YouTube

Got a YouTube account?

New: enable viewer-created translations and captions on your YouTube channel!

Hungarian subtitles

← Nem vagy egyedül a magányodban

Get Embed Code
40 Languages

Showing Revision 15 created 09/14/2019 by Csaba Lóki.

  1. Helló!
  2. Szeretnék önöknek bemutatni valakit.
  3. Ez itt Jomny.
  4. Igazából "Jonny", de
    véletlenül "m"-mel betűzve,
  5. és ha csodálkoznának ezen,
  6. nos, egyikünk sem tökéletes.
  7. Jomny földönkívüli,

  8. akit azért küldtek a Földre,
    hogy az embereket tanulmányozza.
  9. Jonmy elveszett, magányos,
    távol az otthonától,
  10. és szerintem mind éreztünk már ugyanígy.
  11. Én legalábbis éreztem.
  12. Az életem egy olyan pillanatában
    írtam erről a földönkívüliről,
  13. amikor magamat is földönkívülinek éreztem.
  14. Akkor költöztem Cambridge-be, hogy
    a doktorimon dolgozzam az MIT-n,
  15. féltem és magányos voltam,
    és úgy éreztem, nem tartozom sehová sem.
  16. De az egész életem hasonló volt.

  17. Éveken át írtam vicceket,
  18. osztottam meg őket közösségi portálokon,
  19. és észrevettem,
    hogy egyre jobban belemerülök ebbe.
  20. Sok ember szerint
    az internet magányos hely.

  21. Én is így érzem:
  22. egy hatalmas, végtelen, egyre növekvő űr,
  23. ahol folyton kiabálhatsz,
    de soha, senki nem hall meg.
  24. Ám engem valahogy megnyugtatott,
    hogy ebbe az űrbe beszélhettem.
  25. Megnyugtató volt megosztani
    az érzéseimet az űrrel,
  26. és végül az űr elkezdett visszabeszélni.
  27. Így derül ki, hogy az űr egyáltalán
    nem végtelen, magányos kiterjedés,
  28. hanem tele van mindenféle emberekkel,
  29. akik maguk is az űrbe bámulnak,
    és azt szeretnék, ha meghallanák őket.
  30. A közösségi médiából
    számos negatívum származik.
  31. Egyáltalán nem szándékom ezt vitatni.
  32. Online lenni mindig egyet jelent azzal,
    hogy nagy szomorúságot,
  33. dühöt és durvaságot érzünk.
  34. Olyan, mintha véget érne a világ.
  35. Ugyanakkor meghasonlok önmagammal,
  36. mert tagadhatatlan tény,
    hogy a közeli barátaim legtöbbjével
  37. eredetileg online találkoztam.
  38. Szerintem ez részben az azért van így,
    mert előszeretettel gyónunk
  39. a közösségi médiában.
  40. Olyan érzés, mintha a személyes,
    bizalmas naplónkba írnánk,
  41. amely teljesen magántermészetű,
  42. ugyanakkor azt akarnánk,
    hogy a világon mindenki elolvassa.
  43. Úgy gondolom, egy része, az öröm ebben,
  44. hogy más, a miénktől teljesen
    eltérő nézőponttal bíró emberek
  45. szemszögéből tapasztalhatunk meg dolgokat,
  46. és ez néha pozitív.
  47. Például amikor elkezdtem twitterezni,

  48. rájöttem, hogy rengeteg ember,
    akit követek,
  49. beszél a mentális egészségről
    és hogy terápiára megy úgy,
  50. hogy mégsem kerül megbélyegzésre,
    ami viszont gyakran előfordul,
  51. ha ezekről a problémákról
    személyesen beszélgetünk.
  52. A segítségükkel normálisan lehetett
    beszélgetni a mentális egészségről,
  53. és ez rávezetett,
    hogy a terápiás kezelés olyasvalami,
  54. ami nekem is segíthet.
  55. Na most, sok ember számára

  56. ijesztő ötletnek tűnik ezeket a témákat
    ilyen nagy közönség előtt,
  57. ennyire nyíltan kibeszélni az interneten.
  58. Úgy érzem, sokan nagy,
    ijesztő dolognak vélik,
  59. hogy online megnyilvánuljanak,
    ha nem tökéletesek és teljesek.
  60. Ám szerintem az internet az a hely,
    ahol nagyszerű dolog nem tudni,
  61. és ezt felfoghatjuk izgalmasként is,
  62. mert számomra van valami fontos
    abban, hogy megosztjuk másokkal
  63. tökéletlenségünket, bizonytalanságunkat
  64. és sebezhető pontjainkat.
  65. (Nevetés)

  66. Amikor valaki beszámol például
    a szomorúságáról, félelmeiről

  67. vagy arról, hogy magányos,
  68. attól jómagam kevésbé
    érzem egyedül magam,
  69. nem azért, mert megszabadultam
    a saját magányosságomtól,
  70. de azáltal, hogy látom,
    nem kizárólag én érzem
  71. egyedül magam.
  72. Íróként és művészként
  73. igyekszem a sérülékenységet,
    mint megnyugtató érzését, elfogadtatni
  74. a közösséggel: olyan érzésként,
    amint megoszthatunk egymással.
  75. Izgalmasnak találom a belső
    dolgok felszínre hozását:
  76. fogni azokat a láthatatlan, személyes
    érzéseket, amelyeket megnevezni sem tudok,
  77. a fénybe tartani őket, szavakba önteni,
  78. majd megosztani ezeket másokkal,
  79. remélve, hogy így segíthetek nekik is
    megfogalmazni az érzéseiket.
  80. Tudom, ez nagy dolognak tűnik,

  81. de végül az érdekel,
    hogyan lehet ezeket az érzéseket
  82. kis részekre bontani,
  83. mert ha sikerül őket "kicsinek álcáznunk",
  84. szerintem könnyebb megközelíteni
    őket és szórakoztatóbbak is.
  85. Emberi mivoltunk hasonlóságát
    is könnyebb megérteni általuk.
  86. Megjelenthetnek például
    novella formájában,
  87. máskor egy helyes könyv illusztrációiban.
  88. Néha pedig buta viccként,
  89. amelyet a neten teszek közzé.
  90. Néhány hónapja például
    bedobtam egy kutyasétáltató
  91. applikáció ötletét:
  92. egy kutya megjelenik az ajtónkban,
    így el kell hagyjuk a házat,
  93. hogy megsétáltassuk őt.
  94. (Nevetés)

  95. Ha vannak itt applikáció-fejlesztők,

  96. keressenek az előadás után.
  97. Egy másik példa, amit mindig megosztok:
    ideges vagyok, ha e-mailt küldök.

  98. "A legjobbakat", így írom alá,
  99. ami kifejtve
    "A legjobbat, ami tőlem telik",
  100. ami annyit tesz: "Kérlek, ne utálj,
    ígérem, megteszem, ami tőlem telik."
  101. Vagy a klasszikus jégtörő
    kérdésre adott válaszom:

  102. ha bárki élő vagy történelmi
    személlyel ehetnék, rendben.
  103. Nagyon magányos vagyok.
  104. (Nevetés)

  105. Úgy találom, ha ilyesmiket
    posztolok a neten,

  106. a reakciók hasonlóak.
  107. Az emberek összejönnek együtt nevetni,
  108. megosztozni az érzésen,
  109. majd ugyanolyan gyorsan szétszélednek.
  110. (Nevetés)

  111. Igen, így újra magamra maradok.

  112. De néha ezek a kis összejövetelek
    egészen hasznosak lehetnek.
  113. Például amikor lediplomáztam építészként,

  114. és Cambridge-be költöztem,
  115. ezt a kérdést posztoltam:
  116. "Hányan vannak az életetekben,
  117. akikkel nem beszéltek többé?"
  118. A barátaimra gondoltam,
    akik különböző városokba,
  119. sőt külföldre költöztek,
  120. és hogy milyen nehéz lenne
    tartani velük a kapcsolatot.
  121. De az emberek elkezdtek válaszolni,
    megosztani a tapasztalataikat.
  122. Valaki egy rokonáról beszélt,
    akit elveszítettek szem elől.
  123. Más az elhunyt szerettéről,
  124. aki gyorsan és váratlanul távozott.
  125. Valaki az iskolai barátokat hozta fel,
  126. akik szintén elköltöztek.
  127. Aztán valami csodálatos történt.
  128. Az emberek már nemcsak nekem,
  129. hanem egymásnak is elkezdtek válaszolni,
  130. elkezdtek egymással beszélgetni,
    megosztani az élményeiket,
  131. megnyugtatni egymást
  132. és bátorítani, hogy próbálják
    elérni azt a barátot,
  133. akivel nem beszéltek egy ideje,
  134. vagy családtagot,
    akit szem elől tévesztettek.
  135. És végül létrehoztuk
    ezt a kis mikroközösséget.
  136. Mintha a sokféle ember
    egy segélyszervezetet
  137. hozott volna létre.
  138. Ezért hiszem, hogy mindig,
    amikor online posztolunk valamit,
  139. van rá esély, hogy ezzel
  140. ilyen mikroközösségeket hozhatunk létre.
  141. Előfordulhat, hogy különböző emberek
  142. összetalálkozzanak és csoportosuljanak.
  143. Néha az internet mocskában
  144. rokonlelkekre bukkanhatunk.
  145. Néha azzal, hogy a válaszokat
    és hozzászólásokat olvasva
  146. találunk egy különösen kedves, éleslátó
  147. vagy humoros megnyilvánulást.
  148. Néha úgy, hogy követünk valakit,
  149. és látjuk, hogy az illető
    már követ bennünket.
  150. Néha pedig úgy, hogy felfedezzük,
    hogy emberek, akiket a való életben
  151. is ismerünk, ugyanolyan
    dolgokról írnak, mint mi magunk,
  152. és rájövünk: legalább annyira hasonló
    az érdeklődésünk, mint az övék,
  153. és ez közelebb hozza őket hozzánk.
  154. Néha, ha igazán szerencsések vagyunk,
  155. találhatunk egy másik földönkívülit is.
  156. [ha két idegen találkozik
    egy különös helyen,

  157. az kicsit otthonosabbnak tűnhet]
  158. Ám én is aggódom, hiszen mint tudjuk,

  159. az internet általában nem ilyen.
  160. Mind tudjuk, hogy az internet
  161. többnyire a félreértések helye,
  162. a hely, ahol konfliktusba
    kerülünk egymással,
  163. a hely, amelyet zűrzavar, sikolyok
    és kiabálás és üvöltözés ural,
  164. és mintha mindenből túl sok lenne.
  165. Egy káosz az egész,
  166. és nem tudom, hogyan egyeztethetném
    össze a rossz dolgokat a jókkal,
  167. mert mind tudjuk, mind láttuk,
  168. hogy a rossz dolgok igazán,
    igazán bántóak lehetnek.
  169. Olyan, mintha a platformokat, amelyek
    révén benépesítjük az online tereket,
  170. hanyagul vagy szándékosan
    úgy terveztek volna meg,
  171. hogy helyt adjanak a zaklatásnak,
    gyalázkodásnak és félrevezetésnek,
  172. a gyűlöletbeszédeknek
    és az ebből fakadó erőszaknak,
  173. és úgy tűnik, a jelenlegi
    platformok egyike sem
  174. foglalkozik eleget ezek kiküszöbölésével.
  175. Mégis, és talán sajnálatos módon,

  176. ragaszkodom ezekhez az online
    terekhez, ahogy sokan mások is,
  177. mert olyan, mintha mindenki
    ott gyülekezne.
  178. Néha ezért butának
  179. és hülyének érzem magam,
  180. hogy az emberi kapcsolatnak az ilyen kis
    pillanatait is nagyra becsülöm manapság.
  181. Ám mindig úgy hittem,
  182. emberi mivoltunk megnyilvánulásának
    ezek a pillanatai nem feleslegesek.
  183. Nem visszavonulás ez a világtól,
  184. sokkal inkább ok, amiért látogassuk
    ezeket a közösségeket.
  185. Fontosak, életbevágóan fontosak,
    megerősítenek és életet adnak.
  186. Ezek a kis, ideiglenes
    menedékhelyek megmutatják:
  187. nem vagyunk olyan egyedül, mint hisszük.
  188. Tehát valóban, bár az élet
    rossz és mindenki szomorú,
  189. sőt egy nap mind meghalunk -
  190. [nézd. az élet rossz. mindenki

  191. szomorú. Mind meghalunk,
    de megvettem ezt a felfújható ugrálóvárat,
  192. szóval leveszed a cipőd vagy nem]
  193. Szerintem a metaforikus,
    felfújható ugrálóvár ebben az esetben

  194. valójában a más emberekkel
    való kapcsolatainkra utal.
  195. Így aztán egy éjszaka,

  196. amikor különösen szomorúnak
    és reménytelennek tűnt a világ,
  197. belekiabáltam az űrbe,
  198. a magányos sötétségbe.
  199. Azt mondtam: "Bejelentkezni
    a közösségi médiába most olyan,
  200. mint valaki kezét fogni a világ végén."
  201. Ezúttal viszont nem az űr válaszolt,
  202. hanem emberek jelentek meg,
  203. akik válaszoltak, majd egymással
    is beszédbe elegyedtek,
  204. lassan kialakítva
    ezt a kicsinyke kis közösséget.
  205. Összegyűltünk, hogy
    megfogjuk egymás kezét.
  206. Ezekben a veszélyes
    és bizonytalan időkben,

  207. az egésznek a kellős közepén,
  208. szerintem amihez ragaszkodnunk
    kell, az a többiek, más emberek.
  209. S tudom, kis dolog ez, amelyet
    rövid pillanatok alkotnak,
  210. mégis hiszem, hogy ez egy vékonyka,
    aprócska, ezüstös fénysugár
  211. a sötétségben.
  212. Köszönöm.

  213. (Taps)

  214. Köszönöm.

  215. (Taps)