Hogyan győzzük le az előítéleteinket? Bátran sétáljunk feléjük
-
0:00 - 0:03Volt egy hosszú utam ezen a nyáron,
-
0:03 - 0:06és csodálatos volt
az az idő számomra, míg a -
0:06 - 0:11"The Warmth of Other Suns"-t hallgattam
a lenyűgöző Isabel Werkinsontól. -
0:11 - 0:216 millió fekete délről való
menekülését dokumentálja 1915-től 1970-ig, -
0:21 - 0:24kik a borzalomból kivezető
nyugalmat keresték, -
0:24 - 0:28és próbáltak egy jobb lehetőséget
találni fent, északon, -
0:28 - 0:32és történetek sorát élhettem át
az amerikai afrikaiak -
0:32 - 0:34kitartásáról és éleselméjűségéről.
-
0:34 - 0:39Nehéz volt hallgatni annyi iszonyat,
-
0:39 - 0:43alázatosság
és annyi megalázás történetét is. -
0:44 - 0:49Különösen nehéz volt hallani
a fekete emberek ütlegeléseiről, -
0:49 - 0:51felgyújtásáról és meglincseléséről.
-
0:51 - 0:55És ekkor azt mondtam: "Tudod,
ez egy kicsit mély. -
0:55 - 0:59Szünetre van szükségem.
Bekapcsolom a rádiót." -
0:59 - 1:02Bekapcsoltam, és mi várt?
-
1:02 - 1:04Ferguson, Missouri,
-
1:04 - 1:06Michael Brown,
-
1:06 - 1:0918 éves fekete fiú,
-
1:09 - 1:15fegyvertelenül, lelőtte egy fehér rendőr,
holtan feküdt a földön, -
1:15 - 1:18négy órán át vérzett,
-
1:18 - 1:23míg a nagyanyja és kisgyerekek
és szomszédai elborzadva figyelték, -
1:23 - 1:25és arra gondoltam,
-
1:26 - 1:29hogy itt van, ismét.
-
1:29 - 1:33Ez a fekete emberek elleni
erőszak, ez a durvaság, -
1:33 - 1:36évszázadok óta tart.
-
1:36 - 1:40Úgy értem, ugyanaz a sztori.
Csupán a nevek különböznek. -
1:40 - 1:44Lehetett volna Amadou Diallo.
-
1:44 - 1:47Lehetett volna Sean Bell.
-
1:47 - 1:50Lehetett volna Oscar Grant.
-
1:50 - 1:53Lehetett volna Trayvon Martin.
-
1:54 - 1:57Ez az erőszak, ez a kegyetlenség
-
1:57 - 2:00valóban egy olyan dolog,
ami része a nemzeti szellemünknek. -
2:00 - 2:03Része a közös történelmünknek.
-
2:03 - 2:07Mit teszünk ezzel kapcsolatban?
-
2:07 - 2:12Ismered azt a részünket,
amely átszeli az utat, -
2:13 - 2:15bezárja az ajtókat,
-
2:15 - 2:17szorongatja a pénztárcáját,
-
2:17 - 2:20mikor fekete embert látunk?
-
2:20 - 2:22Azt a részünket.
-
2:22 - 2:26Vagyis, tudom, nem lövünk
emberekre az utcán, -
2:26 - 2:30de azt mondom, hogy ugyanazok
a sztereotípiák és előítéletek, -
2:30 - 2:33amelyek fokozzák azokat
a tragikus incidenseket, -
2:33 - 2:35bennünk vannak.
-
2:35 - 2:39Erre is neveltek minket.
-
2:39 - 2:46Hiszem, hogy meg tudjuk akadályozni,
hogy az effajta események, -
2:46 - 2:49ezek a Ferguson-félék megtörténjenek
-
2:49 - 2:54azzal, hogy magunkba tekintünk,
és hajlandóak leszünk változni. -
2:54 - 2:57Tehát arra hívlak, hogy tegyünk valamit.
-
2:57 - 3:01Három dolgot szeretnék elmondani,
ami arra mutat utat, -
3:01 - 3:07hogyan akadályozhatjuk meg,
hogy Ferguson újra megtörténjen; -
3:07 - 3:09három dolog, amiről azt gondolom,
hogy segíthet -
3:09 - 3:12megváltoztatni a fekete emberekről
alkotott képünket; -
3:12 - 3:17három dolog, amellyel kapcsolatban
azt remélem, hogy nem csak megvédi őket, -
3:17 - 3:21de kinyitja a világot számukra,
hogy boldogulhassanak. -
3:21 - 3:23El tudják képzelni ezt?
-
3:23 - 3:28El tudják képzelni, hogy az országunk
fiatal feketéket karoljon fel, -
3:28 - 3:33hogy a jövőnk részeként tekintsen rájuk,
megadva azt a nyitottságot, -
3:33 - 3:37azt a jóindulatot, amit
a szeretteinknek adunk? -
3:37 - 3:41Mennyivel lenne jobb az életünk?
Mennyivel jobb lenne országunk? -
3:41 - 3:44Hadd kezdjem az első számú gondolattal.
-
3:44 - 3:47Kiűzzük az elutasítást.
-
3:49 - 3:51Ne próbáljunk többé jó emberek lenni.
-
3:51 - 3:54Valós emberekre van szükségünk.
-
3:54 - 3:55Sok diverzitás témájú munkát végzek,
-
3:55 - 3:58és az emberek a műhelymunka elején
odajönnek hozzám, -
3:58 - 4:02ilyenszerűen: "Oh, Ms. Diverzitás,
nagyon örülünk, hogy itt van" -- -
4:02 - 4:04(Nevetés) --
-
4:04 - 4:07"de nem vagyunk hajlamosak
az elfogultságra." -
4:07 - 4:09Erre én: "Valóban?
-
4:09 - 4:13Mert én napirenden ezt csinálom,
és látom, mennyire elfogult vagyok." -
4:13 - 4:17Például, nem olyan régen
repülővel utaztam, -
4:17 - 4:21és hallottam egy női pilóta hangját
a hangszórókból, -
4:21 - 4:23és nagyon izgatott és boldog lettem.
-
4:23 - 4:26Gondoltam, "Igen, mi hölgyek,
nagyszerűek vagyunk, -
4:26 - 4:28már a sztratoszférába is eljutottunk."
-
4:28 - 4:31Minden rendben volt, aztán
turbulencia volt meg rázkódtunk, -
4:31 - 4:33és én kb. úgy voltam, hogy:
-
4:33 - 4:35"Remélem, tud vezetni."
-
4:35 - 4:37(Nevetés)
-
4:37 - 4:38Tudom. Rendben.
-
4:38 - 4:40Nem is tudtam, hogy létezik
ez az elfogultságom, -
4:40 - 4:44addig, amíg újra nem repülőztem.
A pilóták férfiak általában, -
4:44 - 4:45és gyakran turbulens
meg rázós az út, -
4:45 - 4:48és én sosem kételkedtem
egy férfi pilótában. -
4:48 - 4:50A pilóta jó.
-
4:50 - 4:53Na most, itt a probléma.
-
4:53 - 5:00Ha határozottan megkérdezel,
azt mondanám: "Női pilóta: csodálatos." -
5:00 - 5:05De néha a dolgok kissé rázósak,
és kicsit bajosak, kissé veszélyesek. -
5:05 - 5:09Egy olyan elfogultságra támaszkodtam,
amiről nem is tudtam, hogy létezik. -
5:09 - 5:11Tudják, gyorsan közlekedő gépek az égen,
-
5:11 - 5:13pasit akarok.
-
5:13 - 5:16Ez az én vétkem.
-
5:16 - 5:18A férfiak az én makacsságom.
-
5:18 - 5:21Mi a te makacsságod?
-
5:21 - 5:23Kiben bízol?
-
5:23 - 5:25Kitől félsz?
-
5:25 - 5:29Kihez érzed föltétlenül közel magad?
-
5:29 - 5:32Ki elől szaladsz el?
-
5:32 - 5:34Elmondom, mit tanultam.
-
5:34 - 5:40Az Implicit Asszociációs Teszt
a tudattalan elfogultságot méri, -
5:40 - 5:41online elvégezheted te is.
-
5:41 - 5:445 millió ember végezte el.
-
5:44 - 5:50Kiderült, mi a fehér emberekkel
szemben vagyunk elfogultak. -
5:50 - 5:52Szeretjük a fehéreket. Mit értek ezalatt?
-
5:52 - 5:58Mikor az emberek fehérekről
és feketékről mutatnak képeket, -
5:58 - 6:02leginkább arra vagyunk hajlamosak,
-
6:02 - 6:06hogy a fehér embert ábrázoló
képet egy pozitív szóval illessük, -
6:06 - 6:08csak utána tudjuk megpróbálni, hogy
-
6:08 - 6:12a pozitívat egy fekete arccal társítsuk.
És fordítva is: -
6:12 - 6:14Mikor fekete arcot látunk,
-
6:14 - 6:19könnyebb számunkra a feketéket
negatívummal kapcsolni össze, -
6:19 - 6:22mint hogy a fehérre
tekintsünk negatívként. -
6:22 - 6:27A tesztet elvégző emberek 70%-a
a fehéreket kedveli. -
6:27 - 6:32A feketék 50%-a pedig
a fehéreket kedveli. -
6:32 - 6:38Látjátok, mindannyian kint voltunk,
mikor a fertőzés lecsapott. -
6:39 - 6:46Mit teszünk azzal,
mikor az agyunk automatikusan asszociál? -
6:46 - 6:51Valószínűleg most mindannyian
így gondolkodtok: -
6:51 - 6:53Azt sugallom, hogy kevésbé érdekeljen,
-
6:53 - 6:57hogy kinek milyen a bőrszíne?
-
6:57 - 6:59Igen, erre köteleztem el magam.
-
6:59 - 7:01De azt javaslom, hogy inkább ne.
-
7:01 - 7:04A lehető legmesszebbre mentünk,
hogy igyekezzünk kiküszöbölni azt, -
7:04 - 7:05hogy a színt lássuk.
-
7:05 - 7:10A gond sosem az volt, hogy a színt láttuk,
hanem az, hogy mit tettünk olyankor. -
7:10 - 7:14Ez egy hamis kép.
-
7:14 - 7:17És mialatt lefoglal annak
tettetése, hogy nem látunk, -
7:17 - 7:21nem vagyunk annak tudatában,
hogy a faji különbségek -
7:21 - 7:26hogyan változtatják meg az emberek
boldogulásra adott lehetőségeit, -
7:26 - 7:31ami néha még korai halált is okoz.
-
7:31 - 7:37Szóval, amit a tudósok mondanak
nekünk: semmiképp. -
7:37 - 7:39Ne is gondoljatok a színvakságra.
-
7:39 - 7:42Tulajdonképpen, amit ők javasolnak az az,
-
7:42 - 7:46hogy bámuljuk a lenyűgöző feketéket.
-
7:46 - 7:48(Nevetés)
-
7:48 - 7:53Nézzük közvetlenül az arcukat,
és jegyezzük meg őket. -
7:53 - 7:58Mert mikor klassz fekete emberekre nézünk,
-
7:58 - 8:01segít eloszlatni
-
8:01 - 8:06az agyunkban automatikusan
kialakuló asszociációt. -
8:06 - 8:12Mit gondoltok, miért mutatom nektek
ezeket a szép feketéket itt mögöttem? -
8:12 - 8:15Sokan voltak, ki kellett vennem belőlük.
-
8:15 - 8:16Rendben, tehát így állunk:
-
8:16 - 8:22Megpróbálom újraállítani a feketékről
alkotott automatikus asszociációitokat. -
8:22 - 8:25Megpróbállak emlékeztetni,
-
8:25 - 8:30hogy a fiatal feketék
nagyszerű emberi lényekké nőnek, -
8:30 - 8:35akik megváltoztatták az életünket,
és jobbá tették azokat. -
8:35 - 8:38Tehát így állunk.
-
8:38 - 8:40Egy másik lehetőség a tudományban,
-
8:40 - 8:43ami csak ideiglenesen változtatja
automatikus feltevéseinket, -
8:43 - 8:46de egy dolog, amit tudunk, hogy
-
8:46 - 8:51ha gondolsz egy fehér emberre,
akiről tudod, hogy undok, -
8:51 - 8:54és összehasonlítod egy színes bőrűvel,
-
8:54 - 8:56egy feketével, aki mesés,
-
8:56 - 9:00akkor ez igazából szintén
elkülönítésre ösztönözhet néha. -
9:00 - 9:05Így véli Jeffrey Dahmer és Colin Powell.
-
9:05 - 9:07Csak bámuljátok őket, rendben? (Nevetés)
-
9:07 - 9:10De ez így van.
Tehát keressétek az elfogultságotokat. -
9:10 - 9:14Kérlek, csak lépjetek ki a tagadásból,
és keressétek a cáfoló adatokat, -
9:14 - 9:19ami bebizonyítja, hogy tulajdonképpen
a régi sztereotípiáid hamisak. -
9:19 - 9:21Rendben, tehát ez az első.
Második, -
9:21 - 9:25amit mondanék, hogy inkább közelítsünk,
minthogy eltávolodjunk tőlük. -
9:25 - 9:28Ez nem egy nehéz dolog,
-
9:28 - 9:32de szintén egyike azoknak,
-
9:32 - 9:35amelyekre tudatosan oda kell figyelnünk.
-
9:35 - 9:38Tudják, néhány évvel ezelőtt voltam
a Wall Street térségben, -
9:38 - 9:41egyik kollégámmal,
aki egyébként nagyszerű ember, -
9:41 - 9:45és együtt dolgozunk a diverzitáson,
és ő is színes bőrű, koreai. -
9:45 - 9:47És kint voltunk egy késő éjszaka,
-
9:47 - 9:50és próbáltuk felfedezni, hogy
merre tartunk, el voltunk tévedve. -
9:50 - 9:54És megláttam egy embert az út túloldalán,
és gondoltam: "Nagyszerű! Fekete srác." -
9:54 - 9:57Felé indultam anélkül,
hogy gondolkodtam volna ezen. -
9:57 - 10:00És a kollégám:
"Ó, ez érdekes." -
10:00 - 10:03A másik oldalon lévő srác
egy fekete fiú volt. -
10:03 - 10:07Úgy gondolom, a fekete srácok
általában tudják, merre mennek. -
10:07 - 10:11Nem tudom, miért gondolom így,
de így gondolom. -
10:11 - 10:16Később mondta nekem, hogy
én így voltam: "Hurrá, egy fekete srác!" -
10:16 - 10:19Ő meg: "Űűű, egy fekete srác."
-
10:19 - 10:22Más irány, ugyanazok a szükségletek,
ugyanaz az alak, ugyanazok a ruhák, -
10:22 - 10:26ugyanabban az időben, ugyanazon
az utcán, különböző reakció. -
10:26 - 10:28Így szólt:"Kellemetlen, én mint
diverzitási tanácsadó, -
10:28 - 10:31és ez a fekete srácos dolog.
Én is színes vagyok. Jézusom!" -
10:31 - 10:35És azt mondtam: "Tudod mit? Kérlek.
Inkább lazítsunk." -
10:35 - 10:39Úgy értem, rá kell jönnöd,
elfogult vagyok a fekete haverokkal. -
10:39 - 10:42(Nevetés)
-
10:42 - 10:45Apukám fekete.
Értitek, mit mondok? -
10:45 - 10:49Van egy 1,95 m magas fekete fiam.
Fekete férfihoz mentem férjhez. -
10:49 - 10:51A fekete srác ideám,
olyan széles és mély, -
10:51 - 10:56hogy rögtön rájövök,
hogy ki az a fekete srác, -
10:56 - 10:58és ő az én fekete srácom volt.
-
10:58 - 11:02Azt mondta: "Igen hölgyek, tudom, hogy
merre mennek. Elviszem oda önöket." -
11:02 - 11:05Tudjátok, az elfogultsági történetek
azok, amiket az emberekről találunk ki, -
11:05 - 11:08mielőtt tudnánk, hogy valójában kik is.
-
11:08 - 11:11De hogyan is tudhatnánk meg, hogy kik ők,
-
11:11 - 11:14ha azt mondták nekünk, hogy
kerüljük őket és féljünk tőlük? -
11:14 - 11:19Tehát azt mondom nektek, hogy
sétáljatok a kellemetlenség felé. -
11:19 - 11:23És nem arra kérlek, hogy
durva veszélyekbe sodródjatok. -
11:23 - 11:27Csak azt mondom, mint egy leltárat,
-
11:27 - 11:31bővítsd a szociális és
szakmai köreidet. -
11:31 - 11:33Ki van a te körödben?
-
11:33 - 11:35Ki hiányzik?
-
11:36 - 11:40Mennyi autentikus kapcsolatod van
-
11:40 - 11:46fekete fiatalokkal, nőkkel és férfiakkal?
-
11:46 - 11:50Vagy bármilyen más tőled jelentősen
különböző emberrel, -
11:50 - 11:53és hogy nyomod, úgymond?
-
11:53 - 11:56Mert, tudod mit?
Csak nézz körül a periférián. -
11:56 - 11:59Valaki lehet a munkahelyen,
az iskoládban, -
11:59 - 12:02az imaházadban, valahol,
akad néhány fekete ember. -
12:02 - 12:03És te kedves vagy, köszönsz.
-
12:03 - 12:10Azt mondom, menj mélyebbre, tovább,
és építsd ki azokat a kapcsolatokat, -
12:10 - 12:15a barátságokat, amelyeknek eredményeképpen
láthatod a holisztikus személyt, -
12:15 - 12:19és valóban ellenszegülhetsz
a sztereotípiáknak. -
12:19 - 12:20Tudom, hogy néhányan köztetek,
-
12:20 - 12:23tudom, mert van pár fehér barátom,
akik azt fogják mondani, hogy: -
12:23 - 12:25"Nem is gondolnád, milyen kényelmetlen.
-
12:25 - 12:28Nem hiszem, hogy
ez menni fog számomra. -
12:28 - 12:30Biztos vagyok benne, hogy elrontom."
-
12:30 - 12:36Lehet, de ez nem a tökéletességről,
hanem a kapcsolatról szól. -
12:36 - 12:41És addig nem lehetünk kényelemben,
amíg nem érezzük magunkat kényelmetlenül. -
12:41 - 12:43Úgy értem, egyszerűen meg kell tenned.
-
12:43 - 12:45És fiatal feketék, nektek meg azt mondom,
-
12:45 - 12:50hogy ha valaki felétek tart, hitelesen és
és autentikusan, fogadjátok el. -
12:50 - 12:52Senki nem akar elkapni.
-
12:52 - 12:57Menj, és keresd azokat az embereket,
akik látják az embert benned. -
12:57 - 13:00Tudod, ez az empátia
és az érzékenység, -
13:00 - 13:05ami akkor jön elő, mikor tőled
különböző emberekkel kerülsz kapcsolatba. -
13:05 - 13:08Valami igazán erős és
szép dolog történik: -
13:08 - 13:10elkezdesz rájönni, hogy
ők olyanok, mint te, -
13:10 - 13:16hogy mindannyian a részed,
hogy a családodból valók, -
13:16 - 13:19és többé már nem szemlélők leszünk,
-
13:19 - 13:23színészekké válunk,
ügyvédek leszünk, -
13:23 - 13:26és szövetségesek.
-
13:26 - 13:31Nos, lépjetek ki a kényelemből
egy nagyobb, derültebb dolog felé, -
13:31 - 13:36mert ez az, ahogyan megakadályozhatjuk,
hogy egy másik Ferguson történjen. -
13:36 - 13:38Így építünk közösséget,
-
13:38 - 13:41ahol mindenki, különösen
a fiatal feketék, boldogulhatnak. -
13:41 - 13:44Szóval ez az utolsó dolog nehéz lesz,
-
13:44 - 13:47és tudom is, de akárhogyan is,
ki fogom fejteni. -
13:48 - 13:52Ha valami rossznak vagyunk
a tanúja, ellen kell szegülnünk, -
13:52 - 13:56még azoknak az embereknek is,
akiket szeretünk. -
13:56 - 14:00Tudják, ünnepek vannak,
és egy olyan időszak jön, -
14:00 - 14:03mikor mindenki jól érzi magát
az asztal köré ülve. -
14:03 - 14:05Sokan közülünk mindenképp
ünnepelni fognak, -
14:05 - 14:10és meg kell hallgatnod a társalgásukat
az asztal körül. -
14:10 - 14:17Elkezdheted így a mondanivalód,
"A nagyi egy bigott." -
14:17 - 14:19(Nevetés)
-
14:19 - 14:22"Joe nagybácsi rasszista."
-
14:22 - 14:26És tudjátok, szeretjük a nagyit
meg Joe nagybácsit. Tényleg. -
14:26 - 14:32Tudjuk, hogy jó emberek,
de amit mondanak, az nem helyes. -
14:33 - 14:39És tudnunk kell mondani valamit,
mert tudjátok ki ül még az asztalnál? -
14:40 - 14:43A gyerekek.
-
14:43 - 14:48És csodálkozunk, hogy az előítéletek
nem halnak ki, és terjednek tovább. -
14:48 - 14:52Mert nem mondunk semmit.
-
14:52 - 14:58Akarnunk kell azt mondani: "Nagyi,
mi nem hívjuk az embereket így többé." -
14:58 - 15:03"Joe bácsi, nem igaz, hogy ezt érdemelte.
-
15:03 - 15:06Senki nem érdemli meg."
-
15:06 - 15:10És a gyerekeinket sem akarhatjuk
-
15:10 - 15:15a rasszizmus rondaságától
elbújtatni, -
15:15 - 15:18mikor a fekete szülőknek
nincs arra lehetősége, hogy ezt tegyék, -
15:18 - 15:23főleg azok, akiknek fiatal
fiaik vannak. -
15:23 - 15:26Vegyük a drága szeretteinket,
a jövőnket, és mondjuk el nekik, -
15:26 - 15:34
hogy egy lenyűgöző országban élünk,
hihetetlen ideákkal. -
15:34 - 15:37Nagyon keményen dolgoztunk,
és nagyon sokat fejlődtünk, -
15:37 - 15:40de még nem végeztünk.
-
15:40 - 15:44Még bennünk él ez a régi dolog
-
15:44 - 15:47a felsőbbrendűségről, amely
arra késztet, -
15:47 - 15:50hogy mindazt beágyazzuk
az intézményeinkbe, -
15:50 - 15:52a társadalmunkba és generációinkba,
-
15:52 - 15:56és ez a fiatal fekete emberek
-
15:56 - 16:03kétségbeejtéséhez, egyenlőtlenségéhez,
és a romboló leértékeléséhez vezet. -
16:03 - 16:06Küzdeni fogunk, el kell mondanod nekik,
-
16:06 - 16:08mi mind a két színt látjuk,
-
16:08 - 16:12és a fiatal feketék karakterét,
-
16:12 - 16:16kivéve téged, és elvárod tőlük,
-
16:16 - 16:20hogy ebben a társadalomban
a változás erejének részei legyenek, -
16:20 - 16:27ami az igazságtalanság ellen fog állni,
és az lesz a szándéka mindenek felett, -
16:27 - 16:36hogy egy olyan társadalmat építsen,
ahol a feketék igazi értékeit láthatjuk. -
16:37 - 16:42Annyi lenyűgöző fekete ember van,
-
16:42 - 16:50akik a legnagyszerűbbek a
valaha élt állampolgárok között, -
16:50 - 16:53bátor katonák,
-
16:53 - 16:57csodálatos, keményen dolgozó munkások.
-
16:57 - 17:02Ezek az emberek, akik
hatalmas prédikátorok. -
17:02 - 17:08Hihetetlen tudósok
és művészek és írók. -
17:08 - 17:12Dinamikus komikusok.
-
17:12 - 17:16Elöregedő nagyapák,
-
17:16 - 17:19törődő fiúk.
-
17:19 - 17:24Erős apák,
-
17:24 - 17:29és saját álmaikkal
élő fiatalemberek. -
17:29 - 17:32Köszönöm!
-
17:32 - 17:36(Taps)
- Title:
- Hogyan győzzük le az előítéleteinket? Bátran sétáljunk feléjük
- Speaker:
- Vernā Myers
- Description:
-
Előítéleteink veszélyesek, sőt halálosak is lehetnek, mint láttuk Michael Brown fergusoni esetében Missouriban, vagy Eric Garner Staten Island-i történetében , New Yorkban. A sokszínűség és diverzitás híve, Vernā Myers, közelebbről is szemügyre veszi tudat alatti attitűdjeinket a hozzánk nem hasonlóak felé. Felhívást intéz minden emberhez: ismerjük el előítéleteinket! Azután pedig közeledjünk, ne pedig távolodjunk, azon csoportok felé, akik számunkra kényelmetlenek. Egy vicces, szenvedélyes, fontos beszédben megmutatja, hogyan.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 17:49
Krisztian Stancz edited Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Krisztian Stancz edited Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Krisztian Stancz edited Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Krisztian Stancz approved Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Paula Puskadi accepted Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Paula Puskadi edited Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Paula Puskadi edited Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them | ||
Borsos Ágota edited Hungarian subtitles for How to overcome our biases? Walk boldly toward them |