Hungarian subtitles

← Vészhelyzeti orvosság éghajlatunk lázára

Get Embed Code
24 Languages

Showing Revision 25 created 12/21/2019 by Csaba Lóki.

  1. Azért jöttem ma ide, hogy olyasmiről
    beszéljek, ami talán új nektek.
  2. A világ kormányai
  3. akaratlan kísérletet készülnek elvégezni
  4. az éghajlatunkkal.
  5. 2020-tól az új törvények miatt a hajóknak
    csökkenteniük kell kénkibocsátásukat,
  6. vagy kibocsátásuk tisztításával,
  7. vagy tisztább üzemanyagra váltva.
  8. Az emberi egészséget tekintve
    ez igazán jó dolog,
  9. de az emisszióból származó kénrészecskék
  10. a felhőkre is hatással vannak.
  11. Ezen a műholdas képen
  12. az USA nyugati partvidéke
    feletti felhők láthatóak.
  13. A felhőkben megfigyelhető sávokat
    a hajók kibocsátása okozta.
  14. A hajók egyrészt üvegházhatású
    gázokat bocsátanak ki,
  15. melyek hosszabb időn keresztül
    ejtik csapdába a meleget,
  16. és részecskéket, például szulfátokat,
    melyek a felhőkkel találkozva
  17. átmenetileg világosabbá teszik őket.
  18. A világosabb felhők több napfényt
    vernek vissza az űrbe,
  19. éa ezzel hűtik az éghajlatunkat.
  20. Így jelenleg
  21. az emberek két akaratlan kísérletet is
  22. végeznek az éghajlattal.
  23. Az első kísérletben emeljük
    az üvegházhatású gázok koncentrációját,

  24. és fokozatosan melegítjük
    a földi rendszert.
  25. Úgy működik mindez, mint a láz
    az emberi szervezetben.
  26. Ha a láz alacsony marad, hatásai enyhék.
  27. De ahogy emelkedik a testhőmérséklet,
    a kár egyre nagyobb,
  28. végül pedig megsemmisítő.
  29. Ebből látunk most egy kicsit.
  30. Másik kísérletünkben azt tervezzük,

  31. hogy eltávolítjuk azokat a részecskéket,
  32. melyek világosabbá téve a felhőket
    védenek a melegedés egy részétől.
  33. A hatás az óceáni felhőknél a legerősebb,
  34. és a tudósok úgy vélik, hogy a jövő évben
    a hajók csökkenő károsanyag-kibocsátása
  35. mérhető globális felmelegedést fog okozni.
  36. Sokkoló, igaz?

  37. A legtöbb károsanyag-kibocsátás tartalmaz
    szulfátokat, amik világosítják a felhőket:
  38. a szén, a kipufogógáz, az erdőtüzek.
  39. Tudósok úgy becsülik, a kibocsátott
    részecskék - melyeket a légkörben
  40. aeroszolnak neveznek -
    hőmérséklet-csökkentő hatása
  41. körülbelül annyi lehet, mint a melegedés,
    melyet eddig tapasztaltunk.
  42. Sok az e körüli bizonytalanság,
  43. ezért is bonyolult előre jeleznünk
    a klímánk változásait,
  44. de ahogy a kibocsátás csökken,
    elveszítünk egy éghajlathűtő hatást.
  45. Tehát, hogy tisztázzuk, a légkörbe
    kibocsátott részecskékkel
  46. az emberek jelenleg
    jelentősen hűtik a bolygót.
  47. Csak azt nem tudjuk, mennyire
    és nem tudatosan tesszük ezt.
  48. Ez aggasztó,
  49. de ugyanakkor azt is jelentheti,
    hogy van egy gyors módszerünk,
  50. egy vészhelyzeti orvosságunk
    a klímánk "lázára", ha kell,
  51. melynek eredete a természetben keresendő.
  52. Ez a NASA modellje
    a Föld légköréről, amely megmutatja,

  53. hogyan mozognak a felhők
    és a részecskék a bolygó felett.
  54. A világos rész a napfény visszaverődése
    a felhőkben lévő részecskékről,
  55. és ez a védőpajzs az elsődleges módja,
  56. ahogy a természet hűvösen tartja a bolygót
  57. az ember és más élőlények számára.
  58. 2015-ben a tudósok megvizsgálták,
    hogy hűthetnék le gyorsan éghajlatunkat.
  59. Elvetettek olyan ötleteket,
    mint tükrök az űrben,
  60. ping-pong labdák az óceánban
    és a műanyag réteg az Északi-sarkon.
  61. Úgy találták, a legműködőképesebb
    megoldás az lenne,
  62. ha kissé növelnék a légkör
    fényvisszaverő képességét.
  63. Lehet, hogy csupán egy-két százalékkal
    több napfény visszaverése
  64. két vagy több Celsius-fok
  65. felmelegedést is kiválthatna.
  66. Én technológiai vezető vagyok, nem tudós.

  67. Egy évtizede, éghajlatunkért aggódva,
  68. elkezdtem beszélgetni tudósokkal
    a felmelegedés lehetséges ellenszereiről.
  69. E beszélgetések később
    együttműködéssé váltak,
  70. így jött létre
    a Marine Cloud Brightening Project,
  71. melyről mindjárt bővebben is szót ejtek,
  72. és a SilverLining nonprofit szervezet,
    ahol ma dolgozom.
  73. Politikusokkal, kutatókkal,
  74. technológiai szakértőkkel dolgozunk,
  75. néhány ötletet megbeszélünk.
  76. Elég korán találkoztam John Latham
    brit atmoszféra-szakértővel,
  77. aki úgy vélte, hűthetnénk az éghajlatot,
    ahogy a hajók teszik
  78. de természetes részecskékkel:
  79. tengervízből származó,
    sórészecskéket tartalmazó ködöt permetezve
  80. az alkalmas felhőkkel
    rendelkező területekre.
  81. Ez az általam adott
    "tengeri felhő világosítás"
  82. néven vált ismertté.
  83. A korai modellek azt mutatták,
    hogy ezt az eljárást
  84. mindössze az alkalmas felhők
    10-20%-án alkalmazva,
  85. talán ellensúlyozhatunk
    akár két Celsius foknyi felmelegedést is.
  86. Talán helyi szinten is lehetséges lenne
    alkalmazni az eljárást,
  87. hogy csökkentsük az óceánfelszín
    hőmérséklet-emelkedésének hatásait.
  88. Például az atlanti Golf-áramlat környékét
  89. hónapokkal előbb hűthetnénk
    a hurrikánokkal teli évszak előtt,
  90. csökkentve ezzel a viharok erejét.
  91. Vagy talán lehetséges hűteni
  92. a túlzott hőterhelésnek
    kitett korallzátonyok,
  93. például a Nagy Korallzátony
    felé tartó vizeket.
  94. De ezek az ötletek mind csak elméletiek,

  95. és a tenger feletti felhők világosítása
  96. nem az egyetlen útja
    a visszatükröződés növelésének.
  97. Ez történik, mikor a vulkáni aktivitás
    során elég erős a kitörés ahhoz,
  98. hogy elérje az atmoszféra
    felső részét, a sztratoszférát.
  99. Mikor a Pinatubo kitört 1991-ben,
  100. a kilövellő anyagok, köztük a szulfátok,
  101. melyek az atmoszférából visszaverik
    a napfényt, elérték a sztratoszférát.
  102. Ez az anyag nem tűnt el,
    hanem a bolygó légkörében keringett.
  103. Ez elegendő volt ahhoz, hogy több mint
    fél Celsius-fokkal hűtse le az éghajlatot
  104. körülbelül két évig.
  105. Ez a lehűlés vezetett 1992-ben
    a sarki jégréteg meglepő növekedéséhez,
  106. mely lecsökkent az ezt követő években,
    ahogy a részecskék lehullottak a földre.
  107. A vulkáni jelenség inspirálta
    a Nobel-díjas Paul Crutzen javaslatát,
  108. hogy ellenőrzött körülmények között
    juttassunk részecskéket a sztratoszférába,
  109. így lépjünk fel
    a globális felmelegedés ellen.
  110. Ennek vannak kockázati tényezői,
    melyeket nem ismerünk eléggé,
  111. így például a sztratoszféra felmelegedése,
  112. vagy az ózonréteg károsodása.
  113. Tudósok szerint lehetnek
    ennek biztonságos módjai is,
  114. de valóban itt tartunk?
  115. Érdemes fontolgatnunk ezt?
  116. Ez a szimuláció,

  117. amit az USA Nemzeti
    Légkörkutató Központja készített,
  118. a Föld felszíni hőmérsékletét
    mutatja 2100-ig.
  119. A baloldali kép a jelenlegi
    előrejelzést mutatja,
  120. a jobb oldali pedig egy alternatíva,
    itt 2020-ig folyamatosan bocsátanánk ki
  121. szilárdanyag-részecskéket
    a sztratoszférába,
  122. és ott tartanánk őket 2100-ig.
  123. A beavatkozás a maihoz hasonló szinten
    tartaná a felszíni hőmérsékletet,
  124. míg nélküle több mint három fokos
    emelkedés figyelhető meg.
  125. Ez lehet a különbség egy biztonságos
    és egy veszélyes világ között.
  126. Tehát, ha van esély arra,
    hogy ez valós lehetőség,

  127. nem kellene komolyan fontolóra vennünk?
  128. Jelenleg a tudományos ismeretek
    és a lehetőségeink
  129. ezen a téren rendkívül korlátozottak.
  130. Azt sem tudjuk, ezek a típusú
    beavatkozások végrehajthatóak-e,
  131. vagy hogyan írhatjuk le a kockázatukat.
  132. A kutatók az alapvető kérdések
    megválaszolásán dolgoznak,
  133. melyek segíthetnek eldönteni,
    hogy ezek valós lehetőségek-e,
  134. vagy el kellene vetnünk őket.
  135. Ennek során többféle módon
    vizsgálják az éghajlati rendszert,
  136. többek között számítógépes
    előrejelzés-modellekkel,
  137. mesterséges intelligenciát
    használó elemzéssel,
  138. és többféle megfigyeléssel.
  139. És bár ellentmondásos,
  140. mégis nagyon fontos, hogy a kutatók
    valódi technológiákat feljesszenek,
  141. és kisléptékű, de a valódi világban zajló
    kísérleteket végezzenek.
  142. Két kutatóprogram tervez
    ehhez hasonló kísérleteket.

  143. A harvardi SCoPEx kísérlet
    nagyon kis mennyiségű szulfátot,
  144. kálcium-karbonátot és vizet engedne
    a sztratoszférába egy ballon segítségével,
  145. hogy tanulmányozza
    a kémiai és fizikai hatásokat.
  146. Mennyi anyagot?
  147. Kevesebbet, mint amennyit
    egy utasszállító bocsát ki
  148. egy percnyi repülése során.
  149. Ez tehát bizonyosan nem veszélyes,
  150. és talán nem is ijesztő.
  151. A Washington Egyetem tudósai

  152. egy sor szárazföldi és óceáni teszt során
    tengeri sót tartalmazó ködöt
  153. terveznek a felhőkbe ereszteni.
  154. Siker esetén ezek a kísérletek
  155. az óceán feletti felhők
    mérhető világosodásához vezetnének.
  156. A felhő-világosítási erőfeszítés az első,
    amely azért fejleszt ki új technológiát,
  157. hogy ilyen módon állítson elő
    aeroszolokat a napfény visszaverésére.
  158. Ehhez az kell, hogy apró
    részecskéket állítsanak elő,
  159. gondoljunk itt a párára,
    ami az asztma-sprayből jön ki –
  160. mindezt pedig nagy méretekben,
    nézzünk csak fel a felhőkre.
  161. Ez egy bonyolult mérnöki probléma.
  162. A kifejlesztett szórófej

  163. három billió szemcsét állít elő
    másodpercenként,
  164. 80 nanométernyi méretben,
  165. igen maró hatású tengervízből.
  166. Nyugdíjas mérnökök fejlesztették ki
    a Szilikon-völgyben.
  167. Itt vannak ők,
  168. teljes munkaidőben dolgoztak hat éven
    keresztül, fizetés nélkül, az unokáikért.
  169. További egy-két évbe
    és néhány millió dollárba kerül majd,
  170. mire kifejlesztik az egész rendszert,
    ami szükséges a kísérletekhez.
  171. A világ más részein is egyre több
    a kutatási kezdeményezés.
  172. Kisebb modellező programok
    a kínai Beijing Normal Egyetemen,
  173. az indiai Tudományos Intézetben,
  174. a Cambridge Egyetemen
    egy lehetséges jövőbeli klímaközpontban
  175. és a DECIMALS Fundnál,
  176. amely globálisan a déli országokat
    támogatja abban,
  177. hogy tanulmányozzák a beavatkozások
    lehetséges hatásait
  178. a világ azon részein.
  179. De mindezen programok, a kísérletiek is,
  180. jelentős forráshiánnyal küzdenek.
  181. És ezen beavatkozások megértése
    jelenti a komoly problémát.
  182. A Föld egy hatalmas, bonyolult rendszer,
  183. és komoly befektetésekre van szükség
    az éghajlati modellekbe
  184. s a tudományos ismeretekbe azért,
  185. hogy a mainál sokkal jobban tudjuk
    előre jelezni az éghajlatot,
  186. és irányíthassuk mind a véletlenszerű,
    mind a szándékos beavatkozásokat.
  187. És ez sürgős lehet.

  188. Friss tudományos jelentések azt jósolják,
    hogy a következő évtizedekben
  189. a Föld láza válságosra fordul:
  190. szélsőséges forróság és tüzek,
  191. az óceáni élet pusztulása,
  192. a sarki jég eltűnése
  193. és emberek százmillióinak
    migrációja és szenvedése.
  194. A láz elérheti azt a pontot is,
    ahol a melegedés veszi át az uralmat,
  195. és emberi erőfeszítések
    többé nem lesznek elegendőek,
  196. hogy enyhítsék a természetben
    egyre gyorsuló változásokat.
  197. Az ENSZ Nemzetközi
    Klímaváltozási konferencia

  198. úgy becsülte, ennek elkerüléséhez
    kibocsátásunkat
  199. meg kell állítanunk
    vagy még vissza is fordítanunk 2050-ig.
  200. Gyors, radikális változások szükségesek
    a fő gazdasági ágakban, az energetika,
  201. az építőipar, a mezőgazdaság,
    közlekedés és egyéb területeken.
  202. És elengedhetetlen mindezt a lehető
    leggyorsabban meglépnünk.
  203. De a lázunk már olyan magas,
  204. hogy éghajlati szakértők szerint
  205. nagy mennyiségű CO₂-t kell
    kivonnunk a légkörből,
  206. akár a világ éves kibocsátásának
    a tízszeresét is,
  207. és mindezt idáig
    még ki nem próbált módokon.
  208. Jelenleg tehát lassú megoldásaink vannak
    egy gyorsan fokozódó problémára.

  209. Még a legoptimistább feltételezésekkel is
  210. a következő 10-30 évben a kockázat
  211. elfogadhatatlanul magas,
    véleményem szerint.
  212. Alkalmasak lehetnek ezek a beavatkozások,
    hogy csökkentsék a Föld lázát

  213. vészhelyzeti gyógyszerként,
    míg megoldást találunk a kiváltó okokra?
  214. Komoly aggályok vannak ezzel kapcsolatban.
  215. Néhányan aggódnak, hogy már a kísérletek
    is kifogásként szolgálhatnak,
  216. hogy halogassuk a kibocsátásunk
    csökkentésére vonatkozó erőfeszítéseket.
  217. Ez erkölcsi kockázatként is ismert.
  218. Mint a legtöbb gyógyszer,
  219. a beavatkozások egyre veszélyesebbek,
    minél többet használjuk őket.
  220. De a kutatás felhívja
    a figyelmet arra a tényre,
  221. hogy nem folytathatjuk továbbra is
  222. az üvegházhatású gázok
    kibocsátását az atmoszférába,
  223. hogy ezek a lehetőségek kockázatosak,
  224. és ha használjuk őket,
  225. a lehető legkisebb mértékben
    kell ezt tennünk.
  226. De még ha így is van,

  227. megismerhetjük őket eléggé ahhoz,
  228. hogy kezelhessük a kockázatokat?
  229. Ki fogja eldönteni,
    mikor és hogyan avatkozzunk közbe?
  230. Mi történik, ha néhányak számára
    ez hátrányos,
  231. vagy akár csak úgy gondolják, hogy az?
  232. Ezek igazán komoly problémák.
  233. De engem az aggaszt igazán,
    hogy az éghajlati problémák fokozódására
  234. a vezetőknek minden lehető
    eszközzel reagálniuk kell.
  235. Én semmi esetre sem akarnám,
    hogy valódi információk
  236. és sokkal jobb lehetőségek
    nélkül cselekedjenek.
  237. Tudósok úgy vélik, legalább egy évtized

  238. felmérni a beavatkozások hatásait,
  239. mielőtt kifejleszthetnénk
    vagy használhatnánk őket.
  240. Ennek ellenére a mai napig a befektetés
    ezekbe a lehetőségekbe
  241. világszinten gyakorlatilag nulla.
  242. Így gyorsan kell cselekednünk,
  243. ha azt akarjuk, hogy a döntéshozók
    valós információval rendelkezzenek
  244. erről a vészhelyzeti gyógymódról.
  245. Van remény!

  246. A világ oldott már meg
    hasonló problémákat.
  247. Az 1970-es években a Földet védő ózonréteg
  248. fenyegetettségét állapították meg.
  249. Az 1980-as években a tudósok, politikusok,
    az ipar együtt dolgozták ki a megoldást,
  250. hogyan lehetne a problémát kiváltó
    anyagot lecserélni.
  251. Ezt mindössze egyetlen,
    jogilag kötelező megegyezéssel érték el,
  252. melyet a világ minden országa aláírt.
  253. A Montreali jegyzőkönyv.
  254. A még mai is érvényben lévő megállapodás
  255. segítette az ózon réteg felépülését,
  256. és az emberiség történetének
  257. legsikeresebb környezetvédelmi akciója.
  258. Most sokkal nagyobb fenyegetéssel
    nézünk szembe, de megvan a képességünk,

  259. hogy kifejlesszük a megoldást,
    és megállapodjunk benne,
  260. az emberiség védelme érdekében,
  261. és visszaállítsuk éghajlatunk egészségét.
  262. Ez azt jelentheti,
    hogy saját biztonságunk érdekében
  263. pár évtizedig visszaverjük a napfényt,
  264. miközben eltávolítjuk a CO₂-ot,
    és fenntarthatóvá tesszük az ipart.
  265. De mindenképpen azt jelenti,
    hogy most kell azon dolgoznunk,
  266. hogy megértsük a lehetőségeket, melyek
    e vészhelyzeti orvosság kapcsán adódnak.
  267. Köszönöm a figyelmet.

  268. (Taps)