-
Title:
A keresési eredmények hátterében lévő erkölcsi elfogultság
-
Description:
A keresőmotorok olyan információs forrásokká váltak, amelyekben leginkább bízunk, és az igazság döntőbíráinak tekintjük őket. De hozzájuthatunk-e valaha elfogulatlan keresési eredményekhez? Andreas Ekström svéd szerző és újságíró úgy érvel, hogy ez filozófiai szempontból lehetetlen. Gondolatébresztő előadásában arra int bennünket, hogy fűzzük szorosabbá a technológia és a humanitás közötti kötelékeket, és felhívja a figyelmünket: minden algoritmus hátterében személyes meggyőződések állnak, amelyeket semmilyen program sem tehet semmissé.
-
Speaker:
Andreas Ekström
-
Amikor iskolákban diákokkal beszélgetek,
-
mindig ugyanazt kérdem tőlük:
-
Miért gugliztok?
-
Miért a Google-t választjátok
keresőmotornak?
-
Elég furcsa, hogy mindig
ugyanazt a 3 választ hallom.
-
Az első: "Mert működik."
-
Remek válasz; én is ezért guglizom.
-
A második, van aki így felel:
-
"Nem ismerek másokat."
-
Ez már nem olyan pompás válasz,
s azt szoktam felelni rá:
-
"Írd be a Google-ba a 'keresőmotor'-t,
-
és egy csomó más érdekeset is találhatsz.
-
Végül, de nem utoljára, a harmadik.
-
Az egyik diák jelentkezik, és így szól:
-
"A Google mindig a legjobb,
tárgyilagos keresési eredményt adja."
-
Biztos benne, hogy mindig a legjobb,
elfogulatlan eredményt kapja.
-
Humán területről jövök,
¶
-
noha digitálisan humán területről,
-
de ebbe beleborzongok.
-
Még akkor is, ha tudom, hogy a bizalom,
a tárgyilagos eredmény
-
a Google iránti közös szerelmünk
és elismerésünk alapja.
-
Ki fogom mutatni, hogy ez filozófiailag
miért csaknem lehetetlen.
-
Először kifejtem, csak futólag,
mi az összes keresőkérdés alapelve,
¶
-
amelyről hajlamosak vagyunk elfeledkezni.
-
Amikor a Google-nak föladunk valamit,
-
kérdezzük meg magunktól:
"Egyedi tényt keresek?"
-
Mi Franciaország fővárosa?
-
Mik a vízmolekulák építőkövei?
-
Ragyogó — akkor guglizhatunk.
-
Nincs tudós, aki bebizonyíthatná,
-
hogy a helyes válasz: London és H30.
-
Ezekben a dolgokban
nincs nagy összeesküvés.
-
Az egész világon elfogadják,
-
hogy mi a válasz
az egyedi tényeket illetően.
-
De ha egy kicsit bonyolítjuk a kérdést,
és ilyesmit kérdezünk:
¶
-
Miért az izraeli-palesztin ellentét?
-
Most már nem egyedi tényt keresünk,
-
hanem tudást,
-
amely valahogy bonyolultabb és kényesebb.
-
Hogy tudáshoz jussunk,
-
10-20 vagy 100 tényt kell
táblázatba foglalnunk,
-
nyugtáznunk őket, és kijelenteni:
"Igen, ez mind igaz."
-
De mert vagyok, aki vagyok,
-
ifjú vagy öreg, fekete vagy fehér,
meleg vagy sem,
-
másként értékelem őket.
-
S azt mondom: "Ez igaz,
-
de emez fontosabb nekem, mint az."
-
Itt válik az ügy érdekessé,
-
mert itt mutatkozik meg emberi mivoltunk.
-
Ennél a pontnál kezdünk vitázni,
társadalmat létrehozni.
-
S hogy valamire jussunk,
meg kell szűrnünk a tényeket
-
barátokon, szomszédokon,
szülőkön és gyerekeken,
-
munkatársakon és újságokon keresztül,
-
hogy véglegesen megalapozzuk a tudásunkat,
-
ezzel pedig a keresőmotor
nem tud megbirkózni.
-
Egy példát ígértem,
hogy megmutassam, miért nehéz
¶
-
eljutni a valódi, tiszta
és objektív tudáshoz,
-
ami a gondolkodást táplálja.
-
Végzek egy pár egyszerű keresést.
-
Kezdjük ezzel: "Michelle Obama",
-
az USA First Ladyje.
-
Képekre kattinthatunk.
-
Elég jól működik, láthatják.
-
Többé-kevésbé tökéletes eredmény.
-
Ő van a képen, nem az elnök.
-
-
Nagyon egyszerűen.
-
Ennek elérésére a Google sok ügyes,
de egyszerű fogást alkalmaz:
-
leginkább két dolgot figyelnek.
-
Az első: mi a képaláírás
az egyes weboldalakon?
-
A "Michelle Obama"?
-
Akkor elég jó az esélyünk,
hogy ő van a képen.
-
A második: a Google megnézi a képfájlt,
-
milyen fájlnévvel
töltötték fel a weboldalra.
-
A fájlnév "MichelleObama.jpeg"?
-
Akkor nagyon valószínű, hogy nem
Clint Eastwood van a képen.
-
Ha ez a kettő megvan, akkor megvan
a keresés eredménye. Majdnem.
-
2009-ben Michelle Obama
egy rasszista kampány áldozata volt,
¶
-
amelyben keresési eredményekkel
akarták őt gyalázni.
-
Az interneten egy képet terjesztettek,
-
amelyen az arcát majompofává torzították.
-
A képet mindenhol leközölték.
-
Nagyon-nagyon céltudatosan terjesztették,
-
hogy az eredményekben megjelenjen.
-
Elintézték, hogy a képaláírás
"Michelle Obama" legyen,
-
s azt is, hogy "MichelleObama.jpeg"
vagy hasonló névvel töltsék fel.
-
Értik, miért: hogy manipulálják
a kereséseket
-
Működött is.
-
Amikor 2009-ben Michelle Obama
képét gugliztuk,
-
az első eredmények között
az a torz majomkép jelent meg.
-
Az eredmények tisztítják magukat,
¶
-
s ez benne a szép,
-
mert a Google óránként,
naponta méri a fontosságot.
-
De ezúttal a Google tovább lépett,
-
és megállapította: "Ez rasszista ügy,
nem jó keresési eredmény.
-
Azért manuálisan megtisztítjuk.
-
Programot kell írnunk,
és az egészet meg kell javítanunk."
-
Így is tettek.
-
Nem hiszem, hogy a jelen lévők azt
gondolnák, hogy ez helytelen lett volna.
-
Én sem.
-
-
a világ legtöbbet guglizott Anderse,
-
Anders Behring Breivik,
-
elkövette, amit elkövetett.
-
2011. július 22-e
-
a norvég történelem iszonyatos napja.
-
Ez a terrorista férfi fölrobbantott
egy csomó kormányépületet,
-
járótávolságra tőlünk,
itt a norvégiai Oslóban,
-
azután elment az Utøya szigetre,
-
és lelőtt egy csomó gyereket.
-
Közel 80-an haltak meg aznap.
-
Sokak szerint ez a rémtett
két lépésből állt:
¶
-
Breivik fölrobbantotta az épületeket,
és lelőtte a gyerekeket.
-
Nem így van.
-
Három lépésből.
-
Fölrobbantotta a házakat,
lelőtte a gyerekeket,
-
aztán leült, és várta,
hogy a világ őt guglizza.
-
Mindhárom lépést
egyformán jól előkészítette.
-
Ha volt valaki, aki ezt rögvest fölfogta,
¶
-
az egy svéd webfejlesztő volt,
-
egy stockholmi keresőmotor-szakértő,
Nikke Lindqvist.
-
A fiú benne van a politikában,
-
rögtön megjelent a közösségi médiában,
a blogján és a Facebookon.
-
Mindenkihez szólt:
-
"Most Breivik arra vágyik,
-
hogy irányítsa a képe megjelenését.
-
Nézzük meg, eltorzíthatjuk-e.
-
Nézzük, hogy a civilizált világ képes-e
tiltakozni a tette ellen úgy,
-
hogy a keresési eredményein
keresztül a becsületébe gázol."
-
-
Nikke azt mondta minden olvasójának:
-
"Menjetek fel az internetre,
-
keressetek kutyaszaros képeket —,
-
keressetek kutyaszaros képeket —,
-
tegyétek közzé őket
a honlapotokon és blogotokon,
-
feltétlenül írjátok a kép alá
a terrorista nevét,
-
a képnek adjátok a
"Breivik.jpeg" fájlnevet.
-
Tanítsuk meg a Google-t,
hogy ilyen a terrorista pofája."
-
A dolog bevált.
-
Két évvel a Michelle Obama elleni
kampány után
-
az Anders Behring Breivik elleni
manipulációs kampány működött.
-
Ha Breivik képére keresnek rá
Svédországból július 22-e után,
-
az eredmények tömve lesznek
kutyaszaros képekkel,
-
a tiltakozás apró jeleként.
-
Furcsa módon, a Google
nem emelt ezúttal kifogást.
¶
-
Nem avatkoztak közbe,
és nem tisztították meg a kereséseket.
-
A millió dolláros kérdés jön:
-
van-e különbség a két esemény között?
-
Van-e különbség a Michelle Obama
-
és a Breivikkel történtek között?
-
Természetesen nincs.
-
Teljesen egyformák,
-
ám a Google az egyik esetben közbelépett,
de a másikban nem.
-
-
Mert Michelle Obama
tiszteletre méltó személy,
-
míg Anders Behring Breivik aljas gazember.
-
Mi történik?
-
A személyt értékeljük,
-
és csak egy valódi tekintély létezik,
-
aki megmondja: ki kicsoda.
-
"Magát szeretjük, magát meg nem.
-
Magában hiszünk, de magában nem.
-
Igaza van, nincs igaza.
Maga igaz ember, maga hamis.
-
Maga Obama, maga pedig Breivik."
-
Ha jól látom, ez a hatalom.
-
Arra kérem önöket, tartsák észben,
hogy minden algoritmus mögött
¶
-
mindig ott egy ember,
-
aki telve van személyes meggyőződéssel,
-
s nincs program, amely azt
semmissé tehetné.
-
Mondandóm nemcsak a Google-ra vonatkozik,
-
hanem mindenkire a világon,
aki programokban hisz.
-
El kell dönteniük,
mi a személyes elfogultságuk.
-
Meg kell érteniük, hogy emberek,
-
és ennek megfelelő felelősséget viselnek.
-
Ezt azért hangsúlyozom,
mert meggyőződésem:
¶
-
ott tartunk, hogy szükségszerű
-
szorosabbra fűzni
-
a humanitás és a technológia kötelékét.
-
Szorosabbra, mint eddig bármikor.
-
Ha más nem is, de ez figyelmeztessen
bennünket,
-
hogy az elfogulatlanul tiszta
keresési eredmények
-
csodásan csábító elve
csak mítosz, — és az is marad.
-
-