Return to Video

A pingpong és a győzelem rejtélye

  • 0:01 - 0:04
    Japánban minden második este
  • 0:04 - 0:06
    kilépek a lakásomból,
  • 0:06 - 0:10
    15 percen át sétálok egy dombra felfelé,
  • 0:10 - 0:14
    aztán megérkezem a helyi fitneszklubba,
  • 0:14 - 0:18
    ahol három pingpongasztalt
    állítottak fel egy stúdióban.
  • 0:18 - 0:20
    Szűkös a hely,
  • 0:20 - 0:22
    ezért minden asztalnál
  • 0:22 - 0:25
    egy páros tenyerest gyakorol,
  • 0:25 - 0:27
    egy másik fonákot,
  • 0:27 - 0:31
    a labdák pedig néha-néha
    összeütköznek a levegőben,
  • 0:31 - 0:33
    és mindenki azt mondja: "Hűha!"
  • 0:34 - 0:40
    Később sorsolással partnert választunk,
    és páros játszmába kezdünk.
  • 0:40 - 0:43
    De őszintén szólva nem tudnám
    megmondani, ki a győztes,
  • 0:43 - 0:47
    mert ötpercenként partnert cserélünk.
  • 0:47 - 0:51
    Mindenki nagyon igyekszik
  • 0:51 - 0:52
    pontot szerezni,
  • 0:52 - 0:56
    de senki nem tartja számon,
    ki nyeri a játszmákat.
  • 0:57 - 0:59
    Őszintén mondhatom,
  • 0:59 - 1:03
    egyórányi heves erőfeszítés után
  • 1:03 - 1:06
    a legnagyobb diadallal ér fel,
  • 1:06 - 1:09
    hogy nem tudjuk, ki győzött.
  • 1:10 - 1:12
    Japánban azt mondják,
  • 1:12 - 1:17
    náluk alakult ki
    a versengés nélküli versenyszellem.
  • 1:18 - 1:25
    Köztudott, hogy a geopolitika követésének
    legjobb módja pingpongmeccseket nézni.
  • 1:25 - 1:27
    (Nevetés)
  • 1:27 - 1:32
    A világ két legnagyobb hatalma
    egymás ádáz ellensége volt,
  • 1:32 - 1:36
    mígnem 1972-ben
    egy amerikai pingpongcsapat
  • 1:36 - 1:39
    engedélyt kapott arra,
    hogy a kommunista Kínába látogasson.
  • 1:40 - 1:43
    Amint a korábbi ellenfelek
  • 1:43 - 1:47
    összegyűltek néhány zöld asztalka körül,
  • 1:47 - 1:49
    mindkét oldal elkönyvelhetett
    egy-egy győzelmet,
  • 1:49 - 1:52
    és nagy kő gördült le
    az egész világ szívéről.
  • 1:53 - 1:56
    Kína vezetője, Mao Ce-tung
  • 1:56 - 1:59
    egy egész kézikönyvet írt a pingpongról,
  • 1:59 - 2:03
    és a sportot "spirituális
    atomfegyver"-nek nevezte.
  • 2:04 - 2:08
    Azt mondják, az USA
    asztalitenisz-szövetségének
  • 2:08 - 2:11
    egyetlen tiszteletbeli örökös tagja
  • 2:11 - 2:14
    az akkori elnök, Richard Nixon,
  • 2:14 - 2:17
    aki a pingpongdiplomácia
    révén segített kialakítani
  • 2:17 - 2:20
    ezt a mindenki számára előnyös helyzetet.
  • 2:21 - 2:23
    De a pattogó fehér labda
  • 2:23 - 2:25
    már jóval korábban is
  • 2:25 - 2:30
    fontos szerepet játszott
    a világtörténelemben.
  • 2:30 - 2:34
    A "pingpong" szó úgy hangzik,
    mintha a "jin-jang" távoli rokona lenne,
  • 2:34 - 2:36
    valami keleti dolog,
  • 2:36 - 2:42
    de vélhetően valójában a brit
    társadalmi elit találta fel a játékot
  • 2:42 - 2:43
    a viktoriánus korban,
  • 2:43 - 2:48
    amikor vacsora után borosdugókat kezdtek
    ütögetni könyvekből emelt falak felett.
  • 2:48 - 2:49
    (Nevetés)
  • 2:49 - 2:51
    Nem túlzok.
  • 2:51 - 2:52
    (Nevetés)
  • 2:52 - 2:54
    Az első világháború végére
  • 2:54 - 2:59
    a korábbi Osztrák-Magyar Monarchiából
    származó játékosok uralták a sportot:
  • 2:59 - 3:03
    az első kilenc világbajnoki
    cím közül nyolcat
  • 3:03 - 3:04
    Magyarország hódított el.
  • 3:05 - 3:10
    A kelet-európaiak olyan ügyesen
    ütöttek vissza mindent,
  • 3:10 - 3:11
    amit feléjük ütöttek,
  • 3:11 - 3:15
    hogy kis híján az egész
    sportág megfeneklett miattuk.
  • 3:15 - 3:20
    Az 1936-os prágai világbajnokság
    egyik mérkőzésén
  • 3:20 - 3:26
    az első labdamenet állítólag
    2 órán és 12 percen át tartott.
  • 3:26 - 3:27
    Az első labdamenet!
  • 3:27 - 3:30
    Hosszabb volt, mint egy Mad Max-film.
  • 3:30 - 3:36
    Az egyik játékos szerint a bírónak
    megfájdult a nyaka, ezért visszalépett,
  • 3:36 - 3:38
    mielőtt a labdamenet véget ért volna.
  • 3:38 - 3:39
    (Nevetés)
  • 3:39 - 3:43
    Ez a játékos elkezdte
    bal kézzel visszaütni a labdát
  • 3:43 - 3:46
    és sakklépéseket diktálni
    az ütések között.
  • 3:46 - 3:47
    (Nevetés)
  • 3:47 - 3:50
    Természetesen a közönség
    soraiból sokan távoztak,
  • 3:50 - 3:55
    hiszen az az egy labdamenet
    talán 12 000 ütésen át tartott.
  • 3:55 - 4:00
    Akkor és ott, a Nemzetközi
    Asztalitenisz Szövetségnek
  • 4:00 - 4:02
    sürgős ülést kellett összehívnia,
  • 4:03 - 4:05
    a szabályokat pedig
    hamarosan megváltoztatták,
  • 4:05 - 4:09
    hogy egyetlen játszma se
    tarthasson tovább 20 percnél.
  • 4:09 - 4:10
    (Nevetés)
  • 4:11 - 4:14
    Tizenhat évvel később
    belépett a képbe Japán,
  • 4:14 - 4:19
    amikor egy Szató Hirodzsi nevű,
    alig ismert órakészítő
  • 4:19 - 4:24
    felbukkant Bombay-ben
    az 1952-es világbajnokságon.
  • 4:25 - 4:29
    Szató nem volt nagy termetű,
    nem tartották sokra,
  • 4:29 - 4:31
    pápaszemet viselt,
  • 4:31 - 4:36
    de az ütője nem szemcsés felületű volt,
  • 4:36 - 4:38
    mint más ütők,
  • 4:38 - 4:42
    hanem vastag, szivacsos
    gumiréteg borította.
  • 4:43 - 4:47
    Ennek a hangtompítós
    titkos fegyvernek köszönhetően
  • 4:47 - 4:50
    az alig ismert Szató aranyérmet szerzett.
  • 4:51 - 4:55
    Egymillió ember vonult Tokió utcáira
  • 4:55 - 4:58
    köszönteni őt hazatérésekor,
  • 4:58 - 5:02
    és megkezdődött Japán
    háború utáni újjáéledése.
  • 5:04 - 5:09
    Azonban, amit rendszeres játszmáim
    során Japánban megtanultam,
  • 5:09 - 5:15
    azt sokkal inkább nevezhetnénk úgy,
    hogy a belső világunk uralásának sportja,
  • 5:15 - 5:18
    más néven maga az élet.
  • 5:19 - 5:22
    A klubban sosem játszunk egyesben,
  • 5:22 - 5:23
    csak párosban,
  • 5:23 - 5:28
    és mivel, ahogy mondtam,
    ötpercenként partnert cserélünk,
  • 5:28 - 5:30
    ha valaki esetleg veszít is,
  • 5:30 - 5:33
    nagy eséllyel győz majd hat perc múlva.
  • 5:34 - 5:37
    Ezenfelül két szettet játszunk,
  • 5:37 - 5:40
    tehát gyakran egyáltalán nincs vesztes.
  • 5:40 - 5:42
    Pingpongdiplomácia.
  • 5:42 - 5:46
    Gyakran eszembe jut,
    hogy kisfiúként Angliában
  • 5:46 - 5:49
    azt tanították nekem,
    hogy a játék célja a győzelem.
  • 5:50 - 5:55
    De úgy vélem, Japánban
    a játék célja elérni,
  • 5:55 - 6:01
    hogy körülöttünk minél több
    ember érezze magát győztesnek.
  • 6:01 - 6:05
    Tehát nem száguldozunk ide-oda egyénileg,
  • 6:05 - 6:08
    hanem egy kiegyensúlyozott,
    szabályos kórus tagjai vagyunk.
  • 6:09 - 6:15
    A klubunkban a legjobb játékosok
    minden tudásukat bevetik,
  • 6:15 - 6:19
    hogy a 9-1-es vezetést
    9-9-es állássá alakítsák,
  • 6:19 - 6:23
    mert akkor mindenki
    élénken részt vesz a játékban.
  • 6:23 - 6:27
    A barátom, aki magas, ívelt labdákat üt,
  • 6:27 - 6:31
    amelyeket a kisebb termetű játékosok
    nem érnek el, hiába kapkodnak utánuk...
  • 6:31 - 6:36
    Nos, ő sok pontot szerez, de azt hiszem,
    vesztesként gondolnak rá.
  • 6:37 - 6:42
    Japánban a pingpongmeccs
    a szeretet megnyilvánulásának egy formája.
  • 6:42 - 6:45
    Megtanulunk valakivel játszani,
  • 6:45 - 6:47
    ahelyett, hogy ellene játszanánk.
  • 6:47 - 6:48
    Be kell vallanom,
  • 6:49 - 6:53
    először úgy láttam, hogy ez
    kiöli a szórakozást a sportból.
  • 6:53 - 6:59
    Nem tudtam ujjongani, ha váratlanul
    legyőztük a legjobb játékosokat,
  • 6:59 - 7:01
    mert hat perccel később,
    egy új partnerrel,
  • 7:01 - 7:03
    ismét hátrányban voltam.
  • 7:04 - 7:08
    Viszont sosem éreztem magam
    vigasztalhatatlannak sem.
  • 7:08 - 7:13
    Amikor elrepültem Japánból,
    és újra egyesben kezdtem játszani
  • 7:13 - 7:16
    a régi angol ellenfelemmel,
  • 7:16 - 7:21
    arra lettem figyelmes, hogy minden
    vereség után reményvesztett voltam.
  • 7:22 - 7:25
    De a győzelmek után sem tudtam aludni,
  • 7:25 - 7:27
    mert tudtam, hogy innen
  • 7:27 - 7:30
    csak lefelé vezet az út.
  • 7:31 - 7:35
    Ha Japánban próbálnék üzletet kötni,
  • 7:35 - 7:38
    ez rengeteg feszültséghez vezetne.
  • 7:39 - 7:41
    Japánban, más országokkal ellentétben,
  • 7:41 - 7:45
    ha a csapatok négy óra után is
    egyenlő pontokkal állnak,
  • 7:45 - 7:48
    a baseballmeccs döntetlennel ér véget,
  • 7:49 - 7:53
    és mivel a csapatokat győzelmi arány
    szerint rangsorolják a tabellán,
  • 7:53 - 7:56
    egy sok döntetlent játszó csapat
    megelőzhet egy másikat,
  • 7:57 - 7:59
    amely több győzelmet ér el.
  • 8:00 - 8:04
    Az egyik első amerikai,
    akit Japánba vittek
  • 8:04 - 8:07
    egy profi japán baseballcsapatot vezetni,
  • 8:07 - 8:10
    Bobby Valentine volt 1995-ben,
  • 8:10 - 8:13
    aki egy meglehetősen középszerű kerettel
  • 8:13 - 8:16
    lenyűgöző módon második helyen végzett,
  • 8:16 - 8:19
    aztán azonnal kirúgták.
  • 8:19 - 8:20
    Miért?
  • 8:20 - 8:22
    "Nos – mondta a csapat szóvivője –,
  • 8:22 - 8:25
    mert túlságosan
    a győzelemre összpontosított."
  • 8:25 - 8:26
    (Nevetés)
  • 8:26 - 8:29
    Japán hivatalos arca olyannak tűnhet,
  • 8:30 - 8:33
    mint az a bizonyos labdamenet,
    amely 2 órán és 12 percen át tartott,
  • 8:33 - 8:36
    a vereség elkerülésére törekvő játék pedig
  • 8:36 - 8:41
    kiölheti a fantáziát, a bátorságot
    és az izgalmat a dolgokból.
  • 8:42 - 8:46
    Ugyanakkor Japánban a pingpongozás
  • 8:46 - 8:51
    emlékeztetett arra,
    miért élvezetesebb kórusban énekelni,
  • 8:51 - 8:53
    mint szólóban.
  • 8:54 - 9:00
    Egy kórusban csak annyi a dolgunk, hogy a
    saját kis részünket tökéletesen adjuk elő,
  • 9:00 - 9:02
    hogy átéléssel énekeljük ki
    a ránk eső hangokat,
  • 9:02 - 9:07
    ezáltal hozzájárulva
    egy csodás harmónia létrejöttéhez,
  • 9:07 - 9:10
    ami sokkal többet jelent,
    mint az egyes részeinek összege.
  • 9:11 - 9:14
    Igen, minden kórusnak
    szüksége van karmesterre,
  • 9:14 - 9:21
    de úgy gondolom, a kórus felszabadít a
    gyermeki "vagy-vagy" világértelmezés alól.
  • 9:22 - 9:26
    Ráébreszt, hogy a győzelem
    ellentéte nem a vereség,
  • 9:26 - 9:29
    hanem az, ha nem látjuk az összképet.
  • 9:32 - 9:35
    Ahogy élem az életem,
  • 9:35 - 9:39
    rémülten tapasztalom,
    hogy egyetlen esemény fontossága
  • 9:39 - 9:44
    csak évekkel a történtek
    után ítélhető meg pontosan.
  • 9:45 - 9:49
    Egyszer egy tűzvészben
    elveszítettem mindenemet,
  • 9:49 - 9:52
    mindent, amim volt.
  • 9:53 - 9:58
    De idővel ráébredtem, hogy ez
    a látszólagos veszteség tette lehetővé,
  • 9:58 - 10:02
    hogy nyugodtabban éljek a világban,
  • 10:02 - 10:04
    hogy jegyzetek nélkül írjak,
  • 10:04 - 10:07
    hogy elköltözzek Japánba,
  • 10:07 - 10:10
    és hogy belső békére leljek
    a pingpongasztalnál állva.
  • 10:11 - 10:16
    Ellenben egyszer rábukkantam
    a tökéletes munkára,
  • 10:16 - 10:19
    és rádöbbentem,
    hogy a látszólagos boldogság
  • 10:19 - 10:22
    nagyobb akadálya lehet a valódi örömnek,
  • 10:22 - 10:24
    mint a boldogtalanság.
  • 10:26 - 10:31
    Japánban a páros játék
    megszabadít a szorongástól,
  • 10:31 - 10:33
    és az este végén azt látom,
  • 10:33 - 10:39
    hogy mindenki nagyjából
    ugyanolyan boldogan távozik.
  • 10:40 - 10:43
    Minden ilyen este emlékeztet arra,
  • 10:43 - 10:49
    hogy az előrelépés hiánya
    csak annyira egyenlő a lemaradással,
  • 10:49 - 10:53
    mint amennyire a lelkesedés
    hiánya egyenlő a halállal.
  • 10:54 - 10:57
    Rájöttem, miért kínálnak
  • 10:57 - 11:02
    állítólag pingpongdiplomákat
    a kínai egyetemeken,
  • 11:02 - 11:05
    és miért segít a pingpong
    a kutatók szerint
  • 11:05 - 11:09
    az enyhe pszichés rendellenességgel
  • 11:09 - 11:11
    vagy autizmussal élőkön.
  • 11:12 - 11:17
    De amikor a 2020-as
    tokiói olimpiát nézem majd,
  • 11:17 - 11:20
    nagyon is tudatában leszek,
  • 11:20 - 11:24
    hogy hosszú ideig
    nem lehet majd eldönteni,
  • 11:24 - 11:26
    ki győzött és ki veszített.
  • 11:28 - 11:30
    Emlékeznek még a labdamenetre,
    amelyet említettem,
  • 11:30 - 11:33
    amely állítólag 2 órán
    és 12 percen át tartott?
  • 11:34 - 11:38
    Nos, hat évvel később, annak
    a mérkőzésnek az egyik résztvevője
  • 11:38 - 11:43
    megjárta az auschwitzi és dachaui
    koncentrációs táborokat is.
  • 11:44 - 11:46
    De túlélte.
  • 11:47 - 11:49
    Miért?
  • 11:49 - 11:52
    Egyszerűen azért,
    mert a gázkamra egyik őre
  • 11:52 - 11:55
    felismerte őt abból az időszakból,
    amikor pingpongozott.
  • 11:56 - 11:59
    Vajon ő volt annak a legendás
    mérkőzésnek a győztese?
  • 11:59 - 12:01
    Nem számított igazán.
  • 12:01 - 12:07
    Ahogy elmondtam, sok néző távozott
    még az első labdamenet vége előtt.
  • 12:07 - 12:10
    Egyedül az mentette meg,
  • 12:10 - 12:12
    hogy részt vett a mérkőzésen.
  • 12:13 - 12:16
    Japán minden este azt tanítja nekem,
  • 12:16 - 12:19
    hogy egy játszma
    megnyerésének legjobb módja,
  • 12:19 - 12:24
    ha soha, de soha nem gondolunk az állásra.
  • 12:25 - 12:27
    Köszönöm.
  • 12:27 - 12:30
    (Taps)
Title:
A pingpong és a győzelem rejtélye
Speaker:
Pico Iyer
Description:

Angliában töltött gyermekkora során Pico Iyernek azt tanították, hogy a játék célja a győzelem. Mostanra, mintegy 50 évvel később, megértette, hogy a versengés "sokkal inkább a szeretet megnyilvánulása". Ebben az elbűvölő és kifinomultan mélyen szántó beszédben elmeséli, mire ébresztették rá rendszeres pingpongmeccsei Japánban a győzelem rejtélyével kapcsolatban, és rávilágít, miért jelenthet egyet a legnagyobb diadallal, ha nem tudni, ki győzött.

more » « less
Video Language:
English
Team:
TED
Project:
TEDTalks
Duration:
12:43

Hungarian subtitles

Revisions