Szajkóhukky, az irodalom egyik legjobb halandzsaszövege

A teljes leckét lásd: https://ed.ted.com/lessons/jabberwocky-one-of-literature-s-best-bits-of-nonsense

Ahogy Alice bolyong Lewis Carroll Alice Tükörországban c. meseregényében lévő álomvilágban, érthetetlen nyelven írott könyvre bukkan. Hóbortos nyelvezetű verset fedez föl benne, melyet képtelen és ijesztő lények népesítenek be. Merüljünk bele Carroll nevezetes Szajkóhukky c. költeményébe, és majd meglátjuk, kihüvelyeznek-e valami értelmet a halandzsából.

(A vers Weöres Sándor fordítása)

Dicsdús mulatságot kínálunk ma önöknek.

E vers teli látszatra halandzsaszavakkal,

melyeknek mégis van értelmük.

Készen állnak, hogy kövessék?

Minden további cécó nélkül, íme.

Lewis Carroll: Szajkóhukky
(Weöres Sándor fordítása)

Volt egy brillős, a csuszbugó
gimbelt és gált távlengibe,

minden mimicre purrogó,
mómája ingibe.

»Vigyázz, jön Szajkóhukk, fiam!
Foga maró, karma furó!

Ügyelj, Csapcsíp madár zuhan
s a brunkós Bromboló!«

Markában nyüsztő penge reng,
elrágdos minden manxomot.

A tamtam-fánál megpihent,
mély gondjába rogyott.

Állt fergető eszmék körén,
s jött Szajkóhukk, nézése láng,

nagy káka-törzsek erdején
bugyborékolva ráng.

Bal, jobb! Bal, jobb! És át meg át

nyüsztő penge nyekdes, nyikol,

fejét veszi, máris viszi,
s eldiadalogol.

"Szajkóhukk már nem él, fiam?
Karomba, lándzsás pöszöröm!

Dicsdús nap, ó! Jahé! Jahó!"

Csuklorkant az öröm.

Volt egy brillős, a csuszbogó
gimbelt és gált távlengibe,

minden mimicre purrogó,
mómája ingibe.