Another Look at Comparative Advantage
-
0:10 - 0:11[Alex] A legutóbbi videónkban
-
0:11 - 0:14Don Boudreaux Bob és Anne egyszerű példáját használta
-
0:14 - 0:16a viszonylagos versenyelőny bemutatására.
-
0:17 - 0:18A következő két videóban
-
0:18 - 0:20mélyebben elmerülünk a viszonylagos versenyelőnyben,
-
0:20 - 0:21és adunk egy házi feladatot,
-
0:21 - 0:25hogy teszteljük, mennyire értik a koncepciót.
-
0:25 - 0:26Kezdjük is el!
-
0:30 - 0:33A viszonylagos versenyelőny egy kereskedelmi elmélet.
-
0:33 - 0:37Elmagyarázza, miért kereskednek az emberek, és milyen árukkal kell kereskedniük,
-
0:37 - 0:39ha maximalizálni szeretnék a jólétet.
-
0:40 - 0:43A viszonylagos versenyelőny megértéséhez tulajdonképpen hasznos
-
0:43 - 0:45egy hamis elmélettel kezdeni,
-
0:45 - 0:49a kereskedelem egy nagyon hihető, de helytelen elméletével,
-
0:49 - 0:51nevezetesen az abszolút előny elméletével.
-
0:51 - 0:53Tekintsünk egy egyszerű modellt.
-
0:53 - 0:57Tegyük fel, hogy a termelésben használt egyetlen áru a munka,
-
0:57 - 1:00és számítógépeket vagy ingeket gyárthatunk.
-
1:00 - 1:04Tegyük fel, hogy Mexikóban 12 egységnyi munkába kerül
-
1:04 - 1:07egy számítógép előállítása.
-
1:07 - 1:08Ugyancsak Mexikóban
-
1:08 - 1:12két egységnyi munkába kerül egy ing előállítása.
-
1:12 - 1:14Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal.
-
1:14 - 1:17Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az Egyesült Államokban
-
1:17 - 1:20csak egy egységnyi munkába kerül egy számítógép előállítása,
-
1:20 - 1:24és egy egységnyi munkába egy ing előállítása.
-
1:24 - 1:29A kereskedelem abszolút előny elméletéből
-
1:29 - 1:31nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen
-
1:31 - 1:33nem lesz itt kereskedelem.
-
1:33 - 1:36Nyilvánvalónak tűnhet, hogy az Egyesült Államok
-
1:36 - 1:40minden szempontból felülkerekedik Mexikón.
-
1:40 - 1:42Végülis ebben a példában az Egyesült Államok
-
1:42 - 1:45sokkal hatékonyabb a számítógépek gyártásában
-
1:45 - 1:49és sokkal hatékonyabb az ingek gyártásában is, mint Mexikó.
-
1:50 - 1:51Ez esetben azt gondolhatnánk,
-
1:51 - 1:54hogy az Egyesült Államok annyival jobb
-
1:54 - 1:56mind a számítógépek, mind az ingek gyártásában,
-
1:56 - 1:58hogy biztosan nincs oka
-
1:58 - 2:02az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval,
-
2:02 - 2:05kevésbé hatékony szomszédjával kereskedjen.
-
2:06 - 2:09Ez az abszolút előny elmélete.
-
2:09 - 2:12Nagyon hihető. És nagyon hibás is.
-
2:12 - 2:15Hogy lássuk, miért hibás, vegyünk egy másik egyszerű példát.
-
2:15 - 2:18Ezen a képen Martha Stewart vasalja az ingét.
-
2:18 - 2:21Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak
-
2:21 - 2:24abszolút előnye van a vasalásban.
-
2:24 - 2:27Olyan előnye van a vasalásban, mint az Egyesült Államoknak
-
2:27 - 2:30a számítógépek és ingek gyártásában
-
2:30 - 2:31az előző példában.
-
2:31 - 2:34Más szóval azt mondjuk ki, hogy Martha Stewart
-
2:34 - 2:39jobban és rövidebb idő alatt tud kivasalni egy inget, mint bárki más.
-
2:39 - 2:43Ha tehát Martha Stewartnak abszolút előnye van a vasalásban,
-
2:44 - 2:46vasalja-e ki Martha Stewart a saját ingeit?
-
2:47 - 2:50A válasz természetesen az, hogy nem.
-
2:50 - 2:51Miért nem?
-
2:51 - 2:54Minden óra, amit Martha Stewart
-
2:54 - 2:58az ingei vasalásával tölt, egy olyan óra, amit nem
-
2:58 - 3:01valami más tevékenységgel tölt, ami még értékesebb,
-
3:01 - 3:03például a vállalkozás vezetése,
-
3:03 - 3:06a több milliárd dolláros vállalkozás vezetése.
-
3:06 - 3:08És valójában Martha Stewart egy híres nyilatkozatában
-
3:08 - 3:10- mert ő nagyon bölcs -
-
3:10 - 3:13azt mondta: "Nem mindig én csinálom az egész vasalást,
-
3:13 - 3:15pedig szeretném, ha megtehetném."
-
3:16 - 3:19Vegyük át valamivel részletesebben, miért nincs értelme,
-
3:19 - 3:22hogy Martha Stewart kivasalja a saját ingeit.
-
3:23 - 3:25A legfontosabb pont, amire emlékeznünk kell,
-
3:25 - 3:29hogy a fontos költség az alternatív költség.
-
3:29 - 3:32Mi tehát az alternatív költsége annak, hogy Martha Stewart
-
3:32 - 3:35eltölt egy órát a saját ingei kivasalásával?
-
3:35 - 3:38Lehet, hogy több ezer dollár, legalább.
-
3:39 - 3:41Martha Stewart jobban jár,
-
3:41 - 3:45ha specializálja magát a tévéműsora gyártására,
-
3:45 - 3:47majd köt egy ügyletet másvalakivel,
-
3:47 - 3:50akinél a vasalás alternatív költsége kisebb.
-
3:50 - 3:53Nincs értelme, hogy Martha Stewart
-
3:53 - 3:54vasalja a saját ingeit,
-
3:54 - 3:57mert ha így tesz, az megakadályozza,
-
3:57 - 4:01hogy olyasmire fordítsa az idejét, ahol ő még értékesebb,
-
4:01 - 4:03még jobb,
-
4:03 - 4:05és ez a tévéműsor gyártása.
-
4:06 - 4:09Martha Stewartnak tehát van egy viszonylagos előnye
-
4:09 - 4:13a vállalat vezetésében, illetve kicsit másképp kifejezve
-
4:13 - 4:16van egy viszonylagos hátránya a vasalásban.
-
4:16 - 4:20Annak a költsége, hogy ő vasaljon, nagyon magas,
-
4:20 - 4:24pontosan azért, mert annyival hatékonyabb más feladatokban.
-
4:25 - 4:28Martha Stewart tehát abban szeretne specializálódni,
-
4:28 - 4:31amiben a legjobb,
-
4:31 - 4:34ahol viszonylagos előnye van.
-
4:34 - 4:38Más emberek majdnem olyan jók vasalásban, mint ő,
-
4:38 - 4:42de nem olyan jók abban, hogy saját tévéműsort gyártsanak.
-
4:43 - 4:46Ezért nem kellene Martha Stewartnak a saját ingeit vasalnia.
-
4:46 - 4:49Menjünk vissza az előző példánkhoz
-
4:49 - 4:51az Egyesült Államokkal és Mexikóval.
-
4:52 - 4:55A viszonylagos előny kulcsa tehát az alternatív költség megértése.
-
4:56 - 5:00Vegyük ezt az előző ábrát egy előző diáról,
-
5:00 - 5:03és változtassuk alternatív költség ábrává.
-
5:03 - 5:06Emlékezzünk rá, mit mutat ez a felső ábra:
-
5:06 - 5:08azt mutatja például, hogy Mexikóban
-
5:08 - 5:1112 egységnyi munkába kerül egy számítógépet gyártani,
-
5:11 - 5:13és Mexikóban két egységnyi munkába kerül
-
5:13 - 5:16egy inget gyártani, stb.
-
5:16 - 5:19Az Egyesült Államokban csak egy egységnyi munkába kerül
-
5:19 - 5:21egy számítógépet vagy inget gyártani.
-
5:21 - 5:25Kezdjük egy egyszerű esettel.
-
5:25 - 5:30Mennyi egy számítógép alternatív költsége az Egyesült Államokban?
-
5:31 - 5:34Más szóval ahhoz, hogy egy további számítógépet gyártsunk
-
5:34 - 5:37az Egyesült Államokban, miről kellene lemondanunk?
-
5:38 - 5:40Azért, hogy egy további számítógépre tegyünk szert,
-
5:40 - 5:42munkaerőt kellene elvennünk az inggyártásból,
-
5:42 - 5:45és áttennünk a számítógépgyártásba.
-
5:45 - 5:48Konkrétan egy egységnyi munkaerőt kell elvenni
-
5:48 - 5:51az inggyártásból és áttenni a számítógépgyártásba.
-
5:52 - 5:56Így eggyel több számítógépünk lesz egy ing árán.
-
5:56 - 5:58Tehát egy számítógép alternatív költsége
-
5:58 - 6:01az Egyesült Államokban egy ing.
-
6:02 - 6:04Mennyi egy ing alternatív költsége?
-
6:04 - 6:07Egy ing alternatív költsége,
-
6:07 - 6:09amiről le kell mondanunk egy plusz ing gyártásáért,
-
6:09 - 6:11az egy számítógép.
-
6:11 - 6:14Kicsit nehezebb eset:
-
6:14 - 6:19mennyi egy számítógép alternatív költsége Mexikóban?
-
6:19 - 6:23Mexikóban annak érdekében, hogy egy további számítógépre tegyünk szert,
-
6:23 - 6:25munkaerőt kell átvinni
-
6:25 - 6:27az inggyártásból a számítógépgyártásba.
-
6:28 - 6:30De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni?
-
6:30 - 6:3312 egységnyi munkaerőt kell átvinni.
-
6:33 - 6:35Annak érdekében, hogy egy számítgépre tegyünk szert,
-
6:35 - 6:37ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt
-
6:37 - 6:39az inggyártásból.
-
6:39 - 6:41Az mennyivel kevesebb inget jelent?
-
6:42 - 6:44Mivel egy ing gyártása két egységnyi munkába kerül,
-
6:44 - 6:47és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni,
-
6:47 - 6:52ez azt jelenti, hogy egy számítógép alternatív költsége hat ing.
-
6:52 - 6:54Ha egy további számítógépre van szükségünk,
-
6:54 - 6:57az abba fog kerülni, hogy hattal kevesebb ing készül,
-
6:57 - 6:59hogy az a számítógép elkészülhessen.
-
7:00 - 7:03A másik irányban ahhoz, hogy egy további ingre tegyünk szert,
-
7:03 - 7:07le kell mondanunk egyhatod számítógépről.
-
7:07 - 7:10Megvannak tehát az alternatív költségeink,
-
7:10 - 7:11és most tulajdonképpen elég egyszerű,
-
7:11 - 7:15mert a viszonylagos előny elmélete azt állítja,
-
7:15 - 7:19hogy a legkisebb költséggel kell és lehet termelni.
-
7:20 - 7:25Tehát hol lehet a legkisebb költséggel számítógépet gyártani?
-
7:26 - 7:28A számítógépgyártás legkisebb költsége
-
7:28 - 7:29az Egyesült Államokban van.
-
7:29 - 7:33Az Egyesült Államok kis alternatív költségű gyártója
-
7:33 - 7:34a számítógépeknek.
-
7:34 - 7:38Ki az ingek kis költségű gyártója?
-
7:39 - 7:43Hát Mexikó.
-
7:43 - 7:46Mexikóban csak egyhatod számítógépről kell lemondanunk,
-
7:46 - 7:48hogy egy inget gyártsunk.
-
7:48 - 7:50Az USA-ban egy egész számítógépről le kell mondanunk,
-
7:50 - 7:51hogy egy inget gyártsunk.
-
7:51 - 7:54Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket Mexikóban,
-
7:54 - 7:58ahol az alternatív költség kisebb.
-
7:58 - 8:01Itt azt tanuljuk,
-
8:01 - 8:05hogy Mexikónak a számítógépekre kellene specializálnia magát,
-
8:05 - 8:08mert ők a kis költségű gyártók,
-
8:08 - 8:10bocsánat, ingekre,
-
8:10 - 8:12mert ők az ingek kis költségű gyártói.
-
8:12 - 8:16Az Egyesült Államoknak inkább a számítógépek irányába kellene specializálódnia,
-
8:16 - 8:19mert ők a számítógépek kis költségű gyártói.
-
8:20 - 8:21Nézzük meg részletesebben.
-
8:22 - 8:24Igazából néhány részletet önökre fogok hagyni,
-
8:24 - 8:26meg néhány házi feladattal kapcsolatos kérdést,
-
8:26 - 8:28amelyeket a következő videóban fogunk venni.
-
8:28 - 8:32Első kérdés: tegyük fel, hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak
-
8:32 - 8:34egyaránt 24 egységnyi munkaereje van,
-
8:34 - 8:36és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán
-
8:36 - 8:38a számítógépgyártásra
-
8:38 - 8:40és 12 egységnyit az inggyártásra.
-
8:41 - 8:44Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés:
-
8:44 - 8:47Mennyi a világ össztermelése ezzel a forgatókönyvvel?
-
8:47 - 8:49Ez az első kérdés.
-
8:49 - 8:50Második kérdés.
-
8:50 - 8:54Tegyük fel, hogy Mexikó annak a gyártására specializálódik,
-
8:54 - 8:56amit a legkisebb alternatív költséggel gyárt,
-
8:56 - 8:58láttuk, hogy ezek az ingek voltak,
-
8:58 - 9:02és tegyük fel, hogy az USA áttesz két egységnyi munkaerőt
-
9:02 - 9:05az ingektől abba a gyártásba,
-
9:05 - 9:08amelynek a legkisebb az alternatív költsége, és az a számítógép.
-
9:08 - 9:11Mennyi ekkor a világ össztermelése?
-
9:12 - 9:16Végül növelheti-e a kereskedés mindkét ország jólétét?
-
9:16 - 9:19És itt azt szeretném, hogy adjanak egy konkrét példát
-
9:19 - 9:23arra, hány egységgel kell kereskedni, honnan hova,
-
9:23 - 9:25hogy mindkét ország jobban járjon,
-
9:25 - 9:27ha az a gyakorlatban lehetséges.
-
9:27 - 9:29Hogy egy kis segítséget adjak,
-
9:29 - 9:31tudom, hogy ez nagy falat volt,
-
9:31 - 9:34nézzünk rá erre egy diagram alapján.
-
9:35 - 9:37Hogy segítsek, azt szeretném, hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat.
-
9:38 - 9:39Az alapvető táblázatunk,
-
9:39 - 9:42amelyből adatokat fognak nyerni, itt van fent.
-
9:42 - 9:45Ha mindkét országnak 24 egységnyi munkaereje van,
-
9:45 - 9:48fele a számítógépre, fele az ingekre szánva, nincs kereskedelem,
-
9:48 - 9:50tehát a termelés egyenlő a fogyasztással
-
9:50 - 9:54ebben az első példában, mennyi lesz a termelés?
-
9:54 - 9:57Mexikóban 12 egységnyi munkaerő a számítógépeknél, 12 az ingeknél.
-
9:57 - 9:59Hány számítógép, hány ing?
-
9:59 - 10:00Ugyanez az Egyesült Államokra.
-
10:00 - 10:02Hány számítógép? Hány ing?
-
10:02 - 10:05Mennyi a világ össztermelése?
-
10:05 - 10:07Ezután tegyük fel, hogy specializáció van,
-
10:07 - 10:08mennyi lesz a termelés?
-
10:08 - 10:13Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van a számítógépeknél, 24 az ingeknél.
-
10:13 - 10:17Az Egyesült Államoknak 14 egységnyi munkaereje van a számítógépeknél, 10 az ingeknél.
-
10:17 - 10:19Mennyi a termelés az egyes esetekben?
-
10:19 - 10:21Mennyi a világméretű összeg?
-
10:21 - 10:24Végül tudunk-e
-
10:24 - 10:26termeléssel, specializációval,
-
10:26 - 10:28tudunk-e most találni egy módot, hogy úgy kereskedjünk,
-
10:28 - 10:31hogy mindkét ország jobban járjon?
-
10:31 - 10:34És mi a pontos árarány,
-
10:34 - 10:36amelynél a kereskedés létrejön?
-
10:36 - 10:38Ezt fogjuk venni a következő videóban.
-
10:38 - 10:41Végül hadd térjek rá néhány záró megjegyzésre
-
10:41 - 10:43a viszonylagos versenyelőnyről.
-
10:43 - 10:45Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni
-
10:45 - 10:48és a viszonylagos versenyelőny átfogó nézetével.
-
10:48 - 10:51A két országos / személyes példákban, amelyekkel dolgoztam,
-
10:51 - 10:53hogy elmagyarázzam az elméletet,
-
10:53 - 10:54a kereskedelemmel mindenki jobban jár.
-
10:55 - 10:59Nagyobb példákban a kereskedelem növelni fogja az összvagyont,
-
10:59 - 11:01de előfordulhat, hogy néhány egyén rosszabbul jár.
-
11:01 - 11:03És ez teljesen érthető.
-
11:03 - 11:06Végülis ha A és B kereskedtek,
-
11:06 - 11:08naztán azért, mert csökkennek a vámok
-
11:08 - 11:10vagy mert csökkennek a szállítási költségek,
-
11:10 - 11:14ha A elkezd C-vel kereskedni, akkor B rosszabbul járhat
-
11:14 - 11:18annak ellenére, hogy A, B és C összesített vagyona nagyobb.
-
11:18 - 11:20Ez tehát csak egy észben tartandó figyelmeztetés.
-
11:20 - 11:22Az átfogó nézet.
-
11:22 - 11:25A viszonylagos versenyelőny vonatkozik emberekre,
-
11:25 - 11:26csoportokra, országokra.
-
11:26 - 11:29Nevezik néha a társulás törvényének.
-
11:29 - 11:31És nem csak egy gyönyörű elmélet,
-
11:31 - 11:34egy nagyon pozitív és optimista elmélet,
-
11:34 - 11:37mert azt állítja, hogy a kereskedelem mindannyiunknak hasznot hoz.
-
11:37 - 11:42Azt állítja, hogy ha összedolgozunk, növelhetjük az összvagyont.
-
11:43 - 11:47Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem ezt politikailag korrekt
-
11:47 - 11:50szlogenként megfogalmazni: "A sokféleség erő."
-
11:50 - 11:53Ezt a szlogent valószínűleg már hallották.
-
11:53 - 11:55A viszonylagos versenyelőny azt teszi ehhez hozzá,
-
11:55 - 12:00hogy a sokféleség erő, ha kereskedelemmel kombináljuk,
-
12:00 - 12:04a kereskedelem változtatja erővé a sokféleséget.
-
12:04 - 12:07Ez igazából a viszonylagos versenyelőny lényege.
-
12:07 - 12:09Folytatjuk a következő videókban.
-
12:09 - 12:10Köszönöm.
-
12:12 - 12:13- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
-
12:13 - 12:14kattintson a kérdésekre.
-
12:15 - 12:18Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
- Title:
- Another Look at Comparative Advantage
- Description:
-
Comparative advantage explains why people trade and what goods they should trade. To illustrate the concept of comparative advantage, we ask: Should Martha Stewart iron her own shirts? Even if Martha Stewart has an absolute advantage in ironing shirts, her opportunity cost is simply too high! We’ll go over the concepts of absolute advantage and opportunity cost in depth using more examples, too.
Ready to test your knowledge? We introduce several homework questions in this video and we’ll cover the answers in another video in this section.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomicsAsk a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/comparative-advantage-definition-opportunity-cost#QandA
Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/comparative-advantage-trade-homework
- Video Language:
- English
- Team:
- Marginal Revolution University
- Project:
- Micro
- Duration:
- 12:24
Katalin Chikán edited Hungarian subtitles for Another Look at Comparative Advantage | ||
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Another Look at Comparative Advantage | ||
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Another Look at Comparative Advantage | ||
Marilia_PM edited Hungarian subtitles for Another Look at Comparative Advantage | ||
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for Another Look at Comparative Advantage | ||
Fran Ontanaya edited Hungarian subtitles for Another Look at Comparative Advantage |