Return to Video

Egy ősi kő, mely megváltoztatja, hogy mit gondoljunk az élet eredetéről

  • 0:01 - 0:06
    A Föld 4,6 milliárd éves,
  • 0:06 - 0:11
    míg az emberélet
    általában rövidebb 100 évnél.
  • 0:11 - 0:15
    Mit törődünk bolygónk történetével,
  • 0:15 - 0:20
    amikor a távoli múlt annyira
    összemérhetetlen a mindennapi élettel?
  • 0:21 - 0:23
    Amennyire tudjuk,
  • 0:23 - 0:26
    a Föld az egyetlen bolygó
    Naprendszerünkben,
  • 0:26 - 0:29
    amelyen fellelhetők az élet nyomai,
  • 0:29 - 0:34
    és ahol a körülmények megfelelők
    az emberi élet számára.
  • 0:35 - 0:36
    Miért épp a Föld?
  • 0:37 - 0:40
    Tudjuk, hogy egyedi a Föld
    a lemeztektonika tekintetében;
  • 0:40 - 0:42
    hogy folyékony víz van a felszínén;
  • 0:42 - 0:44
    és hogy oxigénben gazdag a légköre.
  • 0:44 - 0:47
    De ez nem volt mindig így.
  • 0:47 - 0:52
    Ezt onnan tudjuk, hogy ősi sziklák őrzik
    a Föld planetáris fejlődésének
  • 0:52 - 0:54
    jelentős mozzanatait.
  • 0:56 - 0:59
    Az ősi sziklák tanulmányozására
    az egyik legjobb hely
  • 0:59 - 1:02
    a Nyugat-ausztráliai Pilbara.
  • 1:03 - 1:08
    Az itteni sziklák 3,5 milliárd évesek,
    és az egyik legrégibb bizonyítékát őrzik
  • 1:08 - 1:13
    az élet jelenlétének.
  • 1:13 - 1:16
    Ha az élet korai formájára gondolunk,
    sokszor talán
  • 1:16 - 1:19
    egy sztegoszauruszt képzelünk el,
  • 1:19 - 1:22
    vagy egy halat, amint
    kivonszolja magát a szárazföldre.
  • 1:23 - 1:25
    De a korai élet, amiről beszélek,
  • 1:25 - 1:29
    egyszerű mikroszkopikus élet,
    mint a baktériumé,
  • 1:30 - 1:34
    kövületei gyakran maradtak meg
    a sztromatolitnak nevezett
  • 1:34 - 1:36
    réteges sziklaszerkezetekben.
  • 1:37 - 1:41
    Ezek azok az egyszerű életformák,
    amikkel szinte mindig találkozunk
  • 1:42 - 1:46
    a Föld első hárommilliárd évéből
    származó fosszilis rekordban.
  • 1:46 - 1:50
    A fajok csupán pár százezer évre
    követhetők vissza
  • 1:50 - 1:52
    a fosszilis rekordban.
  • 1:52 - 1:54
    A fosszilis rekordból tudjuk,
  • 1:54 - 1:58
    hogy a bakteriális élet olyan
    3,5 - 4 milliárd évvel ezelőtt
  • 1:58 - 2:02
    vetette meg igazán a lábát.
  • 2:02 - 2:06
    Az ennél korábbi sziklák
    vagy nem maradtak fönn,
  • 2:06 - 2:09
    vagy jelentősen deformálódtak
    a lemeztektonika következtében.
  • 2:10 - 2:12
    Tehát hiányzik egy darab a kirakósból,
  • 2:12 - 2:17
    pont az, hogy mikor és hogyan
    keletkezett az élet a Földön.
  • 2:19 - 2:23
    Ez itt ismét Pilbara ősi vulkáni tájképe.
  • 2:23 - 2:28
    Nem sejtettem, hogy kutatásunk egy másik
    fogódzóval is hozzá fog járulni
  • 2:28 - 2:30
    az élet eredete rejtvényéhez.
  • 2:31 - 2:33
    Ekkor voltam itt először terepen,
  • 2:33 - 2:37
    egy egész hetes, hosszú
    térképezési projekt vége felé,
  • 2:37 - 2:40
    amikor valami egészen különös
    dologba ütköztem.
  • 2:41 - 2:45
    Nos, ami talán leginkább egy
    köteg gyűrött öreg sziklának tűnik,
  • 2:45 - 2:47
    azok valójában sztromatolitok.
  • 2:47 - 2:51
    És ennek a buckának a közepén
    volt egy kicsiny, különös kő,
  • 2:51 - 2:54
    nagyjából gyermekökölnyi.
  • 2:54 - 2:59
    Hat hónap telt el, mire
    megvizsgáltuk mikroszkóp alatt,
  • 2:59 - 3:02
    mikor az egyik akkori mentorom,
    Malcom Walter
  • 3:02 - 3:06
    felvetette, hogy a szikla
    gejzeritre emlékezteti.
  • 3:06 - 3:10
    A gejzerit olyan kő, amely kizárólag
  • 3:10 - 3:14
    hőforrások tavacskájában
    vagy annak szélén keletkezik.
  • 3:14 - 3:18
    Hogy értsék a gejzerit jelentőségét,
  • 3:18 - 3:22
    pár évszázadot vissza kell
    repítenem önöket.
  • 3:23 - 3:28
    Charles Darwin 1871-ben
    azt írta barátjának,
  • 3:28 - 3:29
    Joseph Hookernek, egy levélben:
  • 3:30 - 3:34
    "És ha az élet néhány kis
    meleg tavacskában alakult ki,
  • 3:34 - 3:36
    különféle vegyi anyagok jelenlétében,
  • 3:36 - 3:40
    melyek készen álltak bonyolultabb
    változásokra?
  • 3:41 - 3:44
    Nos, ismerünk ilyen meleg tavacskákat.
    Hőforrásnak nevezzük őket.
  • 3:44 - 3:47
    Az ilyen környezetben
    jelen van a forró víz,
  • 3:47 - 3:50
    kioldja az ásványi anyagokat
    a sziklákból, amelyeken áttör.
  • 3:50 - 3:55
    Ez az oldat keveredik
    szerves összetevőkkel,
  • 3:55 - 3:58
    és amolyan vegyi üzemet hoz létre,
  • 3:58 - 4:04
    melyről a kutatók kimutatták, hogy képes
    egyszerű sejtstruktúrák előállítására,
  • 4:04 - 4:07
    ami az első lépés az élet felé.
  • 4:07 - 4:10
    Száz évvel Darwin levele után
  • 4:10 - 4:14
    mélytengeri hidrotermális kürtőket,
    forró kürtőket fedeztek fel az óceánban.
  • 4:14 - 4:16
    Ezek is vegyi üzemek.
  • 4:16 - 4:20
    Ez a Tonga-szigetek mentén,
    a Csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik,
  • 4:20 - 4:24
    1100 méterrel a tengerfelszín alatt,
    az óceánban.
  • 4:26 - 4:29
    A fekete füst, amit felszállni látunk
    a kéményszerű struktúrákból,
  • 4:29 - 4:31
    szintén ásványokban gazdag folyadék,
  • 4:31 - 4:34
    amelyből baktériumok táplálkoznak.
  • 4:35 - 4:37
    A mélytengeri kürtők felfedezése óta
  • 4:37 - 4:42
    az életet szeretik
    az óceánokból származtatni.
  • 4:42 - 4:44
    Jó ok van erre:
  • 4:45 - 4:48
    a mélytengeri kürtők
    jól ismertek az ősi kőzetrekordban.
  • 4:48 - 4:52
    Úgy tartják, hogy a Földet
    egy világóceán borította,
  • 4:52 - 4:54
    és csak igen kicsiny
    része volt szárazföld.
  • 4:54 - 4:59
    Annak eshetősége, hogy a mélytengeri
    kürtők gyakoriak voltak a korai Földön,
  • 4:59 - 5:02
    jól összevág azzal, hogy az élet eredetét
  • 5:02 - 5:03
    az óceánban kell keresnünk.
  • 5:04 - 5:05
    Azonban...
  • 5:07 - 5:11
    Pilbarán végzett kutatásaink
    egy másmilyen alternatívát
  • 5:11 - 5:13
    vetnek fel és támasztanak alá.
  • 5:14 - 5:19
    Három év után végre ki tudtuk mutatni,
  • 5:20 - 5:23
    hogy a mi kis kövünk valóban gejzerit.
  • 5:23 - 5:27
    Ez pedig nemcsak azt sugallja,
    hogy léteztek hőforrások
  • 5:27 - 5:31
    a mi 3,5 milliárd éves
    pilbarai vulkánunkban,
  • 5:31 - 5:37
    de bizonyítékot is találtunk rá
    a Föld geológiai rekordjában,
  • 5:37 - 5:40
    hogy volt élet a szárazföld hőforrásaiban
  • 5:40 - 5:44
    hárommilliárd évvel ezelőtt.
  • 5:45 - 5:48
    És így, geológiai szemszögből
    Darwin meleg tavacskája
  • 5:48 - 5:55
    észszerű jelölt az élet eredetére.
  • 5:57 - 6:01
    Persze még mindig vita tárgya,
    hogyan keletkezett az élet a Földön.
  • 6:01 - 6:03
    Valószínűleg az is lesz mindig.
  • 6:03 - 6:06
    De az világos, hogy virágzott,
  • 6:06 - 6:07
    egyre újabb formái jelentek meg,
  • 6:07 - 6:10
    és egyre bonyolultabbá vált.
  • 6:10 - 6:13
    Végül elérkezett az ember korszakához,
  • 6:13 - 6:17
    ahhoz a fajéhoz, amely kérdéseket
    tesz fel saját létezéséről
  • 6:17 - 6:20
    és magáról az életről:
  • 6:21 - 6:24
    Létezik-e olyan kozmikus társadalom,
    mely arra vár, hogy kapcsolatba kerüljünk,
  • 6:24 - 6:26
    vagy egyedül vagyunk?
  • 6:27 - 6:31
    Ehhez a rejtvényhez ugyancsak adnak
    fogódzót az ősi kőzetrekordok.
  • 6:32 - 6:35
    Bizonyítékaink vannak rá,
  • 6:35 - 6:39
    hogy kb. 2,5 milliárd évvel ezelőtt
    a baktériumok oxigént kezdtek termelni,
  • 6:39 - 6:42
    valahogy úgy, ahogy manapság a növények.
  • 6:42 - 6:44
    A geológusok úgy említik
    az ezt követő időszakot,
  • 6:44 - 6:47
    mint a "nagy oxidációs eseményt".
  • 6:47 - 6:52
    Erre utal az úgynevezett
    sávos vasércformáció,
  • 6:52 - 6:57
    ez általában több száz méter vastag
    kőzetcsoportokban figyelhető meg,
  • 6:57 - 6:59
    olyan kanyonokban előbukkanva,
  • 6:59 - 7:03
    amelyek a Nyugat-ausztráliai
    Karijini Nemzeti Parkon keresztül
  • 7:03 - 7:05
    vájtak utat maguknak.
  • 7:05 - 7:10
    A szabad oxigén megjelenése két jelentős
    változást tett lehetővé bolygónkon.
  • 7:10 - 7:13
    Először is: az összetett
    élet kifejlődését.
  • 7:13 - 7:17
    Az életnek oxigénre van szüksége,
    hogy nagy és összetett legyen.
  • 7:18 - 7:21
    Ózonréteget is létrehozott,
    ami megvédi a modern életet
  • 7:21 - 7:24
    a Nap ultraibolya sugárzásának
    káros hatásaitól.
  • 7:25 - 7:30
    Meglepő fordulatként a mikrobiális élet
    utat nyitott az összetett élet számára,
  • 7:30 - 7:33
    és lényegében feladta
    hárommilliárd éves egyeduralmát
  • 7:33 - 7:35
    a bolygó felett.
  • 7:35 - 7:39
    Mi, emberek manapság leásunk
    a fosszilis komplex élet után,
  • 7:39 - 7:40
    majd elégetjük tüzelőként.
  • 7:41 - 7:46
    Ezzel szén-dioxiodot juttatunk
    a légkörbe fölös mennyiségben,
  • 7:46 - 7:48
    és mikrobiális elődeinkhez hasonlóan
  • 7:48 - 7:51
    alapvető változásokat kezdünk
    előidézni bolygónkon.
  • 7:53 - 7:57
    Ennek egyik következménye
    a globális felmelegedés.
  • 7:59 - 8:04
    Sajnos a nem várt fordulat
    az emberiség pusztulását jelentheti.
  • 8:04 - 8:08
    Lehetséges, hogy azért nem kerülünk
    kapcsolatba másutt létező élettel,
  • 8:08 - 8:10
    más intelligens lénnyel,
  • 8:10 - 8:13
    mert ha egyszer kialakul az értelmes élet,
  • 8:13 - 8:15
    gyorsan megsemmisíti önmagát.
  • 8:16 - 8:18
    Ha a kövek beszélni tudnának,
  • 8:18 - 8:21
    szerintem azt mondanák:
  • 8:22 - 8:25
    a földi élet értékes.
  • 8:27 - 8:31
    A Föld és az élet közti,
  • 8:31 - 8:36
    nagyjából négymilliárd éves,
  • 8:36 - 8:38
    érzékeny és bonyolult
    együttfejlődés eredménye,
  • 8:38 - 8:44
    amelyben az ember csak
    a legutolsó pillanatban jelent meg.
  • 8:45 - 8:50
    Ez az információ kalauzként
    és előrejelzésként is szolgálhat,
  • 8:50 - 8:55
    vagy magyarázat lehet arra, miért tűnik
    oly magányosnak a galaxisnak ez a része.
  • 8:57 - 9:00
    Használjuk arra, hogy legyen valami képünk
  • 9:01 - 9:06
    az örökségről, melyet
    magunk mögött akarunk hagyni
  • 9:06 - 9:11
    azon a bolygón, amit
    otthonunknak nevezünk!
  • 9:12 - 9:13
    Köszönöm.
  • 9:13 - 9:17
    (Taps)
Title:
Egy ősi kő, mely megváltoztatja, hogy mit gondoljunk az élet eredetéről
Speaker:
Tara Djokic
Description:

Mikor és hogyan keletkezett az élet a Földön? Sokáig vélték úgy a tudósok, hogy hárommilliárd évvel ezelőtt bukkant föl az óceánból, míg egy asztrobiológus, Tara Djokic csapatával váratlan felfedezést nem tett a Nyugat-ausztráliai-sivatagban. Érdemes meghallgatni, hogy egy vulkáni hőforrásnál talált ősi kőzet hogyan változtatta meg az élet eredetéről alkotott felfogásunkat.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
09:30

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions