Return to Video

Védjük úgy az óceánokat, mint a nemzeti parkokat

  • 0:01 - 0:05
    Az összes gyermekkori
    emlékem közül van egy,
  • 0:05 - 0:07
    amely a többi fölött áll.
  • 0:08 - 0:11
    Az, amikor merész szüleim
  • 0:11 - 0:14
    lakóautót béreltek, felpakolták
    velem és a testvéreimmel,
  • 0:14 - 0:16
    és nyugatra vezettek Minneapolisba,
  • 0:16 - 0:18
    a Yellowstone Nemzeti Parkba.
  • 0:19 - 0:23
    A látnivalók, mint pl. a gejzírek,
    a badlandek, nem maradtak ki,
  • 0:23 - 0:27
    de az összes hely közül ezt éltem meg
    a legnagyobb kalandként.
  • 0:27 - 0:30
    Ez volt a bevezetőm a Vadnyugatba.
  • 0:32 - 0:34
    De csak idősebb koromban,
  • 0:35 - 0:38
    amikor többet tudtam meg
    a Nemzeti Park Rendszerről,
  • 0:38 - 0:41
    jöttem rá, mennyire szerencsés voltam.
  • 0:41 - 0:43
    Egyrészt, hogy ilyen élményem lehetett,
  • 0:43 - 0:46
    másrészt, hogy több száz évvel ezelőtt
  • 0:46 - 0:52
    az emberek előrelátóan
    megőrizték a legjobb helyeket,
  • 0:52 - 0:57
    az ország legjobb ökoszisztémáit mindenki
  • 0:57 - 0:59
    a jövő generációi számára.
  • 0:59 - 1:05
    Azért, hogy igazán értékelni tudjuk,
    mennyire előrelátó ötlet is volt ez,
  • 1:05 - 1:06
    vissza kell mennünk
  • 1:06 - 1:09
    és meg kell néznünk
    a Nemzeti Park Szolgálat történetét.
  • 1:10 - 1:14
    Rengetegen tudják, hogy Yellowstone volt
    az első nemzeti park, 1872-ben.
  • 1:15 - 1:18
    Sok ember gondol John Muirra,
    a költőre, természettudósra,
  • 1:18 - 1:20
    aki látnoki módon ültette el az emberekben
  • 1:20 - 1:23
    a természetvédelem gondolatát,
  • 1:23 - 1:26
    hogy meg kell védenünk
    a legszebb helyeket.
  • 1:27 - 1:29
    Tekintélyes körökben is volt hallgatósága.
  • 1:29 - 1:32
    Van egy jó történet
    Teddy Rooseveltről és John Muirról.
  • 1:32 - 1:36
    Túrázni mentek Yosemite-be,
    elnöksége idején,
  • 1:36 - 1:39
    négy napig, távol mindentől, kettesben.
  • 1:39 - 1:41
    El tudnak képzelni egy elnököt,
  • 1:41 - 1:44
    aki négy napig teljesen elérhetetlen?
  • 1:44 - 1:46
    (Nevetés)
  • 1:46 - 1:47
    Semmi twitterezés.
  • 1:47 - 1:51
    (Nevetés) (Taps)
  • 1:51 - 1:52
    Tetszik az ötlet.
  • 1:52 - 1:53
    (Taps)
  • 1:55 - 2:01
    De óriási hatással volt
    Theodore Rooseveltre,
  • 2:01 - 2:03
    aki nemzeti parkok tucatjait hozta létre,
  • 2:03 - 2:07
    több százezer hektár
    nemzeti természetvédelmi területet.
  • 2:07 - 2:12
    Fontos rendelkezés volt,
    de ezzel nem volt vége.
  • 2:12 - 2:18
    Kevesebb mint 10 év elteltével
  • 2:18 - 2:20
    a helyek jövője kétségessé vált.
  • 2:21 - 2:24
    Egészen addig, amíg Stephen Mather,
  • 2:24 - 2:26
    egy chicagói üzletember,
  • 2:26 - 2:29
    panaszlevelében ezt írta
    a Belügyminisztériumnak:
  • 2:29 - 2:33
    “Nem végeznek elég jó munkát e helyek
    védelmében és megőrzésében.”
  • 2:34 - 2:35
    És ekkor tettek valamit.
  • 2:35 - 2:38
    A Belügyminisztérium válaszolt neki:
  • 2:38 - 2:40
    “Mr. Mather, ha annyira fontos ez önnek,
  • 2:40 - 2:43
    miért nem jön Washingtonba,
    és csinálja maga?"
  • 2:43 - 2:44
    (Nevetés)
  • 2:44 - 2:46
    És elment.
  • 2:46 - 2:48
    Munkát vállalt a Belügyminisztériumban,
  • 2:48 - 2:52
    de még fontosabb,
    hogy szervezett egy kampányt.
  • 2:52 - 2:57
    Valójában innen két háztömbnyire
    egy gyűlést is tartott, 1914-ben,
  • 2:57 - 2:58
    a California Hallban.
  • 2:58 - 3:02
    Összehívta a park felügyelőit és másokat,
  • 3:02 - 3:05
    akiket foglalkoztatott
    a természetvédelem gondolata.
  • 3:06 - 3:09
    Tervet készítettek, kampányt indítottak,
  • 3:09 - 3:14
    amelynek eredményeként 1916-ban
    megalakult a Nemzeti Park Szolgálat.
  • 3:15 - 3:16
    Ez nagyon fontos esemény volt.
  • 3:16 - 3:20
    Mivel abból a gondolatból indult ki,
    hogy védenünk kellene ezeket e helyeket,
  • 3:20 - 3:22
    valódi tervhez vezetett,
  • 3:22 - 3:25
    hogy megnyerjük azokat,
    akik továbbviszik ezt a gondolatot
  • 3:25 - 3:27
    a jövő generáció számára,
  • 3:27 - 3:31
    hogy a hozzám hasonló kis gyerkőcök
    felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak.
  • 3:32 - 3:35
    Ez a Nemzeti Parkok története.
  • 3:35 - 3:38
    Az óceán, amiről ma szeretnék beszélni,
  • 3:38 - 3:40
    teljesen más történet.
  • 3:40 - 3:44
    És majdnem pontosan
    100 évvel vagyunk lemaradva.
  • 3:44 - 3:47
    Az első tengeri rezervátum
    1972-ben jött létre,
  • 3:47 - 3:50
    a Santa Barbara-i olajömlés után.
  • 3:50 - 3:53
    Az emberek érdeklődni kezdtek
    az elképzelés iránt,
  • 3:53 - 3:56
    és hogy azt víz alatti
    környezetekre alkalmazzák.
  • 3:56 - 3:59
    Megvolt a saját John Muirunk,
    Dr. Sylvia Earle,
  • 3:59 - 4:01
    aki fáradhatatlan szószólója volt
  • 4:01 - 4:05
    a tengeri rezervátumok
    létrehozásának szerte a világon.
  • 4:05 - 4:08
    Tudom, rengeteg rossz hír van az óceánról,
  • 4:08 - 4:11
    műanyagszennyezés,
    korallfehéredés, túlhalászás –
  • 4:11 - 4:13
    néha nehéz felfogni az egészet.
  • 4:14 - 4:19
    Viszont a helyek megőrzésének
    gondolata működik.
  • 4:19 - 4:22
    A tudomány rámutat,
    hogy ha megvédjük ezeket a helyeket,
  • 4:22 - 4:26
    a természet erőt nyer, és az óceánok
    továbbra is épek lehetnek.
  • 4:26 - 4:28
    Szóval tudjuk, hogy ez megvalósítható.
  • 4:28 - 4:32
    Dr. Sylvia Earl befolyásos volt,
    John Muirhoz hasonlóan,
  • 4:32 - 4:33
    a kormányzatnál –
  • 4:33 - 4:37
    George W. Bush és Obama mindketten
    fantasztikus óceánvédő elnökök voltak,
  • 4:37 - 4:41
    tengeri rezervátumokat hoztak létre
    több helyen az országban.
  • 4:41 - 4:44
    Ez nem konzervatív
    vagy liberális gondolat,
  • 4:44 - 4:46
    még csak nem is amerikai:
  • 4:46 - 4:48
    egyszerűen jó gondolat.
  • 4:49 - 4:50
    (Nevetés)
  • 4:50 - 4:52
    (Taps)
  • 4:52 - 4:53
    De –
  • 4:53 - 4:54
    (Taps)
  • 4:54 - 4:56
    itt tartunk, pár évvel később.
  • 4:57 - 5:02
    És most a kormányzat azt javasolja,
    hogy szorítsuk vissza azt a fejlődést,
  • 5:02 - 5:04
    amelyet az utóbbi 20 évben értünk el.
  • 5:04 - 5:08
    De ne gyászoljunk – szervezkedjünk.
  • 5:09 - 5:12
    Azt kell tettünk, amit Stephen Marther
    tett 100 évvel ezelőtt.
  • 5:12 - 5:16
    kampányt kell indítanunk, hogy a gondolat
    iránt többen elköteleződjenek.
  • 5:16 - 5:21
    És civil tudósszövetségre
    van szükségünk az óceánért.
  • 5:21 - 5:25
    Bepillanthattam ebbe a jövőbe,
    és tudom, hogy megvalósítható.
  • 5:25 - 5:29
    Erik barátommal vízalatti robotokat
    kezdtünk építeni,
  • 5:29 - 5:33
    ezek kis vízalatti világító kamerák,
    hogy lássunk a víz alatt.
  • 5:33 - 5:35
    Öt éve, hogy elkezdtük
    az építést a garázsában,
  • 5:35 - 5:37
    és néztünk, amint elterjed,
  • 5:37 - 5:40
    kialakítva ezt a globális közösséget,
  • 5:40 - 5:44
    ahol hiszik, hogy ezeket a helyeket
    senkitől sem kellene elzárni.
  • 5:44 - 5:46
    Mind megérdemeljük az eszközöket,
    hogy kutatni tudjunk.
  • 5:46 - 5:48
    Itt van pl. Laura James története,
  • 5:48 - 5:52
    akit robotja vezette rá, hogy a környékén
    élő tengeri csillagok eltűnőben vannak.
  • 5:52 - 5:55
    Majd civil kutatói kampányt
    kezdeményezett,
  • 5:55 - 5:58
    adatokat gyűjtött és figyelmet terelt
    a tengericsillag pusztulására,
  • 5:58 - 6:00
    hogy megtudhassa, mi történik arrafelé.
  • 6:01 - 6:03
    A halászok történetei Mexikóból,
  • 6:03 - 6:06
    akik tengeri rezervátumok létrehozására
    használták a robotokat
  • 6:06 - 6:10
    ott, ahol a Nassau halak ikráztak,
    hogy megvédhessék ezt a fajt.
  • 6:10 - 6:12
    Ez igazán bámulatos.
  • 6:12 - 6:15
    Rájöttünk, hogy ha megadjuk
    nekik a megfelelő eszközöket,
  • 6:15 - 6:17
    a megfelelő dolgot fogják tenni.
  • 6:19 - 6:21
    De egy lépéssel tovább kell mennünk,
  • 6:21 - 6:25
    és leporolhatjuk
    Stephen Mather módszertanát.
  • 6:25 - 6:26
    Szóval, mit is tett ő?
  • 6:26 - 6:30
    Elsőként az infrastruktúrára koncentrált.
  • 6:30 - 6:33
    1914 nem csak a parkok kora volt,
  • 6:33 - 6:35
    Hanem az autóké is.
  • 6:35 - 6:37
    Épp legördült a T-modell,
  • 6:37 - 6:39
    És Stephen Mauer megértette,
  • 6:39 - 6:42
    hogy ez egy fontos részét képezi majd
    az amerikai kultúrának.
  • 6:42 - 6:45
    Így az autópálya szövetségekhez társult,
  • 6:45 - 6:49
    hogy nagy, szép utak vezessenek
    ezekhez a parkokhoz.
  • 6:49 - 6:52
    És sikerült. Feltalálta
    az autós kempingezést.
  • 6:53 - 6:56
    Tudta, hogy ha az emberek
    nem mennek el ezekre a helyekre,
  • 6:56 - 6:59
    akkor nem szeretik meg őket,
    és törődni sem fognak velük.
  • 6:59 - 7:02
    Ez igazán éleslátó gondolat volt részéről.
  • 7:02 - 7:04
    Második dologként pedig
  • 7:04 - 7:06
    jövőt formáló filantrópiára koncentrált.
  • 7:06 - 7:10
    Stephen Mather sikeres
    chicagói üzletember volt,
  • 7:10 - 7:13
    és ha pénzalapra volt szüksége
    egy nemzeti park társaságnak,
  • 7:13 - 7:16
    vagy egy autópálya szövetségnek,
  • 7:16 - 7:18
    megírta a csekkeket, segített létrehozni.
  • 7:18 - 7:20
    Van egy jó sztori
    William Kentről, a barátjáról,
  • 7:20 - 7:25
    aki rájött, hogy a Mount Tam lábánál
    kis foltban vörösfenyő van,
  • 7:25 - 7:27
    ezért gyorsan megvette a területet,
  • 7:27 - 7:29
    és a Nemzeti Parkoknak ajándékozta.
  • 7:29 - 7:31
    Ez a Muir erdő ma –
  • 7:31 - 7:34
    az egyik leghíresebb
    nemzeti park az országban.
  • 7:34 - 7:36
    A szüleim eljöttek Minnesottából,
  • 7:36 - 7:38
    de nem az előadás érdekli őket,
  • 7:38 - 7:41
    csak a Muir erdőről beszélnek,
  • 7:41 - 7:43
    (Nevetés)
  • 7:44 - 7:45
    De az utolsó dolog életbevágó –
  • 7:45 - 7:48
    Stephen Mathernél
    az elkötelezettség előtérben állt.
  • 7:48 - 7:52
    Egy gyűlésen az új rendszer
    bevezetésekor ezt mondta:
  • 7:52 - 7:54
    “Ha író vagy, szeretném, ha írnál erről.
  • 7:54 - 7:57
    Ha üzletember vagy, szeretném,
    ha elmondanád a kapcsolataidnak.
  • 7:57 - 8:00
    Ha a kormánynak dolgozol, szeretném,
    hogy elfogadtasd a szabályzatot.”
  • 8:00 - 8:02
    Mindenkinek volt dolga.
  • 8:02 - 8:05
    “Egyenként mindnyájuknak szerepe van,
  • 8:05 - 8:08
    hogy megőrizzük ezeket a helyeket
    a jövő generáció számára.”
  • 8:08 - 8:10
    Egyenként mindnyájuknak.
  • 8:11 - 8:13
    Tetszett, ahogy mondta.
  • 8:14 - 8:17
    Ez a terv. Egyszerű, hárompontos terv.
  • 8:17 - 8:19
    Azt hiszem, ugyanezt megtehetjük mi is.
  • 8:19 - 8:21
    Ez volt a szalagcím,
    amikor Obama létrehozta
  • 8:22 - 8:25
    a Papahanaukokuakea Nemzeti Emlékművet:
  • 8:25 - 8:28
    “Rengeteg a látnivaló,
    csak sikerüljön odatalálni.”
  • 8:29 - 8:33
    Mint Mather, a jelen technológiáira
    kéne összpontosítanunk.
  • 8:33 - 8:36
    Az új, bámulatos, digitális infrastruktúra
  • 8:36 - 8:39
    összekötheti az embereket az óceánokkal.
  • 8:40 - 8:44
    A Nemzeti Tengeri Rezervátum
  • 8:44 - 8:48
    létrehozta ezeket a 360-fokos VR-videókat,
  • 8:48 - 8:51
    amelyekben pontosan láthatjuk,
    hogyan néznek ki ezek a helyek.
  • 8:51 - 8:54
    A csapatunk új eszközöket épít.
  • 8:54 - 8:57
    Ez a legutóbbi, szigonyos víz alatti drón
  • 8:57 - 9:00
    egy búvár-tengeralattjáró,
    sima, egy hátizsákba is belefér,
  • 9:00 - 9:03
    100 méter mélységre is lemerül,
    mélyebbre, mint a legtöbb búvár.
  • 9:04 - 9:08
    Megmutathatja azt a környezet, amelyet
    a legtöbb ember sohasem láthatott.
  • 9:09 - 9:12
    Új eszközök készülnek,
    és még jobbakra van szükségünk.
  • 9:14 - 9:17
    Több jövőt formáló filantróp is
    segítségünkre lehetne.
  • 9:17 - 9:20
    Amikor Erik meg én elkezdtük,
    nem volt semmi pénzünk,
  • 9:20 - 9:23
    a garázsában építettük meg.
  • 9:23 - 9:25
    De elmentünk a Kickstarter céghez,
  • 9:25 - 9:26
    és körülbelül 1800 embert találtunk,
  • 9:26 - 9:29
    majdnem 1 millió dollárt
    gyűjtöttünk össze úgy,
  • 9:29 - 9:31
    hogy olyanokra találtunk,
    akik azt gondolják:
  • 9:31 - 9:32
    "Igen, ez egy jó gondolat.
  • 9:32 - 9:34
    A részese akarok lenni."
  • 9:34 - 9:37
    Több módon kell elérni,
    hogy többen elköteleződjenek.
  • 9:37 - 9:39
    hogy maguk is jövőt formáló
    filantrópokká váljanak.
  • 9:40 - 9:42
    Klasszikus filantrópok is voltak nálunk,
  • 9:42 - 9:43
    akik felléptek és támogattak minket
  • 9:43 - 9:46
    az SEE kezdeményezésében
    [Tudományos képzés és felfedezés].
  • 9:46 - 9:51
    ahol adományokkal segítették
    azokat, akik előtérben álltak,
  • 9:51 - 9:54
    akik tudományos munkát folytatnak,
    történeteket mesélnek,
  • 9:54 - 9:56
    akik lelkesítik a közösségeket.
  • 9:56 - 10:00
    Az OpenExplorer.com oldalon
    megnézhetik, hogy mit is csinálnak ők,
  • 10:00 - 10:02
    nagyon inspiráló.
  • 10:02 - 10:06
    Ez remélhetőleg önöket is arra sarkallja,
    hogy bekapcsolódjanak.
  • 10:06 - 10:09
    Mivel számtalan tere van a kapcsolódásnak.
  • 10:09 - 10:12
    Hallani akarjuk az ötleteiket
    a történetek megosztásáról.
  • 10:14 - 10:16
    Mivel erről szól ez –
    az elkötelezettségről.
  • 10:16 - 10:20
    Sokféle érdekes részvételi lehetőség van
  • 10:20 - 10:22
    e helyek megvédése érdekében.
  • 10:22 - 10:23
    És a megértésben.
  • 10:23 - 10:27
    Mint a "Reef Check" – a búvárok lemennek,
  • 10:27 - 10:30
    majd a halakról és a biodiverzitásról
    adatokat gyűjtenek.
  • 10:30 - 10:34
    Megszerzik a területek védelemhez
    szükséges információkat.
  • 10:34 - 10:37
    Ha lemennek a tengerpartra,
    csatlakozzanak az "MPA Watch"-hoz.
  • 10:37 - 10:41
    Jegyezzék le a különböző területeken
    látott tevékenységeket.
  • 10:41 - 10:44
    Mindenkinek van esélye részt venni ebben.
  • 10:45 - 10:47
    És csak erre van szükségünk.
  • 10:47 - 10:51
    Egy jövőt kell építenünk
    ükunokáink számára.
  • 10:51 - 10:54
    Múlt hónapban kimentem vitorlázni,
  • 10:54 - 10:57
    és a Farallon-szigetekre jutottunk,
    25 mérföldre a Golden Gate hídtól.
  • 10:57 - 11:00
    A legtöbb ember úgy gondolja,
    ez egyfajta madárrezervátum,
  • 11:00 - 11:03
    de elvittük a robotunkat,
    és a víz alá küldtük.
  • 11:03 - 11:07
    A hajón levő emberek megdöbbentek
    a felszín alatti élet láttán.
  • 11:08 - 11:12
    Úgy gondolom, hogy ezek
    roppant fontos ökoszisztémák.
  • 11:13 - 11:17
    Ez egy egész vadvilág,
    amelyet még nem fedeztünk fel.
  • 11:17 - 11:20
    És most van rá lehetőségünk,
  • 11:20 - 11:23
    épp, ahogy ők tették 100 évvel ezelőtt,
    hogy megvédjük ezeket a helyeket,
  • 11:23 - 11:27
    tervet alkossunk, és magunk mellé
    állítsuk az embereket.
  • 11:28 - 11:30
    Tavaly, amikor kiadták
    a végrehajtó rendeletet
  • 11:30 - 11:32
    az általunk elért fejlődés
  • 11:32 - 11:35
    és az összes tengeri rezervátum
    felülvizsgálatára,
  • 11:35 - 11:39
    Több, mint 100 000 ember kommentelt.
  • 11:40 - 11:42
    Majdnem az összes hozzászólásban ez állt:
  • 11:42 - 11:47
    "Ne tegyék ezt. Az a helyes,
    ha megvédjük ezeket a területeket."
  • 11:48 - 11:52
    Én pedig üzenem annak
    a 100 000 embernek:
  • 11:52 - 11:53
    Ne várjatok Washingtonra.
  • 11:53 - 11:55
    Magunk is véghez tudjuk vinni.
  • 11:55 - 11:56
    Köszönöm.
  • 11:56 - 12:00
    (Taps)
Title:
Védjük úgy az óceánokat, mint a nemzeti parkokat
Speaker:
David Lang
Description:

Nem kell tudósnak lenni, hogy segítsünk megvédeni a világ óceánjait, mondja a vízalatti drón-szakértő és TED-munkatárs, David Lang – valójában a történelem során mindennapi polgárok gyűltek össze, megvédjék a bolygó kincseit. Lang arra kér bennünket, hogy tanuljunk Amerika nemzeti parkjainak történetéből, és hárompontos tervet ajánl a víz alatti csodák megőrzésére.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
12:13
  • 4:49-ig átnéztem, javítottam pár helyen. Kérem, nézzétek át a többit is újra. Köszönöm.

Hungarian subtitles

Revisions