Return to Video

Futni születtünk? | Christopher McDougall | TEDxPennQuarter

  • 0:07 - 0:09
    A futás megújításáról fogok ma beszélni.
  • 0:09 - 0:12
    Tudják, a futás végül is csak
    bal-jobb, bal-jobb, nemde?
  • 0:12 - 0:14
    Kétmillió éve csináljuk,
  • 0:14 - 0:18
    úgyhogy nagyképűség lenne
    azt képzelnem, tudok bármit mondani róla,
  • 0:18 - 0:21
    amit korábban már ne mondtak
    vagy ne csináltak volna jobban.
  • 0:21 - 0:23
    Ám mint rájöttem,
    a legjobb dolog a futásban,
  • 0:24 - 0:27
    hogy futás közben mindig
    történik valami meglepő.
  • 0:27 - 0:31
    Ha például látták a 2009-es
    a New York-i maratont,
  • 0:31 - 0:34
    akkor valami példa nélkülit láttak.
  • 0:35 - 0:39
    Derartu Tulu etióp nő starthoz áll.
  • 0:40 - 0:41
    37 éves.
  • 0:41 - 0:44
    Már 8 éve nem nyert maratont,
  • 0:44 - 0:45
    és pár hónappal korábban
  • 0:46 - 0:47
    a szülésbe majdnem belehalt.
  • 0:48 - 0:51
    Derartu Tulu kész volt
    fölhagyni a sporttal,
  • 0:51 - 0:53
    de gondolta, mindent feltesz egy lapra,
  • 0:53 - 0:56
    és még egyszer megpróbálkozik:
  • 0:56 - 0:58
    az egyik legnagyobb versenyen,
    a New York-i maratonon.
  • 0:58 - 1:02
    Ám – rossz hír – másoknak is
    pont ez az ötletük támadt,
  • 1:02 - 1:04
    beleértve az olimpiai aranyérmest
  • 1:04 - 1:07
    és a rémes Paula Radcliffe-et,
  • 1:07 - 1:11
    akinél gyorsabb női maratonfutó
    még nem élt a világon.
  • 1:11 - 1:13
    Alig 10 perccel marad le
    a férfi világrekordtól,
  • 1:13 - 1:16
    ami azt jelenti,
    hogy jóformán legyőzhetetlen.
  • 1:17 - 1:18
    Derartu Tulu ellenük versenyez.
  • 1:18 - 1:21
    Eldördül a startpisztoly,
    és – Tulu nemhogy esélytelen,
  • 1:21 - 1:23
    de teljesen esélytelen.
  • 1:23 - 1:25
    Ám makacsul tartja magát,
  • 1:25 - 1:28
    és a 42 km-es verseny 35. km-énél
  • 1:28 - 1:31
    Derartu Tulu már az élbolyban fut.
  • 1:32 - 1:34
    Ekkor valami furcsaság történik.
  • 1:34 - 1:38
    Paula Radcliffe, aki biztos,
    hogy elhappolja a fődíjat
  • 1:38 - 1:41
    az esélytelennél is esélytelenebb
    Derartu Tulu elől,
  • 1:41 - 1:43
    hirtelen a lábához kap, és lemarad.
  • 1:44 - 1:46
    Tudjuk, ugye, mi ilyenkor a teendő?
  • 1:46 - 1:49
    Gyorsan orrba vágjuk,
  • 1:49 - 1:50
    aztán rohanunk a cél felé.
  • 1:50 - 1:53
    Derartu Tulu nem ezt teszi.
  • 1:53 - 1:54
    Ahelyett, hogy elhúzna,
  • 1:54 - 1:56
    ő is lemarad, megragadja
    Radcliffe-et, és rászól:
  • 1:56 - 1:59
    "Gyere! Gyere velünk! Menni fog!"
  • 1:59 - 2:01
    Úgyhogy Paula Radcliffe, sajnos, megteszi.
  • 2:01 - 2:03
    Felzárkózik az élmezőnyhöz,
  • 2:03 - 2:05
    és rohan a cél felé.
  • 2:05 - 2:06
    De aztán megint lemarad.
  • 2:06 - 2:09
    Derartu Tulu megragadja,
    és próbálja magával húzni.
  • 2:09 - 2:12
    Paula Radcliffe ekkor azt mondja:
    "Nem megy. Nyomás!"
  • 2:13 - 2:15
    Ez csodálatos történet,
    és mind tudni véljük a végét.
  • 2:15 - 2:17
    Derartu Tulu veszít ugyan,
  • 2:17 - 2:20
    de valami sokkal nagyobbal
    és fontosabbal gazdagodva tér haza.
  • 2:20 - 2:22
    Csakhogy Derartu Tulu
    most sem követi a papírformát.
  • 2:22 - 2:26
    Nemhogy nem veszít: elszáguld
    az élboly mellett, és megnyeri a versenyt.
  • 2:26 - 2:27
    Megnyeri a New York-i maratont,
  • 2:27 - 2:29
    és egy zsák pénzzel tér haza.
  • 2:30 - 2:31
    Szívmelengető történet,
  • 2:31 - 2:33
    de ha kicsit mélyebbre tekintünk,
  • 2:33 - 2:37
    muszáj eltűnődnünk: mégis mi történt itt?
  • 2:37 - 2:39
    Ha egy szervezetben van két kivétel,
  • 2:39 - 2:40
    az nem véletlen.
  • 2:40 - 2:44
    Ha valakiben mindenki másnál erősebb
    a versenyszellem és az együttérzés,
  • 2:44 - 2:47
    az sem véletlen.
  • 2:47 - 2:49
    Ha egy lény lába úszóhártyás
    és kopoltyúja van,
  • 2:49 - 2:51
    akkor ott szerepe lesz a víznek.
  • 2:51 - 2:54
    Ha valakinek ilyen nemes a lelke,
    az biztosan jelent valamit.
  • 2:54 - 2:57
    A válasz erre talányra szerintem
  • 2:57 - 2:59
    a mexikói Réz-kanyon mélyén rejlik,
  • 3:00 - 3:03
    ahol a világtól elzárkózó
    tarahumara törzs él.
  • 3:03 - 3:07
    A tarahumara törzs tagjai
    három dologról nevezetesek.
  • 3:07 - 3:08
    Először is:
  • 3:08 - 3:13
    jóformán változatlan életmódot
    folytatnak már 400 éve.
  • 3:13 - 3:16
    Amikor a hódítók Észak-Amerikába
    érkeztek, két választási lehetőség volt:
  • 3:16 - 3:19
    az ember vagy harcolni próbált,
    vagy menekülőre fogta.
  • 3:19 - 3:21
    A maják és az aztékok harcoltak,
  • 3:21 - 3:23
    ezért él ma olyan kevés maja és azték.
  • 3:23 - 3:25
    A tarahumarák más stratégiát követtek:
  • 3:25 - 3:27
    elmenekültek és elbújtak
  • 3:27 - 3:32
    a szövevényes, pókhálószerű,
    kanyargó kanyonok között,
  • 3:32 - 3:34
    a Réz-kanyonban.
  • 3:34 - 3:37
    Ott húzódnak meg az 1600-as évek óta,
  • 3:37 - 3:40
    nagyjából úgy, ahogy mindig is éltek.
  • 3:41 - 3:44
    A másik figyelemreméltó dolog
    a tarahumarákkal kapcsolatban,
  • 3:44 - 3:47
    hogy egészen öregkorukig
    – 70-80 éves korukig –
  • 3:47 - 3:49
    nemhogy maratonokat,
  • 3:49 - 3:51
    hanem mega-maratonokat futnak.
  • 3:51 - 3:52
    Nem 42 km-t futnak egyhuzamban,
  • 3:52 - 3:55
    hanem 160-240 kilométereket,
  • 3:55 - 3:58
    minden jel szerint sérülések s baj nélkül.
  • 3:58 - 4:01
    A harmadik figyelemreméltó dolog pedig,
  • 4:01 - 4:03
    és erről lesz ma itt szó:
  • 4:03 - 4:06
    amit minden technológiai
    és egyéb tudásunkat hadba állítva
  • 4:06 - 4:08
    próbálunk megoldani –
  • 4:08 - 4:10
    szívbetegségek, magas
    koleszterinszint és rák,
  • 4:10 - 4:14
    bűnözés, háborúk és erőszak;
    depresszió – ez a sok minden –,
  • 4:14 - 4:16
    aminek a tarahumarák
    a létezéséről sem tudnak.
  • 4:16 - 4:20
    Ők az összes efféle modern
    kórságtól mentesek.
  • 4:21 - 4:22
    Mi lehet az összefüggés?
  • 4:22 - 4:24
    Ismét kiugró adatokról beszélünk;
  • 4:24 - 4:26
    lennie kell valamiféle
    ok-okozati kapcsolatnak.
  • 4:26 - 4:30
    A Harvardon és Utah Egyetemen
    tudósok serege
  • 4:30 - 4:33
    próbálja kiókumlálni,
  • 4:33 - 4:35
    amit a tarahumarák mindig is tudtak.
  • 4:35 - 4:37
    Ugyanazokat a rejtélyeket
    próbálják megfejteni.
  • 4:37 - 4:41
    A rejtély mélyén lapuló rejtély,
  • 4:41 - 4:44
    amely talán a kulcs Derartu Tulu
    és a tarahumarák titkához
  • 4:44 - 4:47
    3 másik rejtélybe van ágyazva,
    mégpedig a következőkbe.
  • 4:47 - 4:50
    Három rejtély – ha valaki tudja
    a megoldást, jöjjön és árulja el,
  • 4:50 - 4:52
    mert rajta kívül senki sem tudja.
  • 4:52 - 4:55
    Ha tudják, akkor önök a Földön
    mindenkinél okosabbak.
  • 4:55 - 4:56
    Az első számú rejtély:
  • 4:56 - 4:59
    Kétmillió éve az emberi agy
    mérete hirtelen megnőtt.
  • 4:59 - 5:01
    Az Australopithecus agya
    borsószemnyi volt.
  • 5:01 - 5:04
    Aztán hirtelen megjelenik az ember,
    a Homo erectus, a dinnyefejű.
  • 5:04 - 5:06
    Egy ekkora agy működéséhez
  • 5:06 - 5:09
    tekintélyes mennyiségű
    sűrű energiára van szükség.
  • 5:09 - 5:12
    Vagyis a korai emberelődök
    dögökkel táplálkoztak,
  • 5:12 - 5:13
    efelől semmi kétség.
  • 5:14 - 5:15
    Az egyetlen ellentmondás,
  • 5:15 - 5:19
    hogy az első éles fegyverek
    csak kb. 200 000 éve jelentek meg.
  • 5:19 - 5:22
    Vagyis kb. kétmillió éven át
  • 5:22 - 5:24
    fegyverek nélkül öltünk állatokat.
  • 5:24 - 5:26
    Biztos nem erővel győztük le őket,
  • 5:26 - 5:28
    hiszen mi vagyunk
    a legpuhányabbak a dzsungelben.
  • 5:28 - 5:31
    Minden más állat erősebb nálunk,
  • 5:31 - 5:34
    agyaraik vannak, karmaik vannak,
    mozgékonyabbak és gyorsabbak nálunk.
  • 5:34 - 5:35
    Szerintünk Usain Bolt gyors.
  • 5:35 - 5:38
    Usain Boltot bármikor legyőzné egy mókus.
  • 5:38 - 5:39
    Nem vagyunk gyorsak.
  • 5:39 - 5:40
    Jó kis olimpiai szám lehetne:
  • 5:40 - 5:43
    engedjünk el egy mókust –
    aki elkapja, aranyérmes lesz.
  • 5:43 - 5:44
    (Nevetés)
  • 5:44 - 5:47
    Fegyverek, sebesség, erő, agyarak,
    karmok tehát nincsenek.
  • 5:47 - 5:50
    Hogyan öltünk akkor állatokat?
    Ez ez első számú rejtély.
  • 5:50 - 5:51
    Kettes számú rejtély:
  • 5:51 - 5:54
    A nők már elég régóta
    részt vesznek olimpiákon,
  • 5:54 - 5:57
    de a női futókra egyvalami jellemző:
  • 5:57 - 5:59
    egyszerűen szörnyűek.
  • 5:59 - 6:03
    Nincs a bolygón egyetlen
    gyors nő sem, és sosem volt.
  • 6:03 - 6:06
    A leggyorsabb nő 4 perc 15 másodperc
    alatt futotta a mérföldet.
  • 6:06 - 6:08
    Csukott szemmel is találnék
    középiskolás fiút,
  • 6:08 - 6:09
    aki ennél gyorsabban fut.
  • 6:09 - 6:12
    Valamiért a nők nagyon lassúak.
  • 6:12 - 6:13
    De –
  • 6:13 - 6:14
    (Nevetés)
  • 6:14 - 6:17
    De végül a nők is
    eljuthatnak a maratonra –
  • 6:17 - 6:19
    a nők még csak 20 éve futhatnak maratont,
  • 6:19 - 6:22
    mert a 80-as évek előtt
    az orvosok azt mondták,
  • 6:22 - 6:25
    ha egy nő megpróbál 42 km-t futni –
    tudja valaki, mi történne,
  • 6:25 - 6:27
    ha egy nő 42 km-t futna?
  • 6:27 - 6:29
    Miért tiltották korábban
    a nőket a maratontól?
  • 6:29 - 6:32
    A közönségből: Elrepedne a méhe.
  • 6:32 - 6:34
    Christopher McDougall:
    Pontosan, elrepedne a méhe.
  • 6:34 - 6:35
    Elrepedt szaporítószervek.
  • 6:35 - 6:37
    A méh szó szerint kiesne a testből.
  • 6:37 - 6:38
    (Nevetés)
  • 6:39 - 6:40
    Én már sok maratonon jártam,
  • 6:40 - 6:42
    de még sosem láttam...
  • 6:42 - 6:45
    (Nevetés)
  • 6:45 - 6:46
    Tehát még csak 20 éve,
  • 6:46 - 6:49
    hogy nők is indulhatnak maratonon.
  • 6:49 - 6:53
    E rövid idő alatt a nők
    a "megrepedt szervektől" odáig jutottak,
  • 6:53 - 6:57
    hogy csak 10 perccel maradnak el
    a férfi világrekordtól.
  • 6:57 - 6:59
    Amikor pedig a 42 km-nél
    nagyobb távot illeti,
  • 6:59 - 7:02
    amiről az orvosok szintén
    azt mondták, halálos az emberre –
  • 7:02 - 7:04
    emlékezzünk, Pheidippidész
    belehalt a 42 km-be –
  • 7:04 - 7:08
    eljutunk a 80 és 160 km-ig, és egész
    más műfajban találjuk magunkat.
  • 7:08 - 7:11
    Ha fogjuk mondjuk Ann Trasont,
    Nikki Kimballt vagy Jenn Sheltont,
  • 7:11 - 7:14
    és kiállítjuk őket a világon
    bárki ellen 80 vagy 160 km-en,
  • 7:14 - 7:16
    senki nem mondja meg előre, ki nyer.
  • 7:16 - 7:18
    Mondok egy példát.
  • 7:18 - 7:20
    Pár évvel ezelőtt Emily Baer
    nevezett egy versenyre,
  • 7:20 - 7:22
    amit Hardrock 100-nak hívnak.
  • 7:22 - 7:24
    A névben ott van minden,
    amit a versenyről tudni kell.
  • 7:25 - 7:27
    A versenyen 48 órán belül kell célba érni.
  • 7:27 - 7:28
    Emily Baer – 500 induló közül –
  • 7:29 - 7:31
    a 8. helyen végez, az első tízben,
  • 7:31 - 7:33
    bár minden pihenőhelyen megállt,
  • 7:33 - 7:35
    hogy megszoptassa a gyerekét.
  • 7:35 - 7:36
    (Nevetés)
  • 7:36 - 7:38
    Mégis: megvert 492 embert.
  • 7:38 - 7:39
    Az utolsó rejtély:
  • 7:40 - 7:42
    Miért javul a nők teljesítménye,
    ahogy a távolságok nőnek?
  • 7:42 - 7:44
    A harmadik rejtély:
  • 7:44 - 7:47
    A Utah Egyetemen mérni kezdték
  • 7:47 - 7:49
    a maratoni futók célidejét.
  • 7:49 - 7:53
    Azt találták, hogy ha valaki
    19 évesen kezd maratont futni,
  • 7:53 - 7:55
    évről évről gyorsabb lesz,
  • 7:55 - 7:57
    amíg 27 évesen el nem éri a csúcsát.
  • 7:57 - 8:01
    Ezután aztán az embert
    megrágja az idő vasfoga,
  • 8:01 - 8:03
    és egyre lassabb lesz,
  • 8:03 - 8:06
    míg végül ugyanolyan gyors lesz,
    mint amilyen 19 évesen volt.
  • 8:06 - 8:08
    Kell 7-8 év, hogy elérjük
    az egyéni csúcsot,
  • 8:08 - 8:11
    ami után fokozatosan visszaesünk,
  • 8:11 - 8:13
    és visszajutunk a kiindulópontra.
  • 8:13 - 8:16
    Azt hihetnénk, kb. 8 év,
    mire az ember újra arra a szinte jut,
  • 8:16 - 8:19
    vagy talán 10 év – nem, hanem 45 év.
  • 8:19 - 8:21
    64 éves férfiak és nők
  • 8:21 - 8:24
    olyan gyorsak,
    mint amilyenek 19 évesen voltak.
  • 8:24 - 8:27
    Mondjanak még egy fizikai tevékenységet –
  • 8:27 - 8:30
    a golfon kívül – valamit,
    ami tényleg nehéz –,
  • 8:30 - 8:31
    (Nevetés)
  • 8:31 - 8:36
    amiben az idősek épp olyan jól
    teljesítenek, mint kamaszkorukban.
  • 8:36 - 8:37
    Itt vannak tehát ezek a rejtélyek.
  • 8:38 - 8:42
    Van a kirakósnak olyan eleme,
    ami ezt mind egységbe illesztené?
  • 8:42 - 8:45
    Óvakodnunk kell, ha bárki
    az őstörténethez nyúl vissza
  • 8:45 - 8:48
    és az alapján próbál
    választ adni valamire.
  • 8:48 - 8:50
    Ha őstörténetről van szó,
    mindenki azt mond, amit akar,
  • 8:50 - 8:52
    mert semmi sem ellenőrizhető.
  • 8:52 - 8:53
    De megengedem:
  • 8:53 - 8:56
    A kirakós egy darabját a helyére illesztve
  • 8:56 - 8:58
    hirtelen összeáll a kép.
  • 8:58 - 9:00
    Ha arra gondolnak,
    miért békések a tarahumarák
  • 9:01 - 9:02
    és miért egészséges a szívük,
  • 9:02 - 9:05
    és hogy Derartu Tulu, egy szegény etióp nő
  • 9:05 - 9:08
    miért tud a legegyüttérzőbb
    és egyben a legversengőbb lenni,
  • 9:08 - 9:12
    és hogy miért tudtunk hajdan
    élelmet szerezni fegyverek nélkül,
  • 9:12 - 9:14
    akkor a válasz az lehet, hogy az ember,
  • 9:14 - 9:17
    bármennyire is szeretünk magunkra
    a világegyetem uraiként gondolni,
  • 9:17 - 9:20
    valójában úgy fejlődött,
    mint egy csapat vadászkutya.
  • 9:21 - 9:24
    Talán úgy fejlődtünk,
    mint egy vadászó állatfalka.
  • 9:24 - 9:27
    Hiszen az egyetlen előnyünk a vadonban –
  • 9:27 - 9:29
    nem az agyarunk, a karmunk
    vagy a gyorsaságunk –
  • 9:30 - 9:32
    az egyetlen, amit remekül
    csinálunk, az izzadás.
  • 9:32 - 9:35
    Remekül tudunk izzadni és büdösek lenni.
  • 9:35 - 9:38
    A Föld bármely más emlősénél
    jobban tudunk izzadni.
  • 9:38 - 9:42
    Ennek a társas helyzetekben
    kissé kínos jelenségnek az előnye,
  • 9:42 - 9:47
    hogy ha arról van szó,
    hogy sokáig fussunk a melegben,
  • 9:47 - 9:49
    elképesztően jók vagyunk –
    a legjobbak a földön.
  • 9:49 - 9:51
    Ha fogunk egy lovat egy forró napon,
  • 9:51 - 9:54
    8-10 km után a lónak két választása van:
  • 9:54 - 9:57
    vagy levegőt vesz, vagy lehűti magát.
  • 9:57 - 9:58
    Nem megy együtt. Nekünk igen.
  • 9:59 - 10:02
    Tegyük fel tehát, hogy vadászó
    állatfalkaként fejlődtünk.
  • 10:02 - 10:06
    Mi van, ha az egyetlen
    természetadta előnyünk az volt,
  • 10:06 - 10:08
    hogy csoportba tudtunk verődni,
  • 10:08 - 10:11
    kimehettünk a szavannára,
    kiválaszthattunk egy antilopot,
  • 10:11 - 10:13
    majd üldözhettük, míg holtan
    össze nem esett.
  • 10:14 - 10:16
    Ez volt minden tehetségünk.
  • 10:16 - 10:18
    Messzire tudtunk futni egy forró napon.
  • 10:18 - 10:21
    Ha ez igaz, akkor pár más dolog is
    minden bizonnyal igaz.
  • 10:21 - 10:24
    Egy vadászó falka lényege a falka.
  • 10:24 - 10:26
    Ha az ember egyedül megy
    antilopra vadászni,
  • 10:26 - 10:29
    biztos, hogy végül két tetem
    hever majd a szavannán.
  • 10:29 - 10:31
    A falkának össze kell tartania.
  • 10:31 - 10:33
    Kellenek a 64-65 éves öregek,
  • 10:33 - 10:35
    akik régóta vadásznak már,
  • 10:35 - 10:38
    hogy megmondják,
    melyik antilopot kell levadászni.
  • 10:38 - 10:40
    Az antilopcsorda szétszéled
    és újra összeáll.
  • 10:40 - 10:42
    Fontos, hogy a remek
    nyomkövetők jelen legyenek.
  • 10:42 - 10:44
    Nem maradhatnak le 15 km-rel.
  • 10:44 - 10:46
    A nőknek és kamaszoknak is
    ott kell lenniük,
  • 10:46 - 10:49
    mivel az élet két szakasza,
    amikor legfontosabb az állati fehérje:
  • 10:49 - 10:52
    a szoptatás ideje és a fejlődő kamaszkor.
  • 10:52 - 10:55
    Semmi haszna, ha van egy antiloptetemünk,
  • 10:55 - 10:57
    ám akik meg akarják enni,
    80 km-nyire vannak.
  • 10:57 - 10:59
    Nekik is a falkában a helyük.
  • 10:59 - 11:02
    Kellenek a 27 éves,
    erejük teljében lévő férfiak,
  • 11:02 - 11:03
    akik elejtik a vadat,
  • 11:03 - 11:06
    és kellenek a kamaszok, akik most
    tanulják, mivel jár ez az egész.
  • 11:06 - 11:07
    A falka összetart.
  • 11:07 - 11:11
    Ami még fontos:
    a falka nem lehet anyagias.
  • 11:11 - 11:14
    Nem hurcolhatják magukkal a cókmókjukat,
    miközben antilopra vadásznak.
  • 11:14 - 11:16
    És nem lehetnek morcosak sem.
  • 11:16 - 11:19
    Nem acsarkodhat senki, hogy
    "Én nem üldözöm e fickó antilopját.
  • 11:19 - 11:22
    Épp haragszom rá. Üldözze csak magának!"
  • 11:22 - 11:24
    A falka tagjai nem lehetnek önzők,
  • 11:25 - 11:27
    együtt kell működniük,
    össze kell tartaniuk.
  • 11:27 - 11:30
    Az itt kibontakozó kultúra
  • 11:30 - 11:34
    feltűnően hasonlít a tarahumara kultúrára,
  • 11:34 - 11:37
    egy olyan törzs kultúrájára,
    amely a kőkorszak óta nem változott.
  • 11:38 - 11:39
    Meggyőző érvnek hangzik,
  • 11:39 - 11:43
    hogy a tarahumara törzs talán pont
    azt teszi, amit mindannyian csináltunk
  • 11:43 - 11:44
    kétmillió éven át,
  • 11:44 - 11:47
    és hogy mi vagyunk, akik a modern
    korban letértünk az ösvényről.
  • 11:47 - 11:51
    Úgy tekintünk a futásra,
    mint valami fura, idegen dologra,
  • 11:51 - 11:54
    mint valami büntetésre, ami azért jár,
    mert előző este pizzát ettünk.
  • 11:54 - 11:56
    De a futás talán valami egész más.
  • 11:56 - 11:59
    Lehet, hogy volt ez
    a természet adta előnyünk,
  • 11:59 - 12:00
    és elherdáltuk.
  • 12:01 - 12:03
    Hogyan herdáltuk el?
    Hogyan herdálunk el bármit?
  • 12:03 - 12:05
    Megpróbáljuk kiaknázni.
  • 12:05 - 12:08
    Megpróbáljuk becsomagolni
    és "jobbá" tenni,
  • 12:08 - 12:09
    aztán eladni.
  • 12:09 - 12:12
    Tehát elkezdtük gyártani
  • 12:12 - 12:15
    ezeket a csini, párnázott cuccokat,
    amik "jobbá" teszik a futást:
  • 12:15 - 12:17
    a futócipőkről beszélek.
  • 12:17 - 12:20
    Én személy szerint
    haragszom a futócipőkre,
  • 12:20 - 12:23
    mert millió párat vettem,
    és folyton lesérültem.
  • 12:23 - 12:25
    Ha itt önök közül bárki is fut –
  • 12:25 - 12:26
    épp Carollal beszélgettem az imént.
  • 12:26 - 12:30
    Carol a talpi bőnye-gyulladásról mesélt.
  • 12:30 - 12:33
    Egy futóval beszélve biztos,
    hogy félpercen belül
  • 12:33 - 12:34
    a sérülésekre terelődik a szó.
  • 12:34 - 12:38
    Ha tehát az ember futóként fejlődött,
    ha ez az egyetlen erősségünk,
  • 12:38 - 12:39
    miért futunk olyan rosszul?
  • 12:39 - 12:41
    Miért sérülünk meg folyton?
  • 12:41 - 12:43
    A futással és a sérülésekkel
    kapcsolatban érdekes,
  • 12:43 - 12:46
    hogy a futósérülések csak
    nemrégiben jelentek meg.
  • 12:46 - 12:47
    Ha folklórt és mitológiát olvasunk,
  • 12:48 - 12:50
    bármilyen mítoszt, bármilyen mesét,
  • 12:50 - 12:53
    azt látjuk, hogy a futás mindig
    a szabadsággal, az életerővel
  • 12:53 - 12:55
    és a fiatalsággal függ össze.
  • 12:55 - 12:58
    Új jelenség, hogy a futásról
    a félelem és a fájdalom
  • 12:58 - 12:59
    jut eszünkbe.
  • 12:59 - 13:03
    Geronimo azt mondta: "A lábam az egyetlen
    barátom. Csak a lábamban bízom."
  • 13:03 - 13:07
    Ez azért van, mert az apacs triatlon
    abból állt, hogy az ember 80 km-t futott
  • 13:07 - 13:08
    a sivatagban,
  • 13:08 - 13:11
    majd ökölharcot vívott,
    elkötött egy pár lovat,
  • 13:11 - 13:12
    s hazafele lövöldözött is.
  • 13:12 - 13:16
    Geronimo sosem mondott olyat,
    hogy fáj az Achilles-ina,
  • 13:16 - 13:17
    úgyhogy pihennie kell egy hetet,
  • 13:17 - 13:20
    vagy hogy keresztedzést
    kell folytatnia és jógáznia kell.
  • 13:20 - 13:22
    (Nevetés)
  • 13:22 - 13:24
    Az emberek mindig is futottak.
  • 13:24 - 13:26
    Ma pedig itt állunk
    a digitális technológiánkkal.
  • 13:26 - 13:28
    Az összes tudományunk abból fakad,
  • 13:28 - 13:32
    hogy őseink valami elképesztőt
    vittek véghez nap mint nap:
  • 13:32 - 13:34
    rábízták magukat a mezítlábukra,
  • 13:34 - 13:36
    és hosszú távokat futottak.
  • 13:36 - 13:38
    Hogy szerezzük vissza ezt a tudást?
  • 13:38 - 13:40
    Az első javaslatom a következő.
  • 13:40 - 13:43
    Meg kell szabadulnunk
    a csomagolástól, a reklámtól.
  • 13:43 - 13:45
    Meg kell szabadulnunk
    a büdös futócipőktől.
  • 13:45 - 13:47
    Ne figyeljünk a városi maratonokra,
  • 13:47 - 13:50
    ahol, ha 4 órás idővel
    ér célba valaki, akkor béna,
  • 13:50 - 13:52
    de 3:59:59-es idővel fantasztikus,
  • 13:52 - 13:54
    mert kvalifikálta magát
    a következő versenyre.
  • 13:54 - 13:57
    Vissza kell térnünk
    a játékossághoz és örömhöz,
  • 13:57 - 14:00
    és mondjuk úgy: a mezítlábhoz,
  • 14:00 - 14:02
    ami miatt a tarahumarák kultúrája
  • 14:02 - 14:04
    az egyik legegészségesebb
    és legátszellemültebb.
  • 14:05 - 14:07
    Milyen előnyökkel jár ez? Mire jó?
  • 14:07 - 14:10
    Ledolgozzuk az előző este
    befalt Häagen-Dazs fagylaltot.
  • 14:10 - 14:12
    De talán még más haszonnal is jár.
  • 14:12 - 14:15
    Anélkül, hogy túlságosan
    elrugaszkodnánk a valóságtól,
  • 14:15 - 14:20
    képzeljenek el egy világot,
    ahol bárki fogja magát,
  • 14:20 - 14:22
    és olyan tevékenységet űzhet,
  • 14:22 - 14:25
    amelytől lazább, átszellemültebb,
  • 14:25 - 14:26
    egészségesebb,
  • 14:26 - 14:28
    nyugodtabb lesz –
  • 14:28 - 14:31
    egy világot, ahol nem dühöngő
    őrültként térünk vissza az irodába,
  • 14:31 - 14:33
    és nem stressztől fuldokolva
    megyünk haza esténként.
  • 14:33 - 14:36
    Talán van középút a mai
    életmód és aközött,
  • 14:36 - 14:38
    ahogy a tarahumarák mindig is éltek.
  • 14:38 - 14:41
    Nem mondom, hogy
    költözzünk a Réz-kanyonba,
  • 14:41 - 14:45
    és éljünk kukoricán,
    mint a tarahumarák,
  • 14:46 - 14:48
    de talán van valami köztes megoldás.
  • 14:48 - 14:49
    Ha megtaláljuk ezt a megoldást,
  • 14:49 - 14:52
    jár majd valakinek egy jó kis Nobel-díj.
  • 14:52 - 14:57
    Mert ha valaki megtalálná a módját,
    hogy visszanyerjük a képességünket,
  • 14:57 - 14:59
    amit az evolúció során végig élveztünk,
  • 14:59 - 15:01
    egészen az 1970-es évekig,
  • 15:01 - 15:06
    az előnyök – társadalmi, fizikai,
    politika és szellemi előnyök –
  • 15:06 - 15:07
    elképesztőek lehetnének.
  • 15:07 - 15:12
    Ma azt látom, hogy egyre nő
    a mezítlábas futók közössége,
  • 15:12 - 15:14
    azoké a futóké,
    akik levetették a futócipőt.
  • 15:14 - 15:16
    Ők mind azt tapasztalták:
  • 15:16 - 15:19
    a cipővel együtt
    megszabadultak a stressztől,
  • 15:19 - 15:21
    a sérülésektől
    és mindenféle nyavalyáktól is.
  • 15:21 - 15:24
    Ebből rájövünk arra, amit a tarahumarák
  • 15:24 - 15:25
    régóta tudnak:
  • 15:25 - 15:27
    a futás élvezet is lehet.
  • 15:29 - 15:31
    Ezt személyesen is tapasztaltam.
  • 15:31 - 15:34
    Egész életemben folyton lesérültem;
    a 40-es éveimben letettem a cipőt,
  • 15:34 - 15:37
    és a futónyavalyáim is mind megszűntek.
  • 15:37 - 15:39
    Talán mindannyian tanulhatunk ebből.
  • 15:39 - 15:41
    Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • 15:41 - 15:42
    Köszönöm szépen.
  • 15:43 - 15:45
    (Taps)
Title:
Futni születtünk? | Christopher McDougall | TEDxPennQuarter
Description:

Christopher McDougall megpróbál választ találni a rejtélyre: miért akarunk futni? Miként segítette a futás a korai emberelődöket a túlélésben - és őseink mely vágyai hajtanak ma minket? Előadásában McDougall mesél egy aranyszívű maratonfutóról, egy hihetetlen ultrafutóról, és egy rejtőzködő mexikói törzsről, amelynek élete a futás.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDxTalks
Duration:
15:53

Hungarian subtitles

Revisions