Return to Video

Miért szeressük a statisztikát?

  • 0:01 - 0:04
    Az Egyesült Királyság kormánya
  • 0:04 - 0:06
    2003-ban kutatást végeztetett.
  • 0:07 - 0:11
    A kutatás a lakosság számolókészségét
  • 0:11 - 0:12
    mérte föl.
  • 0:12 - 0:14
    Megdöbbenéssel tapasztalták,
  • 0:14 - 0:18
    hogy a munkaképes korú
    felnőttek 47%-ának számolókészsége
  • 0:18 - 0:20
    nem érte el még az 1. szintet sem.
  • 0:21 - 0:25
    Pedig hát az 1. szint –
    az elégséges érettségi eredmény.
  • 0:25 - 0:29
    Ez a törtekkel, százalékokkal és a tízes
    számrendszerrel bánni tudás készsége.
  • 0:29 - 0:33
    Az eredmény heves vitát
    váltott ki a kormányban.
  • 0:33 - 0:35
    Módosították az előírásokat.
  • 0:35 - 0:37
    Beruháztak.
  • 0:37 - 0:40
    Majd 2011-ben megismételték a fölmérést.
  • 0:40 - 0:42
    Találják ki, hogyan változott ez a szám!
  • 0:44 - 0:45
    Fölment 49-re.
  • 0:45 - 0:47
    (Nevetés)
  • 0:47 - 0:49
    Amikor közzétettem e számot
    a Financial Timesban,
  • 0:49 - 0:51
    az egyik olvasó viccelődött:
  • 0:51 - 0:55
    "A szám csak a lakosság
    51%-át döbbenti meg."
  • 0:55 - 0:57
    (Nevetés)
  • 0:57 - 1:00
    De jobban tetszett
    az egyik iskolásgyerek reagálása,
  • 1:00 - 1:04
    aki – amikor az egyik iskolában
    ismertettem az eredményt –,
  • 1:04 - 1:05
    jelentkezett, és megkérdezte:
  • 1:05 - 1:08
    "Honnan tudjuk, hogy az ezt
    az eredményt produkáló személy
  • 1:08 - 1:09
    nem a 49%-hoz tartozik?
  • 1:09 - 1:11
    (Nevetés)
  • 1:11 - 1:15
    A számolókészség ügye fontos
  • 1:15 - 1:17
    egész életünk szempontjából,
  • 1:17 - 1:21
    és a századunkban bevezetni
    tervezett sok változás igényli,
  • 1:21 - 1:23
    hogy jobban érezzük
    magunkat a számok világában.
  • 1:23 - 1:25
    Ez nem csak angol probléma.
  • 1:25 - 1:30
    Az OECD 2016-ban adatokat tett közzé
    fiatalok számolókészségére vonatkozólag.
  • 1:30 - 1:33
    Az élenjáró USA-ban
  • 1:33 - 1:38
    a fiatalok közel 40%-a áll hadilábon
    a számolókészséggel.
  • 1:38 - 1:39
    Az angolok is ott vannak,
  • 1:39 - 1:44
    de hét OECD-ország számai is
    meghaladják a 20%-ot.
  • 1:45 - 1:47
    Ez baj, mert nem kellene így lennie.
  • 1:47 - 1:49
    Ha megnézzük a grafikon szélét,
  • 1:49 - 1:52
    Hollandia és Korea
    eredménye egy számjegyű.
  • 1:52 - 1:57
    Tehát a számolókészség ügyével
    biztosan foglalkoznunk kell.
  • 1:58 - 2:00
    Bármennyire hasznosak az ilyen fölmérések,
  • 2:00 - 2:06
    óhatatlanul azt kockáztatjuk,
    hogy két csoportba tereljük az embereket;
  • 2:06 - 2:08
    hogy két emberfajta létezik:
  • 2:08 - 2:12
    akik jól érzik magukat a számok
    világában, akik jól bánnak velük,
  • 2:12 - 2:14
    és akik képtelenek rá.
  • 2:14 - 2:16
    Ma megpróbálom elmagyarázni,
  • 2:16 - 2:19
    hogy ez a dichotómia hamis.
  • 2:20 - 2:21
    Ez nem megváltozhatatlan párosítás.
  • 2:21 - 2:25
    Nem kell toronymagas szintű
    számolókészség,
  • 2:25 - 2:27
    hogy a számok lázba hozzanak minket,
  • 2:27 - 2:30
    és ez a kiinduló pontunk.
  • 2:32 - 2:35
    A kérdés vizsgálatának egyik módszere
  • 2:35 - 2:36
    a statisztika szemügyre vétele.
  • 2:36 - 2:40
    Én vagyok az első, aki szóvá teszi,
    hogy valami baj van
  • 2:40 - 2:41
    a statisztika hírnevével.
  • 2:41 - 2:42
    (Nevetés)
  • 2:42 - 2:44
    Ez a matematikának olyan része,
  • 2:44 - 2:47
    amelyet még a matematikusok
    sem különösebben szeretnek,
  • 2:47 - 2:51
    mert míg a matek többi részét
    a precizitás és a bizonyosság jellemzi,
  • 2:51 - 2:53
    a statisztika majdhogynem
    az ellenkezője.
  • 2:54 - 2:58
    De jómagam későn lettem
    híve a statisztikának.
  • 2:58 - 3:01
    Ha egyetemi oktatóimtól megtudakolnák,
  • 3:01 - 3:05
    melyik két tárgyból nem brillíroznék
    diplomám megszerzése után,
  • 3:05 - 3:08
    a statisztikát és a számítógépes
    programozást említenék.
  • 3:08 - 3:11
    Mégis itt vagyok, hogy egy pár
    statisztikai grafikont mutassak,
  • 3:11 - 3:12
    amelyeket én programoztam.
  • 3:13 - 3:14
    Mi váltotta ki belőlem a változást?
  • 3:15 - 3:18
    Mi késztetett rá, hogy a statisztikára
    mint érdekes dologra tekintsek?
  • 3:18 - 3:20
    Lényegében az,
    hogy a statisztika rólunk szól.
  • 3:21 - 3:23
    Ha a szó etimológiáját nézzük,
  • 3:23 - 3:26
    az államra vagy a közösségünkre
  • 3:26 - 3:29
    vonatkozó adatokkal foglalkozó
    tudományt jelenti.
  • 3:29 - 3:32
    Tehát a statisztika minket mint csoportot,
  • 3:32 - 3:34
    s nem mint egyéneket vizsgál.
  • 3:34 - 3:35
    Társas viselkedésű állatokként
  • 3:35 - 3:39
    mi is részesei vagyunk annak a csodának,
    ahogy individuumként társainkhoz,
  • 3:39 - 3:40
    csoportunkhoz viszonyulunk.
  • 3:41 - 3:44
    A statisztika a legerősebb eszköz
  • 3:44 - 3:45
    meglepetések kimutatására.
  • 3:45 - 3:49
    Az Ipsos MORI
    néhány csodás kutatást végzett
  • 3:49 - 3:50
    az utóbbi években.
  • 3:50 - 3:54
    Pl. amely az Egyesült Királyság
    több mint ezer felnőttjéről készült:
  • 3:54 - 3:57
    vajon Anglia és Wales lakosainak
  • 3:57 - 3:59
    hány százaléka muszlim?
  • 3:59 - 4:02
    Az derül ki a teljes lakosságra nézve
  • 4:02 - 4:06
    reprezentatívnak tartott felmérésből,
    hogy átlag 24%.
  • 4:07 - 4:09
    Ezt hitték az emberek.
  • 4:09 - 4:12
    A britek azt hiszik, hogy az ország
    lakosainak 24%-a muszlim.
  • 4:12 - 4:17
    A hivatalos adatok viszont föltárják,
    hogy ez a szám 5% körül van.
  • 4:18 - 4:22
    Óriási különbség van aközött,
    hogy mit hiszünk, mit észlelünk,
  • 4:22 - 4:24
    s hogy milyen valóságot
    mutat a statisztika.
  • 4:24 - 4:25
    Ez pedig nagyon érdekes.
  • 4:25 - 4:29
    Mi okozhatja ezt a téves fölfogást?
  • 4:29 - 4:31
    Annyira izgalomba hozott a tanulmány,
  • 4:31 - 4:35
    hogy előadásaim során
    kérdezősködni kezdtem.
  • 4:35 - 4:36
    Előadást tartottam
  • 4:36 - 4:38
    a hammersmith-i Szt. Pál Leányiskolában,
  • 4:38 - 4:40
    a hallgatóság olyan volt, mint itt ez,
  • 4:40 - 4:44
    azzal a különbséggel,
    hogy csak hatodikos lányokból állt.
  • 4:44 - 4:46
    Megkérdeztem őket:
  • 4:46 - 4:52
    "Lányok, szerintetek
    a brit közvélemény mit gondol,
  • 4:52 - 4:54
    évente hány bakfis esik teherbe?"
  • 4:54 - 4:57
    A lányok földühödtek, amikor közöltem,
  • 4:57 - 5:01
    hogy a britek úgy hiszik,
    hogy 100 bakfis közül
  • 5:01 - 5:03
    évente 15 esik teherbe.
  • 5:03 - 5:06
    Igazuk volt, hogy földühödtek,
  • 5:06 - 5:08
    mert valójában már
    a 200. pötty közelében járnék,
  • 5:08 - 5:10
    mire beszínezhetnék egyet,
  • 5:10 - 5:13
    a hivatalos adatok bizonysága szerint.
  • 5:13 - 5:16
    Ez, akárcsak a számolókészség,
    nem csak brit probléma.
  • 5:16 - 5:21
    Az Ipsos MORI az utóbbi években
    az egész világra kibővítette a kutatást.
  • 5:21 - 5:24
    Megkérdezték a szaúd-arábiaiakat,
  • 5:24 - 5:26
    vajon az ország lakosai közül
  • 5:26 - 5:29
    hány százalék túlsúlyos vagy elhízott?
  • 5:31 - 5:36
    A szaúdiak általában azt felelték,
    hogy a 28%-a.
  • 5:36 - 5:38
    Ezt hitték:
  • 5:38 - 5:40
    túlsúlyos vagy elhízott
    a felnőttek több mint negyede.
  • 5:40 - 5:45
    A hivatalos számok viszont
    azt mutatják, hogy közel 3/4-ük.
  • 5:45 - 5:46
    (Nevetés)
  • 5:47 - 5:49
    Megint csak óriási különbség!
  • 5:49 - 5:53
    Ez a kedvencem: megkérdezték a japánokat,
  • 5:53 - 5:55
    hogy 100 japán közül
  • 5:55 - 5:58
    hányan élnek vidéken?
  • 5:59 - 6:03
    Általában a fele – mondták.
  • 6:03 - 6:08
    Úgy hitték, hogy a japánok
    56%-a él vidéken.
  • 6:08 - 6:09
    A hivatalos adatok szerint 7%-uk.
  • 6:10 - 6:15
    Rendkívüli eltérések,
    és egyeseknek meglepők,
  • 6:15 - 6:17
    de azoknak nem, akik olvasták pl.
  • 6:17 - 6:22
    Daniel Kahneman
    Nobel-díjas közgazdász művét.
  • 6:22 - 6:27
    Munkatársával, Amos Tverskyvel
    évekig kutatta
  • 6:27 - 6:30
    az észlelés és a valóság
    közti különbséget,
  • 6:30 - 6:34
    azt a tényt, hogy az emberek
    elég rossz ösztönös statisztikusok.
  • 6:34 - 6:35
    Ennek több oka van.
  • 6:35 - 6:39
    Az egyéni tapasztalatok feltétlenül
    befolyásolják észleléseinket,
  • 6:39 - 6:43
    ahogy a média is, amikor az eseményekről
  • 6:43 - 6:45
    normálisnak nem mondható
    módon számol be.
  • 6:45 - 6:47
    Kahneman ezt találóan fogalmazta meg:
  • 6:47 - 6:49
    "Vakok lehetünk a nyilvánvalóra" –,
  • 6:49 - 6:51
    tehát rossz számokkal dolgozunk –
  • 6:51 - 6:53
    "de ez ügyben a vakságunkat sem látjuk."
  • 6:53 - 6:56
    Ez pedig károsan hat a döntéshozatalra.
  • 6:56 - 6:59
    Eközben a statisztikai hivatalban
    arra gondoltam,
  • 6:59 - 7:01
    hogy ez tényleg érdekes.
  • 7:01 - 7:03
    Azt mondtam, hogy ez világprobléma,
  • 7:03 - 7:06
    de talán a földrajz okozza.
  • 7:06 - 7:10
    E kérdések mind arra vezettek:
    milyen jól ismered a hazádat?
  • 7:10 - 7:14
    Esetünkben pedig:
    mennyire jól ismered a 64 millió embert?
  • 7:14 - 7:16
    Kiderül, hogy nem valami jól.
    Nekem nem megy.
  • 7:16 - 7:18
    Támadt egy ötletem,
  • 7:18 - 7:21
    amiben ugyanolyan megközelítési
    módra gondoltam,
  • 7:21 - 7:23
    de nagyon is helyi szinten.
  • 7:23 - 7:24
    Mi az, hogy helyi?
  • 7:24 - 7:26
    Az átfogalmazott kérdés így hangozhat:
  • 7:26 - 7:28
    Mennyire jól ismerjük a környékünket?
  • 7:28 - 7:30
    Így már pontosabbak lesznek a válaszaink?
  • 7:32 - 7:34
    Terveztem ezért egy játékot.
  • 7:34 - 7:35
    "Mennyire jól ismered a környékedet?"
  • 7:36 - 7:38
    Egyszerű webalkalmazás.
  • 7:38 - 7:40
    Irányítószámunkat beírva
  • 7:40 - 7:42
    a program a népszámlálás
    adataira támaszkodva kérdez
  • 7:42 - 7:44
    a környezetünket illetően.
  • 7:44 - 7:46
    Tervezéskor nagyon tudatosan jártam el:
  • 7:46 - 7:51
    azt szerettem volna,
    ha a legszélesebb kör használja,
  • 7:51 - 7:53
    nemcsak a számokhoz értő 49%.
  • 7:53 - 7:55
    Szerettem volna, ha mindenki rákap.
  • 7:55 - 7:57
    A játék tervezésekor
  • 7:57 - 8:00
    az ihletet az Otto Neurath által
  • 8:00 - 8:03
    az 1920-30-as években
    kidolgozott Isotypes adta.
  • 8:03 - 8:07
    Ezek számok ábrázolására való módszerek
  • 8:07 - 8:09
    képi jelek többszöri ismétlésével.
  • 8:10 - 8:13
    Ott vannak a számok,
    de a háttérbe húzódva.
  • 8:13 - 8:16
    Nagyszerű módszer
    mennyiségek ábrázolására,
  • 8:16 - 8:19
    és elkerülhető vele
    pl. a százalék, a tört vagy az arány
  • 8:19 - 8:20
    fogalmának használata.
  • 8:20 - 8:22
    Lássuk a játékot!
  • 8:22 - 8:24
    Bal felől vannak a jelképek,
  • 8:24 - 8:27
    és a jobb oldali térképen látszik,
  • 8:27 - 8:30
    mely földrajzi területre vonatkoznak
  • 8:30 - 8:31
    a kérdések.
  • 8:31 - 8:32
    Hét kérdést teszünk föl.
  • 8:32 - 8:36
    Minden kérdésnél a lehetséges válasz
    nulla és száz közé eshet,
  • 8:36 - 8:38
    és a játék végén kiderül
  • 8:38 - 8:41
    az összesített pontszám,
    ami nulla és száz közé eshet.
  • 8:41 - 8:43
    Mivel ez itt a TEDxExeter,
  • 8:43 - 8:45
    nézzük meg gyorsan,
  • 8:45 - 8:48
    miket kérdez először a program Exeterről.
  • 8:48 - 8:49
    Az első kérdése:
  • 8:49 - 8:52
    100 fő közül hány a 16 évesnél fiatalabb?
  • 8:53 - 8:56
    Nem túl jól ismerem Exetert,
    ezért csak saccolni tudtam,
  • 8:56 - 8:59
    de azért képet kapnak a játék működéséről.
  • 8:59 - 9:03
    Elhúzzák a csúszkát
    a képecskék kijelölésére,
  • 9:03 - 9:05
    majd az OK-ra rákattintva felelnek.
  • 9:05 - 9:09
    Megjelenítjük a válasz
    és a valóság közötti különbséget.
  • 9:09 - 9:13
    Kiderül, hogy jól melléfogtam;
    a valóságban 5.
  • 9:13 - 9:15
    Mi a következő kérdés?
  • 9:15 - 9:17
    Kíváncsi az átlagéletkorra,
  • 9:17 - 9:19
    arra a korra, amelynél a sokaság
    fele fiatalabb,
  • 9:19 - 9:21
    illetve a fele idősebb.
  • 9:21 - 9:24
    Úgy gondoltam, hogy 35;
    ezt olyan középkorúnak érzem.
  • 9:24 - 9:26
    (Nevetés)
  • 9:28 - 9:30
    Valójában Exeter hihetetlenül fiatal,
  • 9:30 - 9:35
    de én alulértékeltem
    az egyetem helyi hatását.
  • 9:35 - 9:37
    A kérdések egyre fogósabbakká válnak.
  • 9:37 - 9:39
    E kérdés a lakástulajdonra vonatkozik.
  • 9:40 - 9:44
    100 háztartás közül
    hányat terhel jelzálog vagy hitel?
  • 9:44 - 9:45
    Lefedeztem magam,
  • 9:45 - 9:48
    mert nem akartam 50-nél többet mondani.
  • 9:48 - 9:50
    (Nevetés)
  • 9:50 - 9:53
    Tényleg, ezek a kérdések már nehezebbek,
  • 9:53 - 9:55
    mert ha valamely területen
    vagy közösségben élünk,
  • 9:56 - 10:01
    az életkor dönti el,
    hogy a sokaság öreg-e vagy fiatal.
  • 10:01 - 10:03
    Elég körülnéznünk, és látjuk.
  • 10:03 - 10:07
    De pl. a lakástulajdon kérdését
    sokkal nehezebb megítélni,
  • 10:07 - 10:09
    ezért a heurisztikánkhoz térünk vissza,
  • 10:09 - 10:14
    arra vonatkozó előítéletünkhöz,
    hogy hányan laknak a sajátjukban.
  • 10:14 - 10:17
    Az a helyzet,
    hogy amikor kibocsátottuk a játékot,
  • 10:17 - 10:21
    az alapjául szolgáló népszámlálási
    adatok már többévesek voltak.
  • 10:21 - 10:24
    Voltak online alkalmazások,
    amelyekkel irányítószám alapján
  • 10:25 - 10:27
    többéves idősorokat kaphatunk.
  • 10:27 - 10:28
    Bizonyos értelemben
  • 10:28 - 10:31
    ezek egy kissé avittasok voltak,
    és nem feltétlenül újak.
  • 10:31 - 10:35
    De érdekelt, hogy milyen lesz a reakció,
  • 10:35 - 10:37
    ha animációval játékossá tesszük
  • 10:37 - 10:39
    a rendelkezésünkre álló adatokat,
  • 10:39 - 10:43
    és arra játszunk rá,
    hogy léteznek előítéletek.
  • 10:44 - 10:47
    Kiderült, hogy a reakciók jócskán... hm...
  • 10:48 - 10:50
    meghaladták a várakozásomat.
  • 10:50 - 10:53
    Régen dédelgetett vágyam
    egy statisztikai oldal,
  • 10:53 - 10:55
    amely a közönség igénye miatt omlik össze.
  • 10:55 - 10:57
    (Nevetés)
  • 10:57 - 11:00
    Ez az URL tartalmazza
    a "statistics", "gov" és az "UK" szókat,
  • 11:00 - 11:04
    amely a legkevésbé kedvelt
    három szó az URL-ben.
  • 11:04 - 11:08
    A megdöbbentő az, hogy a weboldal
    este háromnegyed tízkor
  • 11:08 - 11:10
    tényleg összeomlott,
  • 11:10 - 11:13
    mert az emberek
    önszántukból foglalkoztak
  • 11:13 - 11:15
    ezekkel az adatokkal,
  • 11:15 - 11:17
    szabadidejükben.
  • 11:17 - 11:19
    Nagyon érdekes volt látnom,
  • 11:19 - 11:23
    hogy negyedmillióan játszanak valamivel
  • 11:23 - 11:26
    a megjelenésétől számított 48 óra alatt.
  • 11:26 - 11:30
    Heves vita alakult ki az interneten
    és a közösségi oldalakon,
  • 11:30 - 11:32
    amelyet jórészt azok uraltak,
  • 11:32 - 11:36
    akik viccesnek találták előítéleteiket.
  • 11:36 - 11:39
    Ennél jobbat nem is kívánhattam volna.
  • 11:40 - 11:42
    Az is tetszett, hogy az emberek
  • 11:42 - 11:44
    küldözgették ezt a politikusoknak.
  • 11:44 - 11:46
    Mennyire ismered jól
    az állítólag képviselt területed?
  • 11:46 - 11:48
    (Nevetés)
  • 11:48 - 11:49
    Végezetül,
  • 11:50 - 11:52
    térjünk vissza a két embertípushoz!
  • 11:52 - 11:55
    Arra gondoltam: érdekes lenne megtudni,
  • 11:55 - 11:57
    hogy akik jól bánnak a számokkal,
    nekik hogy menne a játék.
  • 11:57 - 12:01
    John Pullinger, Anglia és Wales
    főstatisztikusa,
  • 12:01 - 12:03
    arra számítanánk, eléggé jeleskedne.
  • 12:04 - 12:06
    A területéből 44 pontot ért el.
  • 12:06 - 12:08
    (Nevetés)
  • 12:08 - 12:14
    Jeremy Paxman tévés újságíró
    – elismerem, egy pohár bor után – 36-ot.
  • 12:14 - 12:16
    Még rosszabb.
  • 12:16 - 12:19
    Ez csak arra utal,
    hogy a számok mindenkit megihletnek.
  • 12:19 - 12:20
    Meglephetnek.
  • 12:20 - 12:22
    Nagyon gyakran a statisztikáról
  • 12:22 - 12:24
    mint a bizonytalanság
    tudományáról beszélünk.
  • 12:24 - 12:26
    Mai búcsúgondolatom:
  • 12:26 - 12:29
    a statisztika a mi tudományunk.
  • 12:29 - 12:32
    Ezért lenyűgözőek a számok.
  • 12:32 - 12:33
    Köszönöm szépen.
  • 12:33 - 12:37
    (Taps)
Title:
Miért szeressük a statisztikát?
Speaker:
Alan Smith
Description:

Úgy gondolják, hogy erősségük a számok megtippelése? Tippeljenek újra! Tartsuk bár magunkat matekra fogékonyaknak vagy sem, a számok megértésének és a velük való munka képessége igencsak korlátolt – állítja Alan Smith, az adatok képi megjelenítésének szakértője. Ebben az elragadó előadásban Smith föltárja az eltérést aközött, amit tudunk és amit tudni vélünk.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
12:49

Hungarian subtitles

Revisions