Return to Video

Tegyük meg a lehetetlent, győzzük le a félelmünket! | Dan Meyer | TEDxMaastricht

  • 0:08 - 0:10
    Köszönöm.
  • 0:16 - 0:21
    Élt egyszer Indiában egy maharadzsa,
    akinek születésnapján elrendelték,
  • 0:21 - 0:24
    hogy minden főnök hozzon neki
    királyhoz illő ajándékot.
  • 0:24 - 0:28
    Egyesek finom selymeket hoztak,
    mások pompás kardokat,
  • 0:28 - 0:29
    megint mások aranyat.
  • 0:29 - 0:33
    A sor végén egy nagyon ráncos
    öregember érkezett,
  • 0:33 - 0:37
    aki sok nappal azelőtt indult útnak
    tengerparti falujából.
  • 0:37 - 0:41
    Amint odaért, a király fia megkérdezte:
    "Milyen ajándékot hoztál a királynak?"
  • 0:41 - 0:45
    Az öreg szép lassan kinyitotta
    a markát, melyben egy csodálatos,
  • 0:45 - 0:50
    bíborban, sárgában, vörösben és kékben
    pompázó kagylót tartott.
  • 0:50 - 0:51
    A király fia így szólt:
  • 0:51 - 0:54
    "Ez nem a királyhoz méltó ajándék!
    Miféle ajándék ez?"
  • 0:55 - 0:57
    Az aggastyán lassan felnézett rá,
    és így szólt:
  • 0:58 - 1:01
    "A hosszú gyaloglás...
    része az ajándéknak."
  • 1:01 - 1:03
    (Nevetés)
  • 1:03 - 1:06
    Nemsokára én is ajándékot adok önöknek.
  • 1:06 - 1:08
    Egy továbbadásra érdemes ajándékot.
  • 1:08 - 1:10
    Előtte azonban hadd vigyem el önöket
  • 1:10 - 1:12
    az én hosszú gyaloglásomra.
  • 1:12 - 1:14
    Az itt ülők zöméhez hasonlóan,
  • 1:14 - 1:15
    én is gyermekként kezdtem az életem.
  • 1:15 - 1:17
    Hányan kezdték gyermekként az életüket?
  • 1:17 - 1:19
    Ki született fiatalon?
  • 1:19 - 1:20
    Kb. a társaság fele... Nem rossz...
  • 1:21 - 1:22
    (Nevetés)
  • 1:22 - 1:25
    És a többiek?
    Önök felnőttként?
  • 1:25 - 1:28
    Hát, szeretnék találkozni
    a kedves mamával!
  • 1:28 - 1:29
    Beszéljünk a lehetetlenről!
  • 1:31 - 1:35
    Gyermekként mindig a lehetetlen
    dolgok véghezvitele izgatott.
  • 1:36 - 1:39
    Évek óta vártam a mai napra,
  • 1:39 - 1:41
    mert ma meg fogom kísérelni
  • 1:41 - 1:44
    a lehetetlent itt, az önök szeme láttára,
  • 1:44 - 1:45
    itt, a TEDxMaastricht színpadán.
  • 1:46 - 1:48
    Először
  • 1:49 - 1:51
    elmondom a csattanót.
  • 1:51 - 1:53
    És be fogom bizonyítani,
  • 1:53 - 1:55
    hogy a lehetetlen nem is lehetetlen.
  • 1:55 - 1:58
    Majd végül átadok önöknek
    egy terjesztésre érdemes ajándékot:
  • 1:58 - 2:01
    megmutatom, hogy saját életükben
    önök is képesek a lehetetlenre.
  • 2:03 - 2:05
    A lehetetlen küldetést keresve
    azt vettem észre,
  • 2:05 - 2:08
    hogy két dolog a világ összes
    emberében megvan.
  • 2:08 - 2:10
    Mindenkinek vannak félelmei,
  • 2:10 - 2:12
    és vannak álmai.
  • 2:13 - 2:18
    A lehetetlen küldetést keresve
    azt láttam, hogy van három dolog,
  • 2:18 - 2:20
    amit az évek során tettem,
  • 2:20 - 2:23
    amelyek lehetővé tették
    számomra a lehetetlent:
  • 2:24 - 2:27
    A kidobós [labdajáték],
  • 2:27 - 2:28
    Superman,
  • 2:28 - 2:29
    és a Szúnyog.
  • 2:29 - 2:31
    Ez az én három kulcsszavam.
  • 2:31 - 2:34
    Na, most már tudják, miért
    akarom a lehetetlent megtenni.
  • 2:34 - 2:36
    Most elviszem önöket
    az én hosszú utazásomra, sétámra
  • 2:36 - 2:39
    a félelmektől az álmokig,
  • 2:39 - 2:41
    a szavaktól a szablyákig,
  • 2:41 - 2:43
    a kidobóstól
  • 2:43 - 2:44
    Supermanig,
  • 2:44 - 2:45
    a Szúnyogig.
  • 2:46 - 2:47
    És remélem, meg tudom mutatni,
  • 2:47 - 2:50
    hogy válthatnak valóra lehetetlent
    a saját életükben.
  • 2:52 - 2:55
    2007. október 4.
  • 2:56 - 2:58
    A szívem majd' kiugrott,
    a térdem reszketett,
  • 2:58 - 2:59
    amikor felléptem
  • 2:59 - 3:01
    a Harvard Egyetem
  • 3:01 - 3:03
    Sanders Színházának színpadára,
  • 3:03 - 3:06
    hogy átvegyem a 2007-es orvosi
    Ignobel-díjat
  • 3:06 - 3:09
    egy orvosi kutatási tanulmány
    társszerzőségéért,
  • 3:09 - 3:10
    melynek címe: "A kardnyelés...
  • 3:10 - 3:12
    és mellékhatásai" volt.
  • 3:12 - 3:13
    (Nevetés)
  • 3:14 - 3:18
    Egy jelentéktelen, számomra
    ismeretlen folyóiratban,
  • 3:18 - 3:20
    a British Medical Journalben jelent meg.
  • 3:21 - 3:25
    Számomra ez volt a valóra vált lehetetlen,
  • 3:25 - 3:28
    a nemvárt meglepetés,
  • 3:28 - 3:31
    a feledhetetlen megtiszteltetés.
  • 3:31 - 3:35
    Ám nem ez volt életem
    legemlékezetesebb pillanata.
  • 3:36 - 3:38
    1967. október 4-én
  • 3:38 - 3:40
    e félénk, szégyellős, cingár, suta kölyköt
  • 3:41 - 3:43
    rettenetes félelmek gyötörték.
  • 3:43 - 3:46
    Amint készült fellépni a színpadra,
  • 3:46 - 3:47
    szíve vadul vert,
  • 3:48 - 3:49
    térde reszketett.
  • 3:50 - 3:52
    Szólásra nyitotta a száját,
  • 3:56 - 3:58
    de nem jött hang a szájára.
  • 3:58 - 4:00
    Csak állt ott, könnyek közt, remegve.
  • 4:01 - 4:02
    Megbénította a rémület,
  • 4:02 - 4:04
    a jeges félelem.
  • 4:04 - 4:07
    Ezt a félénk, szégyellős,
    cingár, suta kölyköt
  • 4:07 - 4:08
    rettenetes félelmek gyötörték.
  • 4:09 - 4:10
    Rettegett a sötétségtől,
  • 4:11 - 4:12
    a magasságtól,
  • 4:12 - 4:13
    a pókoktól és kígyóktól...
  • 4:13 - 4:15
    Fél valaki pókoktól és kígyóktól?
  • 4:15 - 4:17
    Aha, vannak páran...
  • 4:17 - 4:19
    Félt a víztől és a cápáktól...
  • 4:19 - 4:22
    Orvosoktól, nővérektől, fogorvosoktól,
  • 4:22 - 4:25
    tűktől, fúróktól és éles tárgyaktól.
  • 4:25 - 4:27
    De a világon mindennél jobban félt
  • 4:27 - 4:28
    az emberektől.
  • 4:29 - 4:32
    Ez a félénk, szégyellős, cingár,
    nyamvadt kiskölyök
  • 4:32 - 4:33
    én voltam.
  • 4:33 - 4:37
    Rettegtem a kudarctól
    és a visszautasítástól,
  • 4:37 - 4:40
    az önbizalom-hiánytól,
    a kisebbségi komplexustól,
  • 4:40 - 4:43
    és attól szenvedtem, amit akkoriban
    még nem is neveztünk nevén:
  • 4:43 - 4:45
    a szociális szorongásos zavartól.
  • 4:46 - 4:49
    Mivel féltem, rendszeresen
    zaklattak és püföltek.
  • 4:49 - 4:52
    Kinevettek, csúfoltak.
  • 4:52 - 4:54
    Folyton kirekesztettek a közös játékokból.
  • 4:55 - 4:58
    Bár, egy játékba megengedték beszállnom...
  • 4:58 - 4:59
    a kidobósba –,
  • 5:00 - 5:01
    bár nem voltam jó benne.
  • 5:02 - 5:04
    A cukkolók gúnyoltak,
  • 5:04 - 5:06
    és mire felnéztem,
    ezeket a piros labdákat láttam
  • 5:06 - 5:08
    őrült sebességgel az arcom felé szállni:
  • 5:08 - 5:10
    bumm, bumm, bumm!
  • 5:11 - 5:13
    Emlékszem, sokszor előfordult,
    hogy az iskolából
  • 5:13 - 5:18
    vörös és égő arccal,
    és csöngő füllel kullogtam haza.
  • 5:18 - 5:21
    A szemem könnyel volt teli,
  • 5:21 - 5:24
    szavaik pedig izzottak a fülemben.
  • 5:24 - 5:25
    Bárki is találta ki, hogy
  • 5:25 - 5:29
    "Megkövezhetsz, megvesszőzhetsz,
    szavakkal meg nem bánthatsz" ...
  • 5:29 - 5:30
    Ez egy hazugság.
  • 5:30 - 5:32
    A szavak néha késnél élesebbek.
  • 5:32 - 5:34
    A szavak képesek döfni, mint egy kard.
  • 5:34 - 5:36
    A szavak olyan mély sebeket ejthetnek,
  • 5:36 - 5:38
    hogy nem is gondolnánk.
  • 5:38 - 5:41
    Féltem. És a szavak voltak
    a legádázabb ellenségeim.
  • 5:41 - 5:42
    Még mindig azok.
  • 5:43 - 5:45
    De voltak álmaim is.
  • 5:45 - 5:48
    Hazamentem, és otthon
    Superman-képregényekbe menekültem.
  • 5:48 - 5:50
    Olvastam Superman történeteit,
  • 5:50 - 5:53
    és arról álmodoztam, hogy én is
    szuperhős akarok lenni.
  • 5:53 - 5:56
    Az igazság és az igazságosság
    harcosa akartam lenni.
  • 5:56 - 5:59
    A gazemberek és a kriptonit
    ellen akartam harcolni.
  • 5:59 - 6:03
    A világ körül szállva akartam emberfeletti
    tetteket végrehajtani és életeket menteni.
  • 6:03 - 6:06
    De voltak valóságos dolgok is,
    melyek lenyűgöztek.
  • 6:06 - 6:10
    Olvastam a Guinness Rekordok Könyvét,
    és Ripley "Akár hiszed, akár nem" könyvét.
  • 6:10 - 6:13
    Olvasták valamelyiket?
  • 6:13 - 6:14
    Én imádom őket!
  • 6:14 - 6:16
    Láttam hús-vér emberek valódi tetteit.
  • 6:16 - 6:18
    Döntöttem: Én is így teszek!
  • 6:18 - 6:19
    Ha a gazemberek nem vesznek be
  • 6:19 - 6:21
    a játékaikba,
  • 6:21 - 6:23
    akkor igazi varázslatot, igazi tetteket
    fogok véghezvinni.
  • 6:23 - 6:27
    Valami igazán nagyszerűt akarok csinálni,
    amire a többiek nem képesek.
  • 6:27 - 6:29
    Meg akarom találni életem értelmét,
  • 6:29 - 6:31
    hogy mi végre vagyok is a Földön.
  • 6:31 - 6:33
    Valami hihetetlen dologgal
    fogom megváltoztatni a világot:
  • 6:33 - 6:37
    Be fogom bizonyítani, hogy a lehetetlen
    nem is lehetetlen!
  • 6:38 - 6:40
    Ugorjunk 10 évvel későbbre,
  • 6:40 - 6:43
    a 21. születésnapom előtti hétre.
  • 6:43 - 6:47
    Két dolog történt azon a napon,
    melyek örökre megváltoztatták az életem.
  • 6:47 - 6:49
    A dél-indiai Tamil Naduban éltem
  • 6:50 - 6:51
    misszionáriusként.
  • 6:51 - 6:53
    Mentorom és barátom azt kérdezte tőlem:
  • 6:53 - 6:55
    "Daniel, van neked bakancslistád?"
  • 6:55 - 6:57
    "Bakancslistám? Mi az a bakancslista?"
    – kérdeztem.
  • 6:57 - 7:00
    "A bakancslista a legfontosabb
    céljaid gyűjteménye – felelte –
  • 7:00 - 7:04
    Álmok és célok keveréke,
    mintha képes lennél
  • 7:04 - 7:07
    bármit megtenni, amit csak akarsz,
    bárhova eljutni, ahova csak akarsz,
  • 7:07 - 7:08
    bármivé válni, akivé csak akarsz.
  • 7:08 - 7:10
    Hova akarsz jutni?
    Mit akarsz tenni?
  • 7:10 - 7:11
    Mivé akarsz válni?"
  • 7:11 - 7:15
    Azt mondtam: "Képtelen vagyok megtenni!"
    Félek. Túlságosan tartok tőle!"
  • 7:15 - 7:18
    Aztán éjszaka felvittem a szalmazsákomat
    a kunyhó tetejére,
  • 7:18 - 7:19
    kifeküdtem a csillagok alá,
  • 7:19 - 7:22
    és figyeltem, amint a denevérek
    szúnyogokra vadásznak.
  • 7:22 - 7:26
    És az agyam csak a bakancslistán,
    álmokon és célokon,
  • 7:26 - 7:28
    és a kidobós csibészeken járt.
  • 7:29 - 7:31
    Pár órával később felébredtem.
  • 7:31 - 7:34
    A szívem vadul vert, a térdem reszketett.
  • 7:34 - 7:36
    De ezúttal nem a félelemtől.
  • 7:36 - 7:38
    Az egész testem remegett.
  • 7:38 - 7:40
    A következő öt napban
  • 7:40 - 7:44
    a betegágyamban, félig öntudatlan
    állapotban küzdöttem az életemért.
  • 7:44 - 7:48
    Az agyam 40 fokos maláriás lázban égett.
  • 7:48 - 7:52
    Amikor éppen tudatomnál voltam,
    csak a bakancslistára tudtam gondolni:
  • 7:52 - 7:54
    "Mit akarok kezdeni az életemmel?"
  • 7:54 - 7:56
    Végül, a 21. születésnapom előtti éjszakán
  • 7:56 - 7:58
    a megvilágosodás pillanatában
  • 7:58 - 8:00
    egy megállapításra jutottam:
  • 8:00 - 8:02
    Rájöttem, hogy a kis szúnyog,
  • 8:03 - 8:05
    az Anopheles Stephensi,
  • 8:05 - 8:07
    ez az aprócska szúnyog,
  • 8:07 - 8:08
    melynek súlya alig 5 mikrogramm,
  • 8:08 - 8:10
    kisebb mint egy sószemcse,
  • 8:10 - 8:13
    ha ez a szúnyog képes volt ledönteni
    egy 80 kilós embert,
  • 8:13 - 8:15
    akkor ez az én kriptonitom.
  • 8:15 - 8:17
    Aztán rájöttem, hogy nem,
    ez nem a szúnyog volt,
  • 8:17 - 8:19
    hanem a kis parazita
    a szúnyog szervezetében.
  • 8:19 - 8:23
    A Plasmodium Falciparum, ami évente
    több mint egymillió halált okoz.
  • 8:24 - 8:26
    Aztán rájöttem, hogy nem,
    ez még annál is kisebb,
  • 8:26 - 8:29
    de számomra sokkal nagyobbnak tűnt.
  • 8:29 - 8:30
    Rájöttem:
  • 8:30 - 8:31
    a félelem volt az én kriptonitom,
  • 8:31 - 8:32
    a parazitám,
  • 8:32 - 8:35
    ami egy egész életre lebénított
    és megnyomorított.
  • 8:35 - 8:38
    Tudják, van egy nagy különbség
    a veszély és a félelem között.
  • 8:38 - 8:40
    A veszély valóságos.
  • 8:40 - 8:42
    A félelem pedig egy választás.
  • 8:42 - 8:44
    Én felismertem, hogy van választásom:
  • 8:44 - 8:48
    Élhetek félelemben
    és meghalhatok azon az éjszakán,
  • 8:49 - 8:52
    vagy, félretéve a halálfélelmet,
  • 8:52 - 8:56
    küzdhetek az álmaimért,
    bátorságot merítve az élethez.
  • 8:57 - 9:00
    Tudják, van valami abban,
    hogy az ember a halálos ágyán,
  • 9:00 - 9:04
    a halálra várva valami hihetetlen
    élni akarást érez.
  • 9:04 - 9:07
    Rájöttem, hogy mindenki meghal egyszer,
    de nem mindenki él igazán.
  • 9:08 - 9:10
    Fél lábbal a sírban kezdenénk élni:
  • 9:10 - 9:12
    valójában a halál közelében
  • 9:12 - 9:13
    tanulunk élni.
  • 9:13 - 9:15
    Azon az éjszakán elhatároztam,
  • 9:15 - 9:17
    hogy változtatok az életemen.
  • 9:17 - 9:18
    Nem akartam meghalni.
  • 9:18 - 9:20
    Rövid imát mondtam, ami így szólt:
  • 9:20 - 9:22
    "Istenem, ha megélhetem
    a 21. születésnapomat,
  • 9:22 - 9:25
    nem hagyom, hogy a félelem
    uralja tovább az életemet.
  • 9:25 - 9:27
    A félelmet a halálra hagyom.
  • 9:27 - 9:30
    Küzdeni fogok az álmaimért.
  • 9:30 - 9:31
    Megváltoztatom a hozzáállásomat.
  • 9:31 - 9:34
    Valami hihetetlent fogok cselekedni
    az életemmel.
  • 9:34 - 9:36
    Meg akarom találni a célomat
    és a küldetésemet.
  • 9:36 - 9:39
    Tudni akarom, hogy a lehetetlen
    nem lehetetlen."
  • 9:39 - 9:43
    Nem árulom el, hogy megértem-e a reggelt;
    hagyom, hogy önök találják ki.
  • 9:43 - 9:44
    (Nevetés)
  • 9:44 - 9:47
    Azon az éjszakán elkészítettem
    az első 10-es bakancslistámat:
  • 9:47 - 9:50
    Elhatároztam, hogy felkeresem
    az összes földrészt,
  • 9:50 - 9:52
    meglátogatom a világ 7 csodáját,
  • 9:52 - 9:53
    megtanulok egy csomó nyelvet,
  • 9:53 - 9:55
    élek egy lakatlan szigeten,
  • 9:55 - 9:56
    élek egy hajón az óceánon,
  • 9:56 - 9:59
    élek egy amazóniai indián törzzsel,
  • 9:59 - 10:01
    megmászom Svédország legmagasabb hegyét,
  • 10:01 - 10:03
    megnézem a Mount Everestet napkeltekor,
  • 10:03 - 10:05
    dolgozom a zeneiparban Nashville-ben,
  • 10:05 - 10:07
    dolgozni fogok egy cirkusznál,
  • 10:07 - 10:09
    és le fogok ugrani egy repülőgépről.
  • 10:09 - 10:12
    Az ezt követő húsz évben
    e dolgok zömét teljesítettem is.
  • 10:12 - 10:15
    Amikor kipipáltam egy elemet a listán,
  • 10:15 - 10:18
    mindig hozzáadtam 5-10 újabb tételt,
    így a lista egyre növekedett.
  • 10:19 - 10:23
    A következő hét évben
    egy kis bahamai szigeten éltem.
  • 10:23 - 10:25
    Kb. hét évig,
  • 10:25 - 10:29
    egy nádkunyhóban.
  • 10:29 - 10:34
    Szigonnyal cápákra és rájákra vadásztam,
    egyedül a szigeten,
  • 10:34 - 10:36
    egy szál ágyékkötőben,
  • 10:37 - 10:39
    és megtanultam együtt úszni a cápákkal.
  • 10:39 - 10:41
    Onnan aztán Mexikóba költöztem,
  • 10:41 - 10:45
    majd az Amazonas-medencébe, Ecuadorba,
  • 10:45 - 10:48
    ott egy puyo pongói törzsben éltem,
  • 10:48 - 10:52
    és bakancslistám révén kezdem
    apránként önbizalmat nyerni.
  • 10:52 - 10:55
    Aztán átmentem a zeneiparba,
    Nashville-be, majd Svédországba,
  • 10:55 - 10:58
    Stockholmba, ahol tovább
    folytattam a zeneiparban.
  • 10:58 - 11:02
    Megmásztam az Északi Sarkkörön túli
    Kebnekaise-hegyet.
  • 11:03 - 11:05
    Megtanultam bohóckodni,
  • 11:05 - 11:06
    zsonglőrködni,
  • 11:06 - 11:07
    gólyalábon járni,
  • 11:07 - 11:10
    egykerekűn kerekezni,
    tüzet nyelni és üvegcserepet enni.
  • 11:10 - 11:14
    1997-ben hírét vettem, hogy alig
    egy tucatnyi kardnyelő van már csak,
  • 11:14 - 11:16
    azt mondtam: "Hát ezt meg kell tanulnom!"
  • 11:16 - 11:18
    Felkerestem egyiküket,
    és kértem, adjon pár tanácsot.
  • 11:18 - 11:20
    Ő így szólt: "Nos, két tanácsot adnék:
  • 11:20 - 11:22
    Először: Ez baromi veszélyes.
  • 11:22 - 11:24
    Emberek bele szoktak halni.
  • 11:24 - 11:25
    Másodszor:
  • 11:25 - 11:26
    Meg ne próbáld!"
  • 11:26 - 11:28
    (Nevetés)
  • 11:28 - 11:30
    Rögtön fel is vettem a listámra.
  • 11:30 - 11:33
    Aztán gyakoroltam:
    10-12-szer naponta, minden nap,
  • 11:34 - 11:35
    négy éven keresztül.
  • 11:35 - 11:37
    Ez annyi tesz, mint...
  • 11:37 - 11:40
    4 x 365 [x 12],
  • 11:40 - 11:43
    az kb. 13 000 sikertelen kísérlet,
  • 11:43 - 11:46
    mielőtt 2001-ben először sikerült
    ledugni kardot a torkomon.
  • 11:46 - 11:48
    Ez idő alatt felvettem a listámra,
  • 11:48 - 11:51
    hogy én akarok a világ első számú
    kardnyelési szakértője lenni.
  • 11:51 - 11:54
    Felkutattam minden létező könyvet,
    folyóiratot, újságcikket,
  • 11:54 - 11:58
    minden orvosi jelentést.
    Tanultam fiziológiát, anatómiát,
  • 11:58 - 12:00
    beszéltem orvosokkal, nővérekkel,
  • 12:00 - 12:02
    felvettem a kapcsolatot
    az összes kardnyelővel,
  • 12:02 - 12:04
    a Kardnyelők Világszövetségével,
  • 12:04 - 12:06
    és kétéves orvosi kutatásaim eredménye
  • 12:06 - 12:09
    "A kardnyelés és mellékhatásai"
    címmel
  • 12:09 - 12:11
    megjelent a British Medical Journal
    folyóiratban.
  • 12:11 - 12:12
    (Nevetés)
  • 12:12 - 12:13
    Köszönöm.
  • 12:13 - 12:18
    (Taps)
  • 12:18 - 12:22
    Eközben lenyűgöző dolgokat
    tanultam a kardnyelésről.
  • 12:22 - 12:25
    Lefogadom, hogy közöttük van jó pár,
    amire még csak nem is gondolnának.
  • 12:25 - 12:29
    Legközelebb, amikor otthon
    a steakjüket szeletelik késsel,
  • 12:29 - 12:32
    karddal, vagy a "bestek"-jükkel,
    gondolkodjanak el...
  • 12:32 - 12:37
    Megtudtam, hogy a kardnyelést
    Indiában találták fel –
  • 12:37 - 12:40
    pontosan ott, ahol 20 évesen
    én is először láttam –
  • 12:40 - 12:42
    4000 évvel ezelőtt, i.e. 2000-ben.
  • 12:42 - 12:46
    Az elmúlt 150 évben
    a kardnyelőket használták
  • 12:46 - 12:47
    az orvostudományban.
  • 12:47 - 12:51
    A németországi Freiburgban
    Dr. Adolf Kussmaul 1868-ban
  • 12:51 - 12:54
    segítségükkel fejlesztette ki
    a merev endoszkópot.
  • 12:54 - 12:57
    1906-ban Walesben az elektrokardiogramot
  • 12:57 - 13:00
    a nyelési és emésztési rendellenességek
    vizsgálatára,
  • 13:00 - 13:02
    a bronchoszkóp stb. kifejlesztésére.
  • 13:02 - 13:04
    De az elmúlt 150 évből
  • 13:04 - 13:08
    több száz sérülésről
    és tucatnyi halálesetről tudunk...
  • 13:08 - 13:15
    Ez itt Dr. Adolf Kussman
    merev endoszkópja.
  • 13:15 - 13:19
    De megtudtuk, hogy volt
    29 haláleset ebben a 150 évben,
  • 13:19 - 13:22
    köztük egy londoni kardnyelő esete,
    aki felnyársalta a saját szívét.
  • 13:24 - 13:25
    Megtudtuk azt is, hogy évente
  • 13:25 - 13:28
    3-8 súlyos kardnyelési baleset volt.
  • 13:28 - 13:30
    Tudom, mert minden évben
    telefonálnak nekem.
  • 13:30 - 13:31
    Nemrég is kétszer hívtak,
  • 13:31 - 13:34
    egy-egy svédországi és orlandói
  • 13:34 - 13:37
    sérülten kórházban fekvő kardnyelő.
  • 13:37 - 13:39
    Szóval rendkívül veszélyes dolog ez.
  • 13:39 - 13:42
    Aztán megtanultam azt is,
    hogy a kardnyelés elsajátítása
  • 13:42 - 13:44
    a legtöbb ember számára
  • 13:44 - 13:46
    2-10 éves tanulásba telik.
  • 13:46 - 13:48
    De a legfantasztikusabb
    felismerés az volt számomra,
  • 13:48 - 13:51
    ahogy a kardnyelők megtanulják
    valóra váltani a lehetetlent.
  • 13:51 - 13:53
    Elárulok önöknek egy apró titkot:
  • 13:54 - 13:58
    Felejtsék el, hogy 99,9%-ban lehetetlen!
  • 13:58 - 14:02
    Gondoljanak arra, hogy 0,1%-ban
    lehetséges, és találják ki, hogyan!
  • 14:03 - 14:06
    Most pedig tegyünk utazást
    a kardnyelő gondolataiban!
  • 14:06 - 14:09
    A kardnyeléshez az anyagi léten
    felülemelkedő meditáció szükséges,
  • 14:09 - 14:12
    pengeéles koncentráció,
    tűhegyes pontosság,
  • 14:12 - 14:16
    a belső szervek tökéletes elkülönítése,
    és az automatikus reflexek legyőzése
  • 14:16 - 14:20
    egy megerősített agyi szinopszis
    és ismételt izommemória révén,
  • 14:20 - 14:24
    10 000-nél is több ismétlés által.
  • 14:24 - 14:28
    Vessünk egy pillantást most
    egy kardnyelő testének belsejére!
  • 14:28 - 14:30
    A kardnyeléshez
  • 14:30 - 14:32
    a pengét a nyelvem mögé kell csúsztatnom,
  • 14:32 - 14:35
    elnyomva a nyelőcső
    nyak felőli részének reflexét,
  • 14:35 - 14:38
    egy 90 fokos fordulattal
    átvezetve a gégefedőn
  • 14:38 - 14:41
    és a nyelőcső felső záróizmán keresztül,
  • 14:41 - 14:43
    elnyomva a perisztaltikus reflexet,
  • 14:43 - 14:45
    a pengét le kell csúsztatni a mellüregbe,
  • 14:45 - 14:46
    a tüdőlebenyek közé.
  • 14:46 - 14:48
    Ezen a ponton
  • 14:48 - 14:50
    a szívemet félre kell tolnom.
  • 14:50 - 14:52
    Ha figyelmesen nézik,
  • 14:52 - 14:54
    a pengén láthatják a szívverést,
  • 14:54 - 14:55
    mert hozzáér a szívhez,
  • 14:55 - 14:58
    gyakorlatilag pár milliméternyi
    nyelőcsőszövet van köztük.
  • 14:58 - 15:00
    Ezt nem lehet színlelni.
  • 15:00 - 15:02
    Majd el kell csúsztatnom
    a szegycsont mögé,
  • 15:02 - 15:05
    túl az alsó nyelőcső-záróizmon,
    le a gyomorba,
  • 15:05 - 15:09
    elnyomva az öklendezési reflexet,
    le, egészen a nyombélbe.
  • 15:09 - 15:10
    Mint az egyszeregy.
  • 15:10 - 15:11
    (Nevetés)
  • 15:11 - 15:13
    Ha tovább mennénk ebbe az irányba,
  • 15:13 - 15:18
    elérnénk a petevezetéket
    (Hollandul) Eileiders, Eierstokken!
  • 15:18 - 15:21
    Erről majd kérdezzék meg
    később a feleségüket...
  • 15:22 - 15:24
    Az emberek erre azt mondják:
  • 15:24 - 15:26
    "Rettentő nagy bátorság kell
    élete kockáztatásához,
  • 15:26 - 15:29
    hogy félretolja a szívét,
    és lenyeljen egy kardot..."
  • 15:29 - 15:31
    Tévedés. Amihez igazi bátorság kell,
  • 15:31 - 15:33
    az ennek a félénk, cingár,
    nyamvadt kölyöknek
  • 15:33 - 15:36
    kockáztatnia a kudarcot és elutasítást,
  • 15:36 - 15:37
    feltárnia a szívét,
  • 15:37 - 15:38
    lenyelnie büszkeségét,
  • 15:38 - 15:41
    kiállva ide egy csomó idegen elé,
  • 15:41 - 15:44
    és elmondani nekik
    félelmei és álmai történetét,
  • 15:44 - 15:48
    kockáztatva, hogy összeugrik a gyomra,
    szó szerint és képletesen egyaránt.
  • 15:48 - 15:49
    Tudják... – köszönöm –,
  • 15:49 - 15:54
    (Taps)
  • 15:54 - 15:56
    tudják, a leglenyűgözőbb az,
  • 15:56 - 15:59
    hogy egész életemben valami
    emlékezeteset akartam tenni,
  • 15:59 - 16:00
    és most sikerült.
  • 16:00 - 16:03
    De az igazán emlékezetes nem az,
    hogy képes vagyok egyszerre
  • 16:03 - 16:05
    21 kardot lenyelni,
  • 16:07 - 16:10
    vagy 7 méter mélyen egy tartályban lenni
    88 cápával és mérges rájával
  • 16:10 - 16:13
    Ripley "Akár hiszed, akár nem" showjában,
  • 16:14 - 16:18
    vagy 1500 fokos vörös izzásig hevítve
    lenni Stan Lee "Emberfeletti"-jében,
  • 16:18 - 16:19
    mint "Acélember",
  • 16:20 - 16:22
    pedig az aztán meleg helyzet volt!
  • 16:22 - 16:25
    Vagy elhúzni karddal egy autót
    a Ripley-műsorban,
  • 16:25 - 16:26
    vagy a Guinnessben,
  • 16:26 - 16:29
    vagy bejutni az America's Got Talentbe,
  • 16:29 - 16:32
    vagy 2007-ben megnyerni
    az orvosi Ig Nobel-díjat.
  • 16:32 - 16:34
    Nem, nem ezek az igazán
    figyelemre méltó dolgok.
  • 16:34 - 16:36
    Ezt az emberek csak hiszik.
    Nem, nem, nem! Nem az.
  • 16:36 - 16:38
    Az igazán figyelemre méltó az,
  • 16:38 - 16:41
    hogy Isten fogta az egykori rémült,
    félénk, cingár, nyamvadt kölyköt,
  • 16:41 - 16:42
    aki félt a magasságtól,
  • 16:42 - 16:44
    aki félt a víztől és a cápáktól,
  • 16:44 - 16:46
    orvosoktól, nővérektől,
    a tűktől és éles tárgyaktól,
  • 16:46 - 16:48
    hogy valakivel beszéljen,
  • 16:48 - 16:50
    és lehetővé tette,
    hogy körberepülje a Földet
  • 16:50 - 16:51
    10 000 méteres magasságban,
  • 16:51 - 16:54
    éles tárgyakat nyeljen le
    cápák között egy víztartályban,
  • 16:54 - 16:57
    orvosokhoz, nővérekhez és közönséghez
    szóljon szerte a világban.
  • 16:57 - 17:00
    Ez az igazán lenyűgöző számomra.
  • 17:00 - 17:02
    Mindig meg akartam tenni a lehetetlent –
  • 17:02 - 17:02
    Köszönöm.
  • 17:02 - 17:04
    (Taps)
  • 17:04 - 17:05
    Köszönöm.
  • 17:05 - 17:09
    (Taps)
  • 17:10 - 17:13
    Mindig valóra akartam váltani
    a lehetetlent, és most sikerült.
  • 17:13 - 17:16
    Mindig valami emlékezeteset akartam
    tenni, megváltoztatni a világot,
  • 17:16 - 17:17
    és ez most sikerült.
  • 17:17 - 17:20
    Mindig a Föld körül akartam röpködni,
    emberfeletti dolgokat cselekedve,
  • 17:20 - 17:22
    életeket mentve – és most ezt teszem.
  • 17:22 - 17:23
    És tudják, mi?
  • 17:23 - 17:26
    Mélyen legbelül még mindig megvan
  • 17:26 - 17:27
    az egykori kisfiú álma.
  • 17:30 - 17:36
    (Nevetés) (Taps)
  • 17:37 - 17:40
    Tudják, mindig kerestem a küldetésemet,
  • 17:40 - 17:42
    és most megtaláltam.
  • 17:42 - 17:43
    Tudják, mi az?
  • 17:43 - 17:46
    Nem, nem a kardok,
    nem az, amire gondolnak, nem az erőm.
  • 17:46 - 17:49
    Valójában éppen a gyengeségem, a szavaim.
  • 17:49 - 17:51
    Az én küldetésem: megváltoztatni a világot
  • 17:51 - 17:52
    a félelem legyőzésével,
  • 17:52 - 17:55
    egy-egy karddal, egy-egy szóval,
  • 17:55 - 17:57
    egy-egy késsel, egy-egy élettel,
  • 17:57 - 18:00
    arra ösztönözni másokat,
    hogy szuperhőssé váljanak,
  • 18:00 - 18:02
    és életük során megtegyék a lehetetlent.
  • 18:02 - 18:05
    Az én küldetésem segíteni másoknak
    megtalálni a sajátjukat.
  • 18:05 - 18:06
    Az önöké mi?
  • 18:06 - 18:07
    Mi az önök küldetése?
  • 18:07 - 18:09
    Mi végre vannak a világon?
  • 18:09 - 18:12
    Szerintem mindannyiunk küldetése,
    hogy szuperhőssé váljunk.
  • 18:12 - 18:14
    Mi az önök különleges képessége?
  • 18:15 - 18:18
    A világ több mint 7 milliárd lakójából
  • 18:18 - 18:20
    kevesebb mint pár tucat kardnyelő
  • 18:20 - 18:22
    van mindössze,
  • 18:22 - 18:23
    de önökből csak egy van!
  • 18:23 - 18:24
    Önök mind egyediek!
  • 18:24 - 18:26
    Mi az önök története?
  • 18:26 - 18:28
    Mitől mások, mint a többiek?
  • 18:28 - 18:29
    Mondják el a történetüket
  • 18:29 - 18:32
    akkor is, ha hangjuk halk és elcsukló.
  • 18:32 - 18:33
    Mi áll a bakancslistájukon?
  • 18:33 - 18:36
    Ha bárhol bármit tehetnének,
    bárkivé válhatnának –
  • 18:36 - 18:37
    Mit tennének?
    Hova mennének?
  • 18:37 - 18:38
    Mihez kezdenének?
  • 18:38 - 18:40
    Mit kezdenének az életükkel?
  • 18:40 - 18:42
    Mik a legmerészebb álmaik?
  • 18:42 - 18:44
    Miről álmodoztak kisgyermekként?
    Emlékezzenek vissza!
  • 18:44 - 18:46
    Fogadok, hogy nem erről, ugye?
  • 18:46 - 18:48
    Mik voltak a legvadabb álmaik,
  • 18:48 - 18:51
    melyekről maguk is azt hitték,
    hogy furcsák és zavarosak?
  • 18:51 - 18:54
    Fogadok, hogy ezek után már
    nem is annyira furcsák, ugye?
  • 18:55 - 18:57
    Mi az önök kardja?
  • 18:57 - 18:59
    Mindenkinek megvan a maga kardja:
  • 18:59 - 19:01
    a félelem és az álmok kétélű pengéje.
  • 19:01 - 19:04
    Nyeljék le, bármi legyen is az!
  • 19:04 - 19:06
    Kövessék az álmaikat, hölgyeim és uraim!
  • 19:06 - 19:09
    Sosem késő azzá válni, amivé akartak!
  • 19:10 - 19:13
    Azoknak a labdás csibészeknek,
    akik nem hitték,
  • 19:13 - 19:15
    hogy valaha megteszem a lehetetlent,
  • 19:15 - 19:18
    csak egyet üzenek:
  • 19:18 - 19:19
    Köszönöm!
  • 19:19 - 19:22
    Mert gazemberek nélkül
    nem lennének szuperhőseink.
  • 19:23 - 19:27
    Itt vagyok, hogy tanúsítsam:
    a lehetetlen nem lehetetlen!
  • 19:28 - 19:32
    Ez rendkívül veszélyes.
    akár bele is halhatok.
  • 19:32 - 19:34
    Remélem, tetszeni fog önöknek.
  • 19:34 - 19:35
    (Nevetés)
  • 19:36 - 19:39
    Ehhez szükségem lesz az önök segítségére.
  • 19:47 - 19:48
    Közönség: Kettő, három.
  • 19:48 - 19:52
    Dan Meyer: Nem, nem, nem.
    Mindenki segítsen a számolásban!
  • 19:52 - 19:53
    (Nevetés)
  • 19:53 - 19:56
    Ha tudják a szavakat,
    számoljanak velem. Mehet?
  • 19:56 - 19:57
    Egy.
  • 19:57 - 19:58
    Kettő.
  • 19:58 - 19:59
    Három.
  • 19:59 - 20:01
    Nem, ez kettő, de már kezdik érteni!
  • 20:07 - 20:08
    Közönség: Egy.
  • 20:08 - 20:09
    Kettő.
  • 20:09 - 20:10
    Három.
  • 20:11 - 20:13
    (Lihegés)
  • 20:14 - 20:16
    (Taps)
  • 20:16 - 20:17
    DM: Igeeen!
  • 20:17 - 20:23
    (Taps) (Ujjongás)
  • 20:23 - 20:25
    Nagyon köszönöm!
  • 20:25 - 20:29
    Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
    A szívem mélyéből köszönöm!
  • 20:29 - 20:31
    Sőt, a gyomrom mélyéből!
  • 20:32 - 20:35
    Mondtam, hogy a lehetetlent akarom
    itt véghezvinni, és tessék!
  • 20:35 - 20:38
    Ez azonban nem lehetetlen.
    Én minden nap megcsinálom.
  • 20:38 - 20:43
    A rémült, szégyellős, nyamvadt kölyöknek
    lehetetlen volt szembenéznie a félelmével,
  • 20:43 - 20:45
    kiállni a [TEDx] színpadára,
  • 20:45 - 20:47
    és megváltoztatni a világot,
    egy-egy szóval,
  • 20:47 - 20:49
    egy-egy karddal, egy-egy élettel.
  • 20:49 - 20:52
    Ha sikerült új szemléletet adnom,
    ha sikerült elhitetnem önökkel,
  • 20:52 - 20:54
    hogy a lehetetlen nem lehetetlen,
  • 20:54 - 20:58
    ha rádöbbentek, hogy képesek
    megtenni a lehetetlent az életükben,
  • 20:58 - 21:01
    akkor én elvégeztem a munkámat,
    de ez csak a kezdet.
  • 21:01 - 21:04
    Soha ne mondjanak le álmaikról!
    Soha ne adják fel a hitet!
  • 21:05 - 21:06
    Köszönöm, hogy hisznek nekem,
  • 21:06 - 21:08
    és köszönöm, hogy részei az álmomnak!
  • 21:08 - 21:10
    És végül az ajándék, amit ígértem:
  • 21:10 - 21:11
    A lehetetlen nem...
  • 21:11 - 21:13
    Közönség: lehetetlen!
  • 21:13 - 21:15
    DM: A hosszú gyaloglás része az ajándéknak
  • 21:15 - 21:20
    (Taps)
  • 21:20 - 21:21
    Köszönöm.
  • 21:21 - 21:25
    (Taps)
  • 21:26 - 21:28
    (Éljenzés)
  • 21:28 - 21:32
    Házigazda: Köszönjük, Dan Meyer!
Title:
Tegyük meg a lehetetlent, győzzük le a félelmünket! | Dan Meyer | TEDxMaastricht
Description:

Akartak valaha szuperhőssé válni, és lehetetlent cselekedni? Dan Meyer szerint, legyenek bármilyen túlzottak a félelmeink, vagy bármilyen merészek az álmaink, mindannyiunkban ott lakik a szuperhős, aki képes valóra váltani a lehetetlent, és megváltoztatni a világot. A kazahsztáni árvákat segítő egyik segélyszervezet igazgatója, Dan, elmeséli, hogyan győzte le gyerekkori félelmeit, szorongásos zavarait és gyerektársai zaklatását, és hogyan váltott valóra emberfeletti tetteket, jutott az Amarica's Got Talent döntőjébe, nyerte el a 2007-es orvostudományi Ig Nobel-díjat a Harvardon, és lett az egyik legrégebbi és legveszélyesebb művészet, a kardnyelés 39-szeres világcsúcstartója. Elmondja nekünk, hogyan próbál szenvedélyesen ösztönözni MÁSOKAT életük megváltoztatására.

Az előadás egy helyi TEDx-konferencián, a TED-konferenciáktól függetlenül szervezett rendezvényen hangzott el.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDxTalks
Duration:
21:38

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.