  • 16:58 - 17:01
    a jobbon meg valami konferencia-épület,
  • 17:01 - 17:04
    amit állítólag épp a parkoló
    miatt azért terveztek,
  • 17:04 - 17:07
    hogy akkor nem vonz oda annyi embert.
  • 17:07 - 17:11
    Riley polgármester, aki a 10. ciklusát
    tölti Charlestonban, Dél-Karolinában,
  • 17:11 - 17:13
    megmutatta, hogy egy mindössze
    nyolcméteres épületben
  • 17:13 - 17:15
    el lehet rejteni 250 garázst.
  • 17:15 - 17:18
    Én csak fűszercserép-garázsnak nevezem.
  • 17:18 - 17:19
    Ez a termőföld-szint.
  • 17:19 - 17:22
    Különösen szeretek beszélni
    erről az utolsó projektről.
  • 17:22 - 17:25
    A Meleca Architects projektje
    az ohiói Columbusban.
  • 17:25 - 17:28
    Balra egy konferenciaközpont környéke,
    tele gyalogosokkal,
  • 17:28 - 17:31
    Jobbra van az etnikailag sokszínű
    Short North negyed,
  • 17:31 - 17:34
    tele jó vendéglőkkel.
    menő üzletekkel, zsúfolt utcákkal.
  • 17:34 - 17:36
    Ez a híd köztük nem
    volt valami jó megoldás,
  • 17:36 - 17:39
    senki nem akart átgyalogolni
    a konferenciaközpontból
  • 17:39 - 17:40
    ebbe a negyedbe.
  • 17:40 - 17:45
    Amikor újjáépítették az utat,
    a hidat megtoldották 27 méterrel.
  • 17:45 - 17:47
    Újjáépítették a hidat az út fölött.
  • 17:47 - 17:49
    A város kifizetett 1,9 millió dollárt,
  • 17:49 - 17:52
    átadták a terepet egy fejlesztőnek,
  • 17:52 - 17:53
    és a fejlesztő ezt építette,
  • 17:53 - 17:55
    Short Northba pedig visszatért az élet.
  • 17:55 - 17:59
    Mindenki azt mondja,
    az újságok, nem a szaklapok,
  • 17:59 - 18:01
    az újságok azt mondják,
    hogy ez a híd miatt van.
  • 18:01 - 18:04
    Szóval ez az. Ez a gyalogosbarát
    város általános elmélete.
  • 18:04 - 18:06
    Gondoljanak a saját városukra.
  • 18:06 - 18:08
    Gondolkodjanak el,
    miként alkalmazható ez rá.
  • 18:08 - 18:10
    Egyszerre kell teljesülnie
    a négy dolognak.
  • 18:10 - 18:12
    Keressék meg, hol teljesül
    a legtöbb közülük,
  • 18:12 - 18:14
    és javítsák ki azt, amit lehet.
  • 18:14 - 18:17
    Javítsák ki, ami javításra szorul.
  • 18:17 - 18:19
    Nagyra értékeltem a figyelmüket,
  • 18:19 - 18:22
    és köszönöm, hogy eljöttek.
  • 18:22 - 18:24
    (Taps)
Title:
Mitől lesz egy város gyalogosbarát?
Speaker:
Jeff Speck
Description:

Letenni a kocsit, kiszabadulni az elővárosból, szabadon gyalogolni a városban!
Jeff Speck várostervező elmondja, hogy mitől lesz egy város gyalogosbarát; mi az a négy tervezőelv, amely érvényesítésével a hatsávos autópályával átszelt és hatalmas háztömbökkel tagolt terpeszkedő külvárosból olyan biztonságos oázis varázsolható, ahol gyalogolni, kerékpározni jó.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
18:37

Hungarian subtitles

Revisions