-
Title:
Miért lenyűgöző a statisztika? | Alan Smith | TEDxExeter
-
Description:
Mennyit tudunk a lakókörnyezetünkről? Alan Smith megmutatja, hogyan képesek az adatok összekuszálni az elképzeléseinket. Szétzúzza azt a hiedelmet, hogy kétféle embertípus létezik: akinek fekszik a matek, és akinek nem.
Az előadás a TED-konferenciák mintájára, de azoktól függetlenül, helyi közösség által szervezett TEDx-rendezvényen hangzott el.
-
Az Egyesült Királyság kormánya
-
2003-ban kutatást végeztetett.
-
A kutatás a lakosság számolókészségét
-
mérte föl.
-
Megdöbbenéssel tapasztalták,
-
hogy a munkaképes korú
felnőttek 47%-ának számolókészsége
-
nem érte el még az 1. szintet sem.
-
Pedig hát az 1. szint –
az elégséges érettségi eredmény.
-
Ez a törtekkel, százalékokkal és a tízes
számrendszerrel bánni tudás készsége.
-
Az eredmény heves vitát
váltott ki a kormányban.
-
Módosították az előírásokat.
-
Beruháztak.
-
Majd 2011-ben megismételték a fölmérést.
-
Találják ki, hogyan változott ez a szám!
-
Fölment 49-re.
-
-
Amikor közzétettem e számot
a Financial Timesban,
¶
-
az egyik olvasó viccelődött:
-
"A szám csak a lakosság
51%-át döbbenti meg."
-
-
De jobban tetszett
az egyik iskolásgyerek reagálása,
¶
-
aki – amikor az egyik iskolában
ismertettem az eredményt –,
-
jelentkezett, és megkérdezte:
-
"Honnan tudjuk, hogy az ezt
az eredményt produkáló személy
-
nem a 49%-hoz tartozik?
¶
-
-
-
egész életünk szempontjából fontos,
-
és a századunkban bevezetni
tervezett sok változás igényli,
-
hogy jobban érezzük
magunkat a számok világában.
-
Ez nem csak angol probléma.
¶
-
Az OECD 2016-ban adatokat tett közzé
fiatalok számolókészségéről.
-
Az USA jár az élen:
-
a fiatalok közel 40%-a áll hadilábon
a számolókészséggel.
-
Az angolok is ott vannak,
-
de hét OECD-ország számai is
meghaladják a 20%-ot.
-
Ez baj, mert nem kellene így lennie.
-
Ha megnézzük a grafikon szélét,
-
Hollandia és Korea
eredménye egy számjegyű.
-
Tehát a számolókészség ügyével
biztosan foglalkoznunk kell.
-
Bármennyire hasznosak az ilyen fölmérések,
¶
-
óhatatlanul azt kockáztatjuk,
hogy két csoportba tereljük az embereket;
-
hogy két emberfajta létezik:
-
akik jól érzik magukat a számok
világában, akik jól bánnak velük,
-
és akik képtelenek rá.
-
Ma megpróbálom elmagyarázni,
-
hogy ez a dichotómia hamis.
-
Ez nem megváltozhatatlan párosítás.
-
Nem kell toronymagas szintű
számolókészség,
-
hogy a számok lázba hozzanak minket,
-
és ez a kiinduló pontunk.
-
A kérdés vizsgálatának egyik módszere
¶
-
a statisztika szemügyre vétele.
-
Én vagyok az első, aki szóvá teszi,
hogy valami baj van
-
a statisztika hírnevével.
-
-
Ez a matematikának olyan része,
¶
-
amelyet még a matematikusok
sem különösebben szeretnek,
-
mert míg a matek többi részét
a precizitás és a bizonyosság jellemzi,
-
a statisztika majdhogynem
az ellenkezője.
-
De jómagam későn lettem
híve a statisztikának.
-
Ha egyetemi oktatóimtól megtudakolnák,
-
melyik két tárgyból nem brillíroznék
diplomám megszerzése után,
-
a statisztikát és a számítógépes
programozást említenék.
-
Mégis itt vagyok, hogy egy pár
statisztikai grafikont mutassak,
-
amelyeket én programoztam.
-
Mi váltotta ki belőlem a változást?
¶
-
Mi késztetett rá, hogy a statisztikára
mint érdekes dologra tekintsek?
-
Lényegében az,
hogy a statisztika rólunk szól.
-
Ha a szó etimológiáját nézzük,
-
az államra vagy a közösségünkre
-
vonatkozó adatokkal foglalkozó
tudományt jelenti.
-
Tehát a statisztika minket mint csoportot,
-
s nem mint egyéneket vizsgál.
-
Társas lényekként
-
mi is részesei vagyunk annak a csodának,
ahogy individuumként társainkhoz,
-
csoportunkhoz viszonyulunk.
-
A statisztika a legerősebb eszköz
-
meglepetések kimutatására.
-
Az Ipsos MORI
néhány csodás kutatást végzett
¶
-
az utóbbi években.
-
Pl. amely az Egyesült Királyság
több mint ezer felnőttjéről készült:
-
vajon Anglia és Wales lakosainak
-
hány százaléka muszlim?
-
Az derül ki a teljes lakosságra nézve
-
reprezentatívnak tartott felmérésből,
hogy átlag 24%.
-
Ezt hitték az emberek.
-
A britek azt hiszik, hogy az ország
lakosainak 24%-a muszlim.
-
A hivatalos adatok viszont föltárják,
hogy ez a szám 5% körül van.
-
Óriási különbség van aközött,
hogy mit hiszünk, mit észlelünk,
-
s hogy milyen valóságot
mutat a statisztika.
-
Ez pedig nagyon érdekes.
-
Mi okozhatja ezt a téves fölfogást?
-
Annyira izgalomba hozott a tanulmány,
¶
-
hogy előadásaim során
kérdezősködni kezdtem.
-
Előadást tartottam
-
a hammersmith-i Szt. Pál Leányiskolában,
-
a hallgatóság olyan volt, mint itt ez,
-
azzal a különbséggel,
hogy csak hatodikos lányokból állt.
-
Megkérdeztem őket:
-
"Lányok, szerintetek
a brit közvélemény mit gondol,
-
évente hány bakfis esik teherbe?"
-
A lányok földühödtek, amikor közöltem,
-
hogy a britek úgy hiszik,
hogy 100 bakfis közül
-
évente 15 esik teherbe.
-
Igazuk volt, hogy földühödtek,
-
mert valójában már
a 200. pötty közelében járnék,
-
mire beszínezhetnék egyet,
-
a hivatalos adatok bizonysága szerint.
-
Ez, akárcsak a számolókészség,
nem csak angol probléma.
¶
-
Az Ipsos MORI az utóbbi években
az egész világra kibővítette a kutatást.
-
Megkérdezték a szaúd-arábiaiakat,
-
vajon az ország lakosai közül
-
hány százalék túlsúlyos vagy elhízott?
-
A szaúdiak általában azt felelték,
hogy a 28%-a.
-
Ezt hitték:
-
túlsúlyos vagy elhízott
a felnőttek több mint negyede.
-
A hivatalos számok viszont
azt mutatják, hogy közel 3/4-ük.
-
-
Megint csak óriási különbség!
¶
-
Ez a kedvencem: megkérdezték a japánokat,
¶
-
hogy 100 japán közül
-
hányan élnek vidéken?
-
Általában a fele, valamivel
több mint a fele – mondták.
-
Úgy hitték, hogy a japánok
56%-a él vidéken.
-
A hivatalos adatok szerint 7%-uk.
-
Rendkívüli eltérések,
és egyeseknek meglepők,
¶
-
de azoknak nem, akik olvasták pl.
-
Daniel Kahneman
Nobel-díjas közgazdász művét.
-
Munkatársával, Amos Tverskyvel
évekig kutatta
-
az észlelés és a valóság
közti különbséget,
-
azt a tényt, hogy az emberek
elég rossz ösztönös statisztikusok.
-
Ennek több oka van.
-
Az egyéni tapasztalatok feltétlenül
befolyásolják észleléseinket,
-
ahogy a média is, amikor az eseményekről
-
normálisnak nem mondható
módon számol be.
-
Kahneman ezt találóan fogalmazta meg:
-
"Vakok lehetünk a nyilvánvalóra" –,
-
rossz számokkal dolgozunk –
-
"de ez ügyben a vakságunkat sem látjuk."
-
Ez pedig károsan hat a döntéshozatalra.
-
Eközben a statisztikai hivatalban
arra gondoltam,
¶
-
hogy ez tényleg érdekes.
-
Azt mondtam, hogy ez világprobléma,
-
de talán a földrajz okozza.
-
E kérdések mind arra vezettek:
milyen jól ismered a hazádat?
-
Esetünkben pedig:
mennyire jól ismered a 64 millió embert?
-
Kiderül, hogy nem valami jól.
Nekem nem megy.
-
Támadt egy ötletem,
-
amiben ugyanolyan megközelítési
módra gondoltam,
-
de nagyon is helyi szinten.
-
Mi az, hogy helyi?
-
Az átfogalmazott kérdés így hangozhat:
-
Mennyire jól ismerjük a környékünket?
-
Így már pontosabbak lesznek a válaszaink?
-
Terveztem ezért egy játékot.
¶
-
"Mennyire jól ismered a környékedet?"
-
Egyszerű webalkalmazás.
-
Irányítószámunkat beírva
-
a program a népszámlálás
adataira támaszkodva kérdez
-
a környezetünket illetően.
-
Tervezéskor nagyon tudatosan jártam el:
-
azt szerettem volna,
ha a legszélesebb kör használja,
-
nemcsak a számokhoz értő 49%.
-
Szerettem volna, ha mindenki rákap.
-
A játék tervezésekor
-
az ihletet az Otto Neurath által
-
az 1920-30-as években
kidolgozott Isotypes adta.
-
Ezek számok ábrázolására való módszerek
-
képi jelek többszöri ismétlésével.
-
Ott vannak a számok,
de a háttérbe húzódva.
-
Nagyszerű módszer
mennyiségek ábrázolására,
-
és elkerülhető vele
pl. a százalék, a tört vagy az arány
-
-
-
Bal felől vannak a jelképek,
-
és a jobb oldali térképen látszik,
-
mely földrajzi területre vonatkoznak
-
a kérdések.
-
Hét kérdést teszünk föl.
-
Minden kérdésnél a lehetséges válasz
nulla és száz közé eshet,
-
és a játék végén kiderül
-
az összesített pontszám,
ami nulla és száz közé eshet.
-
Mivel ez itt a TEDxExeter,
-
nézzük meg gyorsan,
-
miket kérdez először a program Exeterről.
-
Az első kérdése:
-
100 fő közül hány a 16 évesnél fiatalabb?
-
Nem túl jól ismerem Exetert,
ezért csak saccolni tudtam,
-
de azért képet kapnak a játék működéséről.
-
Elhúzzák a csúszkát
a képecskék kijelölésére,
-
majd az OK-ra rákattintva felelnek.
-
Megjelenítjük a válasz
és a valóság közötti különbséget.
-
Kiderül, hogy jól melléfogtam;
a valóságban 5.
-
-
Kíváncsi az átlagéletkorra,
-
arra a korra, amelynél a sokaság
fele fiatalabb,
-
illetve a fele idősebb.
-
Úgy gondoltam, hogy 35;
ezt olyan középkorúnak érzem.
-
-
Valójában Exeter hihetetlenül fiatal,
¶
-
de én alulértékeltem
az egyetem helyi hatását.
-
A kérdések egyre fogósabbakká válnak.
-
E kérdés a lakástulajdonra vonatkozik.
-
100 háztartás közül
hányat terhel jelzálog vagy hitel?
-
Lefedeztem magam,
-
mert nem akartam 50-nél többet mondani.
-
-
Tényleg, ezek a kérdések már nehezebbek,
¶
-
mert ha valamely területen
vagy közösségben élünk,
-
az életkor dönti el,
hogy a sokaság öreg-e vagy fiatal.
-
Elég körülnéznünk, és látjuk.
-
De pl. a lakástulajdon kérdését
sokkal nehezebb megítélni,
-
ezért a heurisztikánkhoz térünk vissza,
-
arra vonatkozó előítéletünkhöz,
hogy hányan laknak a sajátjukban.
-
Az a helyzet,
hogy amikor kibocsátottuk a játékot,
¶
-
az alapjául szolgáló népszámlálási
adatok már többévesek voltak.
-
Voltak online alkalmazások,
amelyekkel irányítószám alapján
-
többéves idősorokat kaphatunk.
-
Bizonyos értelemben
-
ezek egy kissé avittasok voltak,
és nem feltétlenül újak.
-
De érdekelt, hogy milyen lesz a reakció,
-
ha animációval játékossá tesszük
-
a rendelkezésünkre álló adatokat,
-
és arra játszunk rá,
hogy léteznek előítéletek.
-
Kiderült, hogy a reakciók jócskán... hm...
¶
-
meghaladták a várakozásomat.
-
Régen dédelgetett vágyam
egy statisztikai oldal,
-
amely a közönség igénye miatt omlik össze.
-
-
Ez az URL tartalmazza
a "statistics", "gov" és az "UK" szókat,
¶
-
amely a legkevésbé kedvelt
három szó az URL-ben.
-
A megdöbbentő az, hogy a weboldal
este háromnegyed tízkor
-
tényleg összeomlott,
-
mert az emberek
önszántukból foglalkoztak
-
ezekkel az adatokkal,
-
szabadidejükben.
-
Nagyon érdekes volt látnom,
-
hogy negyedmillióan játszanak valamivel
-
a megjelenésétől számított 48 óra alatt.
-
Heves vita alakult ki az interneten
és a közösségi oldalakon,
-
amelyet jórészt azok uraltak,
-
akik viccesnek találták előítéleteiket.
-
Ennél jobbat nem is kívánhattam volna.
-
Az is tetszett, hogy az emberek
-
küldözgették ezt a politikusoknak.
-
Mennyire ismered jól
az állítólag képviselt területed?
-
-
-
térjünk vissza a két embertípushoz!
-
Arra gondoltam: érdekes lenne megtudni,
-
hogy akik jól bánnak a számokkal,
nekik hogy menne a játék.
-
John Pullinger, Anglia és Wales
főstatisztikusa,
-
arra számítanánk, eléggé jeleskedne.
-
A területéből 44 pontot ért el.
-
-
Jeremy Paxman tévés újságíró
– elismerem, egy pohár bor után – 36-ot.
¶
-
Még rosszabb.
-
Ez csak arra utal,
hogy a számok mindenkit megihletnek.
-
Meglephetnek.
-
Nagyon gyakran a statisztikáról
¶
-
mint a bizonytalanság
tudományáról beszélünk.
-
Mai búcsúgondolatom:
-
a statisztika a mi tudományunk.
-
Ezért lenyűgözőek a számok.
-
-