-
Title:
Leigázható egy fekete lyuk energiája?
-
Description:
A teljes előadás itt érhető el: https://ed.ted.com/lessons/could-we-harness-the-power-of-a-black-hole-fabio-pacucci
Képzeljük el, hogy a távoli jövőben az emberiség elhagyja bolygónkat, sok ezer fényévre keringő planétákon emel városokat, és az egész galaxist behálózzák a kereskedelmi és közlekedési útvonalak. Mire lenne szüksége a civilizációnknak, hogy mindezt megtegye? És honnan vennénk az energiát, hogy működtessük ezt a civilizációt? Fabio Pacucci annak a lehetőségét vizsgálja, hogy egy fekete lyuk elláthat-e energiával egy galaktikus civilizációt.
Előadás: Fabio Pacucci. Rendezte: TOTEM Studio.
-
Speaker:
Fabio Pacucci
-
Képzeljük el, hogy a távoli jövőben
az emberiség elhagyja bolygónkat,
-
sok ezer fényévre keringő planétákon
emel városokat,
-
és az egész galaxist behálózzák
a kereskedelmi és közlekedési útvonalak.
-
Mire lenne szüksége a civilizációnknak,
hogy mindezt megtegye?
-
Számos kérdés felmerül.
Hogyan kommunikálnánk?
-
Milyen lenne a galaktikus kormányzat?
-
És mind közül az egyik legfontosabb:
-
honnan vennénk az energiát,
hogy működtessük a civilizációt,
-
annak iparát, a terraformálásokat,
a csillaghajókat?
-
Egy csillagász,
Nyikolaj Kardasev javasolta azt a skálát,
¶
-
amellyel egy fejlődő civilizáció
növekvő energiaigényét mérhetjük fel.
-
A fejlődés első fázisában,
ahol mi is tartunk,
-
bolygónk erőforrásai,
a fosszilis üzemanyagok,
-
napelemek, atomerőművek
-
elegendők lehetnek
naprendszerünk bolygóinak betelepítéséhez,
-
de ennél többre nemigen.
-
A harmadik,
utolsó fázisban lévő civilizációnak
-
kb. 100 milliárdszor több energia kell
galaktikus méretű terjeszkedéséhez,
-
mint a Nap által másodpercenként sugárzott
385 yottajoule.
-
Hacsak nem történik áttörés
a fizika valamely határterületén,
-
egyetlen energiaforrás jöhet szóba:
-
a szupertömegű fekete lyuk.
-
Elsőre talán meghökkentő,
hogy egy fekete lyuk energiaforrás lehet,
¶
-
pedig így van,
köszönhetően az akkréciós korongjának,
-
amely az eseményhorizontba hulló,
lapított gyűrűbe összeállt anyag.
-
A perdületmegmaradás törvénye miatt
¶
-
az anyagrészecskék nem hullanak csak úgy
a fekete lyukba,
-
hanem lassan, spirálisan érik el azt.
-
A fekete lyuk
erős gravitációjának hatására
-
a részecskék helyzeti energiája
mozgási energiává alakul,
-
ahogy egyre közelebb jutnak
az eseményhorizonthoz.
-
A részecskék kölcsönhatása eredményeként
a mozgási energia
-
sugárzássá alakulva jut az űrbe.
-
Ez az anyag-energia átalakulás
elképesztő hatékonyságú:
-
6% a nem forgó, és akár 32% a forgó
fekete lyukak esetében.
-
Ez sokszorosan felülmúlja a maghasadást,
-
a jelenleg rendelkezésre álló
leghatékonyabb eljárást,
-
amellyel anyagból energiát nyerhetünk.
-
A maghasadás az uránatom
mindössze 0,08%-át alakítja energiává.
-
A fekete lyuk energiájának hasznosításához
egy olyan szerkezet lehet a kulcs,
¶
-
amelyet Freeman Dyson fizikus tervezett,
és Dyson-gömbnek nevezünk.
-
Dyson vetette fel a 60-as években,
hogy egy fejlett, bolygóközi civilizáció
-
képes lenne mesterséges gömböt létrehozni
központi csillaga körül,
-
és így befogni és saját céljaira használni
annak kisugárzott energiáját.
-
Hasonló, bár jóval összetettebb megoldás
-
a fekete lyukaknál is alkalmazható lehet.
-
De ahhoz, hogy energiát termeljen,
a fekete lyuknak anyagra van szüksége,
-
ezért nem takarhatjuk el teljesen
egy gömbbel.
-
Ha megtennénk,
a pólusokból kilövellő plazmasugarak,
-
amelyek megfigyelhetők sok,
szupermasszív fekete lyuknál,
-
darabokra robbantanának bármit,
ami az útjukba kerül.
-
Így inkább egyfajta Dyson-gyűrűt
kellene terveznünk,
¶
-
masszív, távolról vezérelt kollektorokkal.
-
Ezek a fekete lyuk körül keringenének,
-
esetleg az akkréciós korong síkjában,
de annál kijjebb,
-
és fényvisszaverő panelekkel sugároznák
az összegyűjtött energiát
-
az erőművekhez,
-
vagy tárolótelepekhez.
-
A kollektorok elhelyezésénél ügyelni kell
a fekete lyuktól való távolságukra.
-
Ha túl közel vannak,
megolvadnak a kisugárzott energiától,
-
Ha túl távol, a rendelkezésre álló energia
töredékét tudják csak összegyűjteni,
-
és a fekete lyuk körül keringő csillagok
zavarhatják a működésüket.
-
A szerkezet megépítéséhez
valószínűleg több földnyi,
-
jó fényvisszaverő anyagra volna szükség,
például hematitra,
-
és további néhány bolygónyi anyagra,
az összeszerelő robotok légióihoz.
-
Ha megépülne,
a Dyson-gyűrű technológiai mestermű lenne,
-
amely képes ellátni energiával
egy galaxist benépesítő civilizációt.
-
Mindez elrugaszkodottnak tűnhet,
¶
-
de már ma is,
a jelenlegi energiaválságban,
-
szembe kell néznünk azzal,
hogy bolygónk energiaforrásai végesek.
-
A megújuló energia előállítására
folyamatosan keressük az új módszereket,
-
különösen, hogy ez a záloga
-
fajunk túlélésének
és technológiai fejlődésének.
-
Talán most is létezik valahol
egy civilizáció,
-
amely leigázta az űr ezen óriásait.
-
Akár fel is ismerhetjük őket,
-
a fekete lyuk felől érkező fény
időszakos elhalványodásából,
-
ahogy a Dyson-gyűrű elhalad
köztük és köztünk.
-
De az is lehet, hogy e szuperszerkezetek
megmaradnak elméletnek.
-
Erre csak az idő –
és az alkotó tudomány – adhat választ.