Return to Video

A dinoszauruszok titkos fegyvere, amely segítette őket, hogy uralják a bolygót

  • 0:01 - 0:04
    Azt mindannyian tudjuk,
    hogyan haltak ki a dinoszauruszok.
  • 0:04 - 0:06
    Egy 200 millió évvel ezelőtti történetet
  • 0:06 - 0:11
    fogok elmondani önöknek, azelőttről,
    hogy a dinoszauruszok kihaltak volna.
  • 0:11 - 0:14
    A történet akkor kezdődött,
  • 0:14 - 0:17
    amikor a dinoszauruszok
    még épp csak megjelentek.
  • 0:17 - 0:20
    Az evolúciós biológia
    egyik legnagyobb rejtélye,
  • 0:20 - 0:23
    hogy vajon miért voltak ennyire
    sikeresek a dinoszauruszok.
  • 0:24 - 0:27
    Mi vezetett sok éven át tartó
    erőfölényükhöz a bolygón?
  • 0:28 - 0:31
    Amikor a dinoszauruszok
    nagyszerűségére gondolunk,
  • 0:31 - 0:35
    általában azt vesszük számba, melyikük
    volt a legnagyobb vagy a legkisebb,
  • 0:35 - 0:37
    melyikük volt a leggyorsabb,
  • 0:37 - 0:38
    melyiküknek volt a legtöbb tolla,
  • 0:38 - 0:41
    legkülönösebb páncélja, tüskéje vagy foga.
  • 0:42 - 0:46
    Ám a válasz talán a belső
    anatómiájukban rejlik –
  • 0:46 - 0:48
    egy titkos fegyverben, hogy úgy mondjam.
  • 0:49 - 0:52
    A kollégáimmal úgy hisszük,
    a tüdejük lehetett az.
  • 0:53 - 0:57
    Végzettségemet tekintve paleontológus
    és összehasonlító anatómus vagyok,
  • 0:57 - 0:59
    és azt szeretném megérteni,
  • 0:59 - 1:03
    hogy a specializálódott tüdő hogyan
    segítette őket, hogy uralják a bolygót.
  • 1:04 - 1:07
    Szóval visszaugrunk 200 millió évet
  • 1:08 - 1:09
    a triászba.
  • 1:09 - 1:12
    A környezet elég zord volt,
  • 1:12 - 1:14
    nem voltak virágos [zárvatermő] növények,
  • 1:14 - 1:16
    így fű sem nőtt.
  • 1:16 - 1:20
    Képzeljenek el egy fenyőfákkal
    és páfrányokkal borított vidéket.
  • 1:21 - 1:24
    Ugyanakkor akadtak kis gyíkok,
  • 1:24 - 1:26
    emlősök, rovarok,
  • 1:26 - 1:31
    továbbá hús- és növényevő hüllők –
  • 1:31 - 1:33
    mind ugyanazokért
    az erőforrásokért versengve.
  • 1:33 - 1:35
    Nagyon lényeges a történetben,
  • 1:35 - 1:40
    hogy az oxigénszint nagyjából 15%-os volt,
  • 1:40 - 1:43
    összehasonlítva a mai 21%-kal.
  • 1:43 - 1:47
    Fontos volt a dinoszauruszok számára,
    hogy képesek legyenek lélegezni
  • 1:47 - 1:48
    ilyen alacsony oxigénszint mellett is,
  • 1:48 - 1:50
    nemcsak hogy túléljenek,
  • 1:50 - 1:53
    de az egyed- és törzsfejlődés
    szempontjából is.
  • 1:54 - 1:58
    Honnan tudjuk egyáltalán, milyen
    volt a dinoszauruszok tüdeje,
  • 1:58 - 2:03
    mikor a dinoszauruszokból általában
    csak megkövesedett csontvázuk maradt meg?
  • 2:03 - 2:08
    A módszernek, amit használtunk, EPB,
    "fennmaradó filogenetikai konzol" a neve.
  • 2:09 - 2:13
    Így mondják azt felvágósan,
    hogy anatómiai vizsgálatokat végezünk
  • 2:13 - 2:17
    olyan ma élő fajokon, amelyek
    a dinoszauruszok leszármazottjai,
  • 2:17 - 2:21

    jelen esetben kimondottan
    tüdejükön és a csontvázukon.
  • 2:21 - 2:24
    Megnéztük a madarak anatómiáját,
  • 2:24 - 2:27
    mert ők a dinoszauruszok
    egyenesági leszármazottai,
  • 2:27 - 2:29
    és a krokodilokat is tanulmányoztuk,
  • 2:29 - 2:31
    mivel ők a legközelebbi élő rokonaik,
  • 2:31 - 2:34
    továbbá a gyíkok és teknősök
    anatómiáját is vizsgáltuk,
  • 2:34 - 2:37
    rájuk unokatestvérként gondolhatunk.
  • 2:37 - 2:41
    Az így szerzett anatómiai adatokat
    alkalmazzuk a fosszilis rekordokra,
  • 2:41 - 2:44
    így pedig rekonstruálhatjuk
    a dinoszauruszok tüdejét.
  • 2:44 - 2:46
    Ebben a specifikus esetben
  • 2:46 - 2:51
    a dinoszauruszok csontváza
    leginkább a mai madarakéhoz hasonlít.
  • 2:52 - 2:56
    Mivel a dinoszauruszok akkoriban
    a korai emlősökkel vetélkedtek,
  • 2:56 - 3:00
    fontos megértenünk, hogy az emlősök
    tüdeje hogyan is működött.
  • 3:01 - 3:03
    Ismerkedjünk meg
    a tüdővel úgy, általában,
  • 3:03 - 3:06
    ehhez kutyámat, a trójai Milát
    fogjuk használni modellként,
  • 3:06 - 3:09
    akinek egyszerűen nem lehet ellenállni,
    ahogy Helénának sem lehetett.
  • 3:09 - 3:11
    (Nevetés)
  • 3:11 - 3:15
    Ez a történet egy mellkasban zajlik.
  • 3:15 - 3:18
    Szeretném, ha elképzelnék
    egy kutya bordakosarát.
  • 3:18 - 3:20
    Gondolják át: a gerincoszlop
  • 3:20 - 3:24
    teljesen párhuzamos a földdel.
  • 3:24 - 3:26
    Ugyanígy áll a gerincoszlop
  • 3:26 - 3:29
    minden olyan állat esetében,
    amelyről beszélni fogunk,
  • 3:29 - 3:30
    akár két lábon,
  • 3:30 - 3:31
    akár négy lábon jár.
  • 3:32 - 3:36
    Most másszanak be e képzeletbeli
    bordakosárba, és nézzenek fel.
  • 3:37 - 3:39
    Ez a mellüreg boltozata.
  • 3:39 - 3:43
    A tüdő felső felszíne,
    itt kerül direkt kapcsolatba
  • 3:43 - 3:46
    a bordákkal és csigolyákkal.
  • 3:46 - 3:50
    Ez az a felület, ahol a
    történetünk játszódik.
  • 3:50 - 3:53
    Képzeljék el egy kutya tüdejét.
  • 3:53 - 3:57
    Kívülről olyan, mint egy
    óriási felfújható zsák,
  • 3:57 - 4:00
    amely belégzéskor kitágul,
  • 4:00 - 4:03
    kilégzéskor összehúzódik.
  • 4:03 - 4:06
    A zsák belsejében csövek ágaznak
    fraktálszerűen szanaszét,
  • 4:06 - 4:08
    ezeket a csöveket hívják hörgőfának.
  • 4:09 - 4:15
    Ezek a csövek szállítják a belélegzett
    oxigént végül a tüdőhólyagocskákba.
  • 4:15 - 4:20
    Az oxigén egy vékony hártyarétegen
    keresztül, diffúzióval jut be a véráramba.
  • 4:21 - 4:23
    Ezen a részen múlik minden.
  • 4:23 - 4:27
    Az emlősök tüdejének egésze mozgásban van.
  • 4:27 - 4:32
    Ez azt jelenti, hogy a légzés
    során állandó mozgásban van,
  • 4:32 - 4:35
    így ez a vékony hártya, a vér-levegő gát
  • 4:35 - 4:38
    nem lehet túl vékony, különben összeomlik.
  • 4:38 - 4:41
    Véssék az eszükbe a vér-levegő gátat,
    mert fogunk még beszélni róla.
  • 4:42 - 4:43
    Tudnak követni?
  • 4:43 - 4:46
    Mert most jönnek a madarak,
    az pedig őrületes lesz,
  • 4:46 - 4:47
    kössék fel a fehérneműjüket.
  • 4:47 - 4:49
    (Nevetés)
  • 4:50 - 4:53
    A madarak teljesen
    másak, mint az emlősök.
  • 4:53 - 4:56
    Madarakat fogunk modellként használni
  • 4:56 - 4:58
    a dinoszauruszok tüdejének
    rekonstruálásához.
  • 4:58 - 5:00
    A madarakban
  • 5:00 - 5:04
    a levegő áthalad a tüdőn, ám a tüdő
    nem tágul és zsugorodik össze.
  • 5:05 - 5:07
    A tüdő mozdulatlan,
  • 5:07 - 5:09
    az állaga, mint a tömött
    szivacs, rugalmatlan,
  • 5:09 - 5:14
    be van zárva felülről és oldalról a bordakosár,
  • 5:14 - 5:17
    alulról pedig egy vízszintes hártya
    által határolt részbe.
  • 5:18 - 5:21
    Ebben az egyirányú szellőzést
  • 5:21 - 5:25
    a hörgőfáról leágazó, légzsákhoz hasonló
  • 5:25 - 5:28
    rugalmas struktúrák sorozat biztosítják
  • 5:28 - 5:30
    magán a tüdőn kívül,
  • 5:30 - 5:32
    – és ezeket hívjuk légkamráknak.
  • 5:32 - 5:38
    Na most, ennek az egész, hihetetlenül
    kifinomult berendezésnek a helyzete fix,
  • 5:38 - 5:41
    mivel egy csomó, a mellüreg
    felső részén húzódó
  • 5:41 - 5:44
    kettéágazó borda – villacsont –
    a helyében tartja.
  • 5:44 - 5:47
    Sok madárfaj
  • 5:47 - 5:49
    tüdejének és a légzsákoknak is
  • 5:49 - 5:51
    vannak kinövései,
  • 5:51 - 5:53
    amelyek benyúlnak a csontok szövetébe –
  • 5:53 - 5:56
    általában a csigolyákba,
    néha a bordákba –,
  • 5:56 - 5:59
    és ezek fixálják a légzőszerv helyzetét.
  • 5:59 - 6:02
    Ezek a légtartalmú, üreges csigolyák.
  • 6:02 - 6:06
    A villacsontok és üreges
    csigolyacsontok olyan nyomok,
  • 6:06 - 6:09
    amelyeket érdemes keresnünk
    a fosszilis rekordok között,
  • 6:09 - 6:12
    mert a csontváz ezen jellegzetességei
  • 6:12 - 6:17
    arra utalnának, hogy a
    dinoszauruszok légzőszerve
  • 6:17 - 6:18
    mozdulatlan.
  • 6:21 - 6:24
    A légzőrendszer kötöttsége
  • 6:24 - 6:28
    elősegítette a vér-levegő gát
    elvékonyodásának evolúcióját
  • 6:28 - 6:34
    – ez az a vékony hártya, amelyen át
    az oxigén a véráramba diffundál.
  • 6:35 - 6:41
    A mozdulatlanság ezt megengedte.
    A vékony gát egyben gyenge gát is,
  • 6:41 - 6:45
    a gyenge gát átszakadna, ha olyan
    erős légáramlásnak volna kitéve,
  • 6:45 - 6:47
    mint egy emlős tüdeje.
  • 6:48 - 6:50
    Hogy ez miért érdekes?
  • 6:50 - 6:51
    Miért számít egyáltalán?
  • 6:52 - 6:56
    Az oxigén sokkal könnyebben
    diffundál át egy vékony hártyán,
  • 6:58 - 7:04
    és a vékony hártya egyben az egyik módja,
    hogy alacsony oxigéntartalmú környezetben
  • 7:04 - 7:06
    hatékonyabbá tegye a légzést –
  • 7:06 - 7:11
    olyan környezetben,
    mint ami a triászt jellemezte.
  • 7:11 - 7:16
    Szóval ha a dinoszauruszoknak
    valóban ilyen tüdejük volt,
  • 7:16 - 7:20
    a légzés jobban ment nekik,
    mint bármelyik másik állatnak,
  • 7:20 - 7:22
    beleértve az emlősöket is.
  • 7:23 - 7:26
    Emlékeznek a "fennmaradó
    filogenetikai konzolra",
  • 7:26 - 7:29
    ahol fogjuk a mai állatok anatómiáját,
  • 7:29 - 7:32
    és ráillesztjük a kövületekére?
  • 7:32 - 7:37
    Az egyes számú nyom a mai
    madarak villacsontja.
  • 7:37 - 7:41
    A legtöbb dinoszaurusznál ez megtalálható.
  • 7:42 - 7:47
    Vagyis a dinoszauruszok tüdejének felszíne
  • 7:47 - 7:49
    ugyanúgy rögzített,
  • 7:49 - 7:52
    mint a mai madaraké.
  • 7:52 - 7:55
    A második nyom az üreges csigolya.
  • 7:55 - 8:00
    A sauropodáknál és a theropodáknál
    találunk ilyen jellegzetességet,
  • 8:00 - 8:04
    és az ő csoportjukban találhatóak
    a ragadozó dinoszauruszok is,
  • 8:04 - 8:06
    és ebből a csoportból
    erednek a mai madarak.
  • 8:06 - 8:12
    Bár nem leltünk eddig megkövült
    dinoszaurusz tüdőszövetekre,
  • 8:12 - 8:16
    az üreges csigolyák
    bizonyítják, hogyan működött
  • 8:16 - 8:19
    ezen állatok tüdeje életük során.
  • 8:19 - 8:25
    A tüdőszövetek vagy a légzsák
    szövetei benyúltak a csigolyákba,
  • 8:25 - 8:27
    üregeket képezve,
    mint a mai madaraknál is,
  • 8:27 - 8:31
    és a légzőrendszert mozdulatlan pozícióba,
  • 8:31 - 8:33
    egyhelybe rögzítették.
  • 8:34 - 8:36
    A villás bordacsontok
  • 8:36 - 8:39
    és az üreges csigolyák együtt
  • 8:39 - 8:44
    egy mozdulatlan, rideg
    keretet hoztak létre,
  • 8:44 - 8:47
    amely fixálta a légzőrendszer helyzetét,
  • 8:47 - 8:52
    lehetővé tette az extrém vékony
    és finom vér-levegő gát evolúcióját,
  • 8:53 - 8:55
    amely a mai madarak jellemzője is.
  • 8:55 - 8:59
    Ez a bizonyíték, hogy a dinoszauruszok
    tüdeje "kényszerzubbonyban" volt,
  • 8:59 - 9:02
    azt jelenti, hogy képesek voltak
    olyan tüdőt kifejleszteni,
  • 9:02 - 9:04
    amellyel lélegezhettek
  • 9:04 - 9:09
    a triász oxigénhiányos vagy alacsony
    oxigéntartalmú légkörében.
  • 9:10 - 9:15
    Az alkalmazkodás szempontjából
    a dinoszauruszok számára
  • 9:15 - 9:21
    a merev vázszerkezet előnyt jelentett más
    állatokkal, főleg az emlősökkel szemben,
  • 9:21 - 9:23
    amelyek rugalmas tüdeje
    nem tudott alkalmazkodni
  • 9:23 - 9:27
    a triász oxigénhiányos vagy alacsony
    oxigéntartalmú légköréhez.
  • 9:28 - 9:33
    Ez az anatómiai felépítés lehetett
    a dinoszauruszok titkos fegyvere,
  • 9:33 - 9:36
    amely előnyt biztosított számukra
    más állatokkal szemben.
  • 9:36 - 9:39
    Ez kiváló kiindulópont ahhoz is,
  • 9:39 - 9:44
    hogy elkezdjük elemezni a dinoszauruszok
    sokféleségével kapcsolatos hipotézisünket.
  • 9:44 - 9:48
    Ez a dinoszauruszok történetének kezdete,
  • 9:48 - 9:52
    és ezzel együtt a mi kutatásunknak
    is csupán az elejét jelenti.
  • 9:53 - 9:54
    Köszönöm.
  • 9:54 - 9:57
    (Taps)
Title:
A dinoszauruszok titkos fegyvere, amely segítette őket, hogy uralják a bolygót
Speaker:
Emma Schachner
Description:

Mindannyian ismerjük a dinoszauruszok kihalásának történetét – de először is miért uralták olyan sokáig a Földet? (Segítség: semmi köze a méretükhöz, gyorsaságukhoz, a tüskéikhez vagy csodás tollaikhoz.) Utazzunk vissza 200 millió évet az időben, a kihalásukat megelőző időszakba Emma Schachner paleontológussal, hogy szívjunk egy kis közös levegőt a dinoszauruszokkal.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
10:12

  • Maria Ruzsane Cseresnyes

    3:06 the face that launched a thousand treats
    Ezzel elég nehéz mit kezdeni, de nem is nagyon kell, mert csak lóg a levegőben, akár el is lehetne hagyni. Az előadó a trójai Milán felbuzdulva idehoz egy némiképp átalakítja az alábbi idézetet: "The face that launched a thousand ships" (Christopher Marlowe: The Tragical History of Dr. Faustus) Az a bizonyos arc ugyanis a trójai Helénáé.

    A magyar fordítás (Szabó Stein Imre) így szól:
    "Ez az arc űzött tengerre ezer
    hajót, s égette porba Illium
    egekbe vesző dacos tornyait? " (V. felvonás, 1. szín)

    Ettől ugyan nem lettünk okosabbak.

    Éva megoldása: 3:01 - 3:09
    A tüdő megismeréséhez a kutyámat, Milát fogjuk használni, aki modellünkként jutalomfalat-áradatot indított el.

    Az én egyik javaslatom:
    Ismerkedjünk meg a tüdővel úgy, általában, ehhez kutyámat, a trójai Milát fogjuk használni modellként, akinek egyszerűen nem lehet ellenállni, ahogy Helénának sem lehetett.

    A másik:
    ... a trójai Milát fogjuk használni modellként, aki képes legalább akkora felfordulást okozni, mint Heléna.

    Lehet választani.

  • Eva Danko

    Az első megoldásod, bár hosszabb, jobban tetszik. :-)

  • Maria Ruzsane Cseresnyes

    Köszi.

  • Eva Danko

    Én köszönöm a munkádat -- nézegetem ám a hozzászólásokat, de gondolom, úgyis szólsz, ha elkészült az egész, és akkor egyben át tudjuk beszélni!

  • Maria Ruzsane Cseresnyes

    Igen, persze, csak tudod, a lassú munkához idő kell... Sosem voltam túl gyors, most meg még mindenféle egyéb teendőim is közbeköttek.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.