-
Title:
Egy ősi kő, mely megváltoztatja, hogy mit gondoljunk az élet eredetéről
-
Description:
Mikor és hogyan keletkezett az élet a Földön? Sokáig vélték úgy a tudósok, hogy hárommilliárd évvel ezelőtt bukkant föl az óceánból, míg egy asztrobiológus, Tara Djokic csapatával váratlan felfedezést nem tett a Nyugat-ausztráliai-sivatagban. Érdemes meghallgatni, hogy egy vulkáni hőforrásnál talált ősi kőzet hogyan változtatta meg az élet eredetéről alkotott felfogásunkat.
-
Speaker:
Tara Djokic
-
A Föld 4,6 milliárd éves,
-
míg az emberélet
általában rövidebb 100 évnél.
-
Mit törődünk bolygónk történetével,
-
amikor a távoli múlt annyira
összemérhetetlen a mindennapi élettel?
-
Amennyire tudjuk,
-
a Föld az egyetlen bolygó
Naprendszerünkben,
-
amelyen fellelhetők az élet nyomai,
-
és ahol a körülmények megfelelők
az emberi élet számára.
-
-
Tudjuk, hogy egyedi a Föld
a lemeztektonika tekintetében;
-
hogy folyékony víz van a felszínén;
-
és hogy oxigénben gazdag a légköre.
-
De ez nem volt mindig így.
-
Ezt onnan tudjuk, hogy ősi sziklák őrzik
a Föld planetáris fejlődésének
-
jelentős mozzanatait.
-
Az ősi sziklák tanulmányozására
az egyik legjobb hely
-
a Nyugat-ausztráliai Pilbara.
-
Az itteni sziklák 3,5 milliárd évesek,
és az egyik legrégibb bizonyítékát őrzik
-
az élet jelenlétének.
-
Ha az élet korai formájára gondolunk,
sokszor talán
¶
-
egy sztegoszauruszt képzelünk el,
-
vagy egy halat, amint
kivonszolja magát a szárazföldre.
-
De a korai élet, amiről beszélek,
-
egyszerű mikroszkopikus élet,
mint a baktériumé,
-
kövületei gyakran maradtak meg
a sztromatolitnak nevezett
-
réteges sziklaszerkezetekben.
-
Ezek azok az egyszerű életformák,
amikkel szinte mindig találkozunk
-
a Föld első hárommilliárd évéből
származó fosszilis rekordban.
-
A fajok csupán pár százezer évre
követhetők vissza
-
a fosszilis rekordban.
-
A fosszilis rekordból tudjuk,
-
hogy a bakteriális élet olyan
3,5 - 4 milliárd évvel ezelőtt
-
vetette meg igazán a lábát.
-
Az ennél korábbi sziklák
vagy nem maradtak fönn,
-
vagy jelentősen deformálódtak
a lemeztektonika következtében.
-
Tehát hiányzik egy darab a kirakósból,
-
pont az, hogy mikor és hogyan
keletkezett az élet a Földön.
-
Ez itt ismét Pilbara ősi vulkáni tájképe.
-
Nem sejtettem, hogy kutatásunk egy másik
fogódzóval is hozzá fog járulni
-
az élet eredete rejtvényéhez.
-
Ekkor voltam itt először terepen,
¶
-
egy egész hetes, hosszú
térképezési projekt vége felé,
-
amikor valami egészen különös
dologba ütköztem.
-
Nos, ami talán leginkább egy
köteg gyűrött öreg sziklának tűnik,
-
azok valójában sztromatolitok.
-
És ennek a buckának a közepén
volt egy kicsiny, különös kő,
-
nagyjából gyermekökölnyi.
-
Hat hónap telt el, mire
megvizsgáltuk mikroszkóp alatt,
-
mikor az egyik akkori mentorom,
Malcom Walter
-
felvetette, hogy a szikla
gejzeritre emlékezteti.
-
A gejzerit olyan kő, amely kizárólag
-
hőforrások tavacskájában
vagy annak szélén keletkezik.
-
Hogy értsék a gejzerit jelentőségét,
¶
-
pár évszázadot vissza kell
repítenem önöket.
-
Charles Darwin 1871-ben
azt írta barátjának,
¶
-
Joseph Hookernek, egy levélben:
-
"És ha az élet néhány kis
meleg tavacskában alakult ki,
-
különféle vegyi anyagok jelenlétében,
-
melyek készen álltak bonyolultabb
változásokra?
-
Nos, ismerünk ilyen meleg tavacskákat.
Hőforrásnak nevezzük őket.
¶
-
Az ilyen környezetben
jelen van a forró víz,
-
kioldja az ásványi anyagokat
a sziklákból, amelyeken áttör.
-
Ez az oldat keveredik
szerves összetevőkkel,
-
és amolyan vegyi üzemet hoz létre,
-
melyről a kutatók kimutatták, hogy képes
egyszerű sejtstruktúrák előállítására,
-
ami az első lépés az élet felé.
-
Száz évvel Darwin levele után
¶
-
mélytengeri hidrotermális kürtőket,
forró kürtőket fedeztek fel az óceánban.
-
Ezek is vegyi üzemek.
-
Ez a Tonga-szigetek mentén,
a Csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik,
-
1100 méterrel a tengerfelszín alatt,
az óceánban.
-
A fekete füst, amit felszállni látunk
a kéményszerű struktúrákból,
-
szintén ásványokban gazdag folyadék,
-
amelyből baktériumok táplálkoznak.
-
A mélytengeri kürtők felfedezése óta
-
az életet szeretik
az óceánokból származtatni.
-
Jó ok van erre:
-
a mélytengeri kürtők
jól ismertek az ősi kőzetrekordban.
-
Úgy tartják, hogy a Földet
egy világóceán borította,
-
és csak igen kicsiny
része volt szárazföld.
-
Annak eshetősége, hogy a mélytengeri
kürtők gyakoriak voltak a korai Földön,
-
jól összevág azzal, hogy az élet eredetét
-
az óceánban kell keresnünk.
-
-
Pilbarán végzett kutatásaink
egy másmilyen alternatívát
-
vetnek fel és támasztanak alá.
-
Három év után végre ki tudtuk mutatni,
-
hogy a mi kis kövünk valóban gejzerit.
-
Ez pedig nemcsak azt sugallja,
hogy léteztek hőforrások
-
a mi 3,5 milliárd éves
pilbarai vulkánunkban,
-
de bizonyítékot is találtunk rá
a Föld geológiai rekordjában,
-
hogy volt élet a szárazföld hőforrásaiban
-
hárommilliárd évvel ezelőtt.
-
És így, geológiai szemszögből
Darwin meleg tavacskája
-
észszerű jelölt az élet eredetére.
-
Persze még mindig vita tárgya,
hogyan keletkezett az élet a Földön.
¶
-
Valószínűleg az is lesz mindig.
-
De az világos, hogy virágzott,
-
egyre újabb formái jelentek meg,
-
és egyre bonyolultabbá vált.
-
Végül elérkezett az ember korszakához,
-
ahhoz a fajéhoz, amely kérdéseket
tesz fel saját létezéséről
-
és magáról az életről:
-
Létezik-e olyan kozmikus társadalom,
mely arra vár, hogy kapcsolatba kerüljünk,
-
vagy egyedül vagyunk?
-
Ehhez a rejtvényhez ugyancsak adnak
fogódzót az ősi kőzetrekordok.
¶
-
Bizonyítékaink vannak rá,
-
hogy kb. 2,5 milliárd évvel ezelőtt
a baktériumok oxigént kezdtek termelni,
-
valahogy úgy, ahogy manapság a növények.
-
A geológusok úgy említik
az ezt követő időszakot,
-
mint a "nagy oxidációs eseményt".
-
Erre utal az úgynevezett
sávos vasércformáció,
-
ez általában több száz méter vastag
kőzetcsoportokban figyelhető meg,
-
olyan kanyonokban előbukkanva,
-
amelyek a Nyugat-ausztráliai
Karijini Nemzeti Parkon keresztül
-
vájtak utat maguknak.
-
A szabad oxigén megjelenése két jelentős
változást tett lehetővé bolygónkon.
-
Először is: az összetett
élet kifejlődését.
¶
-
Az életnek oxigénre van szüksége,
hogy nagy és összetett legyen.
-
Ózonréteget is létrehozott,
ami megvédi a modern életet
-
a Nap ultraibolya sugárzásának
káros hatásaitól.
-
Meglepő fordulatként a mikrobiális élet
utat nyitott az összetett élet számára,
-
és lényegében feladta
hárommilliárd éves egyeduralmát
-
a bolygó felett.
-
Mi, emberek manapság leásunk
a fosszilis komplex élet után,
-
majd elégetjük tüzelőként.
-
Ezzel szén-dioxiodot juttatunk
a légkörbe fölös mennyiségben,
-
és mikrobiális elődeinkhez hasonlóan
-
alapvető változásokat kezdünk
előidézni bolygónkon.
-
Ennek egyik következménye
a globális felmelegedés.
-
Sajnos a nem várt fordulat
az emberiség pusztulását jelentheti.
¶
-
Lehetséges, hogy azért nem kerülünk
kapcsolatba másutt létező élettel,
-
más intelligens lénnyel,
-
mert ha egyszer kialakul az értelmes élet,
-
gyorsan megsemmisíti önmagát.
-
Ha a kövek beszélni tudnának,
¶
-
szerintem azt mondanák:
-
a földi élet értékes.
-
A Föld és az élet közti,
-
nagyjából négymilliárd éves,
-
érzékeny és bonyolult
együttfejlődés eredménye,
-
amelyben az ember csak
a legutolsó pillanatban jelent meg.
-
Ez az információ kalauzként
és előrejelzésként is szolgálhat,
-
vagy magyarázat lehet arra, miért tűnik
oly magányosnak a galaxisnak ez a része.
-
Használjuk arra, hogy legyen valami képünk
-
az örökségről, melyet
magunk mögött akarunk hagyni
-
azon a bolygón, amit
otthonunknak nevezünk!
-
-