Hungarian subtitles

← Az emberi fejlődés gyorsul vagy lassul? – Laurence Hurst

Get Embed Code
26 Languages

Showing Revision 15 created 11/07/2020 by Csaba Lóki.

  1. A Tibeti-fennsík 4500 méterre
    a tengerszint felett fekszik,
  2. a levegő oxigéntartalma ott
    csak 60%-os a tengerszintihez képest.
  3. Míg a látogatókat és új telepeseket
    magaslati betegség gyötri,
  4. az őshonos tibetiek szinte
    felsprintelnek a hegyekre.
  5. E képességnek nem az edzés
    vagy a gyakorlás az oka,
  6. hanem génjeikben végbement
    változás, amely lehetővé tette,
  7. hogy testük jobban hasznosítsa
    a kevesebb oxigént.
  8. Ezek a különbségek már
    születésükkor is jól láthatók.
  9. A tibeti babáknak általában
    nagyobb a születési súlyuk,
  10. magasabb a vérük oxigéntelítettsége,
  11. és esélyesebbek a túlélésre,
    mint más, itt született babák.
  12. Becslések szerint e genetikai változások
  13. kb. 3000 éve kezdődtek,
    és ma is tartanak.
  14. Ez sok időnek tűnik,
  15. de ez a valaha leggyorsabban kialakult
    alkalmazkodás egy populáción belül.
  16. Egyértelmű, hogy az emberi
    fejlődésnek még nincs vége,
  17. tehát milyen újabb változások vannak még?
  18. A technológiai és tudományos újítások
    hatással lesznek a fejlődésünkre?
  19. Az utóbbi pár ezer évben
  20. genetikailag több közösség is
    alkalmazkodott a környezetéhez.
  21. Szibériában és az Arktiszon sikeresen
    alkalmazkodtak a szélsőséges hideghez.
  22. Jobban ellenállnak a fagyási sérüléseknek,
  23. másoknál tovább tudják használni kezüket
  24. nulla fok alatti hőmérsékleten.
  25. A természetes szelekció következtében
    gyorsabb az anyagcseréjük,
  26. ami növeli a hőtermelésüket.
  27. Délebbre a délkelet-ázsiai bajau
    népcsoport 70 méterre is le tud merülni,
  28. és akár 15 percig is
    képesek víz alatt maradni.
  29. Több ezer évig éltek tengeri nomádokként,
  30. szokatlanul nagy a lépük,
    amely oxigéntárolóként működik,
  31. és ez teszi lehetővé, hogy hosszabb
    ideig maradjanak víz alatt.
  32. Alkalmazkodásuk hasonlít
    a mélyre merülő elefántfókákéra.
  33. Jóllehet nem is gondolnánk,
  34. de a tejivás képessége
    is ilyen alkalmazkodás.
  35. Minden bébiemlős
    meg tudja inni anyja tejét.
  36. De elválasztás után a tejemésztésben
    szerepet játszó gén kikapcsol.
  37. A szubszaharai afrikai, közel-keleti
    és északnyugat-európai közösségekben,
  38. amelyek tejükért tartottak teheneket,
    olyan DNS változatok szaporodtak el,
  39. amelyek 7-8000 éve megakadályozzák
    e gén kikapcsolódását.
  40. Európában a tej
    kalciumforrásként szolgált,
  41. elősegítette a D-vitamin termelését,
    ahogyan az emberek északra vonultak,
  42. ahol kevesebb a napfény,
    amely a D-vitamin elsődleges forrása.
  43. Jóllehet nem mindig ilyen nyilvánvaló,
  44. de ezek a változások esélyeinket növelik,
    hogy eljussunk a nemzőképes életkorig:
  45. ez a természetes kiválasztódás motorja,
  46. ez áll minden evolúciós
    változás hátterében.
  47. A modern gyógyászat életünk megmentésével
  48. sok olyan szelekciós nyomást eltüntet,
  49. amikor génjeink – néha fertőző
    betegségekkel kombinálva –
  50. már megöltek volna minket.
  51. Az antibiotikumok, vakcinák,
    tiszta víz és a jó higiénia
  52. mind változásokat eredményez
    kevésbé fontos génjeink között is.
  53. Képességünk, hogy meggyógyítsuk
    a gyerekkorban fellépő rákot,
  54. műtéti úton eltávolítsuk a gyulladt
    vakbelet, vagy világra hozzunk egy babát,
  55. akinek édesanyja életveszélyes, terhesség-
    specifikus kockázatoknak van kitéve,
  56. mind megakadályozhatja
    azáltal a kiválasztódást,
  57. hogy többen jutnak el a nemzőkorig.
  58. De ha a Földön mindenki
    hozzájutna is a modern gyógyászathoz,
  59. az még nem jelentené
    az emberi fejlődés végét.
  60. Mert az evolúciónak más szempontjai is
    vannak a természetes kiválasztódáson túl.
  61. A modern gyógyászat
    olyan génváltozatokat hoz létre,
  62. amelyek a természetes kiválasztódásnak,
  63. ún. genetikai sodródásnak lehetnek kitéve.
  64. A genetikai sodródás során
    a genetikai különbségek
  65. véletlenszerűen jelennek meg
    egy populáción belül.
  66. Genetikai szinten a modern gyógyászat
    még növelheti is a változatok számát,
  67. mert nem iktatja ki azokat a káros
    mutációkat, amelyek megölnék az embereket.
  68. E változatok nem biztos, hogy észlelhető
    vagy fenotipikus különbségekké válnak.
  69. Azt is vizsgálják, hogy adott környezethez
    köthető genetikai alkalmazkodások
  70. gyorsan jelennének-e meg
  71. epigenetikus módosítással:
    nem gének változásáról van szó,
  72. hanem hogy egyáltalán, és mikor
    módosulnának a génexpressziós válaszok.
  73. Ezek a változások végbemehetnek
    életünk során,
  74. és utódaink is örökölhetik őket.
  75. De jelenleg a kutatók sem tudják biztosan,
    hogy az epigenetikus módosítások
  76. tényleg több generáción átívelnek-e,
  77. és hosszú távú változásokhoz
    vezetnek-e egy-egy populáción belül.
  78. Más is hozzájárulhat
    az emberi fejlődéshez.
  79. A modern gyógyászat
    és technológia nagyon új,
  80. még a természetes kiválasztódás
    legutóbbi gyors példáihoz viszonyítva is.
  81. Hogy a jelen miként fogja jövőnket
    alakítani, arra csak az idő adhat választ.