The Costs and Benefits of Monopoly

In this video, we explore the costs and benefits of monopolies. We cover how monopolies and patents breed deadweight loss, market inefficiencies, and corruption. But we also look at what would happen if we eliminated patents for industries with high R&D costs, such as the pharmaceutical industry. Eliminating patents in this case may result in less innovation and, specifically, fewer new drugs being created. We also consider some of the tradeoffs of patents and look at alternative ways to reward research and development such as patent buyouts and using prizes to foster innovation.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/costs-benefits-monopoly-pharmaceutical-companies#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/introduction-price-discrimination

♪ [zene] ♪

előnyeiről lesz szó.
A monopólium jelentős költsége, hogy a

versenyképességhez viszonyítva, a monopólium
nem hatékony. Ez haszonveszteséghez, vagy

holtteher veszteséghez vezet a kereskedelemben.
Emlékeztessük magunkat a versenyképes kereskedelmi

haszonokra és utána össze tudjuk hasonlítani
a monopóliummal. Itt egyszerűsíteni fogunk

egy lapos kínálati görbével, egy
állandó költségű iparral. Ebben az esetben a

teljes kereskedelmi haszon a fogyasztókhoz kerül,
erre a kék területre. Most nézzük, hogy

mi a teljes kereskedelmi haszon, vagy a teljes jóléti kereskedelem
monopóliumi. Kiválasztjuk

pontosan ugyanazt a keresleti görbét és ugyanazt az
állandó költség-görbét. A szokásos módon megtaláljuk a

profit maximalizáló árat és a mennyiséget.
Nem meglepő módon, a fogyasztók kevesebbet kapnak

monopólium alatt, mert magasabbak az árak. Most amit a fogyasztók elveszítenek, az

átkerül a monopolistához nyereség
formájában, és amennyiben a közgazdász

érinti, legalább valaki megkapja
ezeket a kereskedelmi nyereségeket. Tehát az átvitel

semleges. Habár, ami rossz, hogy a teljes jólét
a monopólium alatt lecsökken, mert

senki sem kapja ezt a területet, a holtteher veszteséget.
Ezek olyan kereskedelmek, amik társadalmi szempontból

hasznosak. A vásárlók hajlandók többet fizetni, mint a

termékek gyártásának költsége lenne. Ezek a kereskedelmek, azonban, nem történnek meg. Még akkor sem,

ha szociálisan hasznosak, ezek nem történnek meg, mert nem nyereségesek,

egyénileg nem hasznosulnak. Gondolj egy moziteremre, ami félig üres. Biztosan

vannak emberek, akik értékelnék, ha a határköltségnél magasabban

nézhetnék meg a filmet, ami körülbelül nulla. Tehát, miért nem viszi le az árat a mozi

ezeknek az embereknek? Mert ha így tenne, akkor mindenkinek lejjebb kellene vinni az árat

és ez csökkentené a teljes nyereséget. Tehát, az általános lecke ez. A vásárlók addig vesznek egy

terméket, amíg az értéke számukra túllépi az árat. Verseny alatt az ár

egyenlő a határköltséggel, tehát a vevők minden terméket megvesznek, hiszen az értékük számukra

nagyobb, mint a határköltség. Ez hatékony. Monopólium alatt, a vevők

ugyanúgy megveszik addig, amíg az érték nagyobb mint az ár, de ha az ár magasabb, mint a

határköltség, túl kevés termék kerül gyártásra. Elvesznek nyereségek

a kereskedelemből. Emlékezzünk, hogy néz ki a holtteher veszteség a gyakorlatban.

A GSK a Combivirt tablettánként $12.50-ra árazza.
A határköltség 50 cent.

A holtteher veszteség az értéke azon kereskedelmeknek,

melyek azért nem történnek meg, mert az ár magasabb, mint a

határköltség. Néhány ember hajlandó és képes lenne fizetni 10 dollárt tablettánként, vagy

4$-t, vagy 1$-t és ezek az árak többek lennének, mint a tabletták

gyártási költsége. Azonban, ezek a kereskedelmek nem azért történnek, mert nem hoznak hasznot a

GSK-nak. A világon sok monopólium kormányzati korrupcióból születik.

Indoneziában Tommy Suhartonak, az elnök fiának, a magas profitot hozó szegfűszeg monopóliumot

adták. A monopóliumi haszonból Lamborghinit vett. Nem egy

Lamborghinit - megvette az egész céget. Ezek a monopóliumok

valóra nem váltottak. Költségesek és semmi társadalmi hasznuk nincs. Ámbár, néhány monopóliumnak

vannak kiegyenlítő hasznai. Vedd figyelembe, hogy mi történne, ha az USA megszüntetné

a gyógyszerek szabadalmát. A verseny, igaz, a meglévő gyógyszerek árát lejjebb

vinné a határköltséghez, ahogy most is történik, mikor a szabadalmak

lejárnak, általában 10-15 évvel később, ahogy a gyógyszer először piacra lép.

Azonban, több milliárd dollár az USA-ban piacra vinni átlagban egy új

gyógyszert, és a határköltségbe nem számítanak bele a kutatási és fejlesztési költségek. Ahogy a mondás szól,

körülbelül egy milliárd dollár az első gyógyszer elkészítése, 50 cent elkészíteni a

másodikat. 50 cent a határköltség, a további gyógyszerek költsége,

de, hogy az első gyógyszer piacra kerüljön, egy milliárd dollár. Ha

az ár hirtelen lejjebb menne a határköltséghez, a cégek nem tudnák fedezni a

kutatási és fejlesztési költségeiket, és ez kevesebb új gyógyszert eredményezne. Amint elkészült a gyógyszer,

a szabadalom, a monopólium, eredménytelenséget okoz, túl kevés termék kerül

legyártásra. De a szabadalom ösztönzően hat, új gyógyszerek előállítására

elsősorban. Tehát van egy kompromisszum. Több monopólium csökkenti a statikai hatékonyságot,

a gyártott mennyiséget, de növelheti a dinamikus hatékonyságot, kutatásra és fejlesztésre

ösztönözhet. Ez a kompromisszum érvényes más javakra is, melyeknek magas

a kifejlesztési költsége, nem csak gyógyszerekre. Információs termékekre, olyan termékekre, mint a

zene, filmek, számítógépes programok, új vegyszerek, új anyagok, új

technológiák. Ezeknek tipikusan magas a kifejlesztési költségük és alacsony a határköltségük a

gyártásnál. És ez azt sugallja, hogy van lehetséges haszon elérése a szabadalmazott vagy szerzői joggal védett

előállításnál. Általánosítva az ilyen típusú termékekre van egy kompromisszumos politika, amit

mindig fejben kell tartanunk. Az alacsonyabb árak ma kevesebb új

jövőbeli ötletet generálnak. A Nobel-díjas gazdasági történész,

Douglas North, például, így érvelt:
" A szisztematikus tulajdonjogok kifejlesztésének kudarca

az innovációk terén egészen a legmodernebb időkig a legnagyobb forrását jelentette

a lassú technológiai változásnak."
Lehet ezt a kompromisszumot jobban

irányítani? Talán. Tegyük fel, hogy a kormány egy gyógyszernek felvásárolja a

szabadalmát a teljes monopóliumi haszonért, majd aztán feloldották a szabadalmat.

A versenyzők belépnének és lejjebb vinnék a gyógyszer árát a határköltséghez,

így statikai hatékonyságunk lenne. Ugyanakkor, mivel a kormány

fizeti a cégek monopóliumi hasznát, így nagy ösztönzést éreznénk a

kutatásra és fejlesztésre; dinamikus hatékonyság. Így a legjobban

járnánk a világon. Természetesen, van ennek árnyoldala is. Magasabb adót kell fizetni

a szabadalomért és lesz saját holtteher veszteség is, nehéz megmondani, hogy pontosan

mennyit is ér a szabadalom. És lehetséges, hogy korrupció is lenne.

Nem utolsó sorban ez egy ötlet, amiről gondolkodunk, és talán megéri

kísérletezni vele. A kompromisszum irányítására egy másik lehetőség a díjak kitűzése. Mint a szabadalmazott

kivásárlásnál az ötlet az, hogy a cég előre felajánlja a kutatási és fejlesztési költségeit. De a kormány

csak akkor fizet a cégnek, ha a cég elér egy bizonyos célt. És ha elérte a célt,

a technológia nyilvános területté válik és bárki által használható. Az 1-es űrhajó

például, 10 millió dollárt nyert, amiért ez volt az első privát fejlesztésű ember vezette rakéta, ami

képes volt elérni az űrt és visszatérni onnan rövid idő alatt. A díjakat

egyre többet használják. A kormány például díjat tűzött ki jobb égőkre, például és

ez elég jól működött. Van egy harmadik lehetőség is a kompromisszum

irányítására. Talán észrevetted, például, hogy eddig azt feltételeztük, hogy

a monopóliumnak mindenkinek ugyanazt az árat kell fizetnie. Mindenképpen igaz ez?

Néhány esetben a monopolista különböző árat kér különböző emberektől -

ár diszkrimináció. Ahogyan a következő leckékben látjuk, az ár

diszkrimináció sokat megmagyaráz arról, hogyan árazzák a termékeket és vannak bizonyos

költségek és bizonyos hasznok, amiket meg fogunk beszélni. Viszlát később. Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretnéd tesztelni magad, akkor kattints a kvízkérdésekre.

Vagy, ha készen állsz a továbbhaladásra, akkor kattints a következő Videóra.

♪ [zene] ♪
Felirat: amara.org közösség
Fordította: Vér Vivien
Ellenőrizte: Sebestyén Tamara
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna