Return to Video

A könyv fejlődése – Julie Dreyfuss

  • 0:07 - 0:09
    Mitől válik egy könyv könyvvé?
  • 0:09 - 0:13
    Csupán attól, hogy tudást tárol
    és ad közre?
  • 0:13 - 0:15
    Vagy a papírjához,
  • 0:15 - 0:15
    kötéséhez,
  • 0:15 - 0:16
    betűtípusához,
  • 0:16 - 0:17
    nyomdafestékhez,
  • 0:17 - 0:18
    kézbevételkor érzett súlyához,
  • 0:18 - 0:20
    az oldalak illatához
  • 0:20 - 0:21
    van ennek valami köze?
  • 0:21 - 0:22
    Valószínűleg nem.
  • 0:22 - 0:23
    Hát ez?
  • 0:23 - 0:25
    A kérdésre válaszolva
  • 0:25 - 0:28
    vissza kell térnünk a könyvek kezdetéhez,
  • 0:28 - 0:31
    s föl kell fognunk, hogy ezekből
    az elemekből hogyan lesz valami,
  • 0:31 - 0:33
    ami több, mint részei összessége.
  • 0:33 - 0:37
    A legrégebbi könyvnek tekintett
    tárgy a kódex,
  • 0:37 - 0:40
    egy halom, egyik szélén összefogott lap.
  • 0:40 - 0:42
    Ám a könyvek történetében
    az igazi fordulópont
  • 0:42 - 0:47
    Johannes Gutenberg volt, aki a 15. század
    közepén föltalálta a nyomósajtót.
  • 0:47 - 0:52
    Az egyenként szedhető betűk elvét
    a keleti kultúra sokkal előbb föltalálta,
  • 0:52 - 0:56
    de a Gutenberg-féle sajtó bevezetése
    meghatározó hatású volt.
  • 0:56 - 1:00
    Hirtelen a szerzetesek kiváltságos
    osztályának és az uralkodó osztálynak
  • 1:00 - 1:03
    már nem volt hatalma
    a szövegelőállítás fölött.
  • 1:03 - 1:04
    A közlendők könnyebben terjedhettek,
  • 1:04 - 1:07
    és nyomtatványokat
    állandóan lehetett gyártani,
  • 1:07 - 1:10
    ezért Európában a nyomdák
    gomba módra szaporodtak.
  • 1:10 - 1:15
    A könyvészet népszerűségének terméke
    bizonyos szempontból ismerős,
  • 1:15 - 1:18
    de más vonatkozása lényegesen más.
  • 1:19 - 1:23
    A könyv lényege a papír,
    a betűtípus és a borítólap.
  • 1:23 - 1:27
    Kína több mint 2000 éve fölfedezte
    a papírt mint írásra alkalmas felületet,
  • 1:27 - 1:31
    amelyet időben megelőzött
    az egyiptomi papirusz.
  • 1:31 - 1:33
    Sőt, a 16. századig az európaiak
  • 1:33 - 1:35
    többnyire falapokra
  • 1:35 - 1:39
    és kifeszített állatbőrökből készült
    tartós pergamenre írtak.
  • 1:39 - 1:43
    A papír népszerűsége
    végül győzött Európában,
  • 1:43 - 1:48
    s a legtöbb nyomtatványnál fölváltotta
    a pergament, mert olcsóbb volt nála.
  • 1:48 - 1:51
    A nyomdafestékek növényi
    és állati színezékekből,
  • 1:51 - 1:53
    és vízből vagy borból készültek,
  • 1:53 - 1:56
    de mivel a víz nem tapad a fémbetűkhöz,
  • 1:56 - 2:00
    a nyomósajtónál át kell térniük
    az olajalapú nyomdafestékre.
  • 2:00 - 2:04
    A nyomdafesték lámpakoromból
  • 2:04 - 2:04
    terpentin
  • 2:04 - 2:06
    és dióolaj hozzáadásával készült.
  • 2:06 - 2:09
    De mi a helyzet
    a betűk nagyságával és fajtájával?
  • 2:09 - 2:13
    A legkorábbi betűkészletek
    ólomötvözetből domborúra öntött
  • 2:13 - 2:17
    fordított betűkből álltak,
  • 2:17 - 2:19
    Kézi munkával készültek, és drágák voltak,
  • 2:19 - 2:23
    és a betűk kialakítása
    az egyes betűmetszőkre volt jellemző.
  • 2:23 - 2:27
    A tömeggyártás és a mindenkinek elérhető
    szövegszerkesztő rendszer megjelenéséig
  • 2:27 - 2:31

    a szabványosítás nem volt lehetséges.
  • 2:31 - 2:36
    Nicolas Jensonnak köszönhetjük
    két latinbetűs készlet megtervezését,
  • 2:36 - 2:39
    amelyeket ezernyi másik követett,
  • 2:39 - 2:41
    beleértve az ismert Times Romant.
  • 2:41 - 2:44
    Valaminek az egészet
    össze kellett tartania,
  • 2:44 - 2:46
    s egészen a 15. század végéig
    a könyvek táblái
  • 2:46 - 2:49
    összeragasztott papírlapokból
  • 2:49 - 2:51
    vagy fából készültek.
  • 2:51 - 2:55
    Ezeket végül kartonpapír váltotta föl,
  • 2:55 - 2:59
    amelyet a 17. században eredetileg
    kiváló minőségű kötésekre szántak,
  • 3:00 - 3:03
    de később ez lett az olcsóbb megoldás.
  • 3:03 - 3:07
    Bár manapság a tömeggyártású borítók
    illusztrációja marketing célú,
  • 3:07 - 3:10
    a korai könyvek tábláit
    a megrendelő igénye alakította.
  • 3:10 - 3:13
    Még a könyvek gerincének is
    megvan a maga története.
  • 3:13 - 3:16
    Kezdetben ezeket esztétikai szempontból
    nem tartották lényegesnek,
  • 3:16 - 3:20
    és a korai könyvek gerince nem
    domború, hanem sík kialakítású volt.
  • 3:20 - 3:23
    A sík alak megkönnyítette az olvasást,
  • 3:23 - 3:26
    mert a könyvet sík lapra lehetett tenni.
  • 3:26 - 3:30
    De ezek a gerincek könnyen sérültek
    még a rendeltetésszerű használattól is.
  • 3:30 - 3:33
    A kerek alak megoldotta ezt a gondot,
  • 3:33 - 3:35
    bár új nehézségek merültek föl,
  • 3:35 - 3:37
    pl. az, hogy a könyv
    önmagától becsukódott.
  • 3:37 - 3:39
    De a rugalmasság fontosabb volt,
  • 3:39 - 3:42
    különösen a jövő-menő olvasónak.
  • 3:42 - 3:45
    Ha a könyv fejlődésével
    a bekötött szöveget fölváltjuk
  • 3:45 - 3:48
    lapos képernyővel
    és elektronikus festékkel,
  • 3:48 - 3:51
    attól ezek a tárgyak és fájlok
    már igazi könyvvé válnak?
  • 3:51 - 3:52
    Vajon a tábla érintése
  • 3:52 - 3:56
    vagy a papír illata valami lényegeset
    tesz hozzá az élményhez?
  • 3:56 - 3:59
    Vagy a csodás elevenség
    csupán a szavakban rejlik,
  • 3:59 - 4:02
    és nem számít, hogyan jelennek meg?
Title:
A könyv fejlődése – Julie Dreyfuss
Description:

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/the-evolution-of-the-book-julie-dreyfuss

Mitől válik egy könyv könyvvé? Csupán attól, hogy tudást tárol és ad közre? Vagy a papírjához, kötéséhez, betűtípusához, a nyomdafestékhez, kézbefogáskor érzett súlyához, az oldalak illatához van ennek valami köze? A kérdésre válaszolva Julie Dreyfuss visszakanyarodik az általunk ismert könyvek kezdetéhez, hogy megértsük, hogy ezekből az elemekből miként lesz valami, ami több, mint részei összessége.

Lecke: Julie Dreyfuss, animáció: Patrick Smith.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:18

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.