Hungarian subtitles

← A csodálatos egyensúly bátorság és félelem között

Get Embed Code
43 Languages

Showing Revision 27 created 03/03/2020 by Zsófia Herczeg.

  1. Gyermekként még naivan bátrak vagyunk,
  2. vakmerő álmokat szövünk az életünkről.
  3. Talán űrhajós vagy űrkutató akartál lenni.
  4. Talán arról álmodtál,
    hogy bejársz minden földrészt.
  5. Én gyerekkorom óta arról álmodtam,
  6. hogy az ENSZ-nek dolgozzak
  7. a legsúlyosabb helyzetű
    országokban a világon.
  8. Rengeteg bátorságnak köszönhetően
  9. ez az álmom valóra vált.
  10. De mondok valamit a bátorságról:

  11. Nem mindig bukkan elő,
    amikor szükségünk lenne rá.
  12. Szigorú önvizsgálat
    és kemény munka eredménye,
  13. valamint meg kell találnunk hozzá
    a félelem és bátorság közti egyensúlyt.
  14. Félelem nélkül
    sok őrültséget követnénk el.
  15. De bátorság nélkül
    sosem vágnánk bele az ismeretlenbe.
  16. A kettő közti egyensúlyban rejlik a csoda,
  17. és ezért az egyensúlyért
    nap mint nap megküzdünk.
  18. Kezdésképp pár szó
    a csinos kerekesszékemről:

  19. nem mindig kellett
    kerekesszéket használnom.
  20. Úgy nőttem fel, mint bárki más.
  21. Futkároztam, ugráltam és táncoltam.
  22. Imádok táncolni.
  23. Azonban a húszas éveim közepén
  24. egyre többször estem el
    megmagyarázhatatlan módon.
  25. Néhány évvel később
  26. egy recesszíven öröklődő
    genetikai betegséggel diagnosztizáltak,
  27. amit örökletes zárványtestes
    izombetegségnek,
  28. vagy hIBM-nek neveznek.
  29. Ez egy progresszív,
    izomsorvadást okozó betegség,
  30. ami tetőtől talpig
    minden izmomra hatással van.
  31. Ez a betegség nagyon ritka.
  32. Az Egyesült Államokban kevesebb
    mint 200 diagnosztizált beteg van.
  33. Jelenleg nincs rá
    tudományosan bizonyított gyógymód,
  34. és a megbetegedéstől
    számított 10-15 év múlva
  35. jellemzően mind a négy végtag
    bénulását okozza.
  36. Ezért vagyok kerekesszékben.
  37. Miután diagnosztizáltak a betegséggel,
    minden megváltozott.

  38. Ijesztő volt, mert nem volt tapasztalatom
    krónikus betegségekkel
  39. és mozgáskorlátozottsággal.
  40. Fogalmam sem volt a betegségem
    előrehaladásának gyorsaságáról.
  41. De ami a legelkeserítőbb volt,
  42. mások tanácsait hallgatni,
  43. miszerint korlátoznom kell
    az álmaim, ambícióim,
  44. és változtatnom kell
    az élettel kapcsolatos elvárásaimon.
  45. "Abba kellene hagynod
    a nemzetközi pályafutásod."
  46. "Senki sem fog így feleségül venni."
  47. "Önző dolog lenne így gyereket szülni."
  48. A tény, hogy idegenek
  49. korlátokat szabtak
    az álmaimnak és ambícióimnak
  50. egyszerűen abszurd volt
  51. és elfogadhatatlan.
  52. Így nem hallgattam rájuk.
  53. (Éljenzés) (Taps)

  54. Végül férjhez mentem.

  55. És magam döntöttem úgy,
    hogy nem vállalok gyereket.
  56. És folytattam a munkámat az ENSZ-nél.
  57. Miután diagnosztizáltak,
  58. két évig dolgoztam Angolában,
    mely akkor egy 27 évig tartó
  59. brutális polgárháborúból
    kilábaló ország volt.
  60. Ezután öt évbe telt,
  61. mire hivatalosan is megosztottam
    a munkaadómmal a diagnózisom.
  62. Mert féltem,
  63. hogy megkérdőjeleznék a képességeim,
    és elveszíteném a munkám.
  64. Olyan országokban dolgoztam,
    ahol a gyermekbénulás gyakori volt,
  65. így amikor meghallottam,
    hogy azt mondják rólam,
  66. valószínűleg megúsztam a gyermekbénulást,
  67. azt gondoltam, a titkom biztonságban van.
  68. Senki sem kérdezte, miért sántítok.
  69. Így nem is mondtam semmit.
  70. Több mint tíz évbe telt,

  71. mire átéreztem a betegségem súlyosságát.
  72. Még az alapvető tevékenységek is
    egyre nehezebbé váltak.
  73. Mégis követtem az álmom,
    és folytattam a munkám szerte a világban.
  74. A mozgássérültek kapcsolattartójának
    is kinevezett az UNICEF
  75. Haitin,
  76. ahol két évig tevékenykedtem
    a 2010-es pusztító földrengés után.
  77. Ezután a munkám
    az Egyesült Államokba hozott.
  78. Még amikor a betegségem
    jelentősen előrehaladottá vált,
  79. és lábmerevítőre, valamint járókeretre
    volt szükségem a járáshoz,
  80. akkor is hajtott a kalandvágy.
  81. Ezúttal egy grandiózus
  82. szabadtéri kalandról álmodoztam.
  83. És mi lehet grandiózusabb,
    mint maga a Grand Canyon?
  84. Önök tudták, hogy ötmillió látogatónak

  85. csak egy százaléka
    tesz túrát a kanyon aljára?
  86. Én abba az egy százalékba
    akartam tartozni.
  87. Az egyetlen bökkenő –
  88. (Taps)

  89. az egyetlen bökkenő az volt, hogy
    a Grand Canyon nem akadálymentesített.

  90. Tehát szükségem volt némi segítségre,
  91. hogy lejussak az 1500 méter mélyre
    ereszkedő meredek, bizonytalan terepen.
  92. Amikor akadályokba ütközöm,
  93. a félelem nem feltétlenül
    uralkodik el azonnal rajtam,
  94. mert arra gondolok, hogy így, vagy úgy,
  95. de a végén úgyis megoldom.
  96. Ebben az esetben úgy gondoltam,
  97. ha nem tudok lemenni gyalog,
  98. megtanulhatnék lovagolni.
  99. Szóval pontosan ezt tettem.
  100. Ez a sorsfordító döntés

  101. négyéves elköteleződést jelentett,
  102. és a félelem és bátorság közötti
    folytonos vívódást,
  103. hogy vállaljam-e a 12 napos expedíciót.
  104. Négy nap lóháton a Grand Canyon
    egyik peremétől a másikig,
  105. nyolc nap vadvízi evezés a Colorado folyó
    240 kilométeres szakaszán,
  106. egy filmes csapattal a hátunk mögött.
  107. Elárulom: sikerült.
  108. De ez az élmény megmutatta,
    hogy a legeslegnagyobb félelmem
  109. képes ugyanakkora adag
    bátorsággal párosulni.
  110. 2018. április 13-án
  111. két és fél méterre a földtől
  112. egy Seriff nevű musztáng ló hátán
  113. a Grand Canyonról alkotott első benyomásom
  114. sokk és rémület volt.
  115. Fogalmam sem volt, hogy tériszonyom van.
  116. (Nevetés)

  117. De ekkor már nem volt visszaút.

  118. Összegyűjtöttem minden bátorságom,
  119. és nem hagytam, hogy a félelem
    győzedelmeskedjen.
  120. A Déli-peremről indultunk,
  121. és csak úgy tudtam
    megőrizni a higgadtságom,
  122. hogy mélyeket lélegeztem,
    csak az eget néztem,
  123. és a csapatom hangjára koncentráltam.
  124. De aztán az első órában
    valami katasztrofális dolog történt.
  125. Nem tudtam egyenesen tartani
    magam a nyeregben,
  126. és egy nagyobb bukkanón keresztülhaladva
  127. arccal a ló fejének csapódtam.
  128. Kitört a pánik,
  129. a fejem rettenetesen fájt,
  130. de az út túl keskeny volt,
    hogy leszálljunk a lovakról.
  131. Csak a 700 méter magasan fekvő
    félúti pihenőnél –
  132. ami onnan legalább két órára volt –
  133. tudtunk megállni és levenni a sisakom,
  134. hogy megvizsgáljuk a tojás méretű
    kiálló púpot, ami a homlokomra nőtt.
  135. A sok tervezés és felszerelés ellenére
  136. hogy lehet, hogy nem vittünk
    magunkkal jeget?
  137. (Nevetés)

  138. Szerencsére a duzzanat leapadt,
  139. és két gyönyörű monoklit hagyva
    szívódott fel, ami kifejezetten előnyös,
  140. ha az ember dokumentumfilmben szerepel.
  141. (Nevetés)

  142. (Taps) (Éljenzés)

  143. Ez nem volt békés és könnyű út,

  144. de pontosan ez volt a lényeg.
  145. Ugyan féltem visszaülni a nyeregbe,
  146. mégis megtettem.
  147. A kanyon aljára érni
  148. összesen 10 órába telt,
  149. és ez még csak az első nap
    volt a négyből lóháton.
  150. Ezután következtek a bővizű zúgók.

  151. A Colorado folyó
    Grand Canyont átszelő része
  152. az ország vadvizekben
    egyik leggazdagabb folyószakasza.
  153. És hogy fel legyek készülve
    arra az esetre is, ha borulunk,
  154. gyakorlásképp segítettek nekem
    átúszni egy kisebb zúgón.
  155. Biztonsággal kijelenthetem,
    hogy nem ment könnyedén.
  156. (Nevetés)

  157. Rosszkor vettem levegőt,

  158. ezért vizet nyeltem,
  159. és nem tudtam magam irányítani.
  160. Igen, nagyon félelmetes volt,
  161. de ugyanakkor fantasztikus.
  162. Vízesések, sima falú kanyonok
  163. és néhány millió évnyi alapkőzet,
  164. ami napszakonként változtatta a színét.
  165. A Grand Canyon maga a vadon,
  166. és nemhiába dicsérik annyian.
  167. (Taps)

  168. Az expedíció,

  169. a felkészülés és maga a kirándulás során
  170. olyan szintű félelmet
    ismertem meg, mint még soha.
  171. De ami ennél is fontosabb, rájöttem,
  172. mennyire hihetetlenül bátor tudok lenni.
  173. A Grand Canyon-beli utazásom
    nem volt könnyű.
  174. Ez nem egy amazon álomszerű kalandja volt,
  175. ahogy könnyedén átszel
    eposzba illő tájakat.
  176. Hanem az enyém volt, ahogy sírva,
  177. kimerülten és monoklikkal
    a szemem alatt küzdöttem.
  178. Félelmetes volt,
  179. stresszes
  180. és felvillanyozó.
  181. Az utazásra visszatekintve

  182. könnyű ilyen nyugodtan beszélni
    arról, amit elértünk.
  183. Biztosan szeretnék újra vadvízen evezni.
  184. De ezúttal végig
    a 445 kilométeres szakaszon.
  185. (Taps)

  186. Abban is biztos vagyok,
    hogy a lovaglós részt nem csinálnám újra.

  187. (Nevetés)

  188. Túlságosan veszélyes.

  189. És ez a mondanivalóm lényege.
  190. Nem csak azért vagyok itt,
    hogy megmutassam a filmfelvételeim,
  191. hanem hogy mindannyiukat emlékeztessem,
  192. az élet egy nagy lecke,
  193. ami segít megtalálni
    a félelem és bátorság közti egyensúlyt,
  194. és megkülönböztetni
    a jó ötleteket a rosszaktól.
  195. (Nevetés)

  196. Az élet önmagában is félelmetes.

  197. Ha valóra akarjuk váltani az álmainkat,
    bátraknak kell lennünk.
  198. Az, hogy szembenéztem a félelmeimmel,
  199. és bátorságra leltem, hogy legyőzzem őket,
  200. rendkívülivé tette az életemet.
  201. Falják nagykanállal az életet,
  202. és engedjék, hogy a bátorságuk
    nagyobb legyen a félelmüknél.
  203. Sosem tudhatják, mi kerekedhet ki belőle.
  204. Köszönöm.

  205. (Taps) (Éljenzés)