Eger, Erlau, Egri, Jáger – egy európai történet | Nick Tayler | TEDxEGER

Mitől európai város Eger, és milyen szálak kötik Egert Nyugat-Európához?
Nick Tayler új narratívát javasol helytörténeti szemléletünkhöz, olyat, ami megmutatja, hogy milyen sok szállal kötődik a város a nyugat-európai civilizációhoz, mennyi nép vett részt a megalapításában és hogy ez már az Árpád-kor óta így van. Eger joggal lehet büszke európai múltjára. Ettől a felismeréstől minden egri otthon érezheti magát Európában, a külföldi látogató pedig azt tapasztalja, hogy nagyon is otthonos neki ez a hely.

Nick Tayler tanítani jött Angliából Egerbe a nyolcvanas években, és azóta él a városban. Felesége, Kati magyar, négy gyermekük van. Nicket mindig érdekelte a történelem, különösen a Kárpát-medencei népek etnikai és nyelvi identitása. A magyaron kívül beszél németül és egy keveset szlovákul is. Blogger, magyarul az otthonmagyarorszagon.blogspot.hu címen történelmi, közéleti témákról posztol.

Ez az előadás egy helyi közösség által a TED-konferenciák mintájára rendezett, de azoktól független TEDx-rendezvényen hangzott el. Lásd még: http://ted.com/tedx

A közös egri történetünk –

ez egy európai történet.

Minden, amit tipikusan egrinek gondolunk,

kapcsolódik egy tág külvilághoz,

és ha ezt a tág külvilágot nem látjuk,

akkor nem vagyunk képesek
az egri történeteket megérteni.

Én úgy éreztem,

hogy Eger történetét
egy európai kontextusba kell elhelyezni,

és most szeretném nektek
elmesélni ezt a történetet.

Biztosan ismeritek a standard változatot.

Hát, ez egy kicsit
el fog térni ettől – sajnos.

Vagy nem sajnos, nem tudom.

Ahhoz, hogy megértsük,
hogy mi történt Magyarországon –

egészen az elején –,

akkor útra kell kelnünk,
mégpedig Vallóniába.

Nem tudom,

tudja valaki itt, hogy hol van
Vallónia egyáltalán?

Belgiumban van – így van!

Vallónia Belgium déli fele,

és a várost, ami számunkra érdekes
Liège-nek hívják.

Ez Belgium negyedik legnagyobb városa.

Ez a város pedig

a Meuse-folyó völgyében fekszik,

A korai középkorban
ott alakul ki egy miniállam,

a Liège-i Herceg-püspökség,

melynek alapítója
egy Szent Lambert nevezetű ember.

Emlékezzünk erre a Lambert névre, jó?

Ennek a püspökségnek vannak nehézségei,

mert nehezen tudják magukat megvédeni.

Az elején úgy teszik ezt meg,

hogy kijátsszák a francia
és a német uralkodókat egymás ellen.

És utána, mikor kialakulnak
az új lengyel és magyar államok,

akkor pedig velük szövetséget kötnek.

Ez a szövetség egy nagyon fontos tényező.

Úgy van,

hogy ezzel a szövetséggel tulajdonképpen
kialakul egy újféle kapcsolat,

és ezen alapul Magyarország története.

Amit még fontos tudni, az,

hogy ez a Liège-i Herceg-püspökség,
a Meuse völgyében fekszik,

és ez azt jelenti,

hogy ők nagyon értenek a bortermeléshez,

és ez fontos lesz később majd
Eger szempontjából.

A következőkben pedig az történik,

hogy fölmerül az a kérdés,

hogy ez a herceg-püspökség
miért fontos Eger szempontjából.

A válasz egyszerűen az,

hogy a közeli kapcsolat
miatt a lengyelek és a magyarok,

illetve a liège-i püspökök
szoros kapcsolatban vannak egymással,

és [a püspökök] nagy érdeklődéssel
követik a magyar eseményeket.

Ők elkezdenek

a magyarországi eseményekről írni,

és ezek a történetek pedig

a liège-i, namuri
évkönyvekben jelennek meg.

A korai magyar történelemről,

a magyar évkönyvekről
gyakorlatilag nincs információnk.

Ez hiányzik, mert a tatárjárás során
ezek az információk eltűnnek,

a szövegek tönkremennek.

A [liège-i] évkönyvekben pedig
ezek az információk megvannak,

mégpedig egészen konkrét dátumokkal

és egészen konkrét információkkal.

A közös egri-vallon történetünk

1029-ben kezdődik Liège városában,

ahol egy borzasztó éhínség van,

és egy napon megjelenik
egy néhány száz fős embercsoport.

Kiderül, hogy ezek az emberek
egy olyan nyelven beszélnek,

amit senki nem ért,

és ahogy az évkönyvek írják,

egészen furcsán vannak öltözve.

Fölmerül a kérdés,
hogy ezek az emberek kik voltak?

Hát, ezek magyarok voltak.

Ezek az emberek letelepednek Liège-ben,

és létrehoznak egy városrészt,

az úgynevezett Vicus Hungarorumot,

és ott ez a városrész
a mai napig fennmaradt,

és van egy utca Liège-ben,
amit úgy hívnak, hogy Rue Hongrée.

Hongrée azt jelenti, mint a Hungarorum,

hogy a magyarok utcája.

Kb. 20 évvel később
van egy újabb súlyos éhínség,

és a püspök és a magyar király,
aki akkor I. András, eldöntik,

hogy visszatér ez az embercsoport
Magyarországra,

és velük mennek vallon családok is.

Ezek a vallon családok nekünk fontosak.

Ezek a vallon családok eljönnek
a magyarokkal Magyarországra,

és letelepednek az Eger-völgyben,

ahol elkezdik

a fejlett, liège-i bortermelési
technikákat bevezetni,

és létrehozzák a saját falvaikat.

Ugye az Eger-völgyben
olyan helységnevekkel találkozunk,

mint például a "Tályák".

A "taille" szó annyit jelent franciául,
vagy vallonul, hogy "vágás",

utalva a szőlőskertek létrehozásához
szükséges erdőirtásokra,

illetve a Noszvaj helységnévben
az van benne, hogy "nos ville",

azaz a mi falunk.

A vallonoknak ezen kívül
nagyon fontos Szent Egyed,

és ha fölnézünk az Eged hegyre,
ami ugye itt van közel Egerhez –

látjuk nap mint nap –,

akkor talán azon kellene elgondolkoznunk,

hogy a régi térképeken
ez a hegy úgy szerepel,

hogy Mons Egied, azaz Szent Egyed hegye.

Van ez a hagyományos történet,

amely szerint olyan 1004 és 1009 között
kialakul az egri püspökség.

Mi fönt lakunk a Királyszéken,

és szép ez a történet, hogy lehet,

hogy a mi kertünkből nézte István
az ő székesegyházának az építését,

csak annyi vele a gond,
hogy valószínűleg nem igaz.

Ha akarjuk tudni, hogy valóban mi történt,

akkor megint a vallon évkönyvekhez
kell visszamennünk.

Az évkönyvekben pedig az szerepel,
hogy van egy bihari püspökség,

aminek a vezetője egy vallon ember,

egy bizonyos Leodvin.

És amikor a kunok megtámadják
a bihari püspökséget,

akkor kettéválasztják,

és akkor kialakul egy egri,
illetve egy váradi püspökség.

És az egri püspökség létrehozásával

megvan, hogy ki volt Eger első püspöke:

ez a bizonyos Leodvin
elvállalta ezt a feladatot.

Ami azt jelenti, hogy Eger első püspöke
egy vallon ember volt.

A történet az megy tovább,

mert fönt a Várhegyen épül a püspökség

és az azt kiszolgáló falu,

lent a völgyben pedig kialakulnak
kisebb vallon települések.

Az első a Szent Jakab városrész,

ami a történelmi városközpont
észak-keleti sarkában található,

közel a mostani [Cifrakapu] térhez.

A másik pedig az Olasz utca környéke,

ami a mai Servita utca.

Ezt azt jelenti, hogy ha úgy vesszük,

Eger kialakulása is
a vallonokhoz kapcsolódik.

A történet az még továbbmegy.

Ugye 1241-ben tatárjárás,

utána újra kell építeni a várost.

És akkor van egy új püspök,

akit úgy hívnak, hogy Lambert püspök.

Visszatérve Liège-hez,

azt már tudjuk, az már egy ismerős név,

és ez egyféle elköteleződést is jelent
a liège-i püspökség felé.

És özönlenek ide a vallon telepesek.

Úgyhogy az Eger-völgy

gyakorlatilag egyféle
vallon kolóniává válik –

majdnem azt lehet mondani.

1552 a Dobó-féle győzelem az egri várban.

Kiderül, hogy a vár nem képes ellátni
hadászati feladatát,

aminek az lesz a vége,

hogy teljesen elkezdik
ezt a várat átépíteni,

és olasz mérnökök végzik el ezt a munkát.

Úgyhogy a mai egri vár, amit mi ismerünk,

a kazamatákkal, a füles bástyákkal

és az ágyútermekkel,

ezekhez az olasz mérnökökhöz kapcsolódik.

Érdekességként még elmondom,

hogy az egri várban sokszor fölteszik
a turistáknak azt a kérdést:

"Mit mondjunk el?

Mondjuk el az igazságot,

vagy mondjuk el,
ami az Egri csillagok-ban van?"

Nehéz kérdés, nehéz válaszolni rá.

Ugye a szívünk azt diktálná,
hogy azt halljuk,

ami az Egri csillagok-ban van,

de a fejünk valami mást mond.

Ha azt nézzük, hogy [Gárdonyi] mit ír,

akkor ő egy olyan egri várról ír,
ami 1552 után létezik,

de 1552-ben ez nem úgy néz ki.

Úgyhogy egy kicsit
történelmietlen a történet,

de Gárdonyiról [azt biztosan tudjuk],

hogy óriási patrióta volt,

és érdekességképpen

ez az ember egyébként egy sváb ember volt.

Azt nem tudom, ki tudja,
hogy mi volt az ő eredeti neve,

mert nem volt Gárdonyi.

Ziegler, így van. Ziegler Géza volt.

Az 1552-es ostrom idején

[maga Eger] és az Eger-völgyében
lévő települések

nyilvánvalóan komoly károkat szenvednek,

de az emberek még vissza tudnak térni.

Amikor viszont 1596-ban
megtörténik a vár elfoglalása,

akkor viszont mindenki menekül innen.

Úgyhogy az a szép
500 éves vallon történet,

ami jellemezte az Eger-völgyet,
az megszakad, megszűnik.

Ugyanez igaz persze
a németekre, akik idejöttek.

És a folytatás az pedig úgy néz ki,

hogy Egerben egy oszmán város lesz

mecsetekkel és egy fejlett
fürdőkultúrával,

amit ugye mi is ismerünk.

Eger fürdőkultúrája valahogy mégiscsak
kapcsolódik ezekhez a törökökhöz.

Amikor vége lesz a hódoltságnak,

visszajönnek a Habsburgok,

akkor a meglévő sérült épületeket

felkínálják az eredeti tulajdonosoknak,

és az a helyzet, hogy senki nem akarja
a házát visszakapni,

illetve nem találnak senkit,
akinek régi tulajdona lenne Egerben,

ami azt jelenti, hogy teljesen
kicserélődik a lakosság.

Úgyhogy amikor valaki az ő régi
múltjáról beszél Egerben,

hát itt nem egy olyan nagyon hosszú
időszakról beszélünk.

A törökök, az újkeresztény törökök
itt vannak, a rácok itt vannak.

És van egy spontán bevándorlás:

a hadsereg tagjai, illetve az azt
kiszolgáló emberek ide jönnek.

És utána visszajönnek a püspökök.

És a püspökség
nagyon nehéz feladat előtt áll.

[Egyrészről] Magyarország a török
hódoltság [idején]

gyakorlatilag református ország lett,

úgyhogy vissza kell nyerni
a magyar lakosságot a katolicizmusnak.

És van egy teljesen lepusztult város,

az építkezéseket be kell indítani,

és újjá kell építeni a várost.

Először Olaszországból hoznak építészeket.

Giovanni Battista Carlone
lenne az egyik példa erre.

És utána német nyelvterületről
jönnek ide emberek.

A német nyelvterület
sokkal nagyobb volt akkor,

mint amilyen most.

Úgyhogy abban nemcsak Németország
és Ausztria van benne,

hanem benne van például Csehország,

benne van Elzász,

benne van nagyon sok olyan terület,
amit ma nem mondanánk német nyelvűnek.

Említenék egy pár példát, egy pár embert.

Ott van Matthias Gerl.

Ismeri valaki a nevet?

Gerl Mátyás,

aki a megyeházának a tervezője.

Ő Klosterneuburgban született,

illetve Bécsben halt meg.

Hát róla nem igazán lehet
azt mondani, hogy magyar lenne,

pedig magyar nevet kapott.

Ha tovább nézzük, ott van
például Heinrich Fassola –

igen –,

aki a Fazola-kapuk készítője volt.

Ő Würzburgban született,

és ez az ember nyilván olasz hátterű volt,

és Hámorban halt meg.

Hámor akkor egy németajkú
kis falu volt Miskolc mellett.

Hát igen, felmerül az a kérdés,
hogy ő magyar-e.

Nem tudom.

Akkor említenék még valaki mást:

és pedig Johann Lucas Krackert.

Az kicsoda?

(A közönség morajlik.)

Így van.

[Ő az,] aki a Líceumban festette

a barokk könyvtár freskóját például.

Ő született Bécsben, meghalt Egerben.

Ő nyilván kapcsolódik Egerhez,

de az az érdekesség vele,

hogy a Wikipédiában úgy szerepel,
mint cseh-osztrák művész.

Hát azért, mert a családja
Csehországból való volt.

Az a problémája szerintem
a magyar történelemírásnak,

hogy egyrészt mindenkinek a nevét
szívesen magyarosítja,

akkor is, ha nem indokolt,

másrészt nem nagyon tud kezelni
többes identitásokat,

és nem szabad elfelejteni,

hogy Magyarország kicsit úgy működött,
mint egy olvasztótégely.

Úgyhogy egy német paraszt eldönthette,

hogy vagy Amerikába megy,
vagy Magyarországra.

Az, hogy Magyarországon
olyan szépek a lányok,

tulajdonképpen ennek
a genetikai keveredésnek az eredménye.

(Nevetés)

Én azt gondolom, hogy ha elmondjuk
magunknak és a gyerekeinknek azt,

hogy milyen sokszínű a hátterünk,

akkor sokkal jobban fogjuk
érezni magunkat Európában.

Ugyanakkor, ha elmondjuk a látogatóknak,

hogy milyen sokszínű helyen vannak –

sokszor egy német turistának,
egy vallon, belga turistának –,

rögtön megvannak a kapcsolódási pontok.

Akkor ők rögtön
otthon fogják érezni magukat.

Hát, Eger, ez egy európai hely.

(Taps)