Return to Video

Honnan tudja a testünk, mennyi az idő? – Marco A. Sotomayor

  • 0:07 - 0:11
    1962-ben Michel Siffre barlangász
  • 0:11 - 0:17
    kísérletsorozatba kezdett, melynek során
    hónapokra a föld alá temetkezett,
  • 0:17 - 0:20
    fény és órák nélkül.
  • 0:20 - 0:24
    Elektródákat erősített a testére,
    amelyek rögzítették életjeleit,
  • 0:24 - 0:28
    és azt, hogy mikor alszik és eszik.
  • 0:28 - 0:30
    Amikor Siffre végül visszatért,
  • 0:30 - 0:33
    úttörő kísérletének
    eredményei megmutatták,
  • 0:33 - 0:38
    hogy teste a föld alatt is rendszeres
    alvás-ébrenléti ciklus szerint működött.
  • 0:38 - 0:41
    Siffre külső ingerek hiányában is
  • 0:41 - 0:42
    szabályos időközönként aludt,
  • 0:42 - 0:43
    ébredt fel
  • 0:43 - 0:46
    és étkezett.
  • 0:46 - 0:52
    Ez később a cirkadián ritmus nevet kapta,
    a latin "kb. egy nap" kifejezés alapján.
  • 0:52 - 0:57
    Tudósok később kimutatták, hogy e ritmusok
    hatnak a hormonkiválasztásra,
  • 0:57 - 0:59
    az emésztésre,
  • 0:59 - 1:02
    sőt még arra is, hogy szervezetünkre
    miként hatnak a gyógyszerek.
  • 1:02 - 1:08
    Az e változásokkal foglalkozó
    tudományterület a kronobiológia.
  • 1:08 - 1:12
    Az ébredés és az alvás szabályozásán
    kívül az időérzék hasznos,
  • 1:12 - 1:18
    hogy pl. tudjuk, pontosan mikor
    kapjuk el a felénk dobott labdát.
  • 1:18 - 1:22
    E képességeinket az agyunkban lévő
    időmérők összefüggő rendszerének
  • 1:22 - 1:23
    köszönhetjük.
  • 1:24 - 1:28
    Az agyunkban lévő stopper tartja
    számon a másodpercek múlását,
  • 1:28 - 1:31
    egy óra pedig a nap óráit számolja;
  • 1:31 - 1:34
    míg egy naptár jelzi,
    hogy melyik évszakban járunk.
  • 1:34 - 1:37
    Ezek mindegyike az agy
    más-más részén helyezkedik el.
  • 1:37 - 1:42
    Siffre a sötét barlangban élve az agy
    legegyszerűbb időmérőjére támaszkodott,
  • 1:42 - 1:48
    amely a szuprakiazmatikus magban,
    azaz az SCN-ben, a hipotalamuszban van.
  • 1:48 - 1:53
    Muslicákon és egereken végzett
    kutatások alapján ez így működik.
  • 1:53 - 1:59
    A CLK nevű fehérjék a nap során
    felgyülemlenek az SCN-ben.
  • 1:59 - 2:03
    Azon kívül, hogy működésbe hozzák
    az ébrenlétet elősegítő géneket,
  • 2:03 - 2:05
    egy másik fehérjét is gyártanak, a PER-t.
  • 2:05 - 2:07
    Amikor elég PER gyülemlik fel,
  • 2:07 - 2:10
    az a CLK-t gyártó gént kikapcsolja,
  • 2:10 - 2:12
    s ettől végül elalszunk.
  • 2:12 - 2:17
    Alvás közben a PER koncentrációja
    ismét leesik,
  • 2:17 - 2:19
    amitől újraindul a CLK termelődése,
  • 2:19 - 2:22
    s az egész ciklus újrakezdődik.
  • 2:22 - 2:23
    Bár más fehérjék is jelen vannak,
  • 2:23 - 2:28
    a napi ritmusunk részben a nappali CLK-
  • 2:28 - 2:32
    és az éjszakai PER-fehérjék közötti.
    libikókahatáson alapul.
  • 2:32 - 2:34
    A nagyobb pontosság kedvéért,
  • 2:34 - 2:37
    az SCNre külső ingerek is hatnak,
  • 2:37 - 2:37
    pl. a fény,
  • 2:37 - 2:38
    a táplálék,
  • 2:38 - 2:39
    a zaj,
  • 2:39 - 2:40
    és a hőmérséklet.
  • 2:40 - 2:42
    Ezek zeitgeber néven ismertek,
  • 2:42 - 2:44
    ami a szinkronizáló szó
    német megfelelője.
  • 2:44 - 2:47
    Siffre számos ilyen ingert
    nélkülözött a föld alatt,
  • 2:47 - 2:51
    de a mindennapok során ezek
    finomhangolják viselkedésünket.
  • 2:51 - 2:54
    Pl. a szemünkbe szűrődő
    természetes reggeli fény
  • 2:54 - 2:56
    segít felébrednünk.
  • 2:56 - 2:59
    A fény a látóidegen át
    az SCN-be jutva jelzi,
  • 2:59 - 3:02
    hogy mi történik a külvilágban.
  • 3:02 - 3:06
    A hipotalamusz ekkor leállítja
    az alvást előidéző hormon,
  • 3:06 - 3:08
    a melatonin termelését.
  • 3:08 - 3:09
    Ezzel párhuzamosan
  • 3:09 - 3:12
    növeli az agyban a vazopresszin
  • 3:12 - 3:14
    és a noradrenalin termelését,
  • 3:14 - 3:17
    amelyek az alvás-ébrenlét
    ciklust szabályozzák.
  • 3:17 - 3:18
    Kb. délelőtt 10-kor
  • 3:18 - 3:22
    emelkedő testhőmérséklet növeli
    az energiánkat és éberebbé tesz,
  • 3:22 - 3:24
    majd később, a délután során
  • 3:24 - 3:27
    javítja az izomműködést
    és az izomkoordinációt.
  • 3:27 - 3:31
    A képernyők fénye este megzavarhatja
    e természetes jelzéseket,
  • 3:31 - 3:36
    ezért nehezebb esti tévézés után elaludni.
  • 3:36 - 3:40
    Néha azonban ennél is pontosabb
    időérzékelésre van szükségünk,
  • 3:40 - 3:43
    s itt kap szerepet az agy belső stoppere.
  • 3:43 - 3:46
    Az egyik elmélet szerint
    a stopper működése azon alapul,
  • 3:46 - 3:49
    hogy a kommunikáció két
    adott idegsejt között
  • 3:49 - 3:53
    mindig kb. azonos ideig tart.
  • 3:53 - 3:56
    Lehetséges, hogy az agykéregben és
    az agy más területein lévő idegsejtek
  • 3:56 - 3:59
    szabályos, kiszámítható
    módon kommunikálnak,
  • 3:59 - 4:05
    és az agykéreg ez alapján képes
    pontosan megállapítani az idő múlását.
  • 4:05 - 4:07
    Ezen alapul az időérzékünk.
  • 4:07 - 4:12
    A kísérlete során Siffre lenyűgöző
    felfedezést tett ezzel kapcsolatban.
  • 4:12 - 4:16
    Minden nap megpróbált 120-ig számolni,
  • 4:16 - 4:20
    másodpercenként egy
    számjegyes sebességgel.
  • 4:20 - 4:25
    Ahogy telt az idő, 120-ig elszámolni végül
    már nem két, hanem öt percig tartott neki.
  • 4:25 - 4:31
    Az élet a magányos, sötét barlangban
    eltorzította Siffre időérzékét,
  • 4:31 - 4:34
    agya hiába igyekezett
    számon tartani az idő múlását.
  • 4:34 - 4:38
    Ez felveti a kérdést:
    mi minden hat még időérzékünkre?
  • 4:38 - 4:41
    Ha pedig az idő nem objektív,
    annak mi a jelentősége?
  • 4:41 - 4:44
    Lehet, hogy mindannyian
    másként érzékeljük?
  • 4:44 - 4:47
    Idővel biztosan kiderül.
Title:
Honnan tudja a testünk, mennyi az idő? – Marco A. Sotomayor
Description:

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/how-does-your-body-know-what-time-it-is-marco-a-sotomayor

Az időérzékelés képessége miatt tudunk ébren lenni és elaludni, és miatta tudjuk pontosan, mikor kell elkapnunk a felénk repülő labdát. E képességeket mind az agyunkban lévő időmérők összefüggő rendszerének köszönhetjük. De hogyan működnek? Marco A. Sotomayor az emberi test természetes időérzékelőinek működését részletezi.

Lecke: Marco A. Sotomayor, animáció: TOGETHER.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:09

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.