Hungarian subtitles

← Miért lenyűgöző a statisztika? | Alan Smith | TEDxExeter

Get Embed Code
16 Languages

Showing Revision 8 created 03/18/2017 by Csaba Lóki.

  1. Az Egyesült Királyság kormánya
  2. 2003-ban kutatást végeztetett.
  3. A kutatás a lakosság számolókészségét
  4. mérte föl.
  5. Megdöbbenéssel tapasztalták,
  6. hogy a munkaképes korú
    felnőttek 47%-ának számolókészsége
  7. nem érte el még az 1. szintet sem.
  8. Pedig hát az 1. szint –
    az elégséges érettségi eredmény.
  9. Ez a törtekkel, százalékokkal és a tízes
    számrendszerrel bánni tudás készsége.
  10. Az eredmény heves vitát
    váltott ki a kormányban.
  11. Módosították az előírásokat.
  12. Beruháztak.
  13. Majd 2011-ben megismételték a fölmérést.
  14. Találják ki, hogyan változott ez a szám!
  15. Fölment 49-re.
  16. (Nevetés)

  17. Amikor közzétettem e számot
    a Financial Timesban,

  18. az egyik olvasó viccelődött:
  19. "A szám csak a lakosság
    51%-át döbbenti meg."
  20. (Nevetés)

  21. De jobban tetszett
    az egyik iskolásgyerek reagálása,

  22. aki – amikor az egyik iskolában
    ismertettem az eredményt –,
  23. jelentkezett, és megkérdezte:
  24. "Honnan tudjuk, hogy az ezt
    az eredményt produkáló személy
  25. nem a 49%-hoz tartozik?

  26. (Nevetés)

  27. A számolókészség ügye

  28. egész életünk szempontjából fontos,
  29. és a századunkban bevezetni
    tervezett sok változás igényli,
  30. hogy jobban érezzük
    magunkat a számok világában.
  31. Ez nem csak angol probléma.

  32. Az OECD 2016-ban adatokat tett közzé
    fiatalok számolókészségéről.
  33. Az USA jár az élen:
  34. a fiatalok közel 40%-a áll hadilábon
    a számolókészséggel.
  35. Az angolok is ott vannak,
  36. de hét OECD-ország számai is
    meghaladják a 20%-ot.
  37. Ez baj, mert nem kellene így lennie.
  38. Ha megnézzük a grafikon szélét,
  39. Hollandia és Korea
    eredménye egy számjegyű.
  40. Tehát a számolókészség ügyével
    biztosan foglalkoznunk kell.
  41. Bármennyire hasznosak az ilyen fölmérések,

  42. óhatatlanul azt kockáztatjuk,
    hogy két csoportba tereljük az embereket;
  43. hogy két emberfajta létezik:
  44. akik jól érzik magukat a számok
    világában, akik jól bánnak velük,
  45. és akik képtelenek rá.
  46. Ma megpróbálom elmagyarázni,
  47. hogy ez a dichotómia hamis.
  48. Ez nem megváltozhatatlan párosítás.
  49. Nem kell toronymagas szintű
    számolókészség,
  50. hogy a számok lázba hozzanak minket,
  51. és ez a kiinduló pontunk.
  52. A kérdés vizsgálatának egyik módszere

  53. a statisztika szemügyre vétele.
  54. Én vagyok az első, aki szóvá teszi,
    hogy valami baj van
  55. a statisztika hírnevével.
  56. (Nevetés)

  57. Ez a matematikának olyan része,

  58. amelyet még a matematikusok
    sem különösebben szeretnek,
  59. mert míg a matek többi részét
    a precizitás és a bizonyosság jellemzi,
  60. a statisztika majdhogynem
    az ellenkezője.
  61. De jómagam későn lettem
    híve a statisztikának.
  62. Ha egyetemi oktatóimtól megtudakolnák,
  63. melyik két tárgyból nem brillíroznék
    diplomám megszerzése után,
  64. a statisztikát és a számítógépes
    programozást említenék.
  65. Mégis itt vagyok, hogy egy pár
    statisztikai grafikont mutassak,
  66. amelyeket én programoztam.
  67. Mi váltotta ki belőlem a változást?

  68. Mi késztetett rá, hogy a statisztikára
    mint érdekes dologra tekintsek?
  69. Lényegében az,
    hogy a statisztika rólunk szól.
  70. Ha a szó etimológiáját nézzük,
  71. az államra vagy a közösségünkre
  72. vonatkozó adatokkal foglalkozó
    tudományt jelenti.
  73. Tehát a statisztika minket mint csoportot,
  74. s nem mint egyéneket vizsgál.
  75. Társas lényekként
  76. mi is részesei vagyunk annak a csodának,
    ahogy individuumként társainkhoz,
  77. csoportunkhoz viszonyulunk.
  78. A statisztika a legerősebb eszköz
  79. meglepetések kimutatására.
  80. Az Ipsos MORI
    néhány csodás kutatást végzett

  81. az utóbbi években.
  82. Pl. amely az Egyesült Királyság
    több mint ezer felnőttjéről készült:
  83. vajon Anglia és Wales lakosainak
  84. hány százaléka muszlim?
  85. Az derül ki a teljes lakosságra nézve
  86. reprezentatívnak tartott felmérésből,
    hogy átlag 24%.
  87. Ezt hitték az emberek.
  88. A britek azt hiszik, hogy az ország
    lakosainak 24%-a muszlim.
  89. A hivatalos adatok viszont föltárják,
    hogy ez a szám 5% körül van.
  90. Óriási különbség van aközött,
    hogy mit hiszünk, mit észlelünk,
  91. s hogy milyen valóságot
    mutat a statisztika.
  92. Ez pedig nagyon érdekes.
  93. Mi okozhatja ezt a téves fölfogást?
  94. Annyira izgalomba hozott a tanulmány,

  95. hogy előadásaim során
    kérdezősködni kezdtem.
  96. Előadást tartottam
  97. a hammersmith-i Szt. Pál Leányiskolában,
  98. a hallgatóság olyan volt, mint itt ez,
  99. azzal a különbséggel,
    hogy csak hatodikos lányokból állt.
  100. Megkérdeztem őket:
  101. "Lányok, szerintetek
    a brit közvélemény mit gondol,
  102. évente hány bakfis esik teherbe?"
  103. A lányok földühödtek, amikor közöltem,
  104. hogy a britek úgy hiszik,
    hogy 100 bakfis közül
  105. évente 15 esik teherbe.
  106. Igazuk volt, hogy földühödtek,
  107. mert valójában már
    a 200. pötty közelében járnék,
  108. mire beszínezhetnék egyet,
  109. a hivatalos adatok bizonysága szerint.
  110. Ez, akárcsak a számolókészség,
    nem csak angol probléma.

  111. Az Ipsos MORI az utóbbi években
    az egész világra kibővítette a kutatást.
  112. Megkérdezték a szaúd-arábiaiakat,
  113. vajon az ország lakosai közül
  114. hány százalék túlsúlyos vagy elhízott?
  115. A szaúdiak általában azt felelték,
    hogy a 28%-a.
  116. Ezt hitték:
  117. túlsúlyos vagy elhízott
    a felnőttek több mint negyede.
  118. A hivatalos számok viszont
    azt mutatják, hogy közel 3/4-ük.
  119. (Nevetés)

  120. Megint csak óriási különbség!

  121. Ez a kedvencem: megkérdezték a japánokat,

  122. hogy 100 japán közül
  123. hányan élnek vidéken?
  124. Általában a fele, valamivel
    több mint a fele – mondták.
  125. Úgy hitték, hogy a japánok
    56%-a él vidéken.
  126. A hivatalos adatok szerint 7%-uk.
  127. Rendkívüli eltérések,
    és egyeseknek meglepők,

  128. de azoknak nem, akik olvasták pl.
  129. Daniel Kahneman
    Nobel-díjas közgazdász művét.
  130. Munkatársával, Amos Tverskyvel
    évekig kutatta
  131. az észlelés és a valóság
    közti különbséget,
  132. azt a tényt, hogy az emberek
    elég rossz ösztönös statisztikusok.
  133. Ennek több oka van.
  134. Az egyéni tapasztalatok feltétlenül
    befolyásolják észleléseinket,
  135. ahogy a média is, amikor az eseményekről
  136. normálisnak nem mondható
    módon számol be.
  137. Kahneman ezt találóan fogalmazta meg:
  138. "Vakok lehetünk a nyilvánvalóra" –,
  139. rossz számokkal dolgozunk –
  140. "de ez ügyben a vakságunkat sem látjuk."
  141. Ez pedig károsan hat a döntéshozatalra.
  142. Eközben a statisztikai hivatalban
    arra gondoltam,

  143. hogy ez tényleg érdekes.
  144. Azt mondtam, hogy ez világprobléma,
  145. de talán a földrajz okozza.
  146. E kérdések mind arra vezettek:
    milyen jól ismered a hazádat?
  147. Esetünkben pedig:
    mennyire jól ismered a 64 millió embert?
  148. Kiderül, hogy nem valami jól.
    Nekem nem megy.
  149. Támadt egy ötletem,
  150. amiben ugyanolyan megközelítési
    módra gondoltam,
  151. de nagyon is helyi szinten.
  152. Mi az, hogy helyi?
  153. Az átfogalmazott kérdés így hangozhat:
  154. Mennyire jól ismerjük a környékünket?
  155. Így már pontosabbak lesznek a válaszaink?
  156. Terveztem ezért egy játékot.

  157. "Mennyire jól ismered a környékedet?"
  158. Egyszerű webalkalmazás.
  159. Irányítószámunkat beírva
  160. a program a népszámlálás
    adataira támaszkodva kérdez
  161. a környezetünket illetően.
  162. Tervezéskor nagyon tudatosan jártam el:
  163. azt szerettem volna,
    ha a legszélesebb kör használja,
  164. nemcsak a számokhoz értő 49%.
  165. Szerettem volna, ha mindenki rákap.
  166. A játék tervezésekor
  167. az ihletet az Otto Neurath által
  168. az 1920-30-as években
    kidolgozott Isotypes adta.
  169. Ezek számok ábrázolására való módszerek
  170. képi jelek többszöri ismétlésével.
  171. Ott vannak a számok,
    de a háttérbe húzódva.
  172. Nagyszerű módszer
    mennyiségek ábrázolására,
  173. és elkerülhető vele
    pl. a százalék, a tört vagy az arány
  174. fogalmának használata.

  175. Lássuk a játékot!

  176. Bal felől vannak a jelképek,
  177. és a jobb oldali térképen látszik,
  178. mely földrajzi területre vonatkoznak
  179. a kérdések.
  180. Hét kérdést teszünk föl.
  181. Minden kérdésnél a lehetséges válasz
    nulla és száz közé eshet,
  182. és a játék végén kiderül
  183. az összesített pontszám,
    ami nulla és száz közé eshet.
  184. Mivel ez itt a TEDxExeter,
  185. nézzük meg gyorsan,
  186. miket kérdez először a program Exeterről.
  187. Az első kérdése:
  188. 100 fő közül hány a 16 évesnél fiatalabb?
  189. Nem túl jól ismerem Exetert,
    ezért csak saccolni tudtam,
  190. de azért képet kapnak a játék működéséről.
  191. Elhúzzák a csúszkát
    a képecskék kijelölésére,
  192. majd az OK-ra rákattintva felelnek.
  193. Megjelenítjük a válasz
    és a valóság közötti különbséget.
  194. Kiderül, hogy jól melléfogtam;
    a valóságban 5.
  195. Mi a következő kérdés?

  196. Kíváncsi az átlagéletkorra,
  197. arra a korra, amelynél a sokaság
    fele fiatalabb,
  198. illetve a fele idősebb.
  199. Úgy gondoltam, hogy 35;
    ezt olyan középkorúnak érzem.
  200. (Nevetés)

  201. Valójában Exeter hihetetlenül fiatal,

  202. de én alulértékeltem
    az egyetem helyi hatását.
  203. A kérdések egyre fogósabbakká válnak.
  204. E kérdés a lakástulajdonra vonatkozik.
  205. 100 háztartás közül
    hányat terhel jelzálog vagy hitel?
  206. Lefedeztem magam,
  207. mert nem akartam 50-nél többet mondani.
  208. (Nevetés)

  209. Tényleg, ezek a kérdések már nehezebbek,

  210. mert ha valamely területen
    vagy közösségben élünk,
  211. az életkor dönti el,
    hogy a sokaság öreg-e vagy fiatal.
  212. Elég körülnéznünk, és látjuk.
  213. De pl. a lakástulajdon kérdését
    sokkal nehezebb megítélni,
  214. ezért a heurisztikánkhoz térünk vissza,
  215. arra vonatkozó előítéletünkhöz,
    hogy hányan laknak a sajátjukban.
  216. Az a helyzet,
    hogy amikor kibocsátottuk a játékot,

  217. az alapjául szolgáló népszámlálási
    adatok már többévesek voltak.
  218. Voltak online alkalmazások,
    amelyekkel irányítószám alapján
  219. többéves idősorokat kaphatunk.
  220. Bizonyos értelemben
  221. ezek egy kissé avittasok voltak,
    és nem feltétlenül újak.
  222. De érdekelt, hogy milyen lesz a reakció,
  223. ha animációval játékossá tesszük
  224. a rendelkezésünkre álló adatokat,
  225. és arra játszunk rá,
    hogy léteznek előítéletek.
  226. Kiderült, hogy a reakciók jócskán... hm...

  227. meghaladták a várakozásomat.
  228. Régen dédelgetett vágyam
    egy statisztikai oldal,
  229. amely a közönség igénye miatt omlik össze.
  230. (Nevetés)

  231. Ez az URL tartalmazza
    a "statistics", "gov" és az "UK" szókat,

  232. amely a legkevésbé kedvelt
    három szó az URL-ben.
  233. A megdöbbentő az, hogy a weboldal
    este háromnegyed tízkor
  234. tényleg összeomlott,
  235. mert az emberek
    önszántukból foglalkoztak
  236. ezekkel az adatokkal,
  237. szabadidejükben.
  238. Nagyon érdekes volt látnom,
  239. hogy negyedmillióan játszanak valamivel
  240. a megjelenésétől számított 48 óra alatt.
  241. Heves vita alakult ki az interneten
    és a közösségi oldalakon,
  242. amelyet jórészt azok uraltak,
  243. akik viccesnek találták előítéleteiket.
  244. Ennél jobbat nem is kívánhattam volna.
  245. Az is tetszett, hogy az emberek
  246. küldözgették ezt a politikusoknak.
  247. Mennyire ismered jól
    az állítólag képviselt területed?
  248. (Nevetés)

  249. Végezetül,

  250. térjünk vissza a két embertípushoz!
  251. Arra gondoltam: érdekes lenne megtudni,
  252. hogy akik jól bánnak a számokkal,
    nekik hogy menne a játék.
  253. John Pullinger, Anglia és Wales
    főstatisztikusa,
  254. arra számítanánk, eléggé jeleskedne.
  255. A területéből 44 pontot ért el.
  256. (Nevetés)

  257. Jeremy Paxman tévés újságíró
    – elismerem, egy pohár bor után – 36-ot.

  258. Még rosszabb.
  259. Ez csak arra utal,
    hogy a számok mindenkit megihletnek.
  260. Meglephetnek.
  261. Nagyon gyakran a statisztikáról

  262. mint a bizonytalanság
    tudományáról beszélünk.
  263. Mai búcsúgondolatom:
  264. a statisztika a mi tudományunk.
  265. Ezért lenyűgözőek a számok.
  266. Köszönöm szépen.

  267. (Taps)