Return to Video

Reflektorfényben a sötét fizika | Jeremy Watts | TEDxYouth@StChristophersRd

  • 0:16 - 0:18
    Arisztotelész azt mondta:
  • 0:18 - 0:22
    "Minél többet tudunk, annál inkább
    tisztában vagyunk azzal, amit nem tudunk."
  • 0:22 - 0:27
    Azt hiszem, e felfogás miatt
    vonzódom a tudományhoz.
  • 0:28 - 0:33
    A tudomány folyton létrehozza,
    aztán szétpattintja a tudás buborékjait,
  • 0:33 - 0:38
    szaporítva, amit tudunk,
    de kiszélesítve azt is, amit nem.
  • 0:40 - 0:44
    A sötét fizika az, amit nem ismerünk,
  • 0:44 - 0:46
    ami még magyarázatra vár,
  • 0:46 - 0:49
    az a fizika, melyre bizonyítékunk van,
  • 0:49 - 0:52
    de a bizonyíték...
  • 0:55 - 0:56
    (Nevetés)
  • 0:56 - 0:58
    a bizonyíték ott van.
  • 1:01 - 1:04
    Ez a Tejútrendszer.
  • 1:04 - 1:06
    Arisztotelész könnyen láthatta volna.
  • 1:06 - 1:09
    Sajnos, a mai fényszennyezés
  • 1:09 - 1:11
    a megfigyelést majdnem meghiúsítja.
  • 1:11 - 1:13
    De Arisztotelész tudta,
  • 1:13 - 1:16
    hogy sokkal nagyobb rendszer,
  • 1:16 - 1:19
    sokkal nagyobb világmindenség
    része vagyunk.
  • 1:19 - 1:24
    Az elég egyszerű távcsőtechnikánknak hála,
  • 1:24 - 1:30
    tudjuk, hogy a Tejút
    100 milliárd csillagból áll,
  • 1:30 - 1:33
    Napunk csak egy közülük.
  • 1:33 - 1:35
    100 milliárd csillag!
  • 1:36 - 1:40
    Más technológiának köszönhetően tudjuk,
  • 1:40 - 1:43
    hogy világmindenségünk csillagai
  • 1:43 - 1:45
    csupán csak néhány a rengeteg közül.
  • 1:45 - 1:47
    A Hubble-távcső
  • 1:48 - 1:53
    sokkal mélyebben lát bele galaxisunkba.
  • 1:53 - 1:56
    Ha egy rizsszemet kartávolságban
  • 1:56 - 1:59
    a sötét éjszakai égbolt felé tartanánk,
  • 2:00 - 2:04
    ahol egyetlen csillag sem látszik,
  • 2:04 - 2:09
    akkor ha elég messze néznénk,
    úgy pontosan ez látszana.
  • 2:09 - 2:14
    Ezen a képen tízezer galaktika látható,
  • 2:15 - 2:20
    melyek mindegyikében 100 milliárdnyi,
    Napunkhoz hasonló csillag van.
  • 2:21 - 2:25
    E tudás ösztönözte a kutatókat
  • 2:25 - 2:28
    az univerzum alaposabb megértésére.
  • 2:28 - 2:30
    Más technikákkal
  • 2:30 - 2:35
    az egész univerzumot földeríthetjük.
  • 2:35 - 2:37
    Ez vonatkozik
  • 2:38 - 2:40
    a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra.
  • 2:40 - 2:44
    Ez az ősrobbanáskor keletkezett fény,
  • 2:44 - 2:49
    amely univerzumunk
    határairól verődik vissza.
  • 2:49 - 2:51
    A világmindenség átmérője
  • 2:51 - 2:57
    8,9 millió millió millió millió km,
  • 2:57 - 3:00
    azaz 93 milliárd fényév.
  • 3:00 - 3:02
    Ez irdatlan méret!
  • 3:02 - 3:04
    Elképzelhetetlenül nagy!
  • 3:04 - 3:07
    De a rendszerben figyelemre méltó,
  • 3:07 - 3:10
    hogy a kép mutatja
    a hőmérséklet-gradienst,
  • 3:10 - 3:13
    az univerzumunk határai
    közti energiakülönbséget.
  • 3:13 - 3:18
    A vörös és a kék közti
    különbség három Kelvin,
  • 3:18 - 3:22
    ami azt jelenti, hogy világmindenségünk
  • 3:22 - 3:27
    a legnagyobb léptékben majdnem egyforma,
  • 3:27 - 3:31
    majdnem egyenletes.
  • 3:31 - 3:38
    Ez figyelemre méltó tény,
  • 3:38 - 3:42
    de még valódi magyarázatra vár,
  • 3:42 - 3:46
    hogyan lehet ilyen tökéletesen egyforma.
  • 3:46 - 3:52
    Az egyik magyarázat abból következik,
  • 3:52 - 3:55
    amit kísérletekkel,
    megfigyelésekkel fedeztek föl,
  • 3:55 - 3:58
    melyeknek nem volt közük
    ahhoz az adott elképzeléshez.
  • 3:58 - 4:00
    Ezt sötét anyagnak hívják.
  • 4:00 - 4:06
    Csak a gravitáció hat rá, ami azt jelenti,
  • 4:06 - 4:08
    hogy a gravitációs hatása kivételével
  • 4:08 - 4:11
    hagyományos értelemben nem láthatjuk,
  • 4:11 - 4:13
    nem mérhetjük, nem észlelhetjük.
  • 4:13 - 4:17
    De gravitációs hatásait
    tanulmányozva tudjuk,
  • 4:17 - 4:23
    hogy a világmindenség
    tízszer több anyagot tartalmaz,
  • 4:23 - 4:25
    mint amellyel eddig dolgunk volt.
  • 4:26 - 4:30
    E hatalmas tömeg egyenletesen
    oszlik el a világmindenségben,
  • 4:30 - 4:36
    ez az egyik lehetséges indoka,
    hogy miért oly egyenletes a rendszer.
  • 4:36 - 4:40
    Mivel a gravitáció sajátságos erő
  • 4:40 - 4:43
    abban az értelemben,
    hogy csak anyagot vonzhat.
  • 4:43 - 4:45
    A gravitáció tömegvonzás.
  • 4:45 - 4:47
    Szerkezetet alakít ki.
  • 4:47 - 4:49
    Egymáshoz vonzza a csillagokat,
  • 4:49 - 4:51
    bolygókat hoz létre.
  • 4:51 - 4:52
    Galaxisokat hoz létre.
  • 4:52 - 4:56
    Lassítja a kiáramló energia terjedését.
  • 4:56 - 5:00
    1994-ben kutatók elhatározták,
  • 5:00 - 5:04
    hogy megmérik a világegyetem
    tágulásának lassulási ütemét,
  • 5:05 - 5:10
    amely előrejelzi, hogy mikor áll le
    a világegyetem tágulása.
  • 5:10 - 5:13
    Persze, ki is tüntették volna őket
  • 5:13 - 5:16
    pusztán az üteme megméréséért
    és a nagysága meghatározásáért.
  • 5:16 - 5:22
    De meglepetésükre és minden tudós
    meglepetésére arra jutottak,
  • 5:22 - 5:26
    hogy a gyorsulás üteme ma gyorsabban nő,
  • 5:26 - 5:32
    mint eddig bármikor.
  • 5:32 - 5:37
    Eszerint a világmindenség
    energetikailag tágul,
  • 5:38 - 5:42
    ahelyett hogy tágulása lassulna,
    és szerkezetet alakítana ki.
  • 5:44 - 5:48
    Ez jelentős és megmagyarázatlan jelenség.
  • 5:49 - 5:53
    Hogy megmagyarázzuk...
  • 5:53 - 5:55
    Elnézést, először egy kép
  • 5:55 - 5:58
    a jelenlegi világegyetemről,
  • 5:58 - 6:02
    amely minden nap egyre gyorsabban tágul,
  • 6:02 - 6:07
    úgyhogy majd egykor,
    mikor már nem leszünk a Földön,
  • 6:07 - 6:10
    eljön a nap, mikor a Hubble-távcső
  • 6:10 - 6:13
    képtelen lesz meglátni
    azt a 10 000 galaxist,
  • 6:13 - 6:15
    de nem azért,
    mintha nem lennének meg,
  • 6:15 - 6:17
    hanem mert oly messze lesznek,
  • 6:17 - 6:21
    hogy a fény sosem jut el a bolygónkra.
  • 6:24 - 6:25
    E tényből következik,
  • 6:25 - 6:31
    hogy valami "dolognak" kell lennie,
    amely a gyorsulást okozza.
  • 6:31 - 6:35
    Ez a gyorsulás jelenleg a sötét energia.
  • 6:35 - 6:40
    A sötét energia még
    a sötét anyagnál is különösebb.
  • 6:40 - 6:44
    Főként azért, mert létezésére nincs igazi
    bizonyítékunk vagy megfigyelésünk,
  • 6:44 - 6:50
    kivéve azt az egy tényt, amelyről szóltam.
  • 6:50 - 6:58
    A tudósok épp ezt kutatják
  • 6:58 - 7:00
    a fizika határterületein.
  • 7:01 - 7:05
    Ehhez a kutatáshoz
    az ember létrehozta ezt az eszközt.
  • 7:05 - 7:07
    A neve: Nagy Hadronütköztető.
  • 7:07 - 7:13
    A Nagy Hadronütköztető, az LHC,
    az ember készítette legnagyobb berendezés.
  • 7:13 - 7:17
    Kerülete 27 km,
  • 7:17 - 7:21
    150 méter mélyen
    a föld alatt helyezkedik el.
  • 7:21 - 7:24
    Lényegében óriási elektromágnes,
  • 7:24 - 7:29
    melyben két óriási érzékelő foglal helyet.
  • 7:29 - 7:33
    Ezek gyorsítják majdnem
    fénysebességre a protonokat,
  • 7:33 - 7:36
    ütköztetik őket, és földerítik
    a keletkező részecskéket.
  • 7:37 - 7:42
    E részecskéket
    az internetjükön katalogizálják,
  • 7:42 - 7:46
    hogy meghatározzák
    a még azonosítandó részecskéket.
  • 7:47 - 7:53
    A szervezetben 35 ország
    ezer tudósa dolgozik,
  • 7:53 - 7:56
    multidiszciplináris kutatásokat végeznek
  • 7:56 - 7:59
    a fizika, mérnöki és számítógép-
    tudományok stb. területén,
  • 7:59 - 8:04
    25 petabyte adatot tanulmányozva,
  • 8:04 - 8:07
    amely évente a detektorokból gyűlik össze.
  • 8:08 - 8:10
    Az érzékelőkből kikerülő adatokat
  • 8:10 - 8:12
    zömében ismerjük:
  • 8:12 - 8:15
    protonok, neutronok stb.,
  • 8:15 - 8:16
    de esetenként
  • 8:16 - 8:21
    roppant érdekes és figyelemre méltó
    részecskékre vonatkoznak,
  • 8:21 - 8:24
    közülük legnevezetesebb
    a 2012-ben fölfedezett Higgs-bozon,
  • 8:25 - 8:28
    amely a gravitációról hírt adó részecske.
  • 8:28 - 8:31
    Ez a fizika Standard Modellje
    végét jelentette;
  • 8:31 - 8:34
    ez a ma alkalmazott fizikai elmélet.
  • 8:34 - 8:37
    Kapóra jött az előadásomhoz,
    hogy épp a múlt héten jelentették be
  • 8:37 - 8:41
    öt barion azonosítását,
  • 8:41 - 8:46
    melyek szintén a kvantummodell
    részét képező nagy energiájú részecskék.
  • 8:46 - 8:47
    Nagyon érdekes.
  • 8:48 - 8:54
    A berendezés lehetővé teszi,
    hogy behatoljunk az ismeretlenbe,
  • 8:54 - 8:58
    és kutassuk e sötét jelenségeket.
  • 8:59 - 9:02
    Arra bátorítom önöket,
  • 9:02 - 9:03
    hogy pattintsák szét buborékjukat,
  • 9:03 - 9:07
    mert minél többet nem tudnak,
    annál érdekesebbé válik az életük.
  • 9:07 - 9:08
    Köszönöm.
  • 9:08 - 9:11
    (Taps)
Title:
Reflektorfényben a sötét fizika | Jeremy Watts | TEDxYouth@StChristophersRd
Description:

Az előadásban Jeremy Watts fizikatanár beszél a sötét anyagról.

Ezt az előadást egy TEDx rendezvényen rögzítették, amelyet a TED konferenciák formájában, de tőlük függetlenül egy helyi közösség szervezett. Bővebben: http://ted.com/tedx
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDxTalks
Duration:
09:20

  • Péter Pallós

    0:18 Preferenciális változtatás, s mint ilyen, felesleges. A hangsúlytól függ, melyik szó használjuk. Kérem vissza.
    2:09 Elárulnád, miféle megalapozott kifogás vezetett arra, hogy a galaktikát a szinonímájára cseréld le?
    3:55 Mentorodhoz hasonlóan te sem tudod, hogy a magyarban is van közelre és távolra mutató névmás (sőt, mindkettőből több is). Kérem vissza.

  • Zsófia Herczeg

    Kedves Péter!

    0:18
    * tisztában vagyunk azzal, amit nem tudunk
    vagy
    * tisztában vagyunk azzal, (hogy) mit nem tudunk
    A két mondat jelentése nem teljesen ugyanaz.
    A második változat jobban kifejezi azt, amit az előadó itt mond.
    Tudomásul veszem, hogy nem egyezik a véleményünk. Kérésed szerint visszaállítottam a te megoldásod.

    2:09
    galaxis: bármely csillagrendszer
    Galaktika = a mi galaxisunk, a Tejútrendszer

    3:55
    Pontosan így van, Péter, ahogy mondod. Van (térben és időben) közelre és távolra mutató névmás.
    Itt arról az elképzelésről van szó, amiről az előadő itt és most, eddig beszélt (miért elenyészőek univerzumunkban az energiakülönbségek), nem egy távolabbi másikról.

  • Péter Pallós

    00:18 Mint már írtam, a hangsúlytól függ, melyik szó használjuk. Az előadó itt nem mond, hanem idéz. De ha Arisztotelésszel konzultáltál, az más. (Lásd még: „Mire gondolt itt a költő?)

    2:09 Tévtanokat hirdetsz.
    https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/g-F2250/galaktika-F2261/; https://hu.wikipedia.org/wiki/Galaxis

    A galaktika köznév, a Galaktika tulajdonnév. Én galaktikát írtam. Ne csúsztass!

    Írd csak szépen vissza; a tudálékoskodást ne rajtam gyakorold.

    3:55 Szövegértési problémád van itt is. Összetéveszted az allegóriát a filagóriával.
    A „miért elenyészőek univerzumunkban az energiakülönbségek” nem „elképzelés”, hanem megfigyelés. Az előadó így is fogalmaz: 3:31 „Ez figyelemre méltó tény” (this fact is a remarkable fact).
    Talán nem olvastad a forrásszöveget, ui. abban ez áll: that had nothing to do with that particular thought. Nem this particular thought!

    Írd csak szépen vissza!

  • Zsófia Herczeg

    Kedves Péter!

    2:09: Kérésed szerint javítottam.

    3:55:
    Úgy látom, ebben a feladatban már csak az ez egy vitás kérdés maradt.
    A "miért elenyészőek univerzumunkban az energiakülönbségek" valóban nem "elképzelés". Ezt nem is állította senki. Azok az elképzelések, amelyek ezt a kérdést próbálják megválaszolni. ("Ez figyelemre méltó tény, de még valódi magyarázatra vár,...")
    Ha továbbra is úgy gondolod, hogy az én értelmezésem (ami a javítás alapja volt) nem helyes, kérlek írd meg, mire vonatkozik a te értelmezésedben az "AHHOZ az elképzeléshez". Mi az AHHOZ (mi az a térben v. időben távoli gondolat, amire utalunk), és mire vonatkozik szerinted az ELKÉPZELÉS?
    Ahogy sokszor mondod, nem szavakat fordítunk, hanem gondolatokat - és, hozzáteszem, emellett figyelembe vesszük a célnyelv sajátosságait. Ebben a mondatban valóban nem THIS van, hanem THAT - az angolban ugyanis ezt a funkciót (visszautalás időben v. térben közeli, a hallgató és a beszélő számára is ismert személyre / tárgyra / elképzelésre) a "that" is betöltheti.

    A konstruktív együttműködés érdekében szeretnélek kérni, Péter, hogy a jövőben tartózkodj a becsmérlő, negatív ítéletet hordozó, lekezelő, személyeskedő megjegyzésektől, a kioktatástól és az utasítgatástól ("mentorodhoz hasonlóan te sem tudod", "tévtanokat hirdetsz", "ne csúsztass", "a tudálékoskodást ne rajtam gyakorold", "összetéveszted az allegóriát a filagóriával", "írd csak szépen vissza" – hogy csak ebből az üzenetfolyamból idézzek).
    Ahogy már korábban is jeleztem, méltatlan hozzád ez a stílus. Nézeteltéréseket megbeszélni, félreértéseket tisztázni, közös álláspontra jutni más szellemben is lehet. Sőt, ami engem illet, a közös munkát csak a kölcsönös tisztelet jegyében tudom elképzelni.

  • Péter Pallós

    Kedves Zsófi!

    2:09 Fogalmazz itt is és máskor is pontosan. Nem az én szeszélyemnek, kérésemnek engedve javítottad ki, hanem mert eleve úgy volt helyes, ahogy írtam.
    Szeretném, ha elkerülnétek az alaptalan változtatásokat, a jót rosszra cserélést, mert ezzel csak a fordítók, lektorok idejét raboljátok.
    Lehet, hogy van, aki ezeket rátok hagyja (zömmel a kezdő fordítók, abban a hiszemben, hogy akinek a jóisten hivatalt adott, annak tudást is adott hozzá), de én nem tartozom közéjük. Az én nevem alatt hülyeség nem jelenhet meg.

    3:55 Pont te állítottad a 10 napja írt megjegyzésedben. Olvasd el, ha már elfelejtetted.

    A megfejtés roppant egyszerű: arra vonatkozik, „amit kísérletekkel, megfigyelésekkel fedeztek föl,”.

    Kísérletekkel, megfigyelésekkel a sötét anyagot fedezték föl (https://en.wikipedia.org/wiki/Dark_matter), elég régen. A világűr hőmérséklet-gradiensének fölfedezése újabb keletű (https://phys.org/news/2018-03-cosmologists-universe-hotter.html)

    A that használatáról jól mondod, amit mondasz (részletesen l. Collins English Usage 706. o.), de ez nem mond ellent az én értelmezésemnek, amely a szövegből és a logikából indul ki.

    A konstruktív együttműködés érdekében én meg arra kérlek, hogy ne hirdess tévtanokat (pl. jelen esetben 2:09), ne csúsztass (pontosan idézd, amit írtam, ne elferdítve), mielőtt valamihez hozzányúlsz, győződj meg róla, hogy a „javításod” valóban javítás; légből kapott (tudálékos) indoklásokkal ne csak nekem, hanem másnak se hozakodj elő.
    Már számtalanszor kiderült, hogy képtelenek vagytok elviselni a megalapozott ellenvéleményt, azt összetévesztitek a kioktatással, személyeskedéssel.
    Az "írd csak szépen vissza" pedig nem utasítás, hanem jogos fordítói kérés, és megalapozott volt, mint magad is beláttad.
    Ne játsszátok meg a mimózát.
    A "mentorodhoz hasonlóan te sem tudod"-dal kapcsolatban pedig csak egyik kedvenc tanárom mondását idézem: „Nem az a baj, ha valaki valamit nem tud, hanem az, ha rosszul tudja. Még nagyobb baj, ha nem is akarja megtudni, hogy mi a helyes.”

    Bizonyára nem vagy sem fizikus, sem tudománytörténész, de azért elvárható, hogy ha efféle kérdésekben állást akarsz foglalni, akkor előbb tájékozódj.

  • Zsófia Herczeg

    3:55
    Kérésed szerint visszarendeztem, Péter.

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.