Netscape Mozilla Documentary 1998 - 2000 ProJect Code Rush - creative common licence

Code Rush, produced in 2000 and broadcast on PBS, is an inside look at living and working in Silicon Valley at the height of the dot-com era. The film follows a group of Netscape engineers as they pursue at that time a revolutionary venture to save their company - giving away the software recipe for Netscape's browser in exchange for integrating improvements created by outside software developers. The copyright to the film is now available under Creative common licence vers. 3 for interested viewers to download and use. In the future the original footage from which this film was made will be accessible under the same terms.

Please visit : www.clickmovement.org/coderush

1998 márciusa és 1999 áprilisa között egy független
dokumentumfilmes-csapat követte

a Netscape Communications-nél dolgozó mérnökök
mindennapjait, miközben egy vízválasztó

tettet hajtanak végre a cégük és
az internet rövid történelmében.

Sok emberrel beszéltem, akik azért jönnek ide,

mert a Szilícium-völgy élményt keresik.

Egyetlen bőrönddel kezükben érkeznek,

amikor igyekeznek délről a 101-es autópályán.

Abban reménykednek, hogy itt láthatják azt,
amiről hallottak.

Az autópályákat, az iroda parkokat,

a bevásárlóközpontokat.

Ez a hely ugyanúgy néz ki,
mint bármelyik más, ahol már voltak.

Végül azon tűnődnek, hogy hova is jöttek,

és miért is jöttek ide,

mi hozta ide őket.

A forráskód az alapja a számítógép működésének.

Miért is fontos a világ számára. Fontos, mert

ez a vér a szervezetben, kultúránk része,

ez mindennek a mozgatórugója.

Manapság a technológia társadalmunk istenévé vált.

Úgy vélem, hogy az emberek félelmükben kiállnak érte

és félelmükben kiállnak azokért is
akik ezt lehetővé teszik.

Van egy érzés, amely szerint a szoftver egy új határ.

Ismerik, ez az a régi aranyláz metafora

ismét a kaliforniai aranyláz

hasonlít a 20-as évek Hollywoodjára.

Ez a kis csoport tényleg meghatározza azt,

hogy a világunk hogyan fog változni

úgy értem, Önök is tudják,
hogy a számítógép általánossá válik

és ahogyan a világgal kapcsolatba lépünk

egyre többször történik meg a számítógépen keresztül

az emberek ezen kis csoportja

határozza meg, hogy a világ milyen lesz

Netscape!

Mindenhol!

Csoport!

Harc!

Kevesebb, mint három évvel ezelőtt,

a Netscape Communications-nél dolgozó
mérnökök egy csoportja

létrehozott egy szoftvert,
amely egyszerűvé tette az interneten való szörfözést.

És ez megváltoztatta a számítástechnikát.

Ám most ez a cég nagy bajban van,

mert a rivális szoftver óriás,
a Microsoft döngölte a földbe.

Csak egy radikális stratégia mentheti meg.

„Hangosan kiáltsuk, hogy Mozilla!”

Mozilla! Mozilla! Mozilla!

A Netscape elérhetővé teszi a forráskódot

a vállalaton kívül dolgozó programozók számára.

A forráskód az internet böngészésének titkos formulája.

A kód Mozilla névre hallgat, és ha széles körben elterjed,

akkor a Netscape kódja internetes szabvánnyá változik,

a felhasználókat a többi termék felé vonzza

helyreállítva a cég rossz anyagi helyzetét.

Történetünk mérnökök egy csoportjára fókuszál,

akik ebben az épületben fognak összegyűlni.

A következő év során

az életüket fenekestül felforgatják,
hogy megalkossák a Mozillát,

és csatába szállnak egy óriási versenytárssal,
hogy megmentsék a cégüket,

és megváltoztassák az informatika jövőjét.

Jelenleg gondunk van a munkával,
úgy fest, hogy képtelenség megvalósítani

a kijelölt határidőre

így hát megpróbáljuk

felfogni, hogy mennyire befellegzett nekünk

és néha erre az egyetlen mód

mindenkit egy terembe gyűjteni, és egymás szemébe nézni.

Azt mondtuk, hogy odaadjuk nekik
a Netscape Communicator-t március 31-én,

tehát ha nem adjuk oda nekik
a Netscape Communicator-t március 31-én,

akkor azt valahogy meg kell magyaráznunk.

A cél, hogy a Mozillát március 31-éig
eljuttassák a fejlesztőkhöz

ami már csak néhány hét

ez az egyik legmerészebb határidő a vállalat történetében.

– Ez egy vicc

– Úgy gondolom, hogy nagyon szűk látókörűek voltunk

Michael Toy a Netscape egyik legkorábbi alkalmazottja

vezeti a csapatot, ami felkészíti
a Mozillát a nyilvános kiadásra.

Valószínűleg végünk van, valószínűleg elbukunk

valószínűleg a Microsoft amúgy is eltapos minket,
mint egy bogarat

de attól még, hogy befellegzett nekünk nem jelenti azt,

hogy, ne kelljünk fel reggel és ne dolgozzunk

Mindenki vigyázzba

a tiszteletreméltó Michael Toy fog elnökölni.

Sokat szoktam viccelődni a gyerekeimmel azon,
hogy mit dolgozom.

Apa, mit csinálsz a munkahelyeden?
Ó, nem is tudom, megbeszéléseken ücsörgök

depressziósnak érzem magam és e-maileket olvasok.

Ó, ó, eltaláltál!

Ennek ellenére úgy gondolják,
hogy az irodám a világ legjobb helye

Azt mondják: „Ó, az irodádba megyünk?”

„Ó, igen, ez az, imádok az irodádba menni!”

Játszanak a puskákkal, ingyen van az üdítő,

és ott vannak az óriási labdák

a szemükben gyakorlatilag Disneylandben dolgozom.

A maraton és a sprint különbségéről beszélek.

A legnehezebb dolog végig jelentős erőfeszítéssel futni

tudva, hogy ha egyszer is megállsz sétálni

nem fogod tudni teljesíteni, csak tartsd észben a végét

és tudd, hogy ez a dolog sürgős.

Jim Roskind szoftver biztonsági szakértőt

bevonták, hogy a mérnöki precizitás
szigorú szabályait betartassa.

Képzeljék el, hogy van egy projektük

ahol úgy érezték a vég elkerülhetetlen

az összes résztvevő azon tűnődik

többet várnak el tőlük, mint amire képesek

tudnak ennél gyorsabban futni,

van valaki, aki segíteni tud rajtuk?

Így hát nagyon sok a feszültség

és aggódás a határidő teljesítésével kapcsolatban.

Jamie Zawinski nyílt forráskód aktivista

külső fejlesztőket fog toborozni a Netscape céljához.

A nyílt forrás meg fogja változtatni
a szabályokat, nem de.

Vannak emberek, akik hisznek a szabad szoftverben,

a közös dolog bennük, hogy mindannyian programozók

mindannyian szeretnek kódot írni

tehát abban bízunk, hogy elérhetjük
ezeket az okos embereket,

és kaphatunk tőlük valamit, tudják,
hogy mindenki jól járjon...

2 millió, 2,5 millió soros kódról beszélünk,

és mindegyiket át kell néznünk

alaposan, és néhány esetben kétszer is.

Mérnökök százai dolgoznak össze a Mozillánál

új kódot írva, hogy lehetővé váljon a kiadás,

Tara Hernandez biztosítja,

hogy a változások nem omlasztják össze a Mozillát

leállítva mindenki munkáját.

Így követünk figyelemmel

minden változást, ami beérkezik.

A zöld jót jelent.

Nagyon sok változás történt itt,

és bumm, a programkód fordítás leállt.

Ok, rendben, visz'hall'.

Nekünk befellegzett.

A legrosszabb összeomlások némelyike Scott Collinsra vár

a tapasztalt kód íróra, aki készenlétben áll

a késő esti problémamegoldáshoz.

Itt vagyok már nagyjából

nem is tudom, 60 órája talán.

A szoftverírás különbözik az

ingatlan eladástól.

Az ingatlanokat az embereknek adod el,

és az emberek éjszaka alszanak.

Amikor lefeküdnek aludni,
abba kell hagynod az ingatlaneladást

a számítógépek sosem alszanak.

Láthatják, hogy a dobozom egy kicsit jobban el van látva,

mint a többi emberé.

Van egy kényelmes heverőm,

ott lent egy kicsi matrac, amin alhatok,

a gyermekeim rajzai,

én szabályozhatom a világítást.

Ez az, amit szeretnék megkapni,
ha a feleségem igazán szeretne

engedné, hogy legyen egy ilyenem.

Az élet szép.

Ok

Hibaszámlálás.

Rendben, van egy tonnányi olyan hiba itt,

amikkel az emberek egyáltalán nem foglalkoznak.

Ahhoz, hogy ki tudják adni a kódot

a Netscape mérnökeinek hibák ezreit kell kijavítaniuk

gyakran apró változtatásokat, amik lehetővé teszik

a kód felhasználását a külső fejlesztők számára.

Jeff Weinsteinnak van: egy, kettő,

három, négy, öt, hat,

hét, nyolc, kilenc, tíz,

tizenegy, tizenkettő, tizenhárom.

Egyetlen rejtett hiba a kódtömegben

mindenki más kódját leállíthatja,

és veszélyeztetheti a kiadási dátumot.

Valaki hagyjon üzenetet Jeff Weinsteinnak,

és adja át, hogy hívja a 2024-et.

Még egy húsz fős autószerelő csapatnál is

könnyű tíz métert hátralépve észrevenni, és szólni

„Álljunk meg, az a fickó nem teszi fel a kereket!”

Van 40 programozónk

mindenki kódot ad nekünk, kicsi részletek

hatalmas masszája összegyűjtve egy lemezre

gyakran azt sem látjuk,
hogy az egyes részek helyesen működnek-e

összeállítjuk egy egésszé

és megnézzük, hogy az egész működik-e

és akkor már nem tudod biztosan,
hogy ki adta a rossz részeket.

Ez nagyon rossz lenne. Menjünk le, gyertek!

Egy receptről beszélhetünk.

Ki adta a rossz lisztet.

Valaki elment lisztet őrölni,

és mindnek pontosan ugyanolyan

megfelelő gabonából kell készülnie.

Valaki más csokidarabkákat készít,

mindnek pontosan megfelelő méretűnek kell lennie.

Nem lehet rájönni, amíg nem áll össze az egész,

kiadod a kezedből, és az emberek azt mondják:

„Nem ízlik ez nekem”

És akkor azon kell tűnődni

az összes részletet összeállítva,

hogy melyik volt a hibás

ki okozta a problémát, és hogyan lehet javítani?

Végeznünk kell egy bizonyos időre.

Itt van ez a rengeteg ember,

az óra ketyeg, és nagyon feszült lesz a helyzet.

A Netscape kezdete óta

a Mozillát alkotó kódtömeg

a harmincszorosára növekedett.

A programozás és hibakeresés művelete

a tudomány és a művészet érzékeny egyensúlyán alapul.

Úgy beszélnek arról, amit tesznek,

mintha valami alkímia lenne, valami varázslat.

Ebben a tekintetben a sportolókra emlékeztetnek.

Tudják mitől lesz valaki egy jó baseball ütőjátékos?

Gyakran maguk a játékokosok sem tudják ezt megmagyarázni.

Gyakran a legjobb szoftver emberek

maguk sem értik, hogy miért ilyen jók ebben.

Úgy gondolom, hogy egy jó programozó
a technika közelében nő fel.

A saját csapatom a Netscape-nél,
mind a technika közelében nőttünk fel.

Mindannyiunk körül valahol voltak számítógépek,

így hamarabb találkoztunk velük, minthogy

felnőttünk volna, feltéve ha bármelyikünk is
igazán felnőtt lenne

Jim a leginkább felnőtt közülünk.

Gyerekkorom nagy részét, körülbelül 6-tól 17 éves korig

itt töltöttem.

Az élet egy rémálom volt, ez egy nagyon,
nagyon félelmetes hely

a két iskola nem volt annyira rossz.

De ez azt jelentette,

hogy rejtvényeken és problémákon kellet dolgozni.

Minden rejtvény matematika,

és a rejtvényfejtés pontosan ugyanaz az érzés

ugyanaz a probléma, amivel akkor találkozol,

ha programozol.

Amikor fiatal voltam építőkockákkal és Legóval építkeztem

most a szerkezetek, amiket építek a szoftverben vannak.

Édesanyám is elsőrangú kocka.

Így nekem egy különös élmény,
hogy munkáról beszélhetek vele,

mivel ő az igazgatója

a nagyon fontos dolgoknak a Sunnál.

A Netscape-nél van egy jelszó az átlagos emberekre,

akik használni fogják a programjainkat

„Nos, anyukám tudja használni?”

Igen, az én édesanyám tudja használni.

Anyukám optimalizáló fordítókat tud írni.

Mire betöltöttem a 12. életévemet
50 dollárt kerestem óránként

számítógépek programozásával.

Az emberek kérdezik, hogy mik legyenek,
ha nagyok lesznek...

Én azt mondom programozó.

Ami ezt a dolgot fiatalos kultúrává alakítja

az az a képesség, hogy az egész életedet kockáztatod

ezeknél a cégeknél.

Az egész életes elkötelezettség

a 24-7-365 munka kötelezettséget jelenti.

Ezzel olyan helyzetbe hozod magad,

ahol nem tudod, hogy az a munka

létezni fog-e kis idő múlva.

Nem létezik stabilitás.

Így a dolog igazi iróniája az,

hogy a jövőt feltaláló emberek

nem látják a saját jövőjüket.

Ez egy szerzetesi élethez hasonló életforma

csak nagyon kevés nő van ezekben a társaságokban.

Ezek férfi társaságok,

titkos társaságok,

működésben nagyon hasonlítanak a kolostorokhoz

vagy az utcai bandákhoz.

Gonosz!

Gonosz! Gonosz!

Gonosz ember!

Miért vagyok gonosz ember?

Ti is hallottátok, hogy valaki azt mondta:
Miért vagyok gonosz ember?

Ti is hallottátok, hogy valaki azt mondta:

ha hibát hagysz a forráskódban, akkor

itt leszel 1.30-kor.

Úgy tudtam az 2.30.

Most már gonosz és buta vagy.

(nevetés)

Tudod mit, igazából csak egy másik időzónában vagyok.

Úgy tudtam a butaság csak egy kifogás.

A legtöbb ember a Netscape-nél nem jár el sokat,

mivel mindig dolgoznak, de

úgy gondolom a legtöbb ember társasági élete

csak azért forog a munka körül,

mert annyi ember, olyan sok időt tölt munkával.

Szia Chris, Tara vagyok

öö, mennyire szeretsz?

Jó.

Mit tudsz arról a szálkezelésről

ami a JavaScriptben történik és a Java táplálja bele?

Az egyetlen, amiben még valóban kapaszkodhatunk

az a munkahely, úgy értem ez a modern falu.

Az emberek megismerik a múltadat

megvonják a vállukat a rossz vicceid hallatán.

Van egy fajta ismeretség

és folytonosság, ami máshol nincsen meg.

Paul

hamarosan elmegyünk és eszünk valamit

és hülyéskedünk. Velünk tartasz?

Persze. Persze. Rendben.

Oké, ennek a megbeszélésnek nem az a célja,
hogy megverjünk embereket

a megbeszélés célja, hogy biztosítsuk

a vállalat rettentően fókuszált arra,

hogy a hibák számát 0-ra csökkentsük

eddig mérsékelten fókuszáltunk

most már halálosan kell fókuszálnunk

innentől kezdve.

Oké, Jeff Weinstein

itt van a teremben?

Nincs itt a teremben.

Bejelentkezett ezen a hétvégén, igaz vagy nem?

Nem jelentkezett be ezen a hétvégén

nem válaszolt a levelére

és még nem válaszolt a telefonjára sem.

A lokátora azt mutatja, hogy a többi telepessel van

(nevetés)

A régi mondás szerint programozókat irányítani

olyan, mint macskákat terelni.

Az ember azt szereti bennük, hogy macskák,

úgy értem, azt akarjuk, ami különlegessé teszi

ezeket az élőlényeket,

de egyikük sem igazán szeret ugyanabba az irányba menni.

Kevesebb, mint négy év alatt

a Netscape néhány emberről

több, mint 200 emberre növekedett,

és néha egy programozó megtalálása

újabb akadályt jelent,

amit a csapatnak le kell küzdenie.

Szerintem nincs bent.

Erre tippelnék, kapásból.

Nincs itt.

Mikor volt utoljára itt?

Ma délután.

Oké

Tara és én már felkészültünk, hogy levadásszuk.

Szóval, ha találkozol vele,
amikor visszaér, mondd meg neki,

hogy pánikba essen és futkározzon fel alá, mert

jelenleg befellegzett nekünk Mac-en ezzel a dologgal.

Befellegzett!
jelenleg befellegzett nekünk Mac-en ezzel a dologgal.

Befellegzett!

A Mac-en dolgozó ember várja az adatokat, nem de?

Körbe kellene járnotok, és a cég minden emberének
megmondani, hogy „Befellegzett!”

A Netscape balsorsához nagyon sok köze van
ennek az embernek

Bill Gatesnek, akinek a cége, a Microsoft

őt a leggazdagabb és valószínűleg

a legbefolyásosabb emberré tette a világon.

Nos, ha rend lesz, akkor elkezdenénk.

A Netscape böngészőjét

potenciális veszélynek tekintve számítógépes birodalmára

Gates gyorsan cselekedett,

saját böngészőjét ingyenessé tette,

és a Netscape szerint

versenyt sértő üzleti gyakorlatot folytatott,

a Netscape felhasználókat elcsábítsa.

De ma fényt kell derítenünk arra,

hogy Ön és a vállalata

átlépte-e a határt

vagy éppen ellenkezőleg

ez csak a dühös ellenfelek megalapozatlan vádja-e.

Jim Barksdale, a Netscape ügyvezető igazgatója

a cége ügye mellett érvel a szenátusban.

Ezen a tárgyaláson biztosan nincs senki,

aki nagyobb tisztelője lenne Gates úrnak

vagy vállalatának, mint én.

Ugyanakkor azt kérjük, hogy a Microsoft

felelősségre legyen vonva

néhány tettével kapcsolatban.

Tettek, amik arra kényszerítik az OEM gyártókat,

hogy az ő terméküket használják
olyan kizáró feltételekkel,

amik megakadályozzák őket a mi termékünk használatában.

Nem minden vállalat lesz sikeres.

Néhányuk képtelen a változásra.

A technológia ilyen módon fejlődik a szabad piacon.

A szoftveripar sikerét

nem a kormányzati szabályozások segítették elő,

hanem a szabadság és az alapvető emberi vágy

a tanulásra, újításra és felemelkedésre.

Eközben néhány ezer kilométerrel arrébb

a Netscape programozók folytatják az egész napos munkát,

hogy elérjék a Mozilla kiadási dátumát.

Ezek a srácok állandó munkához vannak szokva,

így egészen addig dolgozni fognak,
amíg nincsen kész, és nincs megállás.

Nincs szükségük ételre, nincs szükségük alvásra,

nincs szükségük semmire

Oké, a fizetést azért felveszik, de...

Nem sokkal ezelőtt jött néhány ember a Harvardról,
és azt kérdezte

„Nos, hogyan fejlesztesz szoftvert, egy könyvet írunk”,

és beszéltem nekik azokról a dolgokról,

amiket nagyon fontosnak gondoltam, erre

úgy éreztem, hogy rázzák a fejüket,
miközben arra gondolnak

„Jó ég, nem ismeri a 7-es elvet”

„És ó, nem tud semmit a 22-es elvről”

és valahol igazuk van...
Fogalmam sincs ezekről a dolgokról.

Valóban nagyon szeretek tévedni ezekben a dolgokban

minden nap, amikor reggel felkelek, azt mondom

az alapján, amit ma tudok

mi a legjobb út, amin eljuthatunk oda,
ahová menni szeretnénk?

Személyesen nekem vagy neked vagy a hármunknak

nincs időnk az egész 2 millió sornyi kódot elolvasni,

hogy lássuk van-e még megmaradt probléma.

Ide fogunk átmenni

bekerítjük Jeff Weinsteint.

Néhány nappal március 31. előtt

a csapat nem tud haladni, amíg Jeff Weinstein

a Netscape legátláthatatlanabb kódjának szakértője

nem tud időt fordítani a listáján
lévő hibák kijavítására.

Hogy vagy?

Jól

Rendben, tehát

hivatalosan te vagy a legelveszettebb

személy a vállalatnál.

Ezt le tudom zárni, ezt szintén

ja, ezekből egy párat

Öö, remélem a nagy részét még ma este befejezem

Az volt a terve, hogy fent marad egész éjszaka,

és az összeset megcsinálja.

A jó hír, hogy valójában, hadd gondolkozzak

nem vagyok benne biztos, hogy este 9 vagy 11 órára,

de mindennel készen volt.

Éljen!

A kritikus mérföldkő elérése

ok az ünneplésre.

Egyetlen hiba maradt

és az igen-igen bonyolult

Ne kényszeríts, hogy megöljelek, zárd le a 4330-ast.

Le fogom zárni a 4330-ast.

A hibák száma alacsony

Van néhány hiba, ami még nincs lezárva,

de ezek leginkább ici-pici idegesítő dolgok, amik...

– Valamennyi rám ragadt!

Mindenki boruljon le a nagyok előtt,
akik óriásit alkottak,

emberek, akik egész héten keményen dolgoztak,
hogy elérjük a lehetetlent.

Van egy varázslatos kifejezés,
amit Michael Toy talált ki

ez pedig a „nallu habi”,

ami azt jelenti, hogy nem egészen tökéletes,

de elég jó

úgy mint „nulla hiba” / „nallu habi”.

Van egy fölösleges monitorod az emeleten?

Igen, van egy fölösleges monitorom.

Ez az első nagy próba

Vajon valóban képes lesz egy külsős
működésre bírni a Mozillát?

Ha nem, akkor a Netscape valószínűleg
kicsúszik a március 31. határidőből

Azt gondoltam, hogy egy óriási esemény lesz,

Azt gondoltam, hogy száz,

kétszáz ember fog felsorakozni

hasonlóan a szovjetekhez.

Nem vagyunk annyira szervezettek

Úgy néz ki minden megvan, lássunk neki!

Váo! Minden rendben van, nagyon egyszerű,
ahogy építkezik.

Van egy csomag szkript, ami be van állítva,

hogy pontosan megmondja mit kell fordítani, és utána

remélhetőleg az egész összeáll a Mozillává.

– Itt is van
– Ez igen

Ha sikerül működésre bírnod, az azt jelenti,
hogy mindenkinek működni fog.

Így igaz.

(HANGOS ÉLJENZÉS taps nevetés)

– És nézd, van névjegye is!
– ...Nézd milyen aranyos...

– Ó, ez elég csúfos volt

– Igen, ez...
– Nem, nem hiszem, hogy működik.

– Nos, menj a...
– Tehát
– Ó...
– Nagy összeomlás...

– Fenébe, lábon lőttük magunkat...

Valójában nagyon jól mennek a dolgok.

Nem gondoltam volna, hogy sikerül valakinek

ilyen gyorsan lefordítania.

Egyetlen kicsi változtatást kellett
eszközölnünk és működött!

A forráskód már majdnem készen áll a kiadásra,

a Netscape-nek el kell magyaráznia

a Mozilla jelentőségét a sajtónak.

Először elmondjuk nekik, hogy mit csináltunk eddig,

aztán rátérünk arra, hogy mi fog történni holnap.

Meg kell mutatni nekik, hogy ez

egy nagyon izgalmas, klassz dolog.

– Jó napot, Forrester.
– Helló, Stan Dolberg-et és Eric Brown-t kérem.

– Egy pillanat.

– Ez itt Stan Dolberg hangpostafiókja – átkapcsolom.

– Jó napot,Forrester.

– Helló, Maggie Young vagyok.

A Netscape-től telefonálok, konferenciahívásom lenne

Stan Dolberggel és and Eric Brownnal,

de csak Stan hangpostája jelentkezik.

A Netscape azt reméli, hogy a sajtó ugyanolyan lelkes
lesz a Mozillával kapcsolatban, mint

amilyenek ők, már a kezdetektől.

Ma délelőtt 11-kor a Netscape kilépett a tőzsdére,
és azonnal felforgatta a Wall Street-et.

A részvény 28 dolláros kezdeti ára percek alatt

72 dollárra emelkedett...

A bevezetést követő napokban és hetekben

a részvények ára elképesztő

magasságokba szárnyalt.

Ez volt az addigi legnagyobb nyilvános

részvénykibocsátás a Wall Street történetében.

– Jó napot, Forrester

– Helló Josh Walker vagyok.

Most, alig három évvel a rekordokat döntögető
részvénykibocsátás után a Netscape

története újabb fordulatot vesz.

– Üdvözlöm!
– Helló!

– Holnap lesz Március 31-edike,

– ami azt jelenti, hogy a forráskódot elérhetővé

tesszük a fejlesztők közösségének.

Arra gondoltunk, hogy átbeszélhetnénk

a dolgot, és megválaszoljuk

a felmerülő kérdéseket.

– Lehet, hogy agyhalott vagyok, gondjaim vannak

a kommunikáció terén, és ti mindannyian tudjátok,

hogy ez mit jelent, de én nem látom át,

hogy miért érdekelné ez a sajtót?

– Értem, ez jó kérdés.

A forráskód nyilvánossá tételével
alapjában véve kiterjesztjük a

mellett több száz és ezer Netscape-en kívüli

fejlesztőnk is lesz,

így véget ér a Netscape - Microsoft háború.

Lesz a Netscape és az egész virtuális

Netscape közösség.

– Úgy gondolom, hogy a közvélekedés szerint

a Netscape nincs abban a helyzetben, hogy

böngésző-fronton versenybe szálljon

a Microsoft-tal és lényegében

lemondtatok a dologról.

Sokkal simábban ment, mint ahogy elképzeltem.

Komolyan.

A legnagyobb akadály még előttünk van,

és holnap délutánig

bele is fogunk futni.

A szoftverfejlesztés

soha nem sima ügy.

Az Apple sztorit akarjuk hallani.

Nem tudtak megbarátkozni

a szabadalmi jogok átruházásával, pedig

mindent megpróbáltunk, hogy rendezzük a helyzetet.

Az ügyvédük szerint nem kaptak volna

elegendő védelmet.

A Mozilla-nak volt egy kódrészlete az Apple-től,
aminek használatához nem volt engedélyük.

– Ok.
– Fel kell pörögnünk.

– Helló, Mark Andreeson vagyok,

pár perce telefonáltam, hagytam üzenetet.

Próbáljuk elérni – az a probléma, hogy

nincs senki az Apple telefonközpontjában,

így nem egyszerű telefonszámokat megszerezni.

Csodálatos.

Egy pillanat, 6 2 0.

Hogy a Mozilla másnap elindulhasson,

Scott Collins-t kérték meg arra,

hogy oldja meg az Apple-kód problémát.

Ez elméletileg lehetségesnek tűnt.

Ez itt az utolsó bug. Ha ezt kijavítom,

végre megengedik, hogy pihenjek.

Ma reggel körülbelül 5:40-ig írtam

ezt a helyettesítő kódot.

Pokollá tette az életem.

Alapjában véve működik, minden működik,

ráadásul remekül, és hál istennek

az Apple engedélyezte, hogy

használjuk a teljes forrást.

Úgy tudom, hogy Jamie fogja

elindítani a rendszert

10 óra körül.

Így van?

Igen.

Ekkor eljön az újságírók

és a fotósok ideje,

mindenhol kamerák lesznek, meg riporterek.

– Nem csinálhatnák ezt színészek helyettünk?

– ...na, csak mondd nekik, hogy benne lesznek a tévében..
– nem fogjuk ezt színészekre bízni...

– Benne vagyunk a tévében!
– Igen, már két hónapja.

– Nem hiszem, hogy bárki eljönne.

Úgy lehet megtanulni lefutni a maratont, hogy

kiraksz valakit 42 kilométerre a sivatagba

rákötsz egy bombát a hátára, és azt mondod neki,

hogy ha nem ér el a városba egy bizonyos

idő alatt, akkor fel fog robbanni.

Ez komoly motivációt jelent,

de az is megtörténhet, hogy felrobban.

– Tudod, mennyi az idő?
– Persze, öt perc múlva tíz.

– Ááá! El fogunk késni! Siess!

Köszöntöm a konferenciahívás résztvevőit.

Köszönjük, hogy csatlakoztak hozzánk ma reggel.

A Netscape ma bejelenti, hogy

a Communicator 5.0 első fejlesztői változatának

forráskódja letölthető a Mozilla.org

weboldalról.

– Nem tudod, hol van Tara?

– A másodikon?

– Ez itt az első emelet, pont a másik oldalon van.

Mint ahogy azt bejelentettük,

a mai napon

kirakjuk a kódot a webre,

örömünkre szolgál, hogy részesei lehetünk ennek,

és izgatottan várjuk a fejleményeket.

A jó hír az, hogy a futó hamarosan beér a városba

a bombával a hátán,

és nagyon úgy fest, hogy sikerülni fog neki.

– Eljött az igazság pillanata!

Nincs elméleti keretrendszerük

a szoftver megírásához, egyszerűen megírják.

Olyan ez, mint mikor a baseballban megütöd a labdát.

Ha sikerül a hazafutás,

senki nem fog akadékoskodni,

hogy ez így értelmetlen,

vagy miért így csinálod, miért működik.

Senkit nem érdekel, hogy miért működik.

– Ez nem jó.
– Mi a baj?

– Nem csatlakozik a…
– A géphez, ami vezérli,

mintha nem működne az FTP.

– Be van töltve?
– „Blast”-t írj, ne „blash”-t.

– Ó.
– Igen, talán most...

– Itt a Mac. Itt a UNIX. Itt a Windows.
– Készen vagyunk!

– Működik!
– Igen!

– Mióta Jamie itt van, azt hallgatom,

hogy most aztán kirakjuk a kódot a netre.

Így van?

– Igazából úgy döntöttünk, hogy mégsem.

Ez egy hülye ötlet volt.

– Ez a mi sztorink, nyakig benne vagyunk.

A Netscape-nél most kicsit mindenki

kiengedheti a gőzt.

– Szerintem ez működni fog.

A kiadás első órájában

a forráskódot többezren töltötték le.

De a letöltések száma egyáltalán nem garancia arra,

hogy a Netscape elégséges mennyiségű
értékes hozzájárulást kap majd,

ezzel visszafordítva a cég lecsúszását.

Pavlov néven ismerem. Ő az, Pavlov,

a Pavlov.net-ről, az IRC-n ő Pavlov vagy Pav esetleg

um, Pav Alszik, vagy Pav Fáradt Sokáig Volt Fent.

És nélküle, úgy vélem, hónapokkal hátrább lennénk.

A Netscape kiváló, húzóerőt képviselő programozói
a világ minden tájáról

a Mozilla projekten fognak dolgozni,
minden fizetség nélkül.

Egy ilyen hozzájáruló Georgia vidékéről érkezett.

Le vagyok nyűgözve az utóbbi két vagy három évben,

különösen akkor, amikor az édesanyja jön
és azt mondja nekem:

„Jó, ide és ide hívják”, talán New York-ból

és ők eljönnek Atlantába

mert Stuarttal akarnak beszélni és találkozni,

majd lemennének ebédelni.

„Jó”, azt kellene mondanom:
„Ki ez az ember New York-ból?”

És akkor hirtelen mindenki:
„Jaa, Ő Stuarttal dolgozik együtt

néhány programmal kapcsolatos hibán,

már egy éve vagy még több ideje, és el akart jönni

és találkozni akart vele.”
„Na, megmondtad nekik, hogy te még csak tizenhat éves vagy?”

Nincs ötletem, de ez remek dolog,

ez csodálatos dolog, mert

ő hozzájárul. Nem számít, hogy milyen fiatal.

A hely, amit barlangnak hívunk. Csak bezárjuk az ajtót,

is itt az ember azt csinál amit szeretne.

Megdöbbentő arra gondolni, hogy a gyermeke

valamit csinált ennek a világméretű cégnek,

a házifeladat megírása helyett.

Végigmentem és átnéztem az idősebb forráskódokat,

és igazán ijesztő volt, hogy mennyire hihetetlenül

rendetlennek és szörnyűnek nézett ki a kód.

Éveket vett volna igénybe, hogy kipróbáljuk és

kitaláljuk, hogy ez mit csinál.

Így inkább újraírtam az egészet az elejétől.

Igyekeztem olyan kódot írni, amely

a böngészőben sokkal gyorsabban jelenít meg mindent,

és sokkal hatékonyabban, mint azelőtt.

Az ő gépelése olyan, mintha beszélne.

Ez csak a kifejezés eszköze.

Ő így fejezi ki magát,

és ez majdnem teljesen önkívületi állapotban.

Ez csak egy része az ő kommunikációjának.

A múltban a szabad forráskód hozzájárulói

segítettek felépíteni az internetet.

A nagy kérdés az, hogy hogyan profitálhat

ebből a szabad kódból egy kereskedelmi vállalat.

Rendben. Én őszintén remélem, hogy

azok a hatalmas tömegek,

akiket eddig egyetlen cég sem tudott rávenni,

hogy bármilyen terméken dolgozzanak,

a Netscape Navigatorhoz fognak hozzájárulni.

A Communicator fejlesztése

gyökeresen el fog térni a többi terméktől.

Hogy hogyan fog ez működni a versenytársak ellen,

azt majd meglátjuk.

-Jó reggelt!
-Jó reggelt! Köszönöm szépen!

David Readerman a San Francisco
Investment Bank elemzője,

közelről figyeli a Netscape radikális tervét,

azon befektetők részére, akik örömmel vennének részt

az internetes részvények fellendülésében.

A piac igazából egy szavazógépre hasonlít,

ha az igenre szavaznak, akkor hiszek a jövőképben.

Igen, úgy hiszem, hogy ez
meg fog mutatkozni a termék eladásokban is.

Igen, ez majd megnöveli a bevételeket, és ahogy tudja,

a részvényekkel is ennek megfelelően kellene kereskedni.

Nehéz mérni, hogy a Netscape számára

milyen pénzügyi előnyökkel jár a forráskód kiadása.

Értem én, hogy miért próbálja meg
ezt csinálni a Netscape.

Nekik továbbra is meg kell mutatniuk,

hogy a jövőkép és a prezentációk mögött

valóban fenntartható üzleti modell húzódik meg,

amely képes elegendő bevételt termelni.

Így a Netscape-pel kapcsolatban
most mutasd meg módban vagyok.

Most, hogy a munkám háromszor nehezebb lesz,
mint amilyen tegnap volt,

és már akkor is tízszer nehezebb volt,
mint amilyennek lennie kellett volna.

Érthető? Elég keményen dolgoztam, hogy a cég ékszereit

kivigyem az épületből, és

és lehet, hogy mindez csak

mérgelődéssel és szenvedéssel jár majd.

Egy nappal később, amikor ez a anyag kiment,

egyáltalán nem tudod, hogy ez enyhülni fog-e.

És aztán nap mint nap,

elmész dolgozni, bekapcsolod a számítógépet
és csak kódolsz, kódolsz, kódolsz.

– Köszönöm Tara.

– Tara?

– Igen, mit mond az orvosod, Tara?

– Uh, érdekes módon az orvosom azt mondja,

hogy túl sokat dolgozom,

és uh azt, ha a találkozó után
be merészelek menni dolgozni,

akkor személyesen fog megölni.

Van egy egyezségem magammal,

hogy mire 35 éves leszek, vagy elmegyek

középiskolába tanítani, vagy csapos leszek,

vagy valami olyasmi. Mindenképpen más helyen leszek,

és nem a csúcstechnológia iparban,

különben lehet, hogy meghalok 40 éves koromban.

Most, hogy már öreg vagyok

néhányszor körbejártam a témát

és eljutottam oda, hogy rájöttem:

„Ennek sosem lesz vége, nem de?”

És ez nagyon lehangoló

mert azt érzed, hogy „benne vagyok, benne vagyok”

azt mondtam sosem szállok be a mókuskerékbe

és tessék itt vagyok. Benne vagyok a mókuskerékben.

Életem végéig így fogok futkározni.

Mivel nagyon jók a szoftverben,

tartaniuk kell a tempót.

És ebből fakad, hogy a tempó tartásához

rengeteg más dolgot ki kell zárniuk.

Egyszerűen nincs idejük olvasni,

híreket hallgatni a nagyvilágból.

Nincs sok idejük a családjukra.

Um, de ha olyan helyzetbe kerülsz, ahol

tényleg nagyon sok dolgod van

és nincs időd megtenni, akkor

tudják, azt választom, amit akarok.

Néhány ember a családalapítást választja.

Néhány ember azt választja, hogy

készítsen valamilyen szoftvert.

Christopher rögtön azután született,
hogy a Netscape-nél kezdtem,

és gyakorlatilag elmulasztottam élete

első két évét a munkatempó miatt.

Nagyjából 7 vagy 8 óráig dolgoztam,

hazajöttem, megvacsoráztam,

lefektettem a gyerekeket, és visszamentem dolgozni

vagy otthonról dolgoztam hajnali 2 vagy 3-ig

és olyan voltam, mint a zombi apa.

Gyakran szokott hívni, és mondta, hogy már úton van

és akkor még 2 vagy 3 óra eltelt és

tudják, a romantikus vacsora gyertyái

már leégtek

és én azon aggódtam, hogy holtan fekszik-e

valahol az út mentén, tehát...

tudják, ha 24 óra eltelik

és nem hallok felőle semmit,

akkor egészen pontosan tudom, hogy merre találom.

Michiganben élek. És bejárós vagyok.

Tehát az egy jó hosszú út,

és nem is teszem meg minden nap.

Csak kb. minden második héten teszem meg.

De, um, van egy nagy időzóna változás.

Itt most van kb. délután 12.01

és ott 19.54 van.

A motiváció, hogy visszaköltözzünk ide az volt,

hogy be akartunk illeszkedni egy közösségbe,

gyökeret ereszteni, és tudják, megállapodni.

És én... Az élet egészen más erre,

valóban más. Úgy értem itt az emberek

autógyárakban vagy hol dolgoztak...
30 éven át folyamatosan.

Körülbelül 45 percen át beszélgettünk az egész életéről

munkától munkáig, munkától munkáig, munkától munkáig.

Úgy gondoltam ez nagyon menő.

Tíz vagy mennyi munkája volt.

Úgy tűnt, mintha többször tette volna ezt a különösen

stresszes időkben, mint például,
tudják, érkezik a baba

két hónapon belül, most munkát váltok, drágám.

Szeretem, ha minden változik.

Ettől lesz izgalmas. Én ezért csinálom.

Olyan, mint a vihar belsejében lenni,

pont a közepében, és látni, ahogy

a sok új dolog létrejön és összeállnak.

Ez nagyon izgalmas.

Majdnem függővé tesz. Nem akarnám ott hagyni,

ebben biztos vagyok.

Időnként nyíltan fel kell áldozni

a magánéleted részeit.

Nagyon keményen kell dolgoznom, de

meg van az esélyem,
hogy az erőfeszítéseim elnyerjék a jutalmukat.

Ennek az a hátránya, hogy az életem továbbhalad.

Még nincsenek gyerekeim

rá kell jönni, hogy egy bizonyos részét

az életemnek feláldozok, majd visszatekintek,

és az életem egy része elmúlt.

Az USA-ban legalább néhány millió ember

közvetlenül a szoftverekből él meg.

És ez a leggyorsabban növekvő

csoport a gazdaságban.

És ennek egyértelmű velejárójaként,

a legjobban fizető terület a méretéhez képest.

Úgy értem, persze, ott a baseball,

ott van Hollywood.

De tudják, ha úgy igazából

keresünk egy egy millió embert foglalkoztató csoportot,

akkor ezek a legmagasabb fizetések,

amit emberek valaha láttak az Egyesült Államokban.

A nagy nyeremények lehetősége

a programozók számára valóban létezik,

igazából akkor, ha valóban megütöd a főnyereményt.

A lehetőség itt úgy jelenik meg,

mint egy Wall Street kereskedő asztal.

És úgy tapasztalom, hogy nagyon sok mérnök

és menedzser a Szilícium Völgyből

nagyon rá van hangolódva arra, hogy mi folyik

naponta ezeken az üzletkötő színtereken.

Egyes források szerint naponta
64 ember válik milliomossá

a Szilícium-völgy,
ahol bármilyen technológiai dolgozó

egy csapásra, egyik napról a másikra gazdaggá válhat.

Csatlakozol egy vállalathoz, és adnak neked

valamennyi részvényopció, ami azt jelenti,

hogy részvény helyett

jogot adnak, hogy az részvényt

a jövőben is a jelenlegi áron veheted meg.

Vehetsz részvényt talán

egy évi fizetés értékében, vagy tipikusan

két évi fizetés értékében részvényopciót.

Az igazán virágzó vállalatok némelyikében,

amik fent vannak az interneten, a lehetőségek

a milliomossá válásra vagy a jólétre

nagyon, nagyon magasak.

Az embereket, akik nagyon,

nagyon korán kezdték, úgy hívjuk, hogy „Mozilliomosok”.

A részvényopció egy szemfényvesztés.

Egy botra kötött répa, olyan mint,

na jó, tudod, ha feladod

az egyetlen fiatalságod,

talán egy nap majd pénzt is keresel, nem de...

Nagyon sok olyan embert ismertem,

akik kockáztattak az induló cégek lottóján,

és semmi nem nyertek.

Tudják, pontosan olyan, mint a lottó sorsjegy,
a hülyék adója.

Öö, én véletlenül megnyertem ezt a lottót.

Attól a naptól kezdve, hogy a Microsoft bejelentette

agresszív elkötelezettségét az internet iránt

a Netscape részvények folyamatos esésben voltak,

és az 1998 óta gyűlt Netscape részvényopciók

lényegében értéktelenek.

Másfél évvel ezelőtt

a bevételeink fele a böngésző eladásokból jött.

Ma már egyáltalán nem így van, így hát

minden üzletember tudja,

hogy ez egy hatalmas kihívás.

Úgy értem, engedd, hogy a legjobban fogyó terméked

elvegyem tőled, te pedig helyettesítsd azt

egy körülbelül 12 hónapos időszak alatt.

Nem sok ember akarná ezt tenni.

Bár a cég más internet termékeket is elad

az úgy tekint a Netscape-re, mint egy böngésző vállalat,

ami éppen vesztésre áll a Microsofttal szemben.

– Greg, itt Jim Barksdale a Netscape Communications-től,
hogy van?

Egyértelmű, hogy a Netscape-nek nincs elég

hozzávalója, hogy a Microsoftot meg tudja fenyegetni.

Nem hiszem, hogy hosszútávon a Netscape

meg tudna élni független vállalatként.

Amíg a Mozilla megpróbálja visszaszerezni a korábbi

dicső napokat a cég számára,

addig a kívülről érkező kódok integrálása

egyre több munkát jelent az egész böngésző csapatnak.

– Úgy fest, hogy fordítva csináltam,

mint amit mondtál nekem, vagy nem tudom mi történt

– Oké, akkor az rossz

– Elő akarjuk venni a régi szabad fát,

és alrészként akarjuk használni,

és köré akarjuk építeni ezt az érdekes fát.

– Nem, ez nem az, amit mi szeretnénk

az NS Private van a tetején, igaz?

– Egy projekt fájl ennek vagy egy projekt fájl annak,

nem tudunk projekt fájlt létrehozni mindkettőnek.

Nincs tervünk mindkettő fejlesztésére.

Tehát most van néhány fájlom, aminek

ebből az egyetlen mappából kell érkeznie a Java-nak,

és néhány fájlnak abból kell érkeznie

ugyanabból a mappából, ugyanabból a mappából.

Mondd meg, hogyan tudom ezt megtenni?

Itt van a probléma.

A böngésző részleg, aminek a működtetése a vállalatnak

majdnem 30 millió dollárjába kerül évente,

és nagyon kevéssel járul hozzá a cég bevételeihez

az ősz során átszervezték, már második alkalommal

ebben az évben.

Tudunk mindenre válaszolni: nem.

Meg fogunk próbálni tanulni azoktól

az emberektől, akik ezt láthatóan jól csinálják...

Amikor csatlakoztam egy most induló céghez,
tudtam, hogy 20-ből 19 el fog bukni.

Amikor egy alkalmazott érkezik

ma dolgozni a Netscape-hez,

nincs fogalma arról,

hogy 20 a 19-hez esélye van annak,

hogy ez a munka már nem lesz a helyén

1 vagy 5 év múlva.

Ha itt élsz, akkor az állandó
társalgási téma a következő

„Hiszel-e benne, hogy a Microsoft

a) illegális

vagy csak versenyellenes módszereket használt

a Netscape piaci részesedésének megszerzéséhez?”

És ha ennek az iparnak a szíve és lelke

a lehetőség, az esélyegyenlőség, akkor ha a Microsoft

piaci sikere mögött

más is áll, mint a saját programkódja

az mindenkit feldühít.

Az igazságügyi minisztérium a Microsoftot megvádolja

versenyellenes és kizárólagos gyakorlat folytatásával,

ami arra irányult, hogy monopóliumát a személyi
számítógép operációs rendszerek piacán megtartsa

és kiterjessze ezt a monopóliumot
az internet böngésző szoftverekre is.

A Microsoft elleni ügy ellenére

a Netscape saját növekvő méretének áldozatává vált

a Netscape saját növekvő méretének és

egyre komplexebb kódjának áldozatává vált,

a vállalat küzd az életereje megőrzésében,

amit induló cégként még élvezett.

Amikor egy cég elér egy bizonyos méretet,

egy folyamattá válik, egy pénzt előállító mechanizmussá.

Az innováció az egyik lehetséges útja ennek,

de ez egy kockázatos út.

Így a vállalatok, a nagyvállalatok nem csinálják ezt.

Um, A Microsoft sem így cselekszik,
ők cégeket vásárolnak fel.

Megvárják, amíg valaki valami érdekeset csinál
és aztán felvásárolja őket,

csak akkor tejelnek érte, ha az egész megéri.

Nem hiszem, hogy ezért piszkálni kellene a Microsoftot.
Rengeteg cég tesz így. Ez az üzletelés egyik elfogadott módja.

Úton vagyunk a Flint Center felé.

Egy össznépi értekezlet lesz.

Jim Barksdale egy héttel ezelőtt jobb helyre tette át a
teljes céget érintő értekezletet.

Bejelentjük a negyedéves eredményeket
és ezt a nagy irányváltást.

Ha esetleg nem olvastátok volna a híreket,

1 óra 30-kor ma reggel,
összefoglaltuk a tárgyalásokat és megállapodtunk,

hogy eladjuk a cégünket a Virginia államban,
Dulles városban működő AOL-nek.

El sem tudtam képzelni azt a napot,
amikor bejelentik az összeolvadást,

amit ők nem szerettek volna: „Oh, ezt nem hiszem el.”

Tudja, ez egy rémálom forgatókönyv.

Mindazonáltal, tudja az lett volna legrosszabb,

ha a Microsoft vásárol meg minket. Gondolom, tudja.

És ha nekik meglenne, tudja,
nem látná ezt a gépjármű tengert

a Netscape előtt.

Hat hónappal ezelőtt ők megtámadták az AOL technológiáját.

Tudja, ez egy szolgáltatás volt hülyék számára.

„Gratulálok, új levele érkezett!”

A Netscape nem hagyományos, abban az értelemben,
hogy hogyan éreztek AOL iránt a Szilícium-völgyben…

Úgy értem, egyértelmű, hogy

senki nem tiszteli a vállalatot.

Egyikük a Netscape-nél

Steve Case-t egy szappanértékesítőnek hívja.

mert a Proctor and Gamble cégnél dolgozott azelőtt.

A szappanértékesítő megvette őket.

A megállapítás, ami ebből a cikkből lejött:

„A Netscape (vagy valami hasonló) kicsapongó életet élt,

fiatalon halt meg, és egy kimerült hullát
hagyott magam után.”.

És nem tudom, hogy ők ezzel egyetértenek-e.

Nem gondolom, hogy a Netscape-nek befellegzett.

Ők megvásároltak minket, mert ők szeretnek minket,

és szeretik azt, amit csinálunk,

és nem akarják megzavarni azt a formát.

így az ő tervük az, hogy sehogy se sértsenek meg minket.

Nagyon sok, uh,

spekulációk keringett a neten,

tudja, a szabad szoftveres közösségben, mint

igen, ez az, tudja,

mindennek vége

„Az AOL mindent el fog rontani”.

Így leírtam ezt a dolgot, és

kitettem a Mozilla.org webhelyre,

megterveztem a legrosszabb forgatókönyvet,

mint, rendben van,

ha minden rosszul menne, se lenne olyan rossz

se lenne olyan rossz, mint amennyire mondják.

A Netscape természetéből fakadóan

a forráskód immáron a közösséghez tartozik.

Pár nappal később levelet kaptam Steve Case-től,

aki azt mondta, úgy gondoljuk,
hogy nagyszerű dolgot csinálunk, és

ez része volt annak a döntésnek,
amiért megvették a vállalatot.

A tervünk az, hogy így menjen tovább, tehát

amíg a Mozilla.org, a Netscape és az AOL hozzájárulásai

a nyílt forráskódú mozgalomban működnek,

azt mondja, akkor folytatódni fog.

Az egyesülés az AOL-lel váratlan szerencse volt
a részvényesek számára,

amely megadta a Netscape alkalmazottaknak a lehetőséget,
hogy kiszedjék a pénzüket és továbbálljanak.

Ez spekulációkat indított el a médiában,

az AOL képességéről, hogy megtartsák
a Netscape kulcsembereit.

És ahogy hallom, tudja,

azok az AOL emberek, akik a Netscape-hez
jöttek és azt mondták,

igen, ez az AOL út.

Nem akarnak a Netscape-nél dolgozni.

Legyen az a Netscape útja az AOL segítségével!

Úgy vélem néhányuk elhagyja majd a céget.

Tudja, nem akarnának az AOL részei lenni.

Néhány ember, akik szeretik
az induló vállalkozások gondolkodásmódját.

És azok, akik a nehézkes óriás részei szeretnének lenni,

maradnak, hogy a nehézkes óriás részei lehessenek.

Három és fél évet dolgoztam a Netscape-nél,
és egy örökkévalóságnak éreztem.

És az AOL és egyre inkább a Netscape érdeklődésének
középpontjában a marketing és a hirdetési piac áll

minden olyan dolog,

ami nem olyan érdekes

valakinek, aki technika fetisiszta.

Munkát váltok, eladom a házam,

elköltözök, más városba költözöm...

Ilyen az élet az induló vállalkozások földjén.

Továbbra is fiatal és hülye vagyok,
hogy szeretném megtenni,

így megtehetem hogy lelépek.

Másfél évvel ezelőtt, Tara odajött hozzám és azt mondta:

„Annyira szeretnék menedzser lenni,
hogy már a számban érzem az ízét.”.

Végül azt mondtuk, rendben, menedzser leszel.

Nagyjából egy héten belül azt mondta:

„Miért engedtétek, hogy ezt csináljam?”

Tara a Netscape egyik legjobb menedzserévé vált.

Tarára, a kiadási csapat menedzserére.

Tara elhagyja a Netscape-t egy e-kereskedelmi
induló vállalkozásért,

és elszalasztja a lehetőségét a részvényopciójának
hirtelen értéknövekedését,

az új cégénél elérhető nagyobb jövedelem reményében.

Függetlenül attól, hogy az AOL hogyan
csinálja a Netscape üzletet,

ez soha többé nem a Netscape – annak a résznek már vége.

Tudja, ez elszomorító.

Kívánom a Netscape-nek hogy a saját útját járhassa.

Frusztrálja az, amit tapasztal, az elszántság hiányát
a nyílt forráskódú fejlesztés irányában.

Jamie kilép a Netscape-től egy évvel azután,
hogy segített közreadni a Mozillát.

Úgy gondolom nagyszerű film az Adatrablók (Hackers).

Kívánom, hogy a mi életünk is olyan legyen,

azt kívánom, hogy rollerrel közlekedjünk,
elasztán ruhákban, és számoljunk le a rosszfiúkkal.

De tudja, hogy ez nem az. Ez ücsörgés egy szobában
és egész nap gépelés.

Ez az amit ebben az életben el szerettem volna kerülni.

Tudtam, hogy nem itt akarok élni.

Én már kint vagyok vagy négy vagy öt év óta.

Ez egy remek hely. Ez a menekülés a dzsungelből.

Jim Roskind elérte a Netscape legnagyobb
mérnöki rangsorolását.

Előző éjszaka itt voltam egész hajnal négyig,

és nem csak akkor, ha egy kritikus
kiadás közepén vagyunk.

Ez olyan mint egy függőség, egy adrenalin fröccs,

a tökéletesre törekvés, az igyekezet.

És ahogy az eredményből látszik, azt a visszajelzést
kapod, hogy még jobban kell igyekezned.

Tudja, ezt nem is kell kommentálnom,

mert csak annyira vagyok bolond, mint mindenki más,

de én csak megyek tovább és csinálom,
miközben megállapítom, hogy bolond vagyok.

Ez csak egy hatalmas kutatás az anyagi gazdagság után.

Ez ismét olyan, mint az aranyláz.

És ez lesz a játszóház.

És ez lesz itt a tornác. Ide kis virágokat
és egyéb dolgokat gondoltam.

Olyan lesz, mint egy csinos kis ház.

A fő oka az volt, hogy a Netscape-hez mentem,
hogy pénzt keressek,

ezzel az internet dologgal.

Ez az amit csinálni akartunk, ez az amivel
meg akartunk gazdagodni.

Ez volt a hatalmas vámja a mi házasságunknak,

és ha ez nem lett volna Isten kegyelméből,

nem tudtuk volna véghez vinni.

„Miért használjam Isten adományát”

Micheal kiégett.

Micheal, elérkezett egy ponthoz az életében,
amikor azt mondta, ez túl nagy ár,

nem akarja ezt többet csinálni.

Ha az emberek megnéznék ezt és azt mondanák, oh

ez egy remek dolog. Csinálok egy induló vállalkozást

és hamar gazdag leszek.

Azt kell mondjam,

meg kell számítani ennek az árát,

mert az ezzel elvesztegetett időt
soha nem hozhatod vissza.

Michael Toy

A Netscape 6. számú munkavállalója

elérte célját, az anyagi függetlenséget,

és visszavonult a Netscape-től nem sokkal
a Mozilla kiadása után.

A völgyben,

ha egy helyen többet maradsz, mint három év

az emberek csodálkoznak, hogy mi történik.

Miért nem szerzel egy másik munkát, mi van veled?

Ha programozó vagy, elég ha kétévente

váltasz munkát.

Ahogy a hangyák,

a dolgozó hangyák.

Kiküldenek egy csoportot,
hogy elvégezzenek egy feladatot.

És ahogy a csoport teljesíti feladatát,

amelyet meg kellett tenniük,

néhány hangya elhagyja a csapatot
és még több hangya érkezik.

Mikor elérik a céljukat,

már nagyon különböző hangyacsoportok lehetnek.

Úgy gondolom, ahogy mi minél inkább elosztjuk a munkát,

amit csinálunk az információs korszakban,

egyre inkább erre fog hasonlítani.

Scott Collins folytatja az ingázást
a Netscaphe-hez Michiganből.

Nagyon nagy nyomás nehezedik ránk,

hogy időre befejezzük a terméket.

Um, valahogy nekikezdtünk

ennek a képtelen akrobata mutatványnak a részvényekkel.

Egy részvényenkénti 20 dolláros cég voltunk,

és ennek a történésnek köszönhetően
a részvényeink 172 dolláron állnak.

Így nehéz lehangoltnak lenni a befektetett munka miatt,

amit el kellett végezni,

amikor minden második kocka milliomosokat rejt.

Amikor 1999 tavaszán az AOL-lel kötött üzlet lezárult,

a Netscape részvényeinek értéke megduplázódott
az egyesülés bejelentése óta.

A Netscape jól házasodott.

Megütötte a főnyereményt az AOL-lel,

amikor bejelentették a tranzakciót,

az eredeti cégérték 4,2 milliárd volt.

Amikor az ügylet lezárult a

a tranzakció értékét 10 milliárd dollárra taksálták.

Szóval nagyjából 5,5 vagy 6 milliárd dollár

saját vagyon keletkezett.

Úgy gondolom ez egy nagyon okos szerződéskötés volt

a Netscape menedzsment részéről, ami sokkal tovább

játékban tartotta őket és a Netscape részvényesei is
igen jól jártak.

Mo-

-zill-

-la

él!

Miközben számos vezető eladta részvényeit

a Netscape utolsó évében,

Barksdale inkább továbbiakat vásárolt.

Az összeolvadás után becserélte a részvényeit

AOL részvényekre több, mint
fél milliárd dollár értékben.

Egy másik fiatalember érkezik nyugatról

hogy megtalálja a szerencséjét
a technológia új világában

Egy kicsit ideges vagyok a meghallgatás miatt,

mert nem vagyok benne teljesen biztos,
hogy mire számítsak.

Hosszú utat hagytam magam mögött

Háromezer mérföld

hosszú út a gyermekemnek is.

De ez az a hely, ahol olyan sok minden történik,

ami őt érdekli, és úgy gondolom,

ő tehetséges ezen a területen.

Meg vagyok győződve, hogy ez lehet

az otthona, ahol képes

együtt dolgozni az emberekkel,

akikkel valóban szót ért.

– Pavlov!

– Szeretném megkérdezni, hogy

mit akarsz csinálni,

úgy értem, mik a céljaid a következő pár évre?

– A célom most az

hogy az UNIX változatot gyorsabbá tegyem
a Windows változatnál.

Ha ezt elértük már,

akkor majd meglátjuk.

De ez a célom.

Pavlovot felvette a Netscape.

Elhalasztotta az egyetemi tanulmányok megkezdését.

Részévé vált annak, amit az egyik befektető
földünk történetének

legnagyobb legális vagyon előállításának nevezett.

David Readerman átment egy befektetési bankhoz.

Ez itt az adatközpont,

sok kábel, rengeteg üvegszál.

Ezek internet-kapcsolatok,

kereskedési vonalak, telefonvonalak lehetnek.

Lefektettük az infrastruktúrát,

hogy alapjaitól építsünk egy fő kereskedelmi bankot.

Meglátásunk szerint az internet
mindent megváltoztatott

és mi támogatni szeretnénk azokat a vállalatokat

akik a változás részesei szeretnének lenni.

Nézzék ezt az útkereszteződést,

van itt egy bank,

de két év múlva lehet, hogy nem lesz már itt.

Miért nem intézi bankügyeit online?

A Gap honlapja

egyike a legsikeresebb kereskedelmi weboldalaknak

a piacon.

Nem is tudom, hogy a Gap miért újítja fel
ezt az áruházat.

Miért nem fektetnek be többet inkább honlapjukba?

Ötletem sincs, hogy fog kinézni ez
a kereszteződés két év múlva.

Amikor elkezdtem, az emberek nem tudták mi az a HTML,

mi az a World Wide Web, és aztán hirtelen az

internet ereje, amely már évek óta itt volt,

mindenki számára könnyedén elérhetővé vált,

egy kattintás távolságra, ez az univerzális nyelv.

Pont úgy, mint a Fantázia című filmben,
ahol Mickey egér

egy nyitott könyv fölött áll a hegyen,

és belenéz, hogy mit tud csinálni,

és csinál valamit. És nem igazán tudja, hogy mit csinál,

de ennek hatására történik valami.

Természetesen ezek a dolgok kicsúsznak
az irányítása alól és csak úgy történnek.

Nem tudod miért működik, nem tudod hogyan működik,

csak megnyomod a gombot és működik.

Egy iparág megszületésénél vagyunk.

Ki tudja merre kellene tartania ennek iparágnak?

Ez mind olyan lehet, mint a televízió.

Lehet, hogy csak néhány vállalat fogja meghatározni,

hogy mit lássunk és mit halljunk.

Elég sok példa van erre.

Én csak lefektettem a vágányokat

és akkor ott voltak ezek a vonatok,
amik elrobogtak mellettem

és semmiképpen sem mondanám, hogy az

rossz dolog, hogy ezek a vonatok elsuhannak.

Ez egy szörnyű örökség lehet.

Ha ennek az a vége, hogy örökség lesz,

tudja, a Netscape és az Internet,

amit mindannyian szerethetünk,

azt teszi, amit mi teszünk

sokkal nagyobb nyomás alatt és

sokkal gyorsabban.

Nyilvánvaló, hogy mindennek gyorsabban kell változnia,

elég csak megnézni a Netscape-et.

Megszületett és meghalt.

Nem szeretném a „meghalt” szót használni,
ők nem szeretnék ezt a szót.

De lényegében megszületett és leelőzték -

négy év alatt.

Úgy gondolom, ez igen gyors.

Azt kell gondolják, hogy ez nagyon gyors.

Közel a 1999-es esztendő végéhez,

több, mint egy évvel a Mozilla első kiadása után

a közösség még mindig a Netscape

első nyílt forráskódú böngészőjére vár.

A bíró és az igazságügyi minisztérium

végül a bírósági tröszt tárgyalás során kimondta,

hogy a Microsoft monopólium,
és megfolytja az innovációt.

Az AOL az új évezredet

egy még nagyobb felvásárlással kezdte,

és a befektetők folytatják
a technológiai részvények vásárlását,

amelyek kereskedése növekvő volatilitást mutat.

Továbbra is, ahogy az internet mindennapjaink

szerves részévé válik,

ahogy a programozók légiója és forráskódjaik

gyorsan és sokáig dolgoznak

az éjszakában.