-
♪ [zene] ♪
-
- [Alex] A következő két videóban
-
figyelmünket az árküszöbökre
és azok hatásaira fordítjuk.
-
Ebben a videóban megnézzük
az első két hatást,
-
és vesszük az egyik legismertebb
árküszöböt,
-
a minimálbért.
-
Kezdjük is el!
-
Az árküszöb a törvény által
engedélyezett legalacsonyabb ár.
-
Vagyis ez olyan ár, amely alatt illegális
-
venni, illetve eladni,
-
azért hívjuk árküszöbnek,
-
mert ez alá már nem mehetünk.
-
Ki fogjuk mutatni, hogy az árküszöb
-
négy meghatározó hatást fejt ki:
-
többleteket, kereskedelmi nyereség
elvesztését, pazarló minőségnövekedést,
-
valamint az erőforrások téves eloszlását.
-
Mindegyiket sorra fogjuk venni.
-
Mielőtt megtennénk azonban,
-
érdemes ezt a kérdést feltenni:
-
az árküszöb kevésbé gyakori,
mint az árplafon -
-
miért van ez?
-
Vagyis gyakrabban látni, hogy az árat
-
a piaci ár alatt tartják,
-
minthogy a piaci ár felett tartanák.
-
Miért?
-
Egyik oka lehet a politika.
-
Vagyis jellemzően több a terméket vásárló,
-
mint a terméket eladó.
-
Amikor az árat a piaci ár alatt tartjuk,
-
haszonra tehetünk szert, vagy legalábbis
nyereségesnek tűnik,
-
több vevő, több ember, több szavazó,
-
mint amikor az árat
a piaci ár felett tartjuk,
-
amely úgy tűnik, hogy árt a vevőknek.
-
Érdekes módon a paradigmatikus,
-
az árküszöb klasszikus esete az,
-
amikor a kivétel erősíti a szabályt.
-
Mivel az árküszöb klasszikus esete
egy olyan jószág,
-
melyre több eladó van, mint vevő.
-
Itt az eset, amikor az árat
a piaci ár felett tartják,
-
és van értelme politikailag,
mivel sok az eladó
-
a vevőkhöz képest.
-
Mi az a jószág, amely esetén
gyakori az árküszöb,
-
és amely esetén több eladó van, mint vevő?
-
Mindjárt megtudjuk, csak egy pillanat.
-
Gondoljon bele.
-
Tehát az egyik dolog,
amit az árküszöb okoz,
-
az, hogy többleteket eredményez.
-
Rendben. Kitalálta már azt a jószágot,
amely esetén gyakori az árküszöb,
-
és olyan jószág, amely esetén
a kínálók száma
-
meghaladja a vevők számát?
-
Hát a minimálbér is egy árküszöb.
-
A minimálbér olyan ár, amely alatt
nem lehet munkaerőt eladni,
-
és a munkaerő-kínálat meghaladja
a munkaerő felvásárlását.
-
Tehát nem meglepő, hogy a minimálbér
-
gyakran sikeres politikailag.
-
Kit fog befolyásolni a minimálbér?
-
A nagyon magas termelékenységű dolgozókat,
-
akik már többet keresnek,
mint a minimálbér -
-
őket talán egyáltalán nem fogja
érinteni a minimálbér.
-
Ehelyett érinteni fogja
a legkevésbé tapasztalt,
-
legkevésbé iskolázott,
legkevésbé képzett dolgozókat.
-
Az alulképzett tinédzserekre
például valószínűleg hat
-
a minimálbér.
-
Említettem, hogy az árküszöb
többletet teremt.
-
A minimálbér egy árküszöb,
így többletet fog teremteni.
-
Hogy hívjuk a munkaerő-többletet?
-
Libafalkáról beszélünk?
-
Büszke oroszlánokról?
-
A munkaerő-többletet
munkanélküliségnek hívjuk.
-
Tehát nézzük meg modellünkkel,
-
hogy megértsük, hogyan tud a minimálbér
munkanélküliséget teremteni,
-
különösen az alulképzett munkaerő körében.
-
Rendben. Itt az alapdiagramunk,
-
kivéve hogy a munkaerő mennyiségét,
-
különösen a képzetlen munkaerőt,
a vízszintes tengelyre helyezzük.
-
A bért, vagy a munkaerő árát,
a függőleges tengelyre -
-
ez a kínálati függvényünk.
-
Ez a keresleti görbe a piaci bérrel
-
és a piac foglalkoztatási szintjével.
-
Most hozzá fogjuk adni a minimálbért.
-
Ez olyan árküszöb,
-
amely alatt illegális venni vagy eladni
ezt a jószágot, a munkaerőt.
-
Olvassuk le az árküszöb
következményeit a diagramról.
-
Leolvashatjuk például,
-
hogy a minimálbéren a keresett
munkaerő mennyisége
-
a keresleti görbéről olvasható le.
-
Emlékezzünk, ez a munkaerő kereslete.
-
Tehát ez a keresett munkaerő mennyisége,
-
és a minimálbérnél a kínált
munkaerő mennyisége
-
a kínálati görbéről olvasható le.
-
Tegyünk ide egy pontot, ez a Qs.
-
Van tehát Qs egységnyi kínált mukaerőnk,
-
Qd egységnyi keresett munkaerőnk.
-
A Qs nagyobb, mint a Qd,
-
tehát a különbség köztük
a munkaerőtöbblet,
-
más néven munkanélküliség.
-
A minimálbér ellentmondásos,
-
erősen vitatott téma.
-
Egyes tudományos eredmények azt mutatják,
-
hogy a minimálbér szerény növekedésének
-
a munkanélküliségre gyakorolt hatása
-
nem jelentős.
-
Ugyanakkor azonban fel kell ismernünk azt,
-
hogy a minimálbér szerény növekedésének
-
nagy haszna sincs.
-
Először is a dolgozók csak kis százalékát
-
fogja érinteni a minimálbér.
-
Körülbelül a dolgozók 97%-a már
többet keres, mint a minimálbér.
-
Valójában még a fiatal dolgozók is,
-
a 25 év alattiak körülbelül 94%-a
-
már többet keres, mint a minimálbér.
-
A legjobb esetben a minimálbér
növeli a bérét
-
néhány alulképzett és fiatal dolgozónak,
-
főleg azoknak, akiknek amúgy is nőtt volna
-
a bérük a képzettségükkel.
-
A legrosszabb esetben a minimálbér
-
meg fogja növelni a hamburger árát,
-
okoz némi munkanélküliséget,
-
és/vagy néhány tinédzsert
kicsit tovább az iskolában tart -
-
nem mind szükségszerűen rossz dolog.
-
Mi van azonban
-
a minimálbér jelentősebb emelkedésével?
-
Kevés közgazdász vonja kétségbe,
-
hogy a minimálbér jelentős emelése
-
súlyos munkanélküliséget okozna.
-
Végül is nem teremthetünk jólétet
-
a minimálbér magasabbra
és magasabbra emelésével.
-
Ha a 10$/óra minimálbér jó ötlet,
-
akkor mi van a 15-tel?
-
Mi van a 20-szal, 25-tel, $100-ral?
-
$500 óránként?
-
Ezen a ponton mindnyájan gazdagok lennénk?
-
Mindnyájan $500/óra munkabért kapnánk?
-
Természetesen nem.
-
A legtöbbünk munkanélküli lenne.
-
Tehát a minimálbér jelentős növelése
-
súlyos munkanélküliséget fog okozni,
-
és jó példa erre Puerto Rico 1938-ban.
-
A kongresszus valójában akkor
állapította meg az első minimálbért
-
25 cent/órában.
-
Ez alacsonynak tűnhet, de akkoriban
-
az Egyesült Államokban az átlagbér
-
még kevesebb volt,
mint óránként egy dollár,
-
62,5 cent volt óránként.
-
A kongresszus azonban elfelejtette
mentesíteni Puerto Ricot,
-
amikor az átlagbérek
Puerto Rico-ban akkoriban
-
sokkal alacsonyabbak voltak,
mint az USA többi részében,
-
mindössze 3-4 cent/óra.
-
A minimálbér szerény növelése
-
a kontinentális Egyesült Államokban
-
óriási növelésnek számított
a Puerto Rico-i minimálbérnél.
-
Rengeteg Puerto Rico-i cég becsődölt,
-
és ez pusztító munkanélküliséget okozott.
-
Valójában a Puerto Rico-i politikusok
Washingtonba mentek
-
könyörögni azért, hogy mentesítsék őket
a minimálbér hatálya alól.
-
Tehát a minimálbér jelentős növelése
-
biztosan lényeges és komoly
munkanélküliséget okozna.
-
Más országokban látunk
magasabb minimálbéreket.
-
A minimálbér Franciaországban
magasabb, mint az USA-ban,
-
a két ország átlagbéreihez képest.
-
Ezenfelül Franciaországban
a munkaügyi törvények
-
nagyon nehézzé teszik
a dolgozók kirúgását,
-
miután alkalmazták őket.
-
Mindennek eredményeként a francia cégek
-
vonakodva alkalmaznak új dolgozókat.
-
Különösen a fiatalabb dolgozók érintettek,
-
mivel ők kevésbé termelékenyek,
-
és kevésbé ismert "árucikkek".
-
Így kockázatosabb őket alkalmazni.
-
Ennek eredményeként a munkanélküliség
a fiatalok körében
-
Franciaországban nagyon magas.
-
2005-ben 23% volt,
-
és ez jóval a gazdasági válság előtt volt,
-
az egész világot átfogó
pénzügyi válság előtt.
-
Tehát még a jó időkben is
-
Franciaországban nagyon nagy a
munkanélküliség a fiatal dolgozók körében,
-
mert a minimálbér magas,
-
és a cégek nem akarnak alkalmazni,
-
lévén, hogy milyen nehéz
dolgozókat elbocsátani.
-
Rendben. Hadd mutassuk meg azt is,
hogy a minimálbér
-
elveszett nyereséget okoz
a kereskedelemben -
-
ennek mára elég ismerősnek
kell lennie.
-
A minimálbérnél a keresett
munkaerő mennyiségét
-
a Qd adja.
-
Ez kevesebb, mint a munkaerő mennyisége,
amely áruba bocsátkozna
-
az adott piaci bér mellett,
ez a piaci foglalkoztatás.
-
Kulcsfontosságú pont, hogy vannak
munkaerő-vásárlók,
-
akik hajlandók munkaerőt venni
a minimálbér alatti áron,
-
és van munkaerő-kínálat,
-
dolgozók, akik hajlandók
a minimálbér alatt dolgozni.
-
Ezek az üzletek kölcsönösen
jövedelmezőek lennének,
-
de illegálisak.
-
Tehát, vannak mnunkaerő-vásárlók,
-
akik hajlandók a minimálbér alatt venni,
-
és vannak eladók, akik hajlandók eladni.
-
Ezek az üzletek kölcsönösen
jövedelmezők lennének,
-
de illegálisak, ezért nem jönnek létre.
-
Emiatt kereskedelmi nyereség vész el
-
vagy holtteher-veszteség keletkezik.
-
Rendben. Tehát vettük az árküszöb
első két hatását,
-
éspedig a többletet és a
kereskedelmi nyereség elvesztését.
-
A következő előadásban némileg
eltérő példákon keresztül
-
nézzük meg a pazarló
minőségbeli növekedést
-
és az erőforrások téves kihelyezését.
-
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
-
kattintson a kérdésekre.
-
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
-
♪ [zene] ♪