Hogyan találjunk munkát egy hosszabb távollét után?

Vajon aki néhány éves kihagyás után azt fontolgatja, hogy újra munkába álljon, számításba veszi-e a gyakornoki lehetőséget? Carol Fishman Cohen, aki az újrakezdés témájában szakértőnek tekinthető, azt tanácsolja, hogy kéne gondolnia erre. Cohen az előadásában saját tapasztalatáról is beszél egy 40 éves gyakornokkal kapcsolatban, és egyúttal arról is, hogy miként van változóban a munkáltatók hozzáállása az újrakezdőkhöz.

Ők azok, akik hosszú szünet
után újra munkába állnak:

én csak újrakezdőknek nevezem őket.

Akik megszakították karrierjüket,
hogy idős rokonukat ápolják,

a gyerekre vigyázzanak,

megvalósítsák önmagukat,

vagy épp csak egészségük úgy kívánta.

Szorosan kapcsolódnak ehhez
mindenféle pályamódosítók:

veteránok, katonafeleségek vagy -férjek,

nyugdíjas létüket feladó nyugdíjasok,

külföldről hazatérők.

Nem könnyű visszatérni a munkába
egy hosszabb kihagyás után,

mert megszűnt a kapcsolat a munkaadó

és az újrakezdő között.

A munkaadók úgy tekinthetnek rá,
mint akinek lyuk van az életrajzán,

alkalmazásával nagy kockázatot vállalnak,

és a pályáját megszakítónak is
lehetnek kételyei, hogy vajon képes-e

az újrakezdésre,

különösen, ha sokáig volt távol.

A gond a kapcsolatok hiánya,
azt próbálom orvosolni.

Sikeres újrakezdők mindenütt vannak,
minden terülten.

Ő Sami Kafala.

Magfizikus az Egyesült Királyságban.

5 évet volt otthon, 5 gyermekével.

A singapure-i sajtó pedig épp mostanában
írt a munkába hosszú idő után

visszatérő ápolónőkről.

Ha már hosszú távollétről van szó,

ez itt Mimi Kahn,

szociális munkás Kaliforniából,

aki egy szociális szolgáltatásokat nyújtó
szervezetnél állt munkába

25 évnyi kihagyás után.

Ez a leghosszabb távollét,
amivel találkoztam.

Sandra Day O'Connor
legfelsőbb bírósági bíró

5 évig volt otthon pályája kezdetén.

Ez Tracy Shapiro, aki 13 évig volt távol.

Ő egy írásával jelentkezett
a Today Show felhívására.

Egy azok közül, akik próbálnak
visszatérni a munkába,

de nehézségeik adódnak belőle.

Tracy azt írta, hogy ötgyermekes anyaként
szeret otthon lenni,

de elvált,
és ezért szüksége van állásra,

és valóban vissza akarja
hozni a munkát az életébe,

mert mindig is szeretett dolgozni,

Tracy is azt csinálta,
amit közülünk is sokan,

amikor úgy érezzük, hogy most aztán
tényleg mindent megtettünk.

Valami pénzügyi
vagy könyvelői állást keresett,

és az elmúlt 9 hónapja mással sem telt,

mint szorgos kutatással
az interneten cégek után,

és állásokra jelentkezéssel,
de sikertelenül.

2011 júniusában találkoztam Tracyvel,

amikor a Today Show megkért, nézzem meg,
tudnék-e vele foglalkozni,

segíthetnék-e, hogy a dolgai
jobbra forduljanak.

Az első, amit mondtam Tracynek,
hogy ki kell szabadulnia a négy fal közül.

Nem szabad véka alá rejtenie,
hogy munkát keres:

mondja el minden ismerősének,
hogy szeretne visszamenni dolgozni.

Figyelmeztettem, hogy sok fölösleges
beszélgetésben lesz része,

amelyek semmire sem vezetnek.

Számítson rá, és ez ne bátortalanítsa el.

Lesz néhány,

ami végül álláslehetőséget csillant föl.

Mindjárt elmesélem, mi történt Tracyvel,

de előbb elmondom, mire jöttem rá,

amikor 11 év kihagyás után

teljes munkaidősként újra munkába álltam:

mások most is ugyanolyannak látnak,
mint előtte.

Ezt úgy értem, hogy amikor
újra fölvesszük a kapcsolatot,

amikor ismét találkozunk
régi ismerőseinkkel,

akikkel együtt dolgoztunk,
vagy együtt jártunk iskolába,

most is úgy élünk emlékezetükben,
mint amilyenek régen voltunk,

még mielőtt otthon maradtunk volna.

Ez akkor is így van,
ha közben csökkent az önbizalmunk,

mint ahogyan sokunknak,

minél inkább eltávolodtunk
korábbi foglalkozásunktól.

Pl. esetleg úgy gondolunk magunkra,

mint aki így néz ki.

Ez én vagyok, tiszta hülye
az egész napos vezetéstől.

Vagy itt, a konyhában.

De azok az emberek a múltamból

mit sem tudnak erről.

Csak arra emlékeznek, amilyenek voltunk.

Kész önbizalombomba
újra kapcsolatba kerülni velük,

és látni afeletti örömüket,
hogy foglalkoztat a visszatérés gondolata.

Még valamire élénken emlékszem
a saját távollétemmel kapcsolatban:

hogy milyen nehéz volt követnem
az üzleti élet híreit.

Pénzügyi képzettségem van,

és alig tudtam lépést tartani bármivel is,

amikor otthon voltam a négy kicsinyemmel,

így attól féltem,
ha elmegyek egy állásinterjúra,

olyan cégről kezdek beszélni,
ami már nem is létezik.

Újra elő kellett fizessek
a Wall Street Journalra,

és jó hat hónapon keresztül
elolvasni benne mindent, elejétől végéig,

mire kezdtem végre újra képben lenni,
hogy mi történik az üzleti életben.

Szerintem az újrakezdő
igazi kincs a munkaerőpiacon,

megmondom, hogy miért.

Gondoljanak csak saját körülményeikre:

aki gyerekei miatt maradt otthon,

az többnyire nem megy már
szülési szabadságra.

Ezen mi már túl vagyunk.

Ritkábban változtatunk állást
a párunk áthelyezése miatt.

Megállapodottabbak vagyunk.

Nagy a munkatapasztalatunk.

Érettebben látjuk a dolgokat.

Nem próbáljuk meg költségeinket
a munkáltatóra hárítani.

Ráadásul tele vagyunk energiával,
lelkesedéssel a munkával kapcsolatban,

épp azért, mert távol voltunk egy ideig.

A másik oldalt tekintve:

a munkaadók két dolgot említenek

az újrakezdők alkalmazásával kapcsolatban.

Az első: tartanak tőle, hogy az újrakezdők

nem ismerik a legújabb technológiát.

Nos, elmondhatom,

hogy magam is így voltam ezzel,

de ez csak ideiglenes állapot.

Én még a Lotus 1-2-3-at használtam
pénzügyi elemzéseimhez.

Nem tudom, emlékszik-e még valaki
egyáltalán azokra az időkre?

Újra kellett tanuljak mindent az Excelen.

Nem is volt annyira nehéz.
Sok parancs ebben is ugyanaz.

A PowerPoint már inkább próbára tett,

de most már állandóan használom.

Azt szoktam mondani az újrakezdőknek,
hogy a munkaadó elvárja tőlük,

hogy alapszinten tudják használni
az irodai szoftvercsomagot,

és ha nem elég jók még ebben,

akkor az ő dolguk, hogy eljussanak odáig.

És meg is teszik.

A munkaadók még hozzáteszik:
tartanak tőle,

hogy az újrakezdők
nem tudják, mit is akarnak.

Azt mondom az újrakezdőknek,
hogy rájuk vár az a nehéz feladat,

hogy kiderítsék,
érdeklődésük és készségeik

megváltoztak-e,

amíg távol voltak.

Ez nem a munkaadó dolga.

Az újrakezdőnek kell megmutatnia,
hogy miben tud a legtöbbel hozzájárulni

a cég sikeréhez.

2010-ben kezdtem felfigyelni valamire.

2008-tól követtem
a munkába visszavezető programokat,

és 2010-ben kezdtem felfigyelni

a rövid, ideiglenes fizetett állások
lehetőségére.

Hogy ezt most gyakornoki pozíciónak
hívják vagy sem,

az nem érdekes, de valami olyasmi,

lehetőség szakembereknek
a visszatérésre.

Láttam Goldman Sachsot és Sara Leet

beállni egy nagyvállalati
gyakornoki programba.

Láttam egy visszatérő mérnököt,
egy nem szokványos pályázót

a hadsereghez jelentkezni
kezdőknek szánt gyakornoki programba,

és utána elnyerni ott egy állandó állást.

Láttam, ahogyan két egyetem
a gyakornoki programjával egészítette ki

a vezetők továbbképzési programját.

Írtam tehát egy beszámolót
tapasztalataimról,

és ebből lett ez a cikk
a Harvard Business Reviewben,

a címe: "A negyvenéves gyakornok".

Köszönet a szerkesztőknek a címért,

és azért a fotóért,

ahol a negyvenéves
a többi gyakornok között látható.

A Fox Business News figyelmességének hála

maga az elképzelés
az "Ötvenéves gyakornok" nevet kapta.

(Nevetés)

A legnagyobb pénzügyi szolgáltatásokat
nyújtó cégek közül ötnek is van

újrakezdő gyakornoki programja
a pénzügyi szakemberek számára.

Ezidáig több százan vettek részt benne.

A gyakornokok fizetést is kapnak,

és akiket közülük véglegesítenek,

aztán versenyképes jövedelemhez jutnak.

Jelenleg hét nagy mérnökiroda

kísérletezik újrakezdő mérnököknek szánt
gyakornoki programmal,

a mérnöknők egyesületének
kezdeményezése keretében.

Vajon miért karolják fel a cégek
az újrakezdő gyakornoki programot?

Azért, mert a gyakornokság
lehetővé teszi a munkaadónak,

hogy a jelölt teljesítménye alapján
döntsön az alkalmazásáról,

ahelyett, hogy egy sor interjút
bonyolítana le,

és a munkaadónak nem kell
végleges elhatározásra jutnia

a gyakornoki időszak lejárta előtt.

A próbaidő kiküszöböli azt
az ismert kockázatot,

amelyet némely vezető érez
az újrakezdők felvételekor,

és a lehetőség vonzza a kiváló jelölteket,

akikből azután remek munkaerő válik.

Milyen messziről is indultunk!

Korábban a legtöbb munkaadó
egyáltalán nem volt érdekelt

az újrakezdők foglalkoztatásában.

Mára már nemcsak, hogy léteznek

kifejezetten az újrakezdőkre
szabott programok,

de mások nem jelentkezhetnek rájuk,

csak akik hosszabb távollét után
akarnak munkába áll.

Ez a valódi változás jele,

az igazi, lényegi elmozdulásé,

mert ha az újrakezdőknek ezt
a problémáját meg tudjuk oldani,

akkor megoldható más
pályamódosítók esetében is.

Sőt, mostanában mondta egy munkaadó,

hogy régi dolgozói
az újrakezdő gyakornoki program keretében

térnek vissza a munkába.

Miért ne lehetne gyakornoki program
nyugdíjasok számára,

Mások az érintett kör, az elv ugyanaz.

Hadd mondjam el,
hogy mi történt Tracy Shapiróval.

Emlékeznek, el kellett mondja
minden ismerősének,

hogy újra el akar helyezkedni.

Egy szülőtárssal folytatott
részletes beszélgetés

Tracy számára állásajánlathoz vezetett.

Ez könyvelői állás volt
a pénzügyi osztályon.

De csak ideiglenes állás.

Azt mondta a cég, hogy van esély rá,

hogy véglegesítik, de nem biztos.

Ez 2011 őszén történt,

Tracy jól érezte magát a cégnél,
szerette munkatársait,

és munkahelye alig 10 percnyire
volt lakhelyétől.

Így annak dacára, hogy egy másik cég

állandó, teljes munkaidős állást ajánlott,

úgy döntött, hogy inkább ezt
a gyakornoki állást próbálja meg,

és bízik a legjobbakban.

Végül minden várakozásán felül

a cég nemcsak véglegesítette

2012 elején,

de még érdekesebb és komolyabb
feladatot is bízott rá,

mert tudták, hogy Tracy megbirkózik vele.

Nem sokkal 2015 előtt

Tracyt kiemelték.

Fizették neki, hogy estin
MBA-diplomát szerezzen.

Felvettek egy másik újrakezdőt is,
hogy a keze alá dolgozzon.

Tracy ideiglenes állása teszt volt,

amilyen egy gyakornoki állás,

és végül Tracy és munkáltatója
számára egyaránt jól alakult.

Az én célom,
hogy az újrakezdő gyakornokság gondolatát

minél több munkaadóval megismertessem.

De közben,

ha valaki visszamegy dolgozni
egy megszakítás után,

ne habozzon gyakornoki vagy hozzá hasonló
formára ajánlkozni a munkáltatónak,

még ha nincs is neki
hivatalos újrakezdő gyakornoki programja.

Legyen ő az első sikertörténetük,

és jó példa lehet
a többi újrakezdő fogadására.

Köszönöm.

(Taps)